Meteorológiai esélylatolgatások

Én már annak is örülök,ha valaki ír ide,nem nagyon lehet itt mostanában semmit olvasni!
Elég kaotikus az idõjárás ezen a nyáron!

Lehet, hogy rosszul látom, de nekem úgy tûnik, mintha erõsen analóg lenne eddig az idei nyár a 2008-as nyárral. Ha jól emlékszem akkor is csapadékos, zivatarokban gazdag, de ennek ellenére az átlagosnál melegebb júniusunk volt, amit egy még csapadékosabb, átlag körüli hõmérsékletû július követett, a hónap második harmadában az ideihez hasonló délkeleti mediciklonnal, országosan kiadós esõvel. Abban az évben viszont augusztus az átlagnál ismét melegebb, de már szárazabb idõt hozott, többszöri frontátvonulással, néha kiadósabb zivatarokkal, de országosan már közel sem hullott annyi esõ, mint az elõzõ 2 hónapban.
Kíváncsi vagyok, az idei augusztusra esetleg az év hátralévõ részére is ráillik-e majd ez az analógia, s esetleg megjelenik-e egy szárazodási folyamat a késõbbiekben. A latolgatásod alapján ez akár még elképzelhetõ is lehet. Mondjuk az erõsödõ La Nina beleköphet a levesbe... Neked mi a véleményed errõl és az esetleges 2008-as analógiáról?

Meglehetõsen bulvárszagúra sikeredett júliusi esélylatolgatásomat meglehetõsen bulvárszagú júliusi idõjárás követte (viharos szél, szupercellák, villámcsapás, hõség majd 14-15 fokos nappali maximum, most elhúzódó konvektív idõszak helyi villámárvizekkel, számomra ez a szezon a 2010 est közelíti, bár az értékelés alapja az ország tájain más és más). A hónap közepén érkezett mediterrán ciklon, mint általában ilyenkor, ilyen blokkolt áramlási viszonyok mellett hozzájárult ehhez a tartós meleg nyári konvektív idõszakhoz (mint 2014 augusztus elején). Az itt ragadt labilis, nedves levegõ a stagnáló (gyenge) magassági gerinc alatt az általam vártnál kétségtelenül több csapadékot hoz - hozott, megszûntetve az aszályt és a fülledt párás gyakran felhõs "légkör" a nappali felmelegedéseket némileg visszafogja. A kimenetel végsõ soron a várt, némileg az északi zónalitás irányába elbillenõ mérleg augusztus elejétõl többszöri hõhullámokkal (ami a 35-38 °C körüli tartományokig mehet a 7. és 12. közötti idõszakban ), de idõnként az ország bizonyos területeint továbbra is, bár korlátozottabban jellemzõ záporokkal zivatarokkal. Csapadék szempontjából egyelõre mérvadónak a 3-6 közötti illetve 12-14 közötti idõszak tûnik illetve az augusztus 20-22 környékén érkezõ hõségzáró hidegfront eseményei átmeneti lehûléssel, ami nem jelenti a strandidõ végét. A nyugatias áramlás mellett újra anticiklon épül majd fel, nyár utolsõ hétvégéje még nyaralóidõ lehet. Ezzel együtt kb átlagos csapadékú hónap várható, de mint megszoktuk, területileg egyenetlen eloszásban.

Természetesen magassági gerincet akartam írni, elnézést.a tévedésért

Igazat kell, hogy adjak az esélylatolgatásodnak, habár összességében az egész egy figyelmeztetõ elõrejelzés
benyomását kelti, amihez szeretnek egy kis makroszinoptikai hátteret is adni. Július utolsó harmadába lepven
nagyjából kiegyenlítõdött az észak-atlanti térség es a kontinens belseje között fennálló hõkontraszt. Így a mély
izlandi/skandináv középpontu ciklonok témája mostantól kezdve kb egy hónapig lekerülhet a napirendrõl.
Ennek ellenére - ahogy mar Zivipotty a minap rámutatott a Tarsakgoban - a makroszinoptikai alapfelállás nem
kedvez a közép-európai magassági gerincek kialakulásának, a szubtrópusi légtömegek tartósabb térhódításanak.
Ehelyett inkább a meg mindig magas napállásnak es a nyugat felõl érkezõ gyenge teknõk lomhasaganak köszönhetõen
a levegõ kellõképpen atmelegszik, a bazsalazsa által mar említett barikus mocsárhelyzet ennek eredményeként (is)
a jövõ het közepéig fennállhat július legvégén, augusztus elején viszont mindkét un királyi
modell szerint összejöhet egy jelentõsebb hõhullám, hiszen a brit/nyugat-európai teknõ elõterében számottevõ esély
van az eddig hiányzó magassági teknõ kialakulására, es a 20 fokos izoterma térhódítására. Az idei nyár talan legjelentõsebb
hõhulláma is kifuthat ebbõl, bár ennek verifikalasara azért meg nehány napot várnunk kell majd

4 átmeneti esõ, és zivataroktól, viharoktól mentes nap után, hétfõ – csütörtök, holnap, júl. 22-én péntektõl újfent csapadékosabb, zivatarosabb idõszak kezdõdik az ország egyre nagyobb területén.
Ún. bárikus mocsárhelyzet alakul ki ( de mégsem tisztán az ), és várhatóan majd 1 hétig tart.

A menetrend szinte mindennap ua. lesz : Nappali erõteljes gomolyfelhõsödés, többfelé záporokkal, zivatarokkal. majd este, éjszaka fokozatosan lecsengõ zivatar tevékenység, nyugodtabb idõ, és már csak helyi csapadék zápor, zivatarból.

A hõmérséklet a következõ 1 hétben állandósulni látszik : országos átlagban reggelenként 15-20 fok között, délutánonként 30 fok körül alakul.

A szél alapvetõen mérsékelt marad, csak néha élénkül meg, azt is fõleg a nappali órákban.

