Meteorológiai esélylatolgatások

Honnét jött most ez a dátum?

Észak-európában megjelent a hótakaró:
Link

Mindössze 2 nap alatt ennyi változott az északi partvidék hótakaró szemponjából. November 17-22 között számítok hidegbetörésre és talán már kisebb hózáporokra havazásra is.

Ritkán látható stabilitással adják a modellek már napok óta a péntektõl jövõ hét közepéig tartó Ac-peremhelyzet okozta lehülést, öt nap alatt 7-8°C-ot csökkenünk 850hPa-on, az átlagos környékére.

Visszavonom az elõbbi meggondolatlan kijelentésemet. .

Hát igen ez kb. +10 fokot jelent,ami november közepéig még átlagos.
E még nem is lenne baj,csak folytatódjon tovább ez a lehülési
tendencia.

Ha bejön neked, és utólag meg is tudod mondani mire alapoztad, meg fognak követni!

A realitás pedig az, hogy a szegény hópehelynek már 850hpa-on szembe kellene néznie az olvadás veszélyével, ha egyáltalán csapadék képzõdne.

A hónap közepéig nem nagyon látszik komoly lehülés, és hozzá kell tenni, hogy naptárban lassan oda lapozhatunk, hogy a 850 hpa-n 0 fok nem valami eget rengetõ jelenség. A télvárók által megálmodottakhoz bizonyosan több kell

Miért zárnának ki?

Csak finoman... De kitartok a feltételezésem mellett? de Ezért nem zárhatnak ki ugye?

Én se merném megkockáztatni, még 1500-1800 m körül sem nemhogy a Kékesen

Szidhatunk?

És szidjatok ha rosszul látom, de ha a hétvégi hidegbetörés bekövetkezik és 10 fok alatti maximumok lesznek, és ha esetleg egy kis csap. is lenni nem merném megkockáztatni, hogy az a Kékesen estleg szilárd halmazállapotú legyen.

Sajnos ennyit tud, ez van A legstabilabban eddig az volt benne, h október és november az átlagostól hidegebb inkább csak a mértékét változtatták. Még az október elején kiadott is átlagostól hidegebbet adott októberre. Bp-en kb. 1,5 fokkal volt melegebb az október, de sztem országos szinten is 1 fok felett volt. Szept-re egyszer hidegebbet, majd jóval melegebbet adott, és végül hidegebb lett.

Ez tényleg csak arra jó, h megnézzük, h van ilyen, de erre bármit is alapozni teljesen felesleges. A halvány lila gõz modellem alapján: nov: +0.5, dec: +1, jan.:+0,5 feb: +1.5 lesz Sajnos manapság még komolytalan az egész.

Amúgy jelzem, igaz a hidegbetörés tõlünk messze Keletre lesz, de alul Az AC-t megkerülve, elég hûvös levegõ szivárog be.
Sok helyen alig lesz 10 fok hétvégén miközben élénk DK-i szél várható.

Hát a tavalyit sem kívánom, mert volt az az egyszem január elseje, oszt jónapot !
Idén remélem folytatódik a javuló tendencia egy átlagos tél formájában. A modellek alapján lehet esély erre, de úgyis minden függõben van még, sztem a világon senki sem tudja megmondani milyen tél lesz. Csak valószínûségek vannak.

Legyen igazad, remélem végre egy átlagos tél jön már ránk férne.

Nem is értem minek nézegetjük ezeket. Múltkor még kicsit mást jelzett. Itt a fáklya Link melyen egyértelmûen látszik a csökkenõ tendencia. Legkorábban a hónap közepe felé ugrálnak a tagok, várhatóan akkor lehet valami. Ennél tovább nem érdemes elõrejelezni és nem is lehet (sõt elõrejelezni 15 napot sem igazán lehet ). Bár igaz ez a fórum pont a hosszútávról szól, de szerintem felesleges idegeskedés és idõpazarlás nézni ezeket a nagyon hosszútávú elõréket...

