Meteorológiai esélylatolgatások

Pedig rosszul emlékszel, 1994 október 7-én jelentõs lehûlés volt!
1994. október 6-8 között síkvidéken is elõfordult hó (Pl. 6-án Szombathelyen hózápor, mindkét napon Sopronban, 8-án hajnalban Pest megye síkvidéki részén is többfelé volt havas esõ, a Budai-hegyekben pedig folyamatosan havazott és több cm vastag hóréteg alakult ki. Pestlõrincen a Tmax 3-án még 25,5 fok, 7-én már csak 5,8 fok volt.

A mostani õsz még a tavalyira vagy 2012-re is hasonlíthat. Már volt egy átmeneti lehûlés jelentõs csapadékkal (ellentétben 2011-el), majd visszatért a nyár; de középtávon már látszik a végleges évszakváltás, ahogy 2015-ben is történt. A hõkontraszt továbbra is nagy, az elsõ adandó alkalommal indulhat a mediterrán ciklongyár.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#24807)

Tudom, hogy merész a kijelentés, de gondoljunk a közeli 2009 és 2011 es évekre. Az október elejéig kitartó, sõt október elején már az évszakot cinikusan cáfoló hamisítatlan nyarat igen markáns hidegfront és erõs éjszakai fagyok kísérték október közepén, ha jól emlékszem, 2009 október 15-16 án még hóesést, havasesõt is megfigyeltek a Bakonyban és a Mezõségben +1 +4 fokos Tmax mellett, jóllehet 9. én még túlnyomóan meleg nyári strandidõ (27-29 fok volt).
Emlékezzünk 2003 október 23-26 ig tartó idõszakra, 24 én reggelre Sopronban 40 centi, de a budai hegyekben is 3-4 napon át megmaradó majdnem összefüggõ hóréteg volt jellemzõ, mindez szinte nyárizöld erdei vegetációt érve, ez a maga nemében nekem a 2013 hoz hasonlóan emlékezetes maradt. (Emlékezni kell a szeptember 18-23 ig tartó 6 napos kánikulai helyzetre is ugyanezen 2003 as évben.) a 2004 es tél azért mégsem lett felejtõs kategória.

És nagyon valószínûnek tûnik, hogy igazi fordulat legkorábban október elsõ dekádjában várható... elképzelhetõ persze néhány napos hûvös õszi idõ, de ezt szerintem még jó erõs vénasszonyok nyara jellegû napok követhetik akár október elején, akárcsak 1994-ben, illetve említett években, 1994 év októbere ugyan nem dicsekedhet koratéli helyzettel ám emlékeim szerint okt 13 után hetekig nem volt egyetlen fagymentes éjszaka sem, bár errõl adatsorom nincsen - de rémlik, hogy a késõbbi november eleji közepi idõszakban nem voltak ritkák a -8 -9 fokos éjszakák sem. 2011 is büszke lehet az októberi közepi végi 8-10 fokos T maxaira és a brutál éjszakai fagyokra, bár az már nem kirívó eset (ld. 2013 október eleje)

Vagyis ha igy halad az eddigi eseménytelen, meleg idõjárás, akkor októberben akár markánsabb váltásra is sor kerülhet!? Persze ez csak EGY a sok variáció közül.
Tudom. ...de én is elbírnám képzelni. Mondjuk nem éppen a szignifikáns, extrém kivitelben, hanem inkább késõ õszi(novemberi hõmérsékletû) idõ köszöntene be. Ami persze még tovább gondolva valaki már lyukas közepü telet sejtegetne... Annak azért nem épp örülnék, de egy markáns frontnak zivatarokkal õsz közepén járva annál inkább.


Egyenlõre MOST úgy fest a hónap közepéig marad a jó részt eseménytelen, meleg idõ. A folytatás még nem igazán látszik..

Azért ez merész kijelentés, jóhogy október végén vagy november elején nem lesz egy 2013 március közepi országos hóvihar Más években is volt, hogy október közepéig alig jött érdemi lehûlés, mégsem jött meg a hó az év végéig

Lám, úgy néz ki azonban, hogy a szinoptikai helyzet elemzésével szemben most a megérzések kerültek nyerõ helyzetbe.

Szeptemberi augusztus ON!

A következõ jelentõsebb lehûlés esélye jelenleg szeptember 20 a környékére látszik, de még ez sem jelent gyökeres fordulatot; a hónap fordulóján legalább néhány napra visszatérhet a NYÁR...


Deja vu érzésem van, szinte ugyanezt a latolgatást írtam emlékeim szerint épp egy hónappal ezelõtt a modellek és szinoptikai várakozások alapján és rendesen buktam vele, viszont azt nem gondoltam volna, hogy 1 hónap múlva lehet még aktuális.

Októberben annál gyökeresebb fordulat várható, mivel addig úgy tûnik esélytelen egy erõsebb hidegexpanzió, utána kamatostól kapnánk, nem lepõdnék meg egy 2013 március 15 -ére hajazó váratlan helyzeten sem.

