Bioszféra

Ja és a diri még azt is mondta, hogy a teteje nem veszélyes, csak ami alatta van. Hát, nem egy környezetvédelmi szakember az biztos, de ilyen erõvel én is elmehetnék nyilatkozni a kvantumfizikáról.

Már csak arra lennék kiváncsi, hogy ezekbõl a salakokból állítottak elõ termékeket, vagy valami más melléktermékbõl, mert az sem mindegy. Félõ, hogy durvákat hazudik. Miért nem iszik belõle egy pikkolóval legalább? Biztos elmúlna a torokgyulladása.

A karsztvizeket is figyelni kéne erõsen ettõl kezdve.

Állítólag a Motim is rakott le brutál anyagokat a karsztra anno.

Több szervezet is gyûjt adományt a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak javára:

A Nemzeti Segélyvonal (az öt legnagyobb magyarországi segélyszervezet közös alapítványa): 1752-es telefonszámon (vonalas számról hívható).

*

A károsultak megsegítésére gyûjtés indult, a befizetéseket az OTP Banknál vezetett 11784009-20200673 számú számlára várják, a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni, hogy "iszapkárosultak".

*

Magyar Református Szeretetszolgálat az adományokat a CIB Banknál vezetett, 10702019-85008889-51100005 számú számlájukra várja. A megjegyzés rovatban kérik feltüntetni, hogy „iszapkárosultak”.

*

A Katolikus Karitász a 12011148-00124534-00800007 számú bankszámlán várja a segíteni szándékozók adományait, a közlemény rovatba az "ISZAPÁR" megjegyzést kérik feltüntetni.

Az összes hal kipusztulhatott a Marcal felsõ folyásán

A Vas megyei Mersevátnál próbálják semlegesíteni a Torna-patakba, majd a Marcalba került vörösiszap-szennyezõdést. A vörosiszap már a Marcal folyóban van, gipszel és savasító anyagokkal próbálják semlegesíteni a szennyezést. A cél, hogy annyira felhígítsák a szennyezést, hogy az a Rábába, a Mosoni-Dunába érve ne okozzon súlyos környezetkárosodást. Az alacsony vízállás miatt a vörösiszap áramlása lelassult, körülbelül harminc óra múlva éri el Gyõrben a Mosoni-Dunát. A cél, hogy mielõbb 10 alá csökkentsék pH-értékét, azaz enyhítsék lúgosságát, elkerülve ezzel az alsóbb szakaszon az élõvilág pusztulását. A szakemberek szerint a szennyezés kipusztította a Felsõ-Marcal teljes halálományát.

forrás index.hu [esõ] [esõ]

Ökológiai katasztrófa történt!

Ja, ezek szerint egy kis "aszkorbinsav" ömlött csak ki... Hát persze mit mondana a diri: Link
És még hozzá teszi, hogy nem veszélyes, csak kicsit mar... Hát kész vagyok. Jó lehet, hogy elhamarkodott a természeti holocaust kiáltásunk, az tény, hogy ezekbõl az salakokból jut útalapba, egyéb építési anyagokba, tehát valószínûleg nem engednék, ha halálosan veszélyes lenne, persze elég, ha kicsit is veszélyes.

Tényleg meg kell várni a szakértõk állásfoglalását.

Sziasztok! Pár dolgot megpróbálok megosztani veletek mint, helybeli. Megpróbálok pár dologra reagálni kis szösszenetek formájában.

GOGO írta, hogy több vörösiszaptározó is van a környéken. Nos ez igaz, és tényleg befedték már földdel. Növényzet burjánzik rajta, bokrok, kisebb fák is megtalálhatóak rajta. Valaki belinkelte a térség felvételét. Ez nagyon jó és beszédes. Ha nézitek, láthatóak rajta a tározók csak kicsit a város felé kell görgetni. A Szent István utca és a Timföldgyár telepe között található, tehát szinte a város területén! De ez már "biztonságosan" semlegesítve van. Tizenévesként még pár haverommal voltunk arrafelé, de már akkor is le volt zárva. Ez a kilencvenes években volt. Ami átszakadt az viszont elég nagy területû. Ha nézitek a Google térképét lehet látni egy vékony szürke sávot. Ezt sejti mindenki, hogy ez a gát. Ennek a keleti felén a város felé van egy focipálya. Na én a mai napig is itt futballozok ezen a pályán hétrõl-hétre. Kb 100 méterre van tõlünk a gát! A domborzati viszonyok miatt azonban erre nem tudott folyni a trutyi. Igazából a vörös és a mellette levõ kék tározó az aktív. Mellette van három parcella ami már szintén elföldelt, és növényzet van rajta. Egyenlõre ennyit tudok veletek megosztani, mert sietek, de délután még pár dolgot fogok írni többekközött csapadékról stb. Egyébként az elõzõ hozzászólók tökéletesen leírták a szakmai részét a katasztrófának. Sajnos ne kellett volna.

