Bioszféra
Még pirosabb is, alig palástolom...De e baráti és emberi kedélyeskedés után, adjuk vissza a fórumot a bioszférának.
Igazán kedves Úr vagy Dávid barátom, de ne legyezgessük egymás nem létezõ szakmai hiúságát!
És különben is ha a sokorói lágy- és fásszárúak nyilatkoznának a kérdésben, nem kétséges, kinek adnának igazat e címzetes, ám baráti megszólítás terén!
Mester.. Úr.. Laci barátom, kissé eltévedni látlak. Szokott ide járni egy tapintatosan, érthetõen magyarázó polihisztor, akinek biológus szakértését mindig érdeklõdéssel olvassa az erre járó. Jaj, csak a neve nem jut az eszembe! Mindegy, egy a lényeg: inkább õ a Mester. És az Úr.
Szokott ide járni egy tapintatosan, érthetõen magyarázó polihisztor, akinek biológus szakértését mindig érdeklõdéssel olvassa az erre járó. Jaj, csak a neve nem jut az eszembe! Mindegy, egy a lényeg: inkább õ a Mester. És az Úr.
Üdv újra itthon
Igen, én is gyanítottam, hogy ezek az akácnevek ezek csak olyan kamunevek, de sárgaakác az télleg aranyesõ, ezt el is felejtettem, miközben az aranyvesszõt hivják sokfelé aranyesõnek, összevissza van ez
A sárgaakác fája egyébként nagyon szép, csokibarna, nagyon eszétikus fa
Igen, én is gyanítottam, hogy ezek az akácnevek ezek csak olyan kamunevek, de sárgaakác az télleg aranyesõ, ezt el is felejtettem, miközben az aranyvesszõt hivják sokfelé aranyesõnek, összevissza van ez
A sárgaakác fája egyébként nagyon szép, csokibarna, nagyon eszétikus fa
Üdvözletem újra itthon Mester Úr!Hari csiripeléséhez hangsúlyos nyomatékkal csatlakoznék!
Hari csiripeléséhez hangsúlyos nyomatékkal csatlakoznék!
Ej, ezek a városi csurizok de jól értesültek. Egy-egy útszéli gömbjuharon lármázó csapat másodpercek alatt megtöltené egy vastag könyv lapjait.
Ha egyszer hazaérek, eltart még egy darabig a válogatás, de persze teszek fel képeket hamarosan. A Hari által említett víztölcsért sajnos éppen nem láttam (csak távoliakat fotóztam), de azért lesz pár más kép kárpótlásul.
Egy-egy útszéli gömbjuharon lármázó csapat másodpercek alatt megtöltené egy vastag könyv lapjait. Ha egyszer hazaérek, eltart még egy darabig a válogatás, de persze teszek fel képeket hamarosan. A Hari által említett víztölcsért sajnos éppen nem láttam (csak távoliakat fotóztam), de azért lesz pár más kép kárpótlásul.
Azt csiripelik a verebek, hogy Albániában sok szép kép készült! Kíváncsian várjuk! :-)
Japánakác, gyalogakác, lilaakác, sárga ákác.. Hiába, a nép a szemhez szokott, gyakori növényekrõl nevez el (vagy jelen esetben inkább egyszerûsít le) más, az "igazi" akáchoz (Robinia pseudo-acacia) legfeljebb megjelenésében hasonlító fajokat. Érthetõ is, hiszen ezek általában messzi földekrõl származó, újabban (értsd: max. 100-150 éve) ültetett dísznövények, így nem mehettek át az õshonos fajok hosszú évszázadokon át formálódó, változatos névadási -alakítási folyamatán.
Egyben azért hasonlítanak: mindegyik pillangósvirágú növény (cserje, fa). A "sárga akác" az egyetlen, aminek más az elfogadott magyar neve, éspedig az aranyesõ (Laburnum anagyroides).
Egyben azért hasonlítanak: mindegyik pillangósvirágú növény (cserje, fa). A "sárga akác" az egyetlen, aminek más az elfogadott magyar neve, éspedig az aranyesõ (Laburnum anagyroides).