És lám a friss ECM dobott egy "2008-as szeptember újratöltve" futást! Hatalmas, blokkoló Ac jelenne meg elõször Skandinávia fölött, majd ez összekapcsolódna az atlanti partvidéki feletti magasnyomással, így meglenne egy teljes blokk Ibériától Skandináviáig, eleinte száraz kontinentális hidegbetöréssel erõs ÉK-i szél kíséretében, majd a késõbbiekben akár mediciklonok lehetõségével is számolhatunk. Az ENS átlag egyelõre nem támogatja ezt a kimenetelt ilyen erõsen, mint a determinisztikus futás, de könnyen lehet, hogy idõvel õ is beáll majd a sorba. Nem véletlenül pedzegették többen is itt a fórumon ezt a lehetõséget, könnyen lehet, hogy tényleg ebbe az irányba haladunk, s a hûvöskés nyár után kapunk a nyakunkba egy hideg õszelõt a kezdeti nyárias idõ után.

Összefoglala a helyzet valóban rizikós, és csupán megérzés kategória, hogy úgy gondolom, szeptember 2. dekádjában még nem lesz tartós és jelentõs idõjárás változás.
Ha valaki a 2008 as helyzetre tud valami szabatos magyarázatotot adni, az megnyugtató lenne.

Habár a GFS/ECM modellfutások elég egyöntetûek, sokat nézegettem én is a szinoptikai helyzetet, mind tanácstalanabbá válva - elsõsorban a 2008-as és 2011 es szituációval összevetve. Épp azt találtam érdekesnek, hogy 2008 ban mintegy másfél nap alatt alakult ki olyan 1025 Hpa-s blokkoló anticiklon a semmibõl és rántott ránk hónap közepén komoly hidegöblítést, az akkori elõrejelzések a jövõ hét eleji hez hasonló mediterrán ciklon távozását, majd még tartós nyarat vízionált, ami fenti jelenség miatt mndössze 2 naposra sikeredett. A hirtelen és drasztikus hidegelárasztás tartósan utat nyitott az északi irányításnak, ami az idõjárást heteken át meghatározta. Ha a jelen szinoptikai helyzetet megnézem, bizony ez is benne van a pakliban. Ugyanakkor 2011 szeptember elején tõlünk északra a skandináv térségben volt egy erõs AC, délre pedig jellegtelen alacsony nyomás, az azori hatása látszólag sehol sem volt (nem úgy, mint 2009-ben). Ebbõl többnyire rövid idõn belül bekövetkezõ hidegbetörést várnánk, és az elõrejelzések is mindig a következõ hidegfrontig elõlegezték meg csupán a nyárias idõt, azaz mindig, kb 3 napos távlatban markáns lehûlést vártak. Azonban tudjuk, hogy ez évben a nyári, olykor kánikulai idõ október 8 ig kitartott. Az év eme szakában, a szinoptikai helyzetek napok alatt tudnak gyökeresen változni, nem is igazán nyomásviszonyok, hanem turbulens jelenségek nyomán, talán a rövidülõ nappalok miatt hajlamosabb kibilleni ez adott egyensúlyi állapot. Érdekes, hogy az ilyeneket a modellek teljesen képtelenek még rövid 2-3 napos távlatban sem megfogni, még fáklya bizonytalanság szintjén sem. Augusztus legvége és szeptember eleje elõrejelzés szempontjából elég kritikus, nem egyedülálló tapasztalat, hogy az aktuális középtávú elõrejelzés 1 nap alatt forduljon az ellenkezõjére, és ilyenkor persze ritkábban a meleg szcenárió javára.

Közkívánatra a met. társalgóból:

Nem egy egyszerû szinoptikai helyzet ez, nem csoda, hogy a modellek is össze-vissza csaponganak. Az elég valószínû, hogy a hét végén a Brit-szigetektõl nyugatra kialakul egy erõs ciklon, ami magában foglalja majd a 08L-es trópusi depresszió és Gaston maradványát is, ráadásul jön mögöttük Hermine is, de õt a Kelet-Kanadából lenyúló anticiklon blokkolni fogja várhatóan. A nagy extratrópusi ciklon kimélyülése viszont egy hirtelen teknõleszakadást fog eredményezni a Földközi-tenger felé, ami késõbb egy hidegcseppként marad fenn. Szóval a mostani zonalitást felváltva jókora blocking fog kialakulni mindössze 1-2 nap alatt. Link Link Link (Ez az utóbbi már nem is omega, hanem Rex-blocking lenne.)
Az elsõ bizonytalansági tényezõ az, hogy pontosan hol alakul majd ki az a teknõ a térségünkben a hét elején, néhány 100 km-es tologatás is nagy eltéréseket okoz mind a csapadékban, mind a hõmérsékletben. A teknõ és az említett erõs extratrópusi ciklon helyzete pedig azt határozza majd meg, hogy hol tudja stabilizálni magát tõlünk északra a blokkoló anticiklon. Ha nyugatabbra, akkor a szélén bizony kaphatunk a kelet-európai hûvösebb légtömegbõl, ilyen futások is voltak az elmúlt napokban, sõt a GEM most is ezt mutatja.

Pont erre szeretném felhívni a figyelmet, hogy ti. a jelenlegi (és a középtávon kinézõ) alaphelyzet kétesélyes. Hatalmas blokkoló AC-k néznek ki északnyugaton. Ebbõl könnyen megkaphatjuk az õsz elsõ jelentõsebb száraz, hideg sarki löttyét, esetleg talajmenti fagyokkal a 2. dekád elején.
Egyáltalán nem merném biztosra kijelenteni az összkép alapján, hogy alapvetõen nyárias szeptemberünk lesz az idén. De természetesen ez is szerepel az eshetõségek között.