Igen ez egy dilemma. Az elõnyöket jól látod, részben eltûnik a felszínrõl a szennyezõanyag, így a kontakt hatások mérséklõdnek. Egy kiadós esõ "csodákra" képes. Mondok példát helybõl. Szerintem el tudjátok képzelni, hogy hogyan néz ki a Gemenc egy árvíz után. Mindent vastagon borít az iszap. Az elsõ esõ azonban mindent eltûntet, volt iszap, nincs iszap.
Igazából az a baj, hogy ez az eset példa nélküli. Tudjuk mi a teendõ, ha felborul egy kamion és szétfolyik néhány m3 szennyezõanyag. Azt is tudjuk -sajnos- mi történik, ha egy ciános iszap a folyóba ömlik. De ez most egy nagyon összetett havária. Szennyezõdött a felszín, különbözõ mûvelési ágú területek, folyó, település, talajvíz. Mindegyiknél különbözõ a szükséges beavatkozások mértéke és típusa:
szántóföld: talajcsere
település: mosás, mosás, mosás
folyó: pH-beállítás, semlegesítés, megkötés
talajvíz: tippem sincs
erdõ: esélytelen
Az is gondot jelent, hogy a szennyezõanyag is rohadt módon komplex. Csak a nem toxikus összetevõkbõl is többféle van. A toxikusokból meg depláne. Lúg, nehézfémek, radon... Mindegyikre más lehetõségek adódnak. És azt sem szabad elfelejteni, hogy nem egy laborban vagyunk...ne ártsunk többet, mint amennyi hasznot sikerül elérnünk.
Csúnya sebhelye lesz szép országunknak az bizonyos.
szerk: amúgy okl. környezetmérnök volnék, nem csak a levegõbe beszélek. Ez az eset a magyar Bhopal. Csak szerencsére jóval kevesebb áldozattal...

Délutántól valószínûleg a Dunántúlon is csapadékhullás kezdõdik. Arra lennék kíváncsi, hogy ez milyen irányban befolyásolja a Devecser környékén történteket? Jó, hogy esik az esõ, mert hígítja, lemossa a szennyezõdést? Vagy rossz, mert így még gyorsabban a talajba, felszín alatti vizekbe jut? Bár inkább az elõbbire gondolok, a településeket is "mossák", az esõ ebben csak segít.

Gerecse: közelebb van. A Dunának van egy mellékága ott, az csak 700 méterre van a tározótól. 2 kép: Link Link

És az a baj, hogy nem kell sokat keresgélni a hazai mûholdképeken hasonló vagy sokkal hatalmasabb környezeti sebek, veszélyes létesítmények után.

Sajnos több vörösiszap tározó is van a környéken, de ezek már földdel vannak lefedve sõt növényzet van a tetejükön. A Széki erdõt szerintem nem érte el, mert elsõsorban a Torna patak völgyében tarolt az áradat. Egyébként 1989-ben nátronlug került a patakba, akkor a Torna patakból és a Marcal nagy részébõl minden élet kipusztult. Ez az eset jóval súlyosabb, mert most lakóterületek és mg-i területek is tönkrementek. Éljen a felelõtlen privatizáció...