Gyöngyvirágot én is láttam tegnap, egyetlen tövet virágozni a városban. A lila akác még bimbózik.
A meggy, barack elvirágzott, az alma még "fél virágzásban" van, a zelnice meggy v. májusfa teljes pompájában van most.
A meggy, barack elvirágzott, az alma még "fél virágzásban" van, a zelnice meggy v. májusfa teljes pompájában van most.
Ilyen hamar még nem nagyon jelentek meg a kártevök, peterakás május közepén várható igy.
Link
Link
Szerintem is sietõsebbre vette a természet, mint tavaly, annak ellenére, hogy a Tmax-ok nem magasabbak. Bár szerintem figyelembe vehetnénk azt is, hogy esetleg enyhébbek a hajnalok. Az is számíthat. Az orgona tavaly nem virágzott április közepe elõtt, de szerintem a tavaszi hérics is elõbb jött, meg az egész tavaszi aszpektus.
Én is úgy látom, hogy a tavalyinál kissé jobban hátramaradt a fejlõdés, bár nem látványos a különbség, de érezhetõ, itt nálunk úgy 10-12 nap körül lehet jelenleg a tavalyihoz képest, s hasonlót láttam Tihanyban is.
Igen, gondolkodtam is, hogy leírjam egyáltalán, de aztán számba vettem az itteni lombos fákat (madárberkenye, akác, dió) és ez alapján hoztam ítéletet! Csupán a hõmérséklet itt semm indokolja, hogy ezen fák nagyobb lombbal bírnak, mint tavaly ilyenkor.
Marha érdekes, hogy többen irják hogy elõrébb jár a természet most mint tavaly ilyenkor!
Annak ellenére, hogy én pont fordítva tapasztalom, a kiwinek múlt éven április közepén fél méteres friss hajtása volt, bár a dió ugyanigy állt, az elsõ ehetõ félérett cseresznyét április 29-én fényképeztem, most ettõl azért még távol állunk!
Múlt év tavaszán sokkal több napon volt 20 fokot meghaladó T max!
Ami még érdekes, hogy nálunk az elmúlt 2-3 hétben szinte semmi sem haladt elõre a természetben, hisz azóta elég gyakoriak voltak a 15-17 fokok, és nálunk már akkor elérte a természet azt a fejlettségi szintet, amin a 15-17 fok már nem dob nagyot, most már tartósan 20 fok feletti T maxok kellenek ahhoz hogy látványosan fejlõdjön a természet!
Vagyis ez adott lehetõséget a kicsit lemaradottabb térségekhez, hogy behozzák a lemaradást, pl. Sanyi aranyaesõje és a kajszija 1 hónap lemaradásban volt még márciusban is hozzánk képest, most meg alig van lemaradva a dió ott, mint nálunk!
ÉRdekes figyelni ezeket a dolgokat!
Annak ellenére, hogy én pont fordítva tapasztalom, a kiwinek múlt éven április közepén fél méteres friss hajtása volt, bár a dió ugyanigy állt, az elsõ ehetõ félérett cseresznyét április 29-én fényképeztem, most ettõl azért még távol állunk!
Múlt év tavaszán sokkal több napon volt 20 fokot meghaladó T max!
Ami még érdekes, hogy nálunk az elmúlt 2-3 hétben szinte semmi sem haladt elõre a természetben, hisz azóta elég gyakoriak voltak a 15-17 fokok, és nálunk már akkor elérte a természet azt a fejlettségi szintet, amin a 15-17 fok már nem dob nagyot, most már tartósan 20 fok feletti T maxok kellenek ahhoz hogy látványosan fejlõdjön a természet!
Vagyis ez adott lehetõséget a kicsit lemaradottabb térségekhez, hogy behozzák a lemaradást, pl. Sanyi aranyaesõje és a kajszija 1 hónap lemaradásban volt még márciusban is hozzánk képest, most meg alig van lemaradva a dió ott, mint nálunk!