Figyelemre méltó, hogy a hidmet.gov.rs elõrejelzése szeptember végéig, de legalább 20-áig nyári hõmérséklettartományt hoz, a CFS elõrejelzése szerint a havi T közép még mindig inkább az augusztusit fogja közelíteni - 1 futás átlagos szeptembert hoz (de ugye akár hó legvégén (25-30) egy esetleges markáns lehûlés is könnyen billentheti az anomáliát).
Ami a modellek alapján legvalószínûbb, 12-13 án egy menetrendszerinti hét eleji ezúttal országos lehûlés (ez ÉK en az elsõ -0 fokos hajnalt is meghozza), de a következõ hétvégére (17-1 ismét késõnyári idõ,

Úgy néz ki ezúttal latolgatásom 1 hét távlatában fenntartható marad. Reálisan a tõlünk nyugatra elakadó teknõrõl lefûzõdõ alacsony nyomás tõlünk DNY-ra mediterrán ciklont képez, ami azonban áthelyezõdve fölénk legyengül és feloszlik. Várhatóan a térségben újra ki- kiújul majd elhal az alacsony nyomás egy ingához hasonló, majdnem jellegtelen nyomási mezejû helyzetet hoz létre a medencében, száraz, még meleg kontinentális illetve nedves, enyhe mediterrán térségbõl felváltva érkeznek légtömegek. A hó elején még késõ nyárias és hétvégén kánikulai napok, késõbb kis hõingású enyhe, majd nagyobb hõingású mérsékelten meleg napok következnek, a következõ hétvégére (9-10-11) ismét késõnyári napokkal, a folytatás kérdéses, hogy ezután egy 2008 as vagy egy 2006/2009 es jellegû folytatás lesz -e. Az utóbbi a modellek alapján valószínûbb - azaz szeptemberben nem lesz markáns évszakváltó lehûlés, mert rendszerint ezt a hidegmagból leváló jelentõsebb tömegek É- ÉK-Eur térségbe való áthelyezõdése elõzi meg, ami késõbb É- irányból érkezõ hidegbetöréshez vezet, amire belátható idõn belül nem utal semmi, marad ez a jellegtelen helyzet.

"Tévedni emberi dolog, de a tévedéshez ragaszkodni ördögi!"

Ennek a mondásnak a jegyében revideálom az alábbi hozzászólásomban foglaltakat. Erre az kényszerít, hogy a középtávú folyamatok a modellek szerint éppen ellenkezõ irányba fordultak, mint amit nemrég vázoltam. Erõs, és egyre inkább az Észak-Atlantikumra összpontosuló ciklontevékenységet látunk, az európai kontinens felett kiépülõ tartós anticiklonokkal.
A 0 körül bóklászó indexértékeknek megfelelõen van ugyan teknõképzõdés, de elég gyenge, ráadásul rossz helyen (tõlünk nyugatra)
Ebbõl bizony egy meglepetés-számba menõ, késõ nyárias szeptember-elõ néz ki.
Hogy késõbb (a hónap 2. és 3. dekádjában) merre fordulnak a dolgok, természetesen még nem látható. Jöhet hirtelen, drasztikus lehûlés, igazi "évszakváltás" is. De természetesen a tartósan túl meleg, nyárias õsz sem zárható ki (meg minden közbülsõ forgatókönyv)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#32231

Egyetértek: legvalószínûbbnek én is egy markáns évszakváltást tartok valamikor szeptember elsõ felében. A szépen fejlõdõ sarki hidegbázis hozhatja azt a hõdifferenciát, ami a stabil ciklonosodáshoz, teknõképzõdéshez kell (persze, ez nemcsak a svalbardi térség vs Mediterráneum hõkontraszttól függ, hanem az egész hemiszféra hõ és nyomásviszonyai is beleszólnak)
Éppen ezért kevésbé csodálkoznék egy barometrikusan bal térfeles, változékony, csapadékos, nem túl meleg õszkezdeten, mint ennek ellenkezõjén.
A makacsul száraz, napos, túl meleg õszelõk többnyire a tartósan forró nyarak "meghosszabbításai" (bár kivételek lehetnek ez alól) Az idei nyár nem ilyen volt.
A fentiekben pedig Bakonyvárral értek egyet.

Ha már mindenképpen a közelmúlthoz kellene hasonlítani, az idei nyár 2011-tõl erõsen különbözik, csak az augusztus rokonítható. Ellenben ha nem is mérhetõ paraméterekben, de hangulatilag 2010-re emlékeztet: csapadékos, ez fõleg viharokkal jön, közben aránylag jó idõ.
Ameddig a középtávba belefér, a közismert forgatókönyvet várom. Utána viszont markáns évszakváltás jöhet. A GFS már vasárnap látta az elsõ genovai ciklont (5-e körül), azóta tartja, ûridõben ma feltûnt a második. Az indexek: AO 0 körül, NAO mínuszban. A Földközi-tenger meleg (26°C óceánon hurrikán), már mostantól sokszor 1000 J/kg fölötti CAPE a NY-i medencében. Közben a 0°C 850-en a következõ héten többszörösére duzzad. Ez mind esõs, "balfeles", de nem feltétlenül hideg szeptemberre utal.