Tökéletesen igazad van LAM, mást nem tehetünk mint várunk - mi lesz, mit tesznek és csak remélhetjük hogy kellõ körültekintéssel, nem kapkodva de GYORSAN teszik...
Elõvettem egyik régi tankönyvemet, végigolvastam a bauxit feldolgozását. Az aluminium elõállítása viszonylag tiszta. A timföldet megolvasztott kriolitban (ami Na3AlF6 fluorvegyület) oldják és 950°C-on egyenárammal bontják. A timföld elõállításához a bauxit fajtájától (aluminiumoxid tartalmától és kristályszerkezetétõl) függõen savas vagy lúgos eljárásnak vetik alá a bauxitot. Lúgos eljárásnál nátriumalumináttá alakítják és ezt oldják ki a szennyezések mellõl. Savasnál feloldják a bauxitot és oldatból különítik el a timföldet. Többféle lúgos eljárás van.
A Le Chetalier (pirogén) eljárásnál a bauxitot nátriumkarbonáttal (szóda) olvasztják össze Al2O3+Na2CO3=2NaAlO2+CO2 A bauxit-szóda keverék kis klinkergolyócskák formáját ölti, melyet megõrölnek kilúgoznak. Az aluminátot vízzel kioldják és szûrik -itt ekkor keletkezik a vörösziszap- majd az oldatból széndioxid bevezetéssel [2naalo2+co2+h2o] és kikeveréssel választják ki a timföldhidrátot.
A legelterjedtebb Bayer eljárásban nátronlúggal oldják a bauxitot Al2O3+2NaOH -> 2NaAlO2+H2O -> Al2O3+2NaOH. A vörösiszap a lúgból ülepedik ki többszintes tartályokban, keveréssel.
Egy átlagos vörösiszap összetétele:
aluminiumtrioxid 21,7% sziliciumoxid 7,2% vastrioxid 42,4% titándioxid 5,5% kalciumoxid 4,4%
nátriumoxid 8,7% krómtrioxid 0,2% vanádiumoxid 0,1%
Emellett tartalmaz változó mennyiségben foszfort és vanádiumvegyületeket továbbá mindazon egyéb fémoxidokat melyek a bauxitban voltak és az oldás során csapadékban maradtak. Hogy milyen fémoxidok, a lelõhelytõl függnek, átlagos összetételt megadni nem lehet mert telepenként változó. Lényeg hogy bekerülnek a vörösiszapba. A vörösiszappal távozó nátronlúg veszteség attól függ mekkora volt a bauxit kovasav tartalma. A timföldgyártásban a lug állandó körforgásban van, a bauxitból kioldják a timföldet leválasztják a timföldhidrátot és a lugot visszavezetik. Ennek során a járulékos vegyületek erõsen felszaporodnak a lugban mert nehéz tõlük megtisztítani. Foszfát, vanádium- króm- cinkvegyületek, szulfátok, kloridok, fluorid a nátronlúgveszteséggel átkerülnek a többi finomság mellé a vörösiszapba.
Nedvességtartalma 50-55% körül mozog ezért kevésbé folyik úgy mint most, esõvel felhigítva [esõ]

Felhívás!
Link

Jól mondod,a bajban minden népnek/nemzetnek/embercsoportnak össze kell fognia!
Ez itt most nem a politikusokról,vitákról hanem az összefogásról szól.
Isten áldja azokat akik most ott segítenek a bajbajutottaknak!!

A levegõben szálló pornál szerintem a radonszennyezés a para.

Két tározó van, igen. Link
Helyi infók szerint a másik tározóban sokkal sûrûbb, nem ilyen kifolyásra képes a zagy. Pár éve ennek, a most átszakadt tározónak a gátját magasították (hogy több zagy férjen el benne), a másikhoz tudtommal nem nyúltak.

Most felröppent egy hír a szlovák hírtévétõl, hogy a kiömlött tározo mellett van egy másik is és e kettõ tározonak egyik fala közös. Vagyis félõ, hogy nyomás hiányában a másik is kiönt.
Egyátalán van másik tározó? Van igazságalapja a hírnek?

A vízbázist és a felszín alatti vizeket illetõen talán ez egy viszonylag jól ismert régiónak számít, hisz a bányászat miatt régóta figyelték a vízjárást. Ez persze nem jelent sokat, de annyit biztosan, hogy lehessen tudni, merre szivároghat, mit kell figyelni majd.