ÉRdekes figyelni ezeket a dolgokat!
De szép csendes finomságok! Száraz, homoki embernek ez ismeretlen. Õzláb, vagy kucsmagomba? Ugye eggyik sem.Szerintem ehhez szakértõk szóljanak hozzá.Most már tényleg eldugulok, csak olvasom a lapot.
Kicsit elõrébb jár a természet (mint mondjuk tavaly ilyenkor), úgyhogy nem lepõdnék meg, ha a déli vagy délnyugati megyékbõl 3 héten belül elõkerülne néhány ilyen: Link
Kanállal dorgáltad meg?
Nem megevésre gondoltam, egy régi történetre: ismerõstõl hallottam hogy ismeretlen okból hullani kezdtek nála a tyúkok az udvarban, naponta több is, az állatorvos se tudta megmondani mitõl. Végül rajtakapták a koma kisfiát, aki egy fémkanállal sétálgatott és ha baromfi mellé ért, úgy fejbecsapta a kanállal hogy az rögtön felborult és úgy is maradt, a kiskölök meg jó játéknak hitte
Ui. szép a kakaska
Nem megevésre gondoltam, egy régi történetre: ismerõstõl hallottam hogy ismeretlen okból hullani kezdtek nála a tyúkok az udvarban, naponta több is, az állatorvos se tudta megmondani mitõl. Végül rajtakapták a koma kisfiát, aki egy fémkanállal sétálgatott és ha baromfi mellé ért, úgy fejbecsapta a kanállal hogy az rögtön felborult és úgy is maradt, a kiskölök meg jó játéknak hitte
Ui. szép a kakaska
Nagyítva a képet, látszik, hogy lecsukta a szemhártyáját, azért olyan homályos. Persze nappal ezen állatok nem pislognak, olyanok mint a hûllõk. Ez is mutatja a rokonságukat a békákkal, kígyókkal, netán a leguánokkal, ösgyíkokkal.
Azért szeretik a keleti népek a csirke,béka, kígyó, teknõc husit.
Bocsánat a kitérõért..
Azért szeretik a keleti népek a csirke,béka, kígyó, teknõc husit.
Bocsánat a kitérõért..
Megdorgáltam a kakaskámat, amiért felröppent a szõlõlugasra, és lerúgta a 5 cm-es hajtást.
Ijedelem 20 cm.-rõl:
Link
Ijedelem 20 cm.-rõl:
Link
Igen, tegnap este õt is ki kellett volna tenni az esõre, hogy felfrissüljön.
Már látom, a talis fórumba raktad. Szerintem ide is illene. :-) Nagyon szépek szokás szerint! Klassz túra lehetett!
Egy kis vizuális kavalkád:
Most volt a bp-i Dísznövény szakkiállítás és vásár, a Corvinus Egyetem botanikuskertje a Gellért hegy alatt-oldalán így áll:
Link
Ez pedig 2 hete: Kirándulás a Remete szurdokban - telistele a hegyoldal apró nõszirommal, fehér, kék sárga is.
(Van 1-2 kép a zsámbéki kertembõl is, meg közé keverve egy két kispesti kertrõl készült kép
Link
Most volt a bp-i Dísznövény szakkiállítás és vásár, a Corvinus Egyetem botanikuskertje a Gellért hegy alatt-oldalán így áll:
Link
Ez pedig 2 hete: Kirándulás a Remete szurdokban - telistele a hegyoldal apró nõszirommal, fehér, kék sárga is.
(Van 1-2 kép a zsámbéki kertembõl is, meg közé keverve egy két kispesti kertrõl készült kép
Link
Igen, speciális esetnek tûnik, de itt is volt két ember, aki eképp rántotta ki maga alól a gyékényt. Szóval valóban vigyázni kell a permettel.