Továbbá a zivatarok gyakori kísérõjelensége lehet az erõs, viharos szél.

Most úgy látszik, hogy a következõ 1 hétben ugyan mindennap és több alkalommal lehetnek zivatarok, de pusztító szupercellák kialakulására ezúttal nem kell számítani.

Azonban az erõsebb mono- multicellás – és pulse -type hõzivatarokat kísérheti viharos, erõsen viharos, akár 80-90 km/h közötti, de várhatóan 90 km/h-t nem meghaladó széllökés.

Valamint az erõsebb gócokban, és az ismételten, rövid idõ alatt egy adott pont fölött több átvonuló zivatar hatására akár 30-50 mm csapadék is lehullhat 1-2-3 óra alatt.

Nagy, pusztító jégverésekre sem kell számítani, azonban fõleg erõsebb multicellákban akár 2 cm körüli, meggy-cseresznye nagyságú jégesõ is kialakulhat.
Ez, fõleg ha sok esõvel keveredik, várhatóan csak kisebb károkat okozhat.

Fontos megemlíteni a villámcsapásokat is : Noha egész országon átívelõ zivatarláncokra nem kell készülni, jelen idõjárási helyzetben igen aktív villámtevékenység jellemezheti a zivatarokat, ezért fontos felkészülni az egyre gyakoribb villámcsapásokra is!

Érdemes nyomon követni gyakrabban az OMSZ figyelmeztetõ elõrejelzéseit, esetleges riasztásait, és nem utolsó sorban a radarképeket is.

A nagyobb károk elkerülése érdekében a lecsapó viharok elõtt bárki megteheti az óvintézkedéseket ( nem áll fa alá gépjármûvével, a tavakat a vihar elõtt elhagyja, a kerti tartozékokat rögzíti súllyal, vagy fedett helyre viszi, ablakokat, erkély ajtókat becsukja, a pincékbe folyó víz lehetséges jelenléte elõtt áramtalanít, és villámvédelemmel látja el otthonát, már akinek van erre lehetõsége.

Ha már megtörtént a káreset, akkor öncélból ( ha kisebb a kár, és saját erõbõl is helyreállítható ), ha nagyobb akkor pedig a katasztrófavédelem segítségével helyreállítható.

Ha téves a meglátás, javítást elfogadok.

Durva, csapongó idõjárás jellemezheti a július csaknem egészét, majdnem olyan csapongó, mint a 2007 es, és csaknem olyan szeles, mint a 2012-es, alapvetõen "fázni" nem fogunk, bár markáns, 15 fokos hõmérsékletugrások lehetnek 1-2 napon belül, jó eséllyel 37-38 fokos szr állítással, pedig tartós egyöntetû hõhullámnak most sem áll a zászló. Bár csapadéknak nem nagyon néz ki, kis szerencsével azért benne lehet egy izgalmasabb zivataros helyzet a pakliban. Különösen a hónap 2. felében. Az északnyugati irányítás e3lvágja tér4ségünke3t az azori térségtõl északabbra erõsödõ masszív AC -tól egyelõre és a kontinens felett szokatlan alacsony a légnyomás. , az érdekes, hogy csapadékkal járó teknõt tõlünk nyugatra képez, ide csak néha belenget némi hûs levegõt, a helyzet beragadt, sõt olykor retrográd folyamatokat pedzeget. Ez a teknõsödési hajlam azért június óta némileg gyengül, ha felszámolódik, az a tartós kánikula kezdetét jelentheti.
Augusztusban aztán keményen "berobbanhat" a nyár

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#31760

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#317607)

A mutatott képrõl azt gondolom, a legutolsó kép szerint, hogy ez az azori megerõsödését indikálja, éppen az észak-Atlanti áramlás mentén jelentkezett a pozitív, a Labradortól keletre esõ területen pedig a negatív anomália a vízfelszín hõmérsékletében, ez az észak-atlanti térségben az áramlási viszonyokból, irányokból adódóan csökkenõ légnyomást eredményez, így a meleg levegõ erõteljesen és szabadon az európai kontinens felé törhet.

Off: A CFS elõrejelzések a téli helyzetek megítélében is rendszerint igen komoly kudarcot vallanak, ellentétben én nem vettem a fáradságot at adatbányászatra, de emlékeim szerint az okt-novemberi CFS jócskán átlag alatti februárt ígért, sõt, még tél derekán is ebben reménykedtünk... On

Szóval ha már itt tartunk a korábban felismert mintázatok elõrébb visznek, amit jómagam szívesen alkalmazok, bár önmagában ez is gyakori tévedések forrása, Más tényezõket, mint pl. globális hatások, makroszinoptikai hajlam figyelembevételével van esély pontosabb találatra. A napforduló tájékán kiteljesedõ nyár kánikulai idõszakot magában foglalva tipikusan július 5-7.-ig tart, (ld. 2012) ezt követõen kb. 2 hetes mérsékeltebb változékony gyakran zivataros idõszak következhet, majd július utolsó dekádjától tartós kánikula, esetleg augusztus elején rövid visszeséssel tarkított erõsen pozitív anomáliás idõszak.

Egy alapvetõen forró nyár végén egy "visszalobbanás" is valószínûsíthetõ, ld. 2015 aug vége, szept eleje. 2012 ben és 1992 ben ez a "visszalobbanás" pl. rávert az egész szezonra.

Nem így a májusban jelentkezõ korai nyár, ekkor ugyanis július 20. ától jelentkezett kifejezetten hûvös idõszak 2011 vagy 1996). Amúgy tipikus megvalósulása az "Illés napi esõzések" néphiedelemnek a 2007 es 42 fok utáni durva "évszakváltó", mintegy 25 fokos hõmérséklet-visszaesés július 20-23 a táján, amelyhez hasonló meglepõ módon a rákövetkezõ években, 2008 ban és 2010- ben is menetrendszerûen megismétlõdött. Nyilván hasonló példákat, sõt valószínûleg ellenpéldákat is találhatunk az ezt megelõzõ idõszakban is, de az már komolyabb adatbányászatot igényelne.