Az almásfüzitõi tározót - miután évekig vörös volt a környék a szél által szállított iszapból lett portól - lefedték talajjal. Így már a szél nem viszi, de a víz?
Létesítettek egy új tározót Neszmély és Süttõ között talán a 80-as évek közepén. Büszkén hirdették, hogy Közép-Európa legnagyobb völgyzáró gátja épül a Gerecsében. Néhány év múlva leállt az almásfüzitõi timföldgyár termelése, így nem tudom milyen szerv felel a völgyben elhelyezett vörösiszapért. A völgy a Duna felé rendelkezik lefolyással, a gát a folyótól nincs messzebb, mint 1-1,5 km.
Természetesen most az elsõ az emberek mentése, majd a környék valamelyest való helyreállítása, ha ez lehetséges. Hogy mikorra áll vissza az eredeti állapot? Elég erre egy emberöltõ?
Mindenesetre most nyilvánvalóvá vált, hogy ezeket a tározókat állandóan figyelni kell, ha takarja valami az iszapot, ha nem.

Hm, ha az iszap kiszárad és a levegõbe is jut a nehézfémekbõl, ezt meg fogod tudni magyarázni az ott élõ szülõknek is, hogy nem azért jár kisegítõbe a gyereke mert az ólom és társai kicsinálták?

A talajvíz ugye nem csak egy korlátozott területen van, folyik erre-arra. Sajnos a potenciális szennyezõdés (vizek) nagyobb területet érint, mint ahova konkrétan kiömlött az iszap.

Bizony! Óránként bemondják a rádiókban a friss hireket, fejleményeket a katasztrófáról. Folyamatosan megy a szlovák hírtévében is az élõ közvetítés.
Bajban azért mégiscsak mi vagyunk a legnagyobb barátok!

Holnap írok pár gondolatot a helyi körülményekrõl ide. Ajkai vagyok ,és mélyen megrázott ez a katasztrófa. Most megyek aludni, majd holnap...jó éjt..

Iszonyatos katasztrófa! Szegény ott élõ/élt emberek! A felsõ balatoni borvidéknek is annyi? A talajvízben ha ez szétterjed kampec a Theodora-ásványvíznek(Kékkút ugye)is? Ez utóbbit csak azért gondolom, mert azt mondják, hogy a Dunába is eljut akkor lemehet egészen a Balatonig is nem!(nap mint nap ezt a márkát iszom akkor már lehet nem sokáig) Jó ég mi lesz itt! [esõ]
Emlékeztek még a Pásztói tározó fenyegetésére hát most megtörtént csak máshol!

Ilyen írások is vannak egyes fórumokon:
"2 halált hoztak nyilvánosságra és két eltûntet... Én kapásból, 4 személyes ismerõs halottat tudok...-.-" "sajtó".....^.- (21:43)"

Itt vannak északi szomszédaink is segíteni,szép dolog tõlük!

Jelenleg már a helyszínen vannak a segélyszervezetek is: a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet is segítséget nyújt a lakóknak. 50 tábori ágyat, ugyanennyi takarót, háromszáz konzervet, egy mikrobusznyi ásványvizet és ötven tagú csapatot küldött a településekre. Munkatársaik a helyszínen próbálják felmérni a lakosok szükségleteit, és azonnali gyorssegélyben részesítik õket.
A térségbe szlovákiai mentõk is bekapcsolódtak, a Lévához közeli Ágónyírbõl (Nyrovce) a Slovakia speciális kutyás mentõszolgálat három mentõje és két emberkeresésre kiképzett kutyája indult útnak Magyarországra - közölte Berek Sándor, a Slovakia mentõszolgálat igazgatója.

"Magyarországi kollégáink a segítségünket kérték, mert több ember eltûnt" - mondta Berek a Naplónak.

"Kiképzett kutyáink a szagok alapján képesek élõ és halott emberek kinyomozására, megkeresésére" - fejtette ki az igazgató. Elmondása szerint mintegy 5-6 magyarországi település van veszélyben. Berek azt mondta: embereik a helyszínre érkezés után azonnal munkához látnak."