Üdvözlöm azt a nézõpontot itt a metneten, amikor nem valakit, hanem egy elért eredményt minõsítünk.
Azzal azért lehet azonosulni, de hát ez a hosszútávú latolgatás egyik tulajdonsága. A 3 héttel ezelõtti GFS és ECM futások éppúgy melegebb és szárazabb nyári idõszakot jeleztek, mint a jelenlegiek. Aztán a 13 ára várt hidegfront 10 -én megérkezett úgy a Dunántúlra, hogy azt még egy nappal korábbi elõrejelzés is bebukta.
Az akkori tendencia is mutatta az omegablokk lehetõségét néhány napig, majd ettõl teljesen elállt.

A jelenlegi elõrejelzések viszonylag nagy biztonsággal jelez jó idõt a hét végére, esetleg a hét elsõ napjára. Utána teljesen szétszór a fáklya, akár kétpúpú nyárvégi hõhullám, is lehet, vagy klasszikus kétlépcsõs évszakváltó lehûlés is belõle. Azt látjuk, hogy a 30-ára már megérkezõ HF után pár napra megnyugszik az idõjárás és az alacsonyabb T850 ellenére még nyáriasra kimelegszik szeptember elsõ pár napján. Ez eddig középtávú elõrejelzésnek elmegy, másokkal nagy egyetérétésben.
A folytatás modellek alapján sûrû õszi ködbe vész, hát marad nekünk a korábbi évek szcenáriója alapján történõ latolgatás, ami sok esetben a hidegdepó állapota fejlõdésmenete, makrohelyzet és áramlásviszonyok eredményeként lehet hasonló a mostani idõszakhoz. E szempontból az idei nyár leginkább a 2006, 2009 és 2011 es idõszakhoz hasonlítható. 2006 ban nyár elején és közepén voltak stabil meleg idõszakok de csapadékban az ideihez a legközelebb álltunk, 2011 ben pedig aug 20-a után, 2009 ben viszont nem volt hõhullám, akárcsak idén ám az augusztus csapadékszegény volt.
Ha ebbõl van értelme latolgatni, akkor a szeptember maximumainak átlaghõmérséklete megközelítheti az augusztust, a hónap végéig vagy október elsõ hetében is lehetnek késõnyarat idézõ idõszakok, de kánikula nem (ami tkp idén nyáron sem volt) és mostantól tartósan szárazabb idõszak ígérkezik.
Ilyen helyzet a jelölt évek tapasztalata alapján kijöhet tartós északi zónalitásból, ami nem tûnik túl reálisnak, vagy délnyugatra tõlünk nyugatra elakadó teknõbõl és Spanyol Olasz térségben regnáló, megújuló alacsony nyomású helyzetbõl. A modellek azonban egy inkább a közeli mediterrán térségben lévõ alacsony nyomást támogatnak, ami fõként DNY on felhõs mérsékelten meleg koraõszies kiegyenlített mérsékelten csapadékos É-ÉK en szárazabb folytatást ígér.

Elismerésem ehhez a bátorsághoz. Sem nekem, sem másnak nem volt itt bátorsága 3 hétig a nagyszakmaiságú latolgatásokhoz. A 21 nappal ezelõtti utolsó latolgatás beválási mutatóit meg a legszakmaiatlanabb dilettáns is elérhette volna. Konkrétan sem a legszárazabb, sem a legmelegebb nem lett aug. elsõ 3 hete egyike sem, szerintem még negatív is lehet az anomália T-ben és pozitív csapadékban eddig, de majd úgyis cáfolnak, ha nem hiszik el. (Persze attól függ, mihez viszonyítunk és hol mérünk )
Bár már május óta jelentek meg a várható hõhullámokról latolgatások (biztosan lesz aki megírja majd, hogy errõl senki nem beszélt, bizonyítsam ha tudom), ebben a sorban biztosan a tied az utolsó, mert már csak 10 nap van hátra. Hát szurkoljunk a melegnek, de tegnap még egy hétnaposban 32 foknál melegebbet nem láttam, ma már megjelent egy 33 (27.), most meg éppen egy hidegfrontot várunk. Ha emlékeim nem csalnak akár 2007-ben, akár 2014 -ben az aug. végi hõség elõtt egy eléggé forrócska nyár volt, így ha lesz is még remélhetõleg 30+ fok, valami "nagy durranásra" már nem számítok ilyen nyári elõzményekkel gfs ide vagy oda.
De hajrá Magyarország, hajrá meleg !

Úgy tûnik, hogy a nyár legvége (esetleg még az õsz legeleje) viszonylag nagyot szólhat nyári "jóidõ" szempontból, legalábbis az idei nyár eddig eltelt hûvös, változékony idõszakához mérten biztosan. Rég' nem látott vendég, az ún. ómega-Ac nézhet be a kontinens nagy részére, és akár hosszabb ideig is a vendégünk maradhat. Persze viszonylag gyorsan megdõl majd a képzõdmény tengelye, így közelebb kerülhetnek majd hozzánk az atlanti frontok már augusztus végétõl is, de az talán már viszonylag stabilan körvonalazható, hogy egy az eddigieknél lényegesen szárazabb, nyugodtabb, s talán némileg melegebb idõ köszönthet ránk a jövõ hét közepétõl.