Holnap meg behûti....szinte naponta váltogat....

Mindig Vissy Károly jut eszembe ilyenkor:
"10 napnál tovább elõrejelezni egyszerûen ésszerûtlen,butaság".

Felmelegítette Novembert és Decembert is.
Link

Hozzátenném, a hóvastagság is szépen alakul, bár azért ez ott nem számít soknak...:
Link
Mostanában azért majd figyelemmel követem, hogyan alakul a szibériai hótakaró, fõleg Ny-on.

Ez csak az én hipotézisem. Remélem majd kíjavítotok, ha marhaság..

Köszönöm!

Üsse kõ! Akkor még az elõttünk lévõ 50 évben(optimista vagyok..hehe..)azt a 100 km-es északra haladást még kibírjuk hóval és faggyal és jet-tel..

Érdekesség: most olvastam, hogy a Polar Jet az utóbbi évtizedekben egyre északabbra vándorol, évi 2 kilométeres átlaggal. (wiki)

Azért az egyértelmû, hogy akkor tud jelentõsebb jegesedés kialakulni, ha a hidegfelhalmozódás is jelentõsebb.
Ok okozat. melyik volt elõbb? A hideg persze, és ennek hatása miatt kezdett hízni a jég.
Minél több a jég annál több a hideg,------ igazából fordítva.
Minél több hideg helmozódik fel annál több a hidegleszakadás egy idõ után, és a nagy számok törvénye alapján nagyobb az esély, hogy jó helyre szakad le.
Persze itt jön be a másik történet, hogy van-e blocking, vagy zonalitás, mert akkor csökken az esély.

Nem értem.

Szóval aki zord teleket akar, az intézzen egy Krakatoa-szintû vulkánt a trópusi övben és várjon 5 évet.

Tehát hogy merrefelé halad az éghajlat változás elsõsorban az egyenlítõ környékén kell a választ keresni.

Igazából a leszakadások száma indiferens. Szerintem minden a futóáramlatok amplitúdójától és sebességétõl függ. Egy kis amplitúdójú, gyors futóáramlat a Ferrel cellában zonalitást eredményez, egy nagy amplitúdójú, ezért belassuló futóáramlás pedig "hagyja" felépülni a masszív anticiklonokat. Hiszen a ciklonok a zonalitást erõsítik azzal, hogy gyorsabb átkeverést tesznek lehetõvé a sarki és a trópusi levegõ közt. Ha valamilyen oknál fogva élesedik a kontraszt a Sarki cella és a Hadley-cella közt, akkor jó eséllyel nõ az átkeverés, a ciklogenezis és a zonalitás. Ha a hõmérsékleti kontraszt csökken a trópusok és a sarkvidékek közt, akkor pedig valószínû, hogy az átkeverés intenzitásával a ciklogenezis is alább hagy és nagyobb gyakorisággal alakulnak ki meridionális helyzetek. A hõmérsékleti kontraszt csökkenésére kiváló példa a trópusi övben a vulkáni tevékenység. Az 1887-88-as igen zord telek egyértelmûen kimutatható, hogy a Szumátra szigetén kitört óriási vulkán által a légkörbe jutó por által okozott besugárzás-veszteség miatt voltak.

Srácok, ez jóóó!

Most már csak azt nem értem, hogy az értékek után miért van pont és a szöveg miért nem az "értéktelen" fekete területre van rakva???

Hát, tartós 1050-es Ac nem igen van. AcN helyzetekben is igen ritka az 1050 és csak egy másfél nap lehet max. A Kisjégkorszakban lehettek tartós 1050-es Skandináv középpontú AcN-es helyzetek. Ezek egyik jó indikátora lehet a Londoni Frost Fair-ek, azaz fagyvásárok, amikor olyan masszív és tartós hideg volt Angliában is, hogy a Temze keményre fagyott. Ilyen 1814-ben volt utoljára, de azelõtt számos alkalommal:

Link

Ma már 320 SYNOP és METAR állomás közül 8 helyen mértek -30°c körüli vagy az alatti Tmin-t Szibériában, ráadásul az ilyen hõmérsékleteket regisztráló állomások többsége a sarkkörön kívül van.