Látom,mire gondolsz. De, ami engem legjobban impresszionál a mutatott képben, az az, hogy az El Nino-nak kampó. Ugyanakkor mind az északi, mind a déli féltekén a 40. szélességi kör környezetében elég jelentõs kék (átlagosnál hidegebb) vízterületek vannak.
Nagy kérdés, hogy ez a helyzet befolyásolja-e (természetesen áttevõdési idõ közbejöttével) a térségünket érintõ makrocirkulációt.

Az a hideganomália az elmúlt hónapokban folyamatosan nyugatabbra tolódott, és a kiterjedése is csökkent. Link Link Link Tehát ennek a hatása egyre kevésbé szólhat majd bele Európa idõjárásába.

Köszönöm az információt, ezt nem tudtam. Az viszont továbbra is kérdés számomra (csak "hangosan" gondolkodom), hogy a mostani minimum idõszaknak a hatása még csak most kezd el kialakulni, mostantól fogjuk még csak megtapasztalni? Mal sehen, ahogy a bölcs német mondaná.

OFF: vettem a fáradságot, és visszalapoztam a CFS egy évvel ezelõtti távprognózisait, melyek ilyentájt készültek 2015 júliusra, augusztusra. Mondanom sem kell, hogy szinte egyetlen futásban sem jelent meg a jelentõs júliusi, pláne az augusztusi rekordgyanús pozitív anomália, így ennek alapján azt latolgatni, hogy az idei nyár nagyjából átlagos lesz, igen ingatag talajon áll. Itt lehet visszanézni: Link
ON: hogy milyen lesz a július és az augusztus, még nem tudni, viszont a jövõ hét második felében esedékes igen meleg közjáték után, a napforduló környékén viszonylag gyorsan visszatérhet a mérsékelten meleg, sõt, a GFS csillagtáv-futások szerint idõnként inkább hûvös, változékony idõ, azaz továbbra is tartom a korábbi latolgatásomat, hogy tartósabb, 3-4 napnál hosszabb, stabil nyári idõ leghamarabb június végén, július csúszhat be, természetesen feltéve, ha a ciklonok pályája végre északabbra húzódna vissza. Csak remélni lehet, hogy a nyögvenyelõs kezdet után szebb arcát mutatja majd a nyár. Ehhez nem kell feltétlenül dögmeleg, untig elég lenne a 25-30 fokos tartomány, kb. az a hét elsõ feléhez hasonló jellegû idõjárás, csak 2-3 fokkal magasabb T értékekkel.

Szerintem semmi köze nincs egy adott hónap idõjárásához, hogy éppen mennyi napfolt van.
A 2007-es nyár napciklus minimum idõszakában volt. Az egész mostani ciklus (a 24.) az elmúlt több mint 100 év "leggyengébbje", ami ebben az évtizedben van, mégis milyen nyarak/évek/telek voltak döntõ többségben 2010 óta?

Magyarul, ha jól értem a cikket, egy teljesen átlagos, normális nyár vár ránk júliusban és augusztusban. Sem extra, tartós forróság, sem hosszantartó átlagon aluli, hûvös idõszak nem várható Európa túlnyomó részén. Ezzel, mondjuk, egybevághat két tényezõ: az egyik a napfoltok számának eltûnése, a naptevékenység (állítólagos) minimuma (kérdés, hogy ez valóban mekkora ún. pufferrel történik, ahogy ezt már a Globális jelenségek fórumában is írták), a másik pedig az El-Nino nevû jelenség befejezõdése, és a másik, ezzel ellentétes, La-Nina (remélem, jól írtam õket) megerõsödése... Hát, nagyon kíváncsi leszek rá, meglátjuk.

Link

Hogy miért emelné? A tavasszal kellõen le nem hûlõ talaj tovább csökkenti a termikus AC-k kialakulásának esélyét. Ha kevesebb a termikus AC, az több felhõt és kevesebb kisugárzást jelent, ami végsõ soron további melegedést generálhat.

A GFS 240 óránál bepakolt egy hõhullámot. A GFS pedig - sajnos - elég jól fogja a hõhullámokat.

Nézd Laci: általában egyet szoktunk érteni, de ennek a hozzászólásodnak szinte minden mondatával vitázok.
Miért emelné az eurázsiai monstre áprilisi hidegdeficit a nyári hõmérsékleteket a kontinensen?
A hidegdeficit áprilisban nyilván még az enyhe tél maradványa, és ahogy a hideg kontinentális tél sem csökkenti a rákövetkezõ nyár hõmérsékletét, úgy az enyhe sem növeli. Ebbõl a szempontból inkább az Észak-Atlanti-óceán víz és léghõmérséklete a mérvadó.
Ez már átvezet a következõ állításodhoz. Feltéve (de meg nem engedve), hogy az atlanti térség negatív SST anomáliája nyárra is fennmarad, és szintén feltételezve, hogy az az ottani légtömegeknek az átlagosnál alacsonyabb hõmérsékletével jár együtt, valóban a ciklontevékenység, teknõképzõdés irányába lökheti a folyamatokat. A kérdés azonban az, hogy hol lesz a melegpont? Mert a leghidegebb és a legmelegebb területet összekötõ vonal me nté a legvalószínûbb a ciklogenezis. Ha a melegpont az azori térségben van, akkor igazad lehet. De ha onnan keletebbre (pl. a Közel-Keleten), úgy ránk nézve éppenhogy hátoldali poziciók a valószínûek.
Különben az a benyomásom, hogy az utóbbi idõben nem nagyon vitézkednek a délies légmozgások. Az április eleji szaharai intermezzótól eltekintve az elmúlt években jellemzõtõl elmarad a szubtrópusi melegáramlások gyakorisága. Személy szerint nem hiszem, hogy ez majd a nyári hónapokra változik meg. Elég mérsékelt koranyarat, nyárközepet várok az idén.