Nem gondolom, hogy az idén 2008 as szcenárió várható õszre... bár errõl az idõ dönt. Annyi látszik, hogy a folytatásban egy szárazabb idõszak kezdõdik és a hétvégén szerintem a vártnál visszafogottabb hidegfront várható kevés csapadékkal és csak kisebb felfrissüléssel, az ország jelentõs részén lehet 30 fok vagy kicsivel afelett a hétvégén is. Én úgy gondolom, ha kicsit szerényebb formában is, de tavalyihoz hasonlóan az augusztus 3 vagy 4 tõl legalább 11 éig tartó idõszak az idei nyár csúcspontja lehet. Utána nagy a bizonytalanság, de jó eséllyel, bár visszavesz a meleg, 1-2 napnál hosszabb hûvösebb idõszakra 20-áig sem kell számítani.

Hosszabb távon biztosan szárazabbra fordul az idõ, mert ha minden hónapban az átlag 200-300 %-a esik le, mint most, akkor hamarosan újranyitnak a bárok a Pannon-tenger partján.

Másrészt erõs zonális hajlam úgy, hogy kb. hetente "lejön" egy teknõ?

Link
Link
Link

Csak szerintem fura az év ezen idõszakában ez az erõs zonális hajlam? Ha jól tudom, ilyentájt a leggyengébb az északi hidegmag, minimális hõkontraszttal. Mi lesz õsszel, ha szépen felgyûlik a hideg majd északon? Lehet, hogy jönnek a viharciklonok? Mindenesetre ha ez így beválik, és tartósnak ígérkezik, akkor hosszabb távon is lényegesen szárazabbra fordulhat idõjárásunk. A hõmérséklet alakulása már nem ilyen egyértelmû, hiszen ha délebbi pályákra helyezõdnek a ciklonok, akkor könnyen kaphatunk jó kis hátoldalakat.
Egy dolog eléggé határozottan látszik: csendes, nyugodt, meleg idõ nem várható továbbra sem max. 1-2 nap erejéig.

Ez valami vicc akar lenni?

Ez a nyár amúgy szerintem full extrás!Heteken át tartó dögmeleg nincs,viszont hideg se!
Rengeteg jó zivataros helyzet,elég sok csapadék!
Az én véleményem szerint folytatódni fog az izgalmas idõjárás,többnyire átlag feletti hõmérsékletekkel,viszont a csapadék mennyisége elég kérdõjeles!
Azt azért már biztosra lehet venni,hogy a tavalyi nyár nem ismétlõdik meg!

Való igaz, 2008 -ra jellemzõ volt még szeptember elsõ hetében egy hõhullám, bár ez a tavalyi szeptembert is jellemezte 2x is. Idén is jó eséllyel várok egy hasonló finálét, az õsz lenne különösen érdekes, ha a 2008 -as menetrend szerint haladna, (akkor a szeptember és a november idõjárásilag mintegy helyet cseréltek, eltekintve november utolsó és szeptember elsõ hetétõl)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#320550)

Én már annak is örülök,ha valaki ír ide,nem nagyon lehet itt mostanában semmit olvasni!
Elég kaotikus az idõjárás ezen a nyáron!

Lehet, hogy rosszul látom, de nekem úgy tûnik, mintha erõsen analóg lenne eddig az idei nyár a 2008-as nyárral. Ha jól emlékszem akkor is csapadékos, zivatarokban gazdag, de ennek ellenére az átlagosnál melegebb júniusunk volt, amit egy még csapadékosabb, átlag körüli hõmérsékletû július követett, a hónap második harmadában az ideihez hasonló délkeleti mediciklonnal, országosan kiadós esõvel. Abban az évben viszont augusztus az átlagnál ismét melegebb, de már szárazabb idõt hozott, többszöri frontátvonulással, néha kiadósabb zivatarokkal, de országosan már közel sem hullott annyi esõ, mint az elõzõ 2 hónapban.
Kíváncsi vagyok, az idei augusztusra esetleg az év hátralévõ részére is ráillik-e majd ez az analógia, s esetleg megjelenik-e egy szárazodási folyamat a késõbbiekben. A latolgatásod alapján ez akár még elképzelhetõ is lehet. Mondjuk az erõsödõ La Nina beleköphet a levesbe... Neked mi a véleményed errõl és az esetleges 2008-as analógiáról?

Meglehetõsen bulvárszagúra sikeredett júliusi esélylatolgatásomat meglehetõsen bulvárszagú júliusi idõjárás követte (viharos szél, szupercellák, villámcsapás, hõség majd 14-15 fokos nappali maximum, most elhúzódó konvektív idõszak helyi villámárvizekkel, számomra ez a szezon a 2010 est közelíti, bár az értékelés alapja az ország tájain más és más). A hónap közepén érkezett mediterrán ciklon, mint általában ilyenkor, ilyen blokkolt áramlási viszonyok mellett hozzájárult ehhez a tartós meleg nyári konvektív idõszakhoz (mint 2014 augusztus elején). Az itt ragadt labilis, nedves levegõ a stagnáló (gyenge) magassági gerinc alatt az általam vártnál kétségtelenül több csapadékot hoz - hozott, megszûntetve az aszályt és a fülledt párás gyakran felhõs "légkör" a nappali felmelegedéseket némileg visszafogja. A kimenetel végsõ soron a várt, némileg az északi zónalitás irányába elbillenõ mérleg augusztus elejétõl többszöri hõhullámokkal (ami a 35-38 °C körüli tartományokig mehet a 7. és 12. közötti idõszakban ), de idõnként az ország bizonyos területeint továbbra is, bár korlátozottabban jellemzõ záporokkal zivatarokkal. Csapadék szempontjából egyelõre mérvadónak a 3-6 közötti illetve 12-14 közötti idõszak tûnik illetve az augusztus 20-22 környékén érkezõ hõségzáró hidegfront eseményei átmeneti lehûléssel, ami nem jelenti a strandidõ végét. A nyugatias áramlás mellett újra anticiklon épül majd fel, nyár utolsõ hétvégéje még nyaralóidõ lehet. Ezzel együtt kb átlagos csapadékú hónap várható, de mint megszoktuk, területileg egyenetlen eloszásban.