Ilyen egy adatlap:
Link

Ez egy nagyon bonyolult biokémiai-mikrobiológiai-ökológiai-földtani-anyagforgalmi stb. kérdés.Az összetettségérõl, sokágúságáról, a feed-back hatásokról a Dávidnak írt válaszkomment-ben olvashatsz érintõlegesen.Ha csak elméletben boncolgatnánk is, napestig tartana és helyszín adottságainak,viszonyainak,állapotjellemzõinek egzakt, pontos és racionális ismerete és valós adatok nélkül csak lamentálgatunk a monitor elõtt.Azzal pedig sokra nem megyünk.Az illetékes szakemberek feladata,a megfelelõ eszközök (és reméljük tudás) birtokában, hogy felvegyék a kesztyût és nekilássanak átlátni a helyzetet és helyén értékelni a katasztrófa hatásainak minden egyes várható komponensét.És mindent megtenni azért,hogy mind emberben,mint a Természetben a lehetõ legkevesebb kár essék.Igazából engem most a hosszútávú humán behatások rémítenek és az a terhelés, amit éppen most szenvednek el az ott lévõk-lakók a kényszerû kármentés során..a fluorid és a fém-toxinok nem játék..neked nem kell mondani..a lúgmarás meggyógyul-gyógyítható..de pl. egy stroncium-gallium szennyezés a sejtekben...mindezt azért, hogy pl. a számítógépeinkben minél gyorsabb szupravezetõk zakatoljanak..

Nehéz felmérni egy ilyen esemény hatását a környezetre. Sok minden függ a szennyezõ anyag összetételétõl, mennyiségétõl és a szennyezés területétõl. Az biztos, hogy ez nem 8 napon belül gyógyuló seb...
A talajcserét emlegetni szerintem kissé képmutató dolog. Matek: 600.000 m3 vörösiszap után hány m3 talajt kellene kicserélni?

Köszi; akkor viszont a víz jelenléte "normális" állapot lehet... hm.

2008 okt. 5. a Google Earth szerint. maps.google.com is ugyanazon képet adja. Így napra pontosan 2 éves felvétel.

Mennyi idõre tenné ill. hát teszi terméketlenné a talajt ez az iszap?
Egyébként ne haragudjon meg rám a világ, de ahogy ismerem a magyarországi feleõtlenséget a felsõbb szerveknél, nem csodálom, hogy ez Magyarországon történt meg.
Most én is benagyítottam a gátat a szatelitképen, hát mi ne mondjak, mintha én is egy "vonalat" látnék.
Nyuli: nem mintha ez mentség lenne a felelõsökre tekintve. Akkor pedig el kellett volna vezetni azt a vizet, feltölteni a helyet, ahol (gondolom) évekig állt a víz.

A térképet kinagyítva az is látszik, hogy a gátszakadáshoz közeli helyen, ill. a gátfallal párhuzamosan nagy mennyiségben víz (belvíz?) található. Nem tudom, milyen idõs a térkép, de ennyi sok víz nem tesz jót a gátnak, a gátláb szinte vízben állt.

Attól tartok,hogy ekkora ökológiai katasztrófa még nem volt nálunk.Szerintem az idei árvizek,vagy a hírhedt ciánszennyezés csak múló rosszullét ehhez képest.Alighanem az ország hidrológiai történetét át kell írni, mert itt olyan dolgok vannak, melyet eddig elképzelni sem tudtunk.Csak annyi esõ kellett ennek megismeréséhez,amennyi száz év alatt egy évben sem esett.Szerintem jobb lesz, ha nekiállnak az ország összes folyójának,tavának,gátjának áttanulmányozásának : abból a szempontból,hogy mi a teendõ,ha a szokásos esõmennyiség duplája,esetleg triplája esik... [esõ]
Más: teljesen kinagyítottam a gátszakadás helyét a GOOGLE térképen, és a csúcson repedésre emlékeztetõ vonalat látok...

És alatta van a karszt, oda is beszivároghat, karsztvíz, azt megy a Balatonba is (persze addig nagyon felhígulhat, de a nehézfém (Cd, Pb, Hg)az nehézfém. Persze kérdés, mennyi van benne és mik?

Érdemes a társalgóban elolvasni Taki legutóbbi írását.. Döbbenet..
És hõsies kitartásról tett tanúbizonyságot..
Táj-természet-és ember.. Sorsuk mindig is össze fog fonódni..

Én is pont ezt akartam kérdezni, illetve ezen témakörben értetlenségemet kifejezni.

És mi lesz a Somlói borvidékkel??? Merthogy 10-20 évig külföldön, de még itthon sem nagyon fogják venni, az biztos.