Az általad vizionált keményvonalas idõszak bekövetkeztét én igen magas valószínûségûnek látom - még ha egy porcikám se kívánja. Arra nem vállalkozok, hogy az idõszakot behatároljam, de az biztos, hogy Eurázsia monstre áprilisi hidegdeficitje (lásd: ábra) szükségszerûen emelte májusban is már és fogja emelni a nyári hõmérsékleteket is a kontinensen. Ennek területi eloszlása persze bizonytalan.

Az Atlanti-óceán negatív SST anomáliája - amennyiben beleszól az idõjárásba - akkor valószínûsíthetõen ciklonosodást fog elõidézni, tekintve a szubtrópusi magasnyomás nyári északabbra tolódását. Amennyiben ezek a feltételek adottak, akkor megnõ az esélye a Portugália-Lengyelország tengelyû teknõképzõdésnek. Ebbõl pedig masszív elõoldali melegadvekciók szoktak kialakulni.

Egymás melletti évek idõjárási forgatókönyveiben döbbenetes hasonlóságok tudnak lenni. Aki nem tegnap kezdett el meteorológiával foglalkozni, valamint nyitott szemmel járt, az ezt tapasztalta.
Fizikai okaként talán azt lehet felhozni, hogy a tengerek vízhõmérsékletei, a sarki jég és a permafrost mintázata évekig ugyanaz maradhat, így az átlagos hemiszférikus hõgradiens, továbbá a hideg és melegraktárak helye éveken átnyúlóan nagyjából ugyanaz.
Így, mikor elérkezik a megfelelõ napállás, a futóáramlás sebessége, továbbá mintázata (teknõk és gerincek elhelyezkedése) könnyen visszatérhet.
Viszont a dolog természetesen nem örökké tartó. Megfigyelésem szerint gyakran éppen az évszak elején elején olyan helyzetek jönnek elõ, mint egy évvel azelõtt -azután a makrofolyamatok látványosan letérnek a tavalyi útról.

A tavalyi nyár kérdésköréhez kapcsolódóan meg kell jegyezzem, hogy figyeltem a modellek csapongó elõrejelzéseitz, majd felkaptam a fejemet tavaly is az április közepén formálódó helyzetre, amikor erõs afrikai "melegbetörést" kaptunk elõoldalban 15 fok feletti T850 -el. Nagyon nem gyakori, és jelzésértékû április közepén, vagy azt megelõzõen becsúszó a 24-29 fokos nyári maximum, majdnem trópusi éjszaka, és ez a helyzet idén is elõfordult, szintén a modellek által már másfél hónappal elõre ûrtávlatban vízionálva és sokáig meg nem valósulva.
A melegfröccs irányát és intenzitását tetemes mennyiségû szaharai homok mutatta. Bár az akkori makrohelyzetben az olyankor kiélezõdõ hõkontraszt miatt ez nem maradhatott hosszú életû, és szükségszerûen hosszabb átlagos alatti idõszak követte.

Valóban, igaz lehet, hogy ez a kellemes koranyári júniusi folytatás az idei nyár történetében hûvösebb idõszakként fog megõrzõdni, nyár közepe táján (július közepe-vége, augusztus elsõ dekádja)eltávolódó északi ciklonáris mezõ mellett idén sem lepne meg egy akár 3 hetes keményvonalas hõségidõszak, a tavaszi által pedzegetett felütéssel, 32 tõl induló 40 fok körül tetõzõ maxi menetekkel, bár olykor egy-egy érintõleges gyenge hidegfront miatti helyi zivatarokkal tarkítva.

Bár ez valamiféle nem vizsglt távkapcsolatnak tûnik, amibe sok egyéb tényezõ beleszólhat, így nem feltétlenül realizálódik majd. Rosszabb esetben egy augusztus elején a Földközi térségben felépülõ alacsony nyomás húzhatja keresztbe, mint 2014 nyarán, OFF: bár sokak örültek az akkor beharangozott kánikula elmaradásának, a szabadságom alatt 15 fokos T850 mellett átélt 22 fok egész nap sötét, borult, egész éjjel zivataros helyzettel nem voltam megbékélve 2 hetes szabadságom alatt.

A gondolatmenetet továbbfûzve hozzá kell tennem, hogy a makroszinoptikai alaphelyzet azért a következõ 10 nap során gyökeresen megváltozhat: a blokkoló AC Izland térségében jövõ hét elejére leépül, a Kárpát-medence pedig a Nyugat-Európából lassan kelet felé mozgó anticiklon középpontjába, majd hátoldalára kerül. Ez június 2. hétvégéjén a legtöbb modell szerint mindenképpen elég lehet egy 2-3 napos igen meleg epizódhoz, melynek vége felé többfelé 30 fok körüli, illetve kevéssel afeletti értékek is kifuthatnak. Eközben viszont az Atlanti-óceánon jelentõsen akvitivzálódhat a ciklontevékenység, a frontzóna közelebb kerül térségünkhöz, így a hónap dereka felé ismét pár fokkal kevésbé meleg, helyi záporokkal-zivatarokkal tarkított, összességében kellemes nyári idõ néz ki a folytatásban is. Ezt támasztja alá az ECM aktuális 3 hetes kitekintése is: végig a sokévi átlagnál 1-2 fokkal melegebb, kora nyári idõ jellemezheti legalább a hónap elsõ 2/3-át. Északi zonalitás bontakozhat ki, hol közelebb csúszó, hol kissé eltávolodó frontzónával, nem tartom kizártnak, hogy 2-3 napnál hosszabb, keményvonalas hõségperiódusok csak valamikor a hónap legvégén, esetleg július elején alakulhatnak majd ki. A tavalyi nyár ebbõl a szempontból különleges volt, nagy meglepetésnek számítana, ha valami ehhez hasonló belátható idõn belül megismétlõdne. A sokak szervezetét megviselõ kánikulára való tekintettel, azt kell mondani, hogy hál´ Istennek