A leghidegebb állomások: Ebelyakh -37°, Ojmjakon -35°, Szejmcsan -35°, Agata -32°

Jó hír, hogy Szibériába jól beköszöntött a hideg. Itt van egy (ugye a Hidegség és jómagam projektje által készített) hõtérkép, T2m-re:
Link
Friss kép, szóval ha jól emlékszem, ott most nappal van

OK!

Köszönöm Laci a választ!

Én is az ilyen (általad is említett) speciális helyzet, és társai (pl. 1050 hPa-s tartós skandináv Ac-k stb.) gyakoriságát vizsgálnám! Na erre kellenének az OK-OKOZATI összefüggések, mint pl. a jegesedés hatása az ilyen "jó" téli helyzetekre.

Na, erre akartam kilyukadni.

Érdekes: 1888 január 12.
Az USA több középsõ államában Blizzard, többszáz ember halott.
Ugyanekkor a légnyomási térkép Közép-Európára is elég kemény idõjárást ad (wz.de, Bodendruckkarten)

A linket még Svadasz mutatta valamikor, európai makroszinoptikus helyzetek vannak benne szemléltetve térképekkel...: Link (kár hogy német, ezért csak sejteni tudok pár elnevezést)

Szerintem is fontos a Kelet-Európai síkságon felhalmozódott hó, ami ugye fõként anticiklonnal jár, a Grönlandi térségben is igen fontos az anticiklonális túlsúly, mert ez ott nyugodt és folyamatosan gyarapodó jégtakarót is jelenthet akár.

A kettõ együttállása pedig tényleg kapcsolatban van a jó téllel, mert a Kelet-Európai síkságon megragadt anticiklonok nem engedik meg a hidegleszakadások túlságosan kelet felé haladását, így viszonylag nagy Észak-Altanti ciklonaktivitás mellett kevésbé csúsznak rá a ciklonok Oroszországra, így hozzánk szakad le a hideg, vagy picit nyugatabbra jó mediterrán ciklonnal.

Remélem a szezonális elõrejelzések ellenére egy hasonló verzió körvonalazódik télen, bár én egy eseméyndús enyhe télbe is bele tudnék egyezni, mint a tavalyi. Viszont eseménytelen anticiklonoknak, vagy csapadékszegény zonális áramlásoknak anticiklonális oldalon nem örülnék.

A tizenkilencedik századból ismertek olyan légnyomási térképek, amelyeken jól látható egy olyan anticiklon, amely skandináv középpontú és egybe van olvadva a Grönlandi magasnyomással. Ez a manapság igen ritka helyzet a tizenkilencedik században még gyakran elõfordult, illetve a "kisjégkorszak"-ot pedig egyöntetûen jellemezte. Ezekben az idõszakokban érdekes módon pölö az Észak-Amerika partjainál kialakuló ciklonok nem Izland felé dzsezzeltek, hanem fölkanyarodtak a Labrador tengerhez. Ez a légnyomási elrendezõdés alapvetõen egy sokkal nagyobb amplitúdójú magaslégköri futóáramlást eredményezett. Amely sokkal nagyobb kanyarulatokat írt le. Ez pedig a zonalitásnak nem kedvezett. A meridionális helyzeteknek annál inkább. A kemény telek, a hótakaró felhalmozódása pedig a meridionális helyzetekben adott.

Az Európai anticiklonok stabilitása és kiterjedése kézenfekvõ módon, fordítottan arányos a Transzatlanti ciklogenezissel. A gigantikus európai anticiklonális helyzeteket a Golf áramlat hõtranszportjának jelentõs csökkenésével magyaráznám.