Biztos, hogy a talajvízben megjelennek majd, akár nagy dózisban is, a toxikus fémionok és a fluorid(lsd. Várpalota-Inota és környékének ökológiáját).Sõt az is erõs vakítás, hogy a rétegvizeket nem érheti el.Agresszív nehézfémionok - ebben bõven akad - lazán vándorolnak át vastag agyagrétegeken is.Nitrit és a vízzáró rétegek viszonya analógia gondolom nem ismeretlen elõtted sem,mint jó gazdász elõtt agroökológiából.(Az is tény, viszont, hogy lazán isszuk x száz méterrõl az ismert értékes ásványvizeket, ugyanakkor szabvány fémion-tartalom mérést ezekre a komponensekre egyetlen hazai ásványvíz márka végez.Ki lehet matekolni mit jelent ez pl. tíz év fogyasztás során egy ki nem ürülõ elem esetében.Még sem aggódik senki.Pl. mangán-oxidok.)A most lokálisan jelentkezõ magas ph. a talaj kémhatását lokálisan biztos gallyra vágja egy jó idõre a szennyezés nyomvonalán, de a talajvíztömeg nagyságtól függõen ugrásszerû léptékben csökken majd attól távolodva.A ph. kevésbé jelent távolabb gondot.A toxikus mérgezés mértéke,a folyómedrek kontaminált rétegeinek vastagságától, ökológiai aktivitásától és a mögötte lévõ támaszkodó talajvíz közötti kapcsolattól is függ.Az idei évben biztosan magasan van a nívó és nagyobb a víztömeg is.Ha az adott folyószakaszokon több a valódi élõmedres szakasz akkor jó esély van a szennyezés csökkenésére mire a Duna vízrendszerbe érne.(Közvetlenül a zagy szerintem már nem éri el.)Hogy mekkora lesz az élõvizek toxin terhelése azt szakember legyen a talpán, aki konkrét adatok nélkül megmondja.Ahhoz mérések,adatok etc. etc kellene és folyamatos monitoring.Gondolom a vízügy és a zöld hatóság vagy mi most csak nem üldögél majd a hátsó felén.Mindenesetre érdemes lesz figyelni legalább a halakat, mivel kiváló indikátorok.A Széki-erdõ és a láprétek esetében a környék felszíni vízkormányzása és a talajvíz helyi viszonyai (talajvíz áramlás stb.) lesz a döntõ.Északi fele elég távol van,hogy jelentõsen csökkenhessen a terhelés.Nálam csak megérzés - ehhez szakember kellene - de inkább esélyesebb északi-déli komponensû vízmozgás, mint sem fordítva.Ám ehhez vízföldtani térkép kell.A helyi rétegtani viszonyok döntõek ebben. Ennek ellenére nõhet-nõni fog(?) a fluroid és a fémion szint.Ezt ott kellene mérõ-kutazni figyelni felszínen és felszín alatt.Az elõnyösnek tûnik, hogy a láprétek többsége erdõkkel mozaikolt. A gyökérzóna mikrobiológiai adottságai, vízmegkötõ képessége,a talaj kolloidális viszonyai, a növényzet toxin-eliminációs képessége mind-mind befolyásoló tényezõ.Sok az adathiány ökológiai oldalról innen messzirõl, de gondolom lesznek majd erre rámoccanó zöld projektek."Széki-erdõ és a devecseri zagytározó szakadás ökológiai hatásai" TÁMOP xyzck2012 EU-s pénz és lehet monitorozni.Én reménykedem az erdõ "erejében"..így nagyobb az esély,hogy átvészelik a magas TV értékû specialista fajok is...
Valamikor nagyon régen írtam azt a földrajzi nevet egy priviben,hogy Ajkarendek..egy köpésre van onnan ..de jókora dombvonulat tetején..szerencsére..

Õszintén szólva, a hangodat én inkább õzbak riasztásának vélem, aminek egy elnyújtott változata egyszer engem már egyszer becsapott. Épp akkoriban járt mifelénk az a hír, hogy valakitõl elszökött egy puma, amit láttak a Zemplénben, úgyhogy sejtheted, hogy én meg mire gondoltam.
Amiket viszont nemrég hallottam, abból a mély hang nem volt ennyire ugatósan harsogó, inkább erõs morgásszerû volt. De most jut eszembe: nem lehet, hogy az õznek épp ez a "célja", vagyis hogy egy félelmetes ragadozó állat benyomását keltse a hangjával és ezért néha még megpróbálkozik az utánzással is?
Íme, két õzbak-ugatás, amit találtam:
Link
Link
Tulajdonképpen egy nagyon pici esélyt adok annak is, hogy az általam hallott két hangot esetleg két állat hallatta, mondjuk egy bagoly meg egy õz. Csakhogy mindkét hang egyben nagyon macskaszerû is volt...