Ferri, az "idõ" kétségtelenül a te latolgatolásaidat igazolta és jövõre tekintõ megállapításod jelen helyzetbõl magától értetõdik. Jelen számítások szerint nagy átlagban változékony és átlagosan csapadékos idõnek néz ki tartós AC uralom nélkül, így egyáltalán nem lenne meglepõ szcenárió, hogy újabb ciklusként a mostani mérsékelten meleg nyári változékony folytatásba csak 1 -2 hõségnap (30-32 fok) csúszhat be az elkövetkezõ 3-4 hét során, a negatív anomáliás június mellé azért még nem tenném le a voksot, nyári idõ lehet, akár végig. Bár minden nézõpont kérdése, hogy az igazi nyár határát 26-28 foknál húzzuk -e meg, amiben azért már nyugodtan strandolnánk, vagy a 30-32 tõl fölfelé kezdõdõ dögléstõl, az egészen mást hozhat az elõttünk álló idõszak megítélésében. Pl a mostani idõszakot tekintve az elõzõ szerint már közel egy hete stabil nyár van, ha a 21-23 i koranyári hétvégét is belevesszük, akkor május utolsó dekádját tkp. nyárinak tekinthetjük, (részleges) kánikula azonban kétségtelenül csak 2 nap volt. Benne van a szórásban, hogy a hónap során még elõfordulhat egy rövid ,pár napos kifejezetten hûvös epizód is, HCS mediciklonos helyzet ami júniusban elég gyakori. Ritka az olyan nyár is, mint a tavalyi, hogy 20 fokot alíg elérõ köztes periódusokból 1-2 hetes 34-38 fok körüli kánikulai idõszakok nõnek ki egy két nap alatt, 5x is a nyár kezdetétõl és a nyár folyamán, szeptember közepéig. Utóbbi években ismételten elõfordult a már június derekán jelentkezõ erõsebb hõhullám, de évek sorát tekintve a június felemás, jellemzõ egy rövid strandidõs etap a hónap elején vagy közepén, de az igazi "szabadságolós" hõhullámok leginkább a nyár derekát, és/vagy második felét jellemzik.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#314855)

OFF: ilyen sem fordult meg elõ, hogy a saját szállamat kellett volna továbbfûzni -
ON: ezúttal bejött a latolgatásom, hogy az újabb kora nyári epizódra május utolsó harmadáig kellett várnunk. Május vége fele 2-3 nap erejéig tehát bepróbálkozhat a meleg, de 30-31 foknál többre ebbõl a várható T850 hPA értékek alapján aligha futja majd. Ezt követõen inkább mérsékelten meleg, zaporokkal, zivatarokkal tarkított idõre látok legnagyobb esélyt a fáklyák alapján, sõt, az ECM
friss 3-hetes tavprognozisa szerint június 5-e utan enyhén negatív T anomália mutatkozik,
ami akár egy klasszikus Medárdot is jelenthet. Mindent összevetve az elõttünk álló, a jövõ keddi HF által megszakított meleg periódust
egyhamar nem nagy eséllyel követik továbbiak, könnyen meglehet, hogy az elsõ számottevõ, 4-5 napnál hosszabb meleghullámra meg legalább egy hónapig várni kell majd

Szívesen osztanam az optinizmusodat, ám az óceáni AC-blocking igen makacsnak tûnik, illetve minduntalan kiújulni látszik - ezt az aktuális modellfutások, illetve az ENS-átlagok is alátámasztják, így könnyen meglehet, hogy május elsõ fele javarészt az átlagosnál nehány fokkal hûvösebb, jobb esetben átlagos idõjárást hozhat, fokozott csapadékhajlam mellett. Kora nyárias epizódokra - a nagytérségi aramlasi viszonyokbol, a negatív AO/NAO indexekbol, ECM anomália térképekbol, illetve a Rossby-hullámok igen lassú mozgására, vagy inkább stagnálásara valo tekintettel legjobb esetben május 15-e után számítok, de az sem lepne meg, ha erre a hónap utolsó harmadáig várni kellene. Elég visszagondolni a február végi nagy enyheseg es a március végi keményvonalas tavasz megérkezése között eltelt csaknem másfél hónapra.

Nagyon szemléletes a "hidegleszakadás" az általad linkelt és kiegészített térképeken.
Valósággal a poláris hidegdepóból lekanyarítja a felénk esõ harmadot.

Ami alábbi cikkbõl kiderül, az év ezen szakában ez egy nagyon jellemzõ folyamat, április idusán ez egy késõtéli és egy fagyos szentek között elhelyezkedõ epizódnak tekinthetõ. Emlékeimhez tartozik valamikor a 80-90 es évek fordulóján egy hasonló helyzethöz köthetõ május 1-i havazás.

Itt a ránk sodródó alacsonynyomású ciklonokkal szállított hideg levegõ egy kiterjedt összetett hidegörvénynek tekinthetõ, és ezt az életutat is járja majd be:

Link


Ez az elõttünk álló nagyjából 7 napon kellemetlen idõt eredményez, azonban ehhez az is hozzátartozik, hogy a pozitív energiamérleg hatására a dél felé kiterjedõ hideg ilyenkor már relatív gyorsan gyengülni kezd az alacsonyabb szélességeken történõ erõs besugárzás hatására. Az alacsony nyomású mag maradéka ahogy gyengül, vissza is húzódik a fõ depóhoz.
A hidegdepó elhelyezkedésébõl úgy ítélem, hogy ezt az áramlási képet ezen epizód után egy idõre nem nagyon lesz, mi táplálja, amibõl levonhatjuk a május elsõ felére vonatkozó következtetéseket.