Természetesen magassági gerincet akartam írni, elnézést.a tévedésért

Igazat kell, hogy adjak az esélylatolgatásodnak, habár összességében az egész egy figyelmeztetõ elõrejelzés
benyomását kelti, amihez szeretnek egy kis makroszinoptikai hátteret is adni. Július utolsó harmadába lepven
nagyjából kiegyenlítõdött az észak-atlanti térség es a kontinens belseje között fennálló hõkontraszt. Így a mély
izlandi/skandináv középpontu ciklonok témája mostantól kezdve kb egy hónapig lekerülhet a napirendrõl.
Ennek ellenére - ahogy mar Zivipotty a minap rámutatott a Tarsakgoban - a makroszinoptikai alapfelállás nem
kedvez a közép-európai magassági gerincek kialakulásának, a szubtrópusi légtömegek tartósabb térhódításanak.
Ehelyett inkább a meg mindig magas napállásnak es a nyugat felõl érkezõ gyenge teknõk lomhasaganak köszönhetõen
a levegõ kellõképpen atmelegszik, a bazsalazsa által mar említett barikus mocsárhelyzet ennek eredményeként (is)
a jövõ het közepéig fennállhat július legvégén, augusztus elején viszont mindkét un királyi
modell szerint összejöhet egy jelentõsebb hõhullám, hiszen a brit/nyugat-európai teknõ elõterében számottevõ esély
van az eddig hiányzó magassági teknõ kialakulására, es a 20 fokos izoterma térhódítására. Az idei nyár talan legjelentõsebb
hõhulláma is kifuthat ebbõl, bár ennek verifikalasara azért meg nehány napot várnunk kell majd

4 átmeneti esõ, és zivataroktól, viharoktól mentes nap után, hétfõ – csütörtök, holnap, júl. 22-én péntektõl újfent csapadékosabb, zivatarosabb idõszak kezdõdik az ország egyre nagyobb területén.
Ún. bárikus mocsárhelyzet alakul ki ( de mégsem tisztán az ), és várhatóan majd 1 hétig tart.

A menetrend szinte mindennap ua. lesz : Nappali erõteljes gomolyfelhõsödés, többfelé záporokkal, zivatarokkal. majd este, éjszaka fokozatosan lecsengõ zivatar tevékenység, nyugodtabb idõ, és már csak helyi csapadék zápor, zivatarból.

A hõmérséklet a következõ 1 hétben állandósulni látszik : országos átlagban reggelenként 15-20 fok között, délutánonként 30 fok körül alakul.

A szél alapvetõen mérsékelt marad, csak néha élénkül meg, azt is fõleg a nappali órákban.

Továbbá a zivatarok gyakori kísérõjelensége lehet az erõs, viharos szél.

Most úgy látszik, hogy a következõ 1 hétben ugyan mindennap és több alkalommal lehetnek zivatarok, de pusztító szupercellák kialakulására ezúttal nem kell számítani.

Azonban az erõsebb mono- multicellás – és pulse -type hõzivatarokat kísérheti viharos, erõsen viharos, akár 80-90 km/h közötti, de várhatóan 90 km/h-t nem meghaladó széllökés.

Valamint az erõsebb gócokban, és az ismételten, rövid idõ alatt egy adott pont fölött több átvonuló zivatar hatására akár 30-50 mm csapadék is lehullhat 1-2-3 óra alatt.

Nagy, pusztító jégverésekre sem kell számítani, azonban fõleg erõsebb multicellákban akár 2 cm körüli, meggy-cseresznye nagyságú jégesõ is kialakulhat.
Ez, fõleg ha sok esõvel keveredik, várhatóan csak kisebb károkat okozhat.

Fontos megemlíteni a villámcsapásokat is : Noha egész országon átívelõ zivatarláncokra nem kell készülni, jelen idõjárási helyzetben igen aktív villámtevékenység jellemezheti a zivatarokat, ezért fontos felkészülni az egyre gyakoribb villámcsapásokra is!

Érdemes nyomon követni gyakrabban az OMSZ figyelmeztetõ elõrejelzéseit, esetleges riasztásait, és nem utolsó sorban a radarképeket is.

A nagyobb károk elkerülése érdekében a lecsapó viharok elõtt bárki megteheti az óvintézkedéseket ( nem áll fa alá gépjármûvével, a tavakat a vihar elõtt elhagyja, a kerti tartozékokat rögzíti súllyal, vagy fedett helyre viszi, ablakokat, erkély ajtókat becsukja, a pincékbe folyó víz lehetséges jelenléte elõtt áramtalanít, és villámvédelemmel látja el otthonát, már akinek van erre lehetõsége.

Ha már megtörtént a káreset, akkor öncélból ( ha kisebb a kár, és saját erõbõl is helyreállítható ), ha nagyobb akkor pedig a katasztrófavédelem segítségével helyreállítható.