A világunk teli van ilyen idõzített bombákkal, csak idõ kérdése, melyik mikor és hol robban. A közvetlen felelõsök mellett ne feledkezzünk meg minden, modern, civilizált életet élõ ember egyéni felelõsségérõl sem, ha az ipar okozta természetkárosításról szó esik. Felelek érte én is, te is, õ is, iszonyú sokan. Miért is? Szerintem aki idejár ebbe a fórumba, az mind jól tudja a választ.

Elképesztõ, hogy egy ilyen esemény bekövetkezhetett. Persze az idei csapadékos év mögé majd szépen elbújnak a felelõsök, hiszen a Természet a felelõs...
A helyiek élete egy pillanat akatt ment tönkre, hiszen a büdös életben sem fog senki ott házat venni. Így õk vagy ott ragadnak, vagy 0-ról kezdik. Termõföldjük nem lesz, állandó stresszben lesznek, hogy éppen milyen betegség támadja majd õket a katasztrófa nyomán.
A Természeti károkról már írtatok. A szava is elakad az embernek...

Hallatlan, látatlan ! ; Akkor tájt mi kiáltottunk megálljt a romániai aranybánya ellen. Na tessék itt is milyen trutymó van! Elképesztõ.

A természetre nézve bizonyára felmérhetetlen kár lesz. A természet károsodásai mellett mikor lesz ott újra növénymûvelésre állattartásra alkalmas a talaj? Az esõ majd elmossa nehézfémestõl lúgostól? Persze lemossa a talajvízbe, majd még messzebb is nagy baj lesz. Csernobilnál is azért készült erõltetett gyorsasággal a szétolvadt reaktor betonszarkofágja mert féltek hogy eléri a talajvizet a sugárzó anyag és ott már szabadon megy amerre akar.
Egy tanulmány (geografus.elte.hu/web/tananyag Viczián-Juhász) nagyon komoly problémákat jelzett az Almásfüzitõn elhelyezett 12 millió tonna vörösiszapról Almásfüzitõn
- élõ és elhagyott folyó- és patakmedrek (talajvízáramlás)
- vörösiszapos fakadóforrások a gátak dunai oldalán
- gátrogyások
Vörösiszap-tározók szennyezõ hatása
- magas Na koncenráció
- magas fajlagos elektromos vezetõképesség
- magas fluoridkoncentráció
- lúgos pH
- toxikus fémek jelenléte
Forrás (PPT anyag HTML-ben): Link
Egyszerûen nem tudom elhinni hogy Ajkán nem sejtették a közelgõ katasztrófát. Vegyészként sokat felejtettem, mégis nehezen tudom elképzelni az erõsen lúgos vörösiszap semlegesítését, ekkora területen a természetes és megmûvelt földek gyors és alapos megtisztítását hogy ne érje el a mélyebb talajvizeket. Kíváncsi vagyok az almásfüzítõi 12 millió tonna vörösiszap vajon most hogy áll? Amúgy nem értéktelen a vörösiszap, felhasználható ferrotitán (titán) elõállításához (az aluminátlúgból vanádium és foszforvegyületek nyerhetõk ki). Csak éppen a tárolása... addig nincs baj amíg nincs baj. Nem volt rá pénz, hát majd most lesz az adófizetõk pénzébõl
Most olvasom LAM kommentjét, érthetõ és felfogható. Csupán egy kérdés merült fel bennem: az erdõ hogy vészeli át azt hogy "pufferelõ szûrõként fog mûködni a TT területén"? Rendben, a talaj szemcséi nagy felülettel rendelkeznek, jelentõs mennyiségû oldott anyagot képesek megkötni, ezzel az oldatkoncentráció növekedését fékezi, puffereli. A pufferelõ hatás elõsegíti hogy a talajban viszonylag állandó viszonyok uralkodjanak, élõlények növények, mikroszervezetek számára megfelelõ életközeget nyújtson. De félek, ez a hatás kimeríthetõ hiszen nem rozsdás vashordó mállott szét hanem egy tározó...