A hidegkedvelõk a következõ napokban nagyon szerencsések lesznek Nyugat és Közép-Európában. Globálisan nézve a nagyon meleg február és március után, folytatva a sort áprilisban is így lehet majd(egyelõre úgy tûnik),és mi azon ritka helyek közé tartozunk majd(legalábbis a következõ napokban), ahol hûvösebb lehet az idõ.

Az északi féltekén hetek óta élvezhetjük a globális idõállást. Ennek köszönhetõ, hogy habár a hideg depó csúcs idõszakban is vérszegény volt, mostanra az évszaknak megfelelõen egyre fogyott, a következõ idõszakban pedig már a töredékére csökken, Észak-Amerikától ÉNY-ra és ÉK-re lévõ hatalmas egy helyben álló AC-nak köszönhetõen, Európába folyamatosan csörgedezik még a hidegbõl, újabb és újabb alkalommal kimélyítve a teknõt.Ez a folyamat egyelõre folytatódik, ennek köszönhetõ a jövõ héten az újabb (komolyabbnak látszó) lehûlés.

24 ó: Link Link 240 ó: Link Link

A folyamatból továbblépés per pillanat nem látszik. De nagy jós tehetség nem kell, hogy a minimálisra csökkenõ hideg tartalékok, globálisan nagyon erõs AC hajlam(ami a hõmérsékleti gradiens csökkenésével meglepõ lenne ha csökkenne) és a szinte folyamatos átlag feletti hõmérsékletû hónapok után, a legesélyesebb egy a tavalyi hasonló forgatókönyv a folytatásban majd.

Legyen itt ilyen is:

ez most nem jött be.

Értem én, hogy hûvös lesz a Dunántúlon 1-2 napig, viszont mi van ezen elbagatellizálva?

"04.07-11.: változékony, a mostaninál hûvösebb idõ (fõleg NyÉNy-on)"

Az óceáni teknõ visszaszorulása az azori térségben pedig eléggé látványos a GFS fáklyán a hónap közepétõl: Link

Tegnapelõtt 22-26, tegnap 24-27 fok volt jellemzõ országosan, már ma is hûvösebb van a Dunántúlon, holnap pedig még hûvösebb lesz. Ahogy Zivi is mondta, én ennél hûvösebb idõrõl írtam már 7-8-ra.

8-án nyugaton már szinte biztos, hogy hûvös idõ lesz, valószínûleg 15 fok körüli vagy az alatti hõmérséklettel. Középen és keleten még marad a 20-25 fok aznap, de 9-én már ezeken a területeken sem lesz meleg, a 15 fok is csak a keleti, északkeleti határvidéken lehet meg.

Viszont én a 11-ét már nem várom már olyan hûvösnek, szerintem akkor újból több helyen meglehet a 15+ fok. A mostani GFS op. ott igencsak kilóg lefelé (közép-magyarországi fáklya, de gyakorlatilag mindenhol ilyen: Link ), az ECMWF (op. + ENS átlag egyaránt) már 16-19 fokot vár aznapra.

Egyébként JoeJack a mostaninál hûvösebb idõrõl beszélt, és úgy rendben van a 7-11., mivel holnap mindenhol visszaesik pár fokot a hõmérséklet a belöttyenõ hidegfront miatt.

Elõre bocsájtom, hogy helyzetértékeléseddel alapvetõen egyetértek. De valamennyire árnyalnám a képet a magam optikáján át nézve (számomra a hûvös/hideg a jó idõ)
Tény, hogy alapvetõen meleg idõ várható a következõ 1 hét, 10 napban, hiszen az alacsony nyomás központi területe tõlünk nyugatra helyezkedik el. Az elõõoldali peremciklonok "hideg" produktuma mindig legalábbis kétes.
Viszont ezek a képek mégis olyanok, hogy láttukon óvatosan dörzsölök egyet a tenyeremen:

Link Link

Azért tetszik a kép, mert itt -legalábbis a Dunántúl vonatkozásában- hátoldali pozicióban csökkenõ, sõt mélybe zuhanó légnyomást látunk, valahogy így:

Link Link Link Link Link

Ez a délrõl "ránk mászó" alacsony nyomás, mely az ország nyugati részén nem prefrontális
délies áramlásban lép fel, nagyon tetszetõs. A magasban a hideg levegõ nagyon közel lesz nyugati határainkhoz, kifejezett ny-k-i hõkontraszt mellett:

Link

Ez változékony, felhõs, a mostaninál lényegesen hûvösebb idõt sejtet, esetleg kiadós csapadékkal. Tehát, a várható idõromlást, fõleg nyugaton, nem lehet elbagatellizálni.
Igaz, a rossz idõ valóban átmenetinek néz ki. Ezt követõen nagy valószínûséggel ismét a fránya nyugati teknõ kapja el a grabancunk szubtrópusi meleg áramlásával.
Igazi hidegöblítés, nyugati anti0ciklonok "támasztotta", hosszú északias légpályák nem látsznak 200 órán belül, de ûrtávlatban sem. Bár az ûrtávlati kép pár futáson belül is megváltozhat...
A "komoly" idõtávon belül én nem látom az azori lényeges erõsödését, kontinens felé való beorrosodását. A GFS ûrtávlatijában, 300 óra környékén van valami ilyesmi tendencia, de nem valami markáns. Az ûrtávban kifejlõdõ jeges-tengeri AC-t, még inkább a környékén gyülekezõ hideg légtömegeket érdemes lesz figyelni. Ezek olyan pozicióban vannak, hogy ránk fordulásuk nem kizárt. Persze lehet, hogy semmi ilyesmi sem lesz, és nyár lesz ezután október közepéig -volt már példa rá.