Ha téves a meglátás, javítást elfogadok.

Durva, csapongó idõjárás jellemezheti a július csaknem egészét, majdnem olyan csapongó, mint a 2007 es, és csaknem olyan szeles, mint a 2012-es, alapvetõen "fázni" nem fogunk, bár markáns, 15 fokos hõmérsékletugrások lehetnek 1-2 napon belül, jó eséllyel 37-38 fokos szr állítással, pedig tartós egyöntetû hõhullámnak most sem áll a zászló. Bár csapadéknak nem nagyon néz ki, kis szerencsével azért benne lehet egy izgalmasabb zivataros helyzet a pakliban. Különösen a hónap 2. felében. Az északnyugati irányítás e3lvágja tér4ségünke3t az azori térségtõl északabbra erõsödõ masszív AC -tól egyelõre és a kontinens felett szokatlan alacsony a légnyomás. , az érdekes, hogy csapadékkal járó teknõt tõlünk nyugatra képez, ide csak néha belenget némi hûs levegõt, a helyzet beragadt, sõt olykor retrográd folyamatokat pedzeget. Ez a teknõsödési hajlam azért június óta némileg gyengül, ha felszámolódik, az a tartós kánikula kezdetét jelentheti.
Augusztusban aztán keményen "berobbanhat" a nyár

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#31760

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#317607)

A mutatott képrõl azt gondolom, a legutolsó kép szerint, hogy ez az azori megerõsödését indikálja, éppen az észak-Atlanti áramlás mentén jelentkezett a pozitív, a Labradortól keletre esõ területen pedig a negatív anomália a vízfelszín hõmérsékletében, ez az észak-atlanti térségben az áramlási viszonyokból, irányokból adódóan csökkenõ légnyomást eredményez, így a meleg levegõ erõteljesen és szabadon az európai kontinens felé törhet.

Off: A CFS elõrejelzések a téli helyzetek megítélében is rendszerint igen komoly kudarcot vallanak, ellentétben én nem vettem a fáradságot at adatbányászatra, de emlékeim szerint az okt-novemberi CFS jócskán átlag alatti februárt ígért, sõt, még tél derekán is ebben reménykedtünk... On

Szóval ha már itt tartunk a korábban felismert mintázatok elõrébb visznek, amit jómagam szívesen alkalmazok, bár önmagában ez is gyakori tévedések forrása, Más tényezõket, mint pl. globális hatások, makroszinoptikai hajlam figyelembevételével van esély pontosabb találatra. A napforduló tájékán kiteljesedõ nyár kánikulai idõszakot magában foglalva tipikusan július 5-7.-ig tart, (ld. 2012) ezt követõen kb. 2 hetes mérsékeltebb változékony gyakran zivataros idõszak következhet, majd július utolsó dekádjától tartós kánikula, esetleg augusztus elején rövid visszeséssel tarkított erõsen pozitív anomáliás idõszak.

Egy alapvetõen forró nyár végén egy "visszalobbanás" is valószínûsíthetõ, ld. 2015 aug vége, szept eleje. 2012 ben és 1992 ben ez a "visszalobbanás" pl. rávert az egész szezonra.

Nem így a májusban jelentkezõ korai nyár, ekkor ugyanis július 20. ától jelentkezett kifejezetten hûvös idõszak 2011 vagy 1996). Amúgy tipikus megvalósulása az "Illés napi esõzések" néphiedelemnek a 2007 es 42 fok utáni durva "évszakváltó", mintegy 25 fokos hõmérséklet-visszaesés július 20-23 a táján, amelyhez hasonló meglepõ módon a rákövetkezõ években, 2008 ban és 2010- ben is menetrendszerûen megismétlõdött. Nyilván hasonló példákat, sõt valószínûleg ellenpéldákat is találhatunk az ezt megelõzõ idõszakban is, de az már komolyabb adatbányászatot igényelne.

Látom,mire gondolsz. De, ami engem legjobban impresszionál a mutatott képben, az az, hogy az El Nino-nak kampó. Ugyanakkor mind az északi, mind a déli féltekén a 40. szélességi kör környezetében elég jelentõs kék (átlagosnál hidegebb) vízterületek vannak.
Nagy kérdés, hogy ez a helyzet befolyásolja-e (természetesen áttevõdési idõ közbejöttével) a térségünket érintõ makrocirkulációt.

Az a hideganomália az elmúlt hónapokban folyamatosan nyugatabbra tolódott, és a kiterjedése is csökkent. Link Link Link Tehát ennek a hatása egyre kevésbé szólhat majd bele Európa idõjárásába.

Köszönöm az információt, ezt nem tudtam. Az viszont továbbra is kérdés számomra (csak "hangosan" gondolkodom), hogy a mostani minimum idõszaknak a hatása még csak most kezd el kialakulni, mostantól fogjuk még csak megtapasztalni? Mal sehen, ahogy a bölcs német mondaná.