Igen, lehet, hogy elsõre nagyon borúsan láttam a képet, talán nem lesz olyan katasztrofális, mint amire gondoltam, és nem semmisül meg az erdõ.. A Torna-Marcal-Rába vízi útvonalon azonban eljut a Dunába, a mélybe leszivárogva pedig a talajvízbe, mely nyilván óriási károkat fog okozni, nem csak a most elöntött részeken.
Ezek szerint te is jól ismered a környéket. Magam csak párszor (talán háromszor) voltam az erdõ láposodó részein, és ámultam-bámultam a fajközösség láttán. Idéntõl pedig egy újabb (fokozottan védett) lápi specialista ismert a területrõl..

Engem lehet,hogy személy szerint is érinteni fog a dolog.Ha a szennyezõdés tényleg eljut a Marcalig,akkor bizony a Rábán át leballag a Mosoni-Dunába.A házam 100m-re van a dunaparttól,és néha lejárok horgászni.Nem tudom,mennyire hígul fel ez a szörnyûség,míg ideér,de ha nem eléggé,annak halpusztulás lehet az eredménye.Azt pedig nagyon nem szeretném.Más: nekem mindjárt a tiszai ciánszennyezés jutott eszembe a hír olvastán.Annak idején el tudom képzelni,sokan voltak,akik elégtétellel nyugtázták magukban: ilyen csak tõlünk keletre történhet meg.S lám,ez lett a vége...

Én egészen azt se értem, hogy egy ilyen tározót miért a talajszint FÖLÉ kell emelni, miért nem lehet inkább bemélyíteni, kellõen védõ záróréteggel alulról védeni s inkább arra törekedni, hogy sose érje el a kiömlésveszélyes magasságot. Ha felfelé építik, azzal azonnal megvan a veszély, hogy elõbb-utóbb szétjön a gát. Egy mélyített tározó esetében ez nem állhat fenn.

Kolontáron már nagynyomású vízzel mossák, takaírtják az utcákról az iszapot, Tüskeváron pedig átvágnak egy gátat, így a víz lemossa a szennyezõdést a faluról, ez így a környezõ szántókra folyik, de legalább az embereket nem veszélyezteti tovább.

Azért elnézve a másik tározó helyzetét csak remélni tudom, hogy a kiömlött víz nem lágyítja fel a talajt, és annak a tározónak a gátja, ill. az alatta lévõ talaj hordozóképes marad. A gátfalra azért borzasztó nyomás nehezedik...

A Levegõ Munkacsoport szakértõje is talajcserét említ:
Link

A teljes Széki-erdõ - vagy 300 hektár - Noszlop-Gyepes-Devecser között terül el.A 8-as úttól (és az útkoronától!)északra fekszik.A tározóktól pedig inkább északnyugat felé.A fõút mentén közvetlenül ültetvényes nyárasok vannak zömmel (most van épp fajcsere tölgyre, több helyen).Az értékesebb társulások és maga a TT nagy része is északnyugatra húzódik, a Gyepes-Noszlop közti út irányában.Nem tartom valószínûnek, hogy a Széki-erdõt nagyobb kiterjedésben elérje és fõleg elöntse a zagyár (már csak topográfia miatt sem).Károsítás inkább a devecser felõli, már agrárterületekkel, vadföldekkel stb. erõsebben mozaikolt délnyugati sarkában lehet, ha átjut az idõszakos vízmosás átereszeken, a 8-as túloldalára is.A kékperjés láprétek ráadásul szigetszerûen fragmentáltak a keretezõ erdõtagok óvó ölelésében.A talajvíz és a benne oldott szennyezõ anyagok vándorlása persze egy másik oldal,de ahhoz részletes hidrogeológiai térképek, térinfós modellezés kellene a talajvíz mozgásáról. Mindenesetre az erdõ ebben az esetben is pufferelõ szûrõként fog mûködni a TT területén.

Durva. Nem semmi, meddig elment az ár, és lehet, hogy még most sem állt meg teljesen.
Talán az az egy szerencse, hogy inkább hosszirányban folyt, nem terült szét, így talán kisebb területet érintett a pusztítás. Az persze rendkívül sajnálatos, hogy emiatt több települést is érintett útja során.

A tározó sarkánál tört át a trutyi...Hátborzongató,undorító,iszonyatos!Lehetséges,a Magyarországon valaha elõfordult legnagyobb környezeti katasztrófák egyikének vagyunk tanúi.