Egyetértek, kivéve hogy a hûvösebb idõ szerintem eleve rövidebb lehet, inkább 9-11re írnám.
Legalábbis ECM szerint... Link
7-8 lehet csapadékos, de még inkább meleg. Jó kis rövid KÜN is lehet belõle
Link

Lényeges hidegelárasztásnak még csak nyoma sem látszik, ûridõben sem, úgyhogy a latolgatása nem vehetõ komolyan jelenleg.

Elõbb-utóbb, de inkább utóbb.

A realitás: belátható idõn belül nagyon minimális az esélye egy komoly hidegelárasztásnak.

A változékony és hûvösebb idõ jelen állás szerint kb. 11-ig tart ki. 12-tõl ismét az óceáni teknõ elõoldali, meleg-száraz áramlása határozhatja meg idõjárásunkat.

A hónap közepére aztán ismét megmozdulnak a csapadékoszlopok, a nyugat-európai nedvesebb, hûvösebb levegõ eléri a Kárpát-medencét is, de ez megint csak egy rövid, átmeneti epizódnak néz ki, gyakorlatilag még az e hétvégi etapnál is gyengébb lehet.

Utána pedig a GFS alapján az a legvalószínûbb, hogy az óceáni teknõ szép lassan leépül, az azori térségben AC foglalja el helyét, amirõl pedig tudjuk, hogy a nyári félévben szeret benyomulni a kontinens belsõ részére is. Persze elõfordulhat, hogy ÉK felé húzódik, de azt is tudjuk, hogy egy brit blokk sem feltétlenül okoz hideg idõt nálunk.

Tehát:

04.07-11.: változékony, a mostaninál hûvösebb idõ (fõleg NyÉNy-on).
04.12-14.: elõoldal, újból májusnak megfelelõ hõmérséklettel.
04.15- pár napig.: frontok, peremciklonok, konvekció, kisebb lehûlés.
Utána: ismét nyugodt, az átlagnál melegebb idõ, emelkedõ légnyomás.

Én kb. így látom.

Elõbb-utóbb pedig 100 %, hogy jön egy erõs hidegelárasztás, de lehet, hogy csak 2 hónap múlva.

Úgy tûnik a "klasszikus" zonális áramlásnak továbbra sincs se híre, se hamva Európában. Figyelemreméltó az a hatalmas Ac kint az óceánon, amely futásról futásra ott terpeszkedik a szinoptikai térképeken. Az ennyire markáns meridionális idõjárási helyzet tartós fennállása véleményem szerint hosszútávon semmiképpen sem a napos, meleg tavaszi idõnek kedvez (noha ez tartósan amúgyis ritka ezidõtájt, kiváltképp májusban). Ebbõl elõbb-utóbb egy masszív a hidegelárasztás alakulhat ki hátoldalra kerüléssel, a teknõsödési folyamat esetleges további erõsödésével, s keletebbre helyezõdésével párhuzamosan. Ezt persze nem riogatásnak szántam, csak egy általam eléggé valószínûnek tartott jövõbeli scenáriót vázoltam fel.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#311083)

Ahogy elõttem már többen is megpendítették, addigra valószínûleg éppen a tõlünk nyugatra dél felé áramló hideg és a tõlünk keletre lévõ magas szélességekig eljutó szubtrópusi meleg nedves levegõ határfelületén leszünk. Ez intenzíven csapadékos idõt (esõt, záport, zivatart egyaránt) sejtet, eleinte átlag körüli (esetleg picivel afeletti) hõmérsékletekkel, majd a teknõ átvonulása után, komolyabb lehûlés is benne van a pakliban, de ez még elég képlékeny. A lényeg: tipikus "jóidõ", vagyis csendes, száraz, meleg aligha várható. De ez ne szegje kedved, ettõl még jól érezheti magát kint az ember, csak ne hagyd otthon az esõkabátot! [esõ]

Jó estét Mindenkinek!
Szükségem volna egy kis hosszútávú okosságra az április 07-10 közti idõszakra Gyõr környékére! Horgásztúrát szerveztünk, de a modellek szerint (és ezeket nézegetve) szerintem is olyan konkrét "rossebsetudja" idõjárás van kinézõben. Ha valaki latolgatna valami bíztatót azt megköszönném!

Egyre inkább nem is a front, hanem az általa generált mediterrán-ciklon lehet érdekes a hétvégén. Nagyon jó kis helyzet látszik, mediterrán-ciklon tõlünk DNY-ra, tolja maga elõtt a meleget és a nedvességet, nem bánnám, ha az elmúlt években elmaradt szlovén-horvát klasszikus instabok most újra jelentkeznének.

Utána, jövõ héten is hasonló folytatás látszik, de azt említetted már.

Valóban, hosszabb távon tipikus tavasz közepi, késõ tavaszi makroszinoptikai kép látszik kialakulni: a sarki hideg Grönland-Labrador térségébe húzódik vissza, a legnagyobb hõgradiensû vonal ezen "hidegpont" és a Földközi-tenger térségében található "melegpont" között van.
E vonal mentén alacsony nyomású teknõ és élénk ciklogenezis, a sarki hideg légtömegek a teknõ (ciklonrendszer) hátoldalán Nyugat-Európán keresztül áramlanak dél felé, míg a meleg levegõ az elõoldalon Kelet-Európa egy részét és Közép-Európa keleti felét árasztja el. Térségünk általában elõoldalon, de a cikloncentrumok közelében van. "Pengeél" helyzet ránk nézve: nagyjából fölöttünk húzódik a hideg-nedves és a meleg-nedves légtömeget elválasztó vonal. Ez sok csapadékot, és esetleg heves (konvektív) jelenségeket sejtet. Ha a vonal kissé nyugatabbra alakul ki, kora nyári melegeket kaphatunk, ha keletebbre, akkor viszont kifejezetten hideg, szeles, barátságtalan idõ köszönthet ránk záporokkal, graupel-lel, hózáporokkal. Egyelõre úgy tûnik, az elõoldali verzió a valószínûbb, de a dolog már csak az idõtáv miatt sem tisztázódott le egyelõre.