OFF: vettem a fáradságot, és visszalapoztam a CFS egy évvel ezelõtti távprognózisait, melyek ilyentájt készültek 2015 júliusra, augusztusra. Mondanom sem kell, hogy szinte egyetlen futásban sem jelent meg a jelentõs júliusi, pláne az augusztusi rekordgyanús pozitív anomália, így ennek alapján azt latolgatni, hogy az idei nyár nagyjából átlagos lesz, igen ingatag talajon áll. Itt lehet visszanézni: Link
ON: hogy milyen lesz a július és az augusztus, még nem tudni, viszont a jövõ hét második felében esedékes igen meleg közjáték után, a napforduló környékén viszonylag gyorsan visszatérhet a mérsékelten meleg, sõt, a GFS csillagtáv-futások szerint idõnként inkább hûvös, változékony idõ, azaz továbbra is tartom a korábbi latolgatásomat, hogy tartósabb, 3-4 napnál hosszabb, stabil nyári idõ leghamarabb június végén, július csúszhat be, természetesen feltéve, ha a ciklonok pályája végre északabbra húzódna vissza. Csak remélni lehet, hogy a nyögvenyelõs kezdet után szebb arcát mutatja majd a nyár. Ehhez nem kell feltétlenül dögmeleg, untig elég lenne a 25-30 fokos tartomány, kb. az a hét elsõ feléhez hasonló jellegû idõjárás, csak 2-3 fokkal magasabb T értékekkel.

Szerintem semmi köze nincs egy adott hónap idõjárásához, hogy éppen mennyi napfolt van.
A 2007-es nyár napciklus minimum idõszakában volt. Az egész mostani ciklus (a 24.) az elmúlt több mint 100 év "leggyengébbje", ami ebben az évtizedben van, mégis milyen nyarak/évek/telek voltak döntõ többségben 2010 óta?

Magyarul, ha jól értem a cikket, egy teljesen átlagos, normális nyár vár ránk júliusban és augusztusban. Sem extra, tartós forróság, sem hosszantartó átlagon aluli, hûvös idõszak nem várható Európa túlnyomó részén. Ezzel, mondjuk, egybevághat két tényezõ: az egyik a napfoltok számának eltûnése, a naptevékenység (állítólagos) minimuma (kérdés, hogy ez valóban mekkora ún. pufferrel történik, ahogy ezt már a Globális jelenségek fórumában is írták), a másik pedig az El-Nino nevû jelenség befejezõdése, és a másik, ezzel ellentétes, La-Nina (remélem, jól írtam õket) megerõsödése... Hát, nagyon kíváncsi leszek rá, meglátjuk.

Link

Hogy miért emelné? A tavasszal kellõen le nem hûlõ talaj tovább csökkenti a termikus AC-k kialakulásának esélyét. Ha kevesebb a termikus AC, az több felhõt és kevesebb kisugárzást jelent, ami végsõ soron további melegedést generálhat.

A GFS 240 óránál bepakolt egy hõhullámot. A GFS pedig - sajnos - elég jól fogja a hõhullámokat.

Nézd Laci: általában egyet szoktunk érteni, de ennek a hozzászólásodnak szinte minden mondatával vitázok.
Miért emelné az eurázsiai monstre áprilisi hidegdeficit a nyári hõmérsékleteket a kontinensen?
A hidegdeficit áprilisban nyilván még az enyhe tél maradványa, és ahogy a hideg kontinentális tél sem csökkenti a rákövetkezõ nyár hõmérsékletét, úgy az enyhe sem növeli. Ebbõl a szempontból inkább az Észak-Atlanti-óceán víz és léghõmérséklete a mérvadó.
Ez már átvezet a következõ állításodhoz. Feltéve (de meg nem engedve), hogy az atlanti térség negatív SST anomáliája nyárra is fennmarad, és szintén feltételezve, hogy az az ottani légtömegeknek az átlagosnál alacsonyabb hõmérsékletével jár együtt, valóban a ciklontevékenység, teknõképzõdés irányába lökheti a folyamatokat. A kérdés azonban az, hogy hol lesz a melegpont? Mert a leghidegebb és a legmelegebb területet összekötõ vonal me nté a legvalószínûbb a ciklogenezis. Ha a melegpont az azori térségben van, akkor igazad lehet. De ha onnan keletebbre (pl. a Közel-Keleten), úgy ránk nézve éppenhogy hátoldali poziciók a valószínûek.
Különben az a benyomásom, hogy az utóbbi idõben nem nagyon vitézkednek a délies légmozgások. Az április eleji szaharai intermezzótól eltekintve az elmúlt években jellemzõtõl elmarad a szubtrópusi melegáramlások gyakorisága. Személy szerint nem hiszem, hogy ez majd a nyári hónapokra változik meg. Elég mérsékelt koranyarat, nyárközepet várok az idén.

Az általad vizionált keményvonalas idõszak bekövetkeztét én igen magas valószínûségûnek látom - még ha egy porcikám se kívánja. Arra nem vállalkozok, hogy az idõszakot behatároljam, de az biztos, hogy Eurázsia monstre áprilisi hidegdeficitje (lásd: ábra) szükségszerûen emelte májusban is már és fogja emelni a nyári hõmérsékleteket is a kontinensen. Ennek területi eloszlása persze bizonytalan.

Az Atlanti-óceán negatív SST anomáliája - amennyiben beleszól az idõjárásba - akkor valószínûsíthetõen ciklonosodást fog elõidézni, tekintve a szubtrópusi magasnyomás nyári északabbra tolódását. Amennyiben ezek a feltételek adottak, akkor megnõ az esélye a Portugália-Lengyelország tengelyû teknõképzõdésnek. Ebbõl pedig masszív elõoldali melegadvekciók szoktak kialakulni.