Szibéria köszönöm A Glialkáról eszembe jut egy régi történet: egy kollegám sokáig járt rendõrségre miatta. Nagy kertész volt, haszonnövénytõl a disznövényig mindent termesztett. Volt még külön gondosan lezárt méregkamrája is ahol ezeket a növényvédelemhez szükséges löttyöket tartotta és kavarta. Felesége édesanyja egy napon váratlanul visszadta lelkét teremtõjének; mindezt egy sörösüveg miatt. A mama szerette a szeszesitalt és a sörösüveg tartalmát elõle eldugott pálinkának vélve, suttyomban jól meghúzta a benne lévõ Glialkát majd megboldogult tõle. Ez nem a szokásos anyósvicc, valóság. A rendõrségen is inkább azt firtatták, mi módon jutott be a mama a lezárt méregkamrába; sajnos nyitva volt mert a koma többször visszament a permetezõt feltölteni és valamelyik fordulónál elfelejtette kulcsra bezárni pedig még "spriccert" sem ivott. Nem játék a növényvédõszer, komoly felelõsségtudat kell hozzá. Ha szomszéd méhese kipusztul, az még hagyján, "belefér" jószomszédi szokás szerint (amig fejszét nem ragad a jószomszéd) de ha szenilis idõs ember vagy kisgyerek vész oda, az már kissé komolyabb ügy. Szerintem ezért jó a biokertészet, ha nem is képes olyan alapos munkára mint az egyre finomodó, mára már kevésbé veszélyes szelektiv vegyszerek. A növényvédõ szerekrõl azt gondolom, a Természet rég "feltalálta" volna õket, de helyette inkább kiszelektálta az ellenálló fajokat, melyeket mi szorgalmasan "nemesitettünk" a nagyobb terméshozam érdekében, gyengitve ezzel a természetes ellenállóképességüket. Nem vagyok botanikus sem agrármérnök, de úgy vélem amelyik ellenálló, az kevés termést hoz és forditva, különösen ha nem õshonos. Ahogy a rideg marhatartásra is kezdenek itt-ott visszatérni a szivacsos agysorvadás miatt, a növényekre is rá kellene bizni az "önvédelmet". Inkább kevesebb terméshozam mint vegyszeres környezet. Hiába nulla napos valami, azért a nulla nap alatt is "elintézhet" hasznos vagy haszontalan, de az ökológia szempontjából szükséges rovarokat. Úgy tudom a beporzás majdnem felét a legyek végzik, melyeket fertõzéshordozó lévén, ütünk vágunk ahol érjük. Nem vagyok szakértõ csak olvastam ezt-azt itt-ott; nem akarok okoskodni nálam képzettebbek elõtt de "józan paraszti ésszel" igy gondolom
A Glialkáról eszembe jut egy régi történet: egy kollegám sokáig járt rendõrségre miatta. Nagy kertész volt, haszonnövénytõl a disznövényig mindent termesztett. Volt még külön gondosan lezárt méregkamrája is ahol ezeket a növényvédelemhez szükséges löttyöket tartotta és kavarta. Felesége édesanyja egy napon váratlanul visszadta lelkét teremtõjének; mindezt egy sörösüveg miatt. A mama szerette a szeszesitalt és a sörösüveg tartalmát elõle eldugott pálinkának vélve, suttyomban jól meghúzta a benne lévõ Glialkát majd megboldogult tõle. Ez nem a szokásos anyósvicc, valóság. A rendõrségen is inkább azt firtatták, mi módon jutott be a mama a lezárt méregkamrába; sajnos nyitva volt mert a koma többször visszament a permetezõt feltölteni és valamelyik fordulónál elfelejtette kulcsra bezárni pedig még "spriccert" sem ivott. Nem játék a növényvédõszer, komoly felelõsségtudat kell hozzá. Ha szomszéd méhese kipusztul, az még hagyján, "belefér" jószomszédi szokás szerint (amig fejszét nem ragad a jószomszéd) de ha szenilis idõs ember