Ha figyelmesen olvasod hosszú írásom, láthatod benne, hogy fontos, de nem egyeduralkodó faktornak veszem a kulcstérség jégborítottságát, annak dinamikus változását.

Szerintem a Szibériából átnyúló termikus anticiklon hatása is döntõ tényezõ, mely nélkül bizony az északkelet-európai ciklonok is stb és stb.

Szerintem csak (legfeljebb) részben következménye. A jegesedés mértékét hótakaró kiterjedését (fõként a Kelet-európai-síkságon) ok-okozati összefüggést is vizsgálni kellene!

A lényeg az, hogy mindent cseszhe..nk, ha nem lesz "szerencsénk". Tavaly is volt tél Európában, csak nem nálunk. Inkább az érdekelne, hogy mi befolyásolja a hideg leszakadások pontos helyét. Tudom, hogy az anticiklonokat kerülgetik ezek a hullámok, azaz inkább arról írjatok, hogy mitõl függ, hogy hol és milyen erõs anticiklon alakul ki?

Mik az alapfeltételei egy "megfelelõ" pozíciójú, és mondjuk legalább 1030-1035 hPa-s anticiklon kialakulásának?

Igen, Jóska csak élcelõdik, de a tõlünk északra és keletre kialakuló hófelszínek is alapvetõen a ciklonok genezisének helyétõl és mozgási pályájától függ.
És ez pedig megint csak az Észak-atlanti hõtranszporttól függ. Ti is jól tudjátok, hogy a ciklogenezis intenzitása Észak-Amerika partjainál a kulcs. Ezt pedig az egyenlítõtõl a Mexikói öblön át áramló Golf-áramlat intenzitása határozza meg.

Hát meglep hogy ennyire várod a zonalitást, nem épp a Tél elõszobája, de végül is értem mire gondoltál, legalább az unalmas egyhangú idõ véget ér, bár tegyük hozzá nem is volt olyan egyhangú, nemrég még SC-k tomboltak. Az a lehûlés nem olyan nagy, írtad, de ne is várjunk sokat még, hisz még a +10 fokok vannak 850en felettünk és ahhoz képest az a -5 fok már 15 fokos csökkenés. Én személy szerint nagyon örülök hogy végre a Kelet-európai síkságot igen hideg levegõ árasztja el, ebben látom a lehetõségét annak hogy a mi telünkre is kedvezõ hatással legyen. Ez most egy kedvezõ 1. lépés, a továbbiakban is hasonlókra van szükségünk

Na de Gábor, a gyarapodó hófelszín ama vidéken minek a következménye, segítsek, he-he?

Sajnos, én sem tulajdonítok túl nagy jelentõséget a jegesedés mértékének... Lehet persze vizsgálni. Elég, ha a télen 4 - 5 hideg leszakadás "túl nyugatra" jön le (mint a mostani is), ott alakítva ki átmeneti "szinte semmit nem befolyásoló" hidegadvekciót, hótakarót és máris ... nálunk enyhe a tél -> meleg oldalon maradunk, hótakaró nem tud a medencében kialakulni stb.

És tényleg csak 200-300 km-en múlik idõnként...

Szerintem sokkal fontosabb a tõlünk északra és keletre kialakuló hófelszín, illetve annak gyarapodása. Én ezt fogom figyelni a november folyamán. Tavaly és tavaly elõtt is ezzel volt a probléma, többek között.

Én csak gratulálni tudok,nekem nagyon tetszenek az itt leírtak.

Vitéz Mihály.... Vagy hogy az ördögbe is hívják azt aki hozzád hasonló módszerekkel dolgozik!

De az erõs ciklon létrejöttét minek köszönheti? Egy párezer kilométerrel arrébb kialakult hõmérsékleti kontrasztnak.

A ciklogenezis ott erõs, ahol a tengerfelszín hõtranszportja átlép egy kritikus szintet.