Nos, a sejtés jónak bizonyult, érkezik a keményvonalas tavasz.

Holnaptól a jövõ hét közepéig jobbára száraz, az átlagosnál jóval magasabb átlaghõmérsékletû idõre számíthatunk. A szombati front kissé bezavar az idilli képbe, de szinte nem oszt, nem szoroz.

--------------------------------

Április 7-8. környékén viszont változékonyabbra fordulhat az idõjárás.

Egyrészt ez idõ tájt a nyugat-európai teknõ minden bizonnyal keletebbre húzódik. Mondjuk valsz. eléggé meggyötört állapotban érhet Közép-Európa fölé, de azért felkavarhatja az állóvizet.

Mindemellett én azt vélem felfedezni a modellfutásokon, hogy az azori AC ÉNy felé összekapcsolódhat az addigra kialakuló "labradori" AC-val. Ennek az lenne a következménye, hogy az észak-atlanti ciklontevékenység meredeken ráfordulna a kontinensre, Nyugat-Európa pedig sorozatban kapná a frontokat és a grönlandi eredetû hideget. Szerintem ez annyira markáns lehet, hogy térségünket is elérnék a hûvös-nedves légtömegek, ill. mediterrán ciklongenezis is benne van a pakliban.

Röviden: 04.07/08.-tól a hónap elejinél több fokkal hûvösebb, emellett csapadékos napokra számítok bizonytalan ideig. 5-7 nap reálisnak tûnik, ha bejönnek számításaim. Nagy hideget mondjuk nem jövendölnék, inkább csak az olyankor megszokott szintre esne vissza a többnapos átlagT.

Márc.15-i kérdésem felélesztette a fórumot, jó esélylatolgatások születtek, de teljesen senki sem találta el a 10 nap fejleményeit, bár nagyon közeliek is voltak. Egyértelmûen szárazabbra fordult a 10 nappal ezelõtti csapadékos nap után az idõ, de csapadékmentes és egyértelmûen napos idõ sem lett. Talán 3 napon volt túlnyomóan derült idõ, de font és ciklon is volt és 5-10 mm csapadék is elõfordult, bár kevés helyen. A T ahogy láttam (bár nem végeztem statisztikai összegzést)nem nagyon ment 15 fok fölé (itt biztosan nem), sõt néha a 10 fokot sem érte el a max. A minap elõfordult -1,-8 fokos minimumok országszerte sem a nagy bemelegedést mutatták. Semmiféle T fölélövési tendenciát sem látok továbbra sem, hacsak azt nem vesszük annak, ha egy modell külterületre jelez elõre és a mérõeszközök zöme hõszennyezett lakott területeken van. Reptereinken, melyek tisztes távolban vannak a városoktól nem hiszem, hogy elvadult T max-okat mérnének. Itt Pápán a 16 fok meghaladása még nem volt lehetséges hõszennyezés nélküli környezetben az idén.
Köszönöm az esélylatolgatásokat, most már a keményvonalasnak nevezhetõ meleg kérdése vetült fel. Elõször húsvét volt megjelölve a 20 fokos álomhatár elérésére. Most nyomát sem látom ilyesminek, sõt most éppen borús, esõs az idõ fél nappal húsvét elõtt. Viszont egyértelmû, hogy 31-én robban be a 20 fok a modellek szerint. Kérdés, hogy megvalósul-e ez, vagy megint valami közbeszól ?

Április 1-e után nyílnak a fáklyák, lehetnek itt még meglepetések, nem biztos, hogy olyan tartós lesz a jó idõ. A jövõ hét végére akár komolyabb lehûlés is érkezhet.

Feltehetõen tovább folytatódik az átlagosnál melegebb idõ, sõt a márciusi mérsékeltebb napok után, a jelek arra mutatnak, hogy április újra rátehet egy lapáttal. Megbízható modellek:

ECM most: Link 120 óra: Link 192 óra: Link 240 óra: Link

GFS para: most: Link 102 óra: Link 150 óra: Link 210 óra: Link

Azaz a következõ idõszakban az északi féltekén lévõ hideg magok áthelyezõdnek a nyári félévben jellemzõ pozíciójukba Grönland fölé, attól nyugatra-Kanada északi része fölé és az erõsödõ Golf-áramlattal erõs ciklonok jöhetnek része, amik elõoldalán jellemzõen DNY-i áramlással meleg érkezhet a következõ idõszakban.

Véleményem szerint a tipikus ´alálõtt maximumok´ jelenség lehet emögött, meg különben is az aktuális ECM eléggé kilóg lefelé, részben ORSC is lehet. Amennyiben az áramlás szombattól tényleg délire fordul és nem zavar be inverzió, tartósabb felhõzet stb., 5-6 fokos T850 hPA értékek és egy kis fõnös rásegítés esetén nem lesz gond jövõ héten elérni a 18-20 fokot. A felmelegedést rövid idõre megakaszthatjha a kb. 1 hét múlva esedékes gyenge, szétesõben levõ HF, ám mögötte ismét gyorsan kiújulhat az erõteljes déli, délnyugati áramlás. Kisebb meglepetés lenne számomra, ha ilyen magas napállás és melegadvekció kombó mellett az országon belül március végéig nem lenne meg legalább néhány helyen a 20 fok

Február végén tényleg valami nagy "törés" következhetett be az idõjárásunkban: Link
Hogy lehet az, hogy intenzív Dny-i áramlásos idõszakban, ami húsvétra kinéz, alig éri majd el várhatóan a 15 fokot a max.? Az elmúlt években komoly lehûlés kellett az átlagos idõhöz, most intenzív bemelegedéssel éri csak el az átlagot a hõm.? Globális lehûlés kezdõdött, vagy mi?