vagy kisgyerek vész oda, az már kissé komolyabb ügy. Szerintem ezért jó a biokertészet, ha nem is képes olyan alapos munkára mint az egyre finomodó, mára már kevésbé veszélyes szelektiv vegyszerek. A növényvédõ szerekrõl azt gondolom, a Természet rég "feltalálta" volna õket, de helyette inkább kiszelektálta az ellenálló fajokat, melyeket mi szorgalmasan "nemesitettünk" a nagyobb terméshozam érdekében, gyengitve ezzel a természetes ellenállóképességüket. Nem vagyok botanikus sem agrármérnök, de úgy vélem amelyik ellenálló, az kevés termést hoz és forditva, különösen ha nem õshonos. Ahogy a rideg marhatartásra is kezdenek itt-ott visszatérni a szivacsos agysorvadás miatt, a növényekre is rá kellene bizni az "önvédelmet". Inkább kevesebb terméshozam mint vegyszeres környezet. Hiába nulla napos valami, azért a nulla nap alatt is "elintézhet" hasznos vagy haszontalan, de az ökológia szempontjából szükséges rovarokat. Úgy tudom a beporzás majdnem felét a legyek végzik, melyeket fertõzéshordozó lévén, ütünk vágunk ahol érjük. Nem vagyok szakértõ csak olvastam ezt-azt itt-ott; nem akarok okoskodni nálam képzettebbek elõtt de "józan paraszti ésszel" igy gondolom
Én meg vagyok elégedve, a kezeléstõl jó 1 hétbe telik a hatás, mert a gyökerekben hat és a levélen át el kell oda jutnia.:
ha érdekel itt olvashatsz róla:
Link
Szóval nem hat rögtön és a leveleket kell permetezni.
Úgy tapasztalom nem annyira veszélyes annak ellenére, hogy gyomirtó. Ha pl a munkaegészségügyi várakozási idõ 0 nap akkor nem lehet veszélyes. Igazából egy bizonyos sót tartalmaz , ami a leveleken át szívódik fel. Azaz a búzát is lehet permetezni, ha nem fotoszintetizál, azaz már szalmaszerû és a gyomot kiírtja közüle. Azaz más vegyszerekhez képest kevésbé veszélyes.
1 tavaszi kezelés egész évre elég.
Azért én sem csinálom agyba fõbe, csak ott szórom le, ahol kerítés van vagy a járda mellett, ahol nehezen tudom nyírni a füvet azaz eléggé bajos a nyírás.
Megtehetném, hogy az egész kertet leszórom és nem kell füvet nyírni, de mégsem teszem, nem viszem túlzásba.
ha érdekel itt olvashatsz róla:
Link
Szóval nem hat rögtön és a leveleket kell permetezni.
Úgy tapasztalom nem annyira veszélyes annak ellenére, hogy gyomirtó. Ha pl a munkaegészségügyi várakozási idõ 0 nap akkor nem lehet veszélyes. Igazából egy bizonyos sót tartalmaz , ami a leveleken át szívódik fel. Azaz a búzát is lehet permetezni, ha nem fotoszintetizál, azaz már szalmaszerû és a gyomot kiírtja közüle. Azaz más vegyszerekhez képest kevésbé veszélyes.
1 tavaszi kezelés egész évre elég.
Azért én sem csinálom agyba fõbe, csak ott szórom le, ahol kerítés van vagy a járda mellett, ahol nehezen tudom nyírni a füvet azaz eléggé bajos a nyírás.
Megtehetném, hogy az egész kertet leszórom és nem kell füvet nyírni, de mégsem teszem, nem viszem túlzásba.
Nyírás elõtt szebb: Nálam is a Pongyolapitypang teríti sárga szõnyeggel a kertet, tegnap vágtam le, de holnap újra tele lesz. A tiszai telkünket mult hét végén vágtam (mág a ráülõs 11,5 lovas fûnyírót is lefogta párszor, olyan nagy volt s fû), de olyan intenzív a növekedés, hogy megint lehetne, de arra se volt idõm, hogy összegyüjtsem a levágott füvet.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Érdekességek | 2026-03-27 16:50
Szabályzat