Agrometeorológia
Az igaz. De itt nem csak a kajanövényekrõl volt szó. Pl. tuja és a parkfák.
Ott van az Ökotárs alapítvány. Minden évben pályázatot hirdet közösségi parkok létrehozására. De csak olyan fák, bokrok telepítését támogatja, amelyek õshonosak.
Nekem is vannak Floo által adott fügevesszõim, amit nagyon köszönök is neki, remélem teremni fognak, finom és értékes gyümölcs. De ami elsõdleges, az az õshonos növényeink összegyûjtése, megõrzése.
Viszonylag régóta ültetik az akácot is hazánkban, de azért nem lett õshonos. Az a fajgazdagság ami a Nyírségre jellemzõ volt, az akácosban elsilányodott. Amikor behozták, jó ötletnek tûnt -gazdaságilag-, mivel jó kemény fa (tüzelõ és szerszámfa) és gyorsan nõ, sokkal "versenyképesebb", mint a tölgy..
Bocsi az ide-oda kalandozásért.
Ott van az Ökotárs alapítvány. Minden évben pályázatot hirdet közösségi parkok létrehozására. De csak olyan fák, bokrok telepítését támogatja, amelyek õshonosak.
Nekem is vannak Floo által adott fügevesszõim, amit nagyon köszönök is neki, remélem teremni fognak, finom és értékes gyümölcs. De ami elsõdleges, az az õshonos növényeink összegyûjtése, megõrzése.
Viszonylag régóta ültetik az akácot is hazánkban, de azért nem lett õshonos. Az a fajgazdagság ami a Nyírségre jellemzõ volt, az akácosban elsilányodott. Amikor behozták, jó ötletnek tûnt -gazdaságilag-, mivel jó kemény fa (tüzelõ és szerszámfa) és gyorsan nõ, sokkal "versenyképesebb", mint a tölgy..
Bocsi az ide-oda kalandozásért.
A kultúrnövények (kaja) minimum 95%-a abszoút tájidegen, ez kétségtelen, kezdve a ma búzaként ismert közel-keleti vad fûvel... Ha a hazaiság elvén termelnénk, akkor Európában csak káposztát, répát, almát meg mákot lehetne termelni... Kb. ezek lettek Európában háziasítva. Mákos káposzta, nyamm! :-)
Idegen a köles, a borsó, a bab, a tök, az összes gabona, a Floo által felsorolt késõi kultúrnövények (s még sok más), a gyümölcsfáink (az almát Európában háziasították, valószínû a körtét is), kivéve a vadon, erdõn-mezõn megtermõ gyümölcsöket (szeder, málna, áfonya, szamóca, stb.).
Nem szabad keverni a táplálékul, kertben gondosan termelt növényeket és behurcolt vadon élõ növényeket (állatokat). A háziasított növények nem nagyon tudnak olyan életmódot felvenni, nagyon nagy részük legalábbis, hogy az ember segítsége nélkül szaporodni legyenek képesek, legtöbbjüknek eltûnt, vagy önmagát terjeszteni képesbõl rejtett lett a magjuk is. Ezek bizonyosan nem fognak a vad növénytársulásokban kárt okozni. A természetes növénytársulásaink is csak párezer évesek, a jégkor után a jég visszahúzódásával, a melegebb klíma térhódításával alakultak ki (ennek köszönhetõ, hogy még mindig vannak jégkori reliktumfajaink), a tölgyek, bükkök se olyan régóta honosak a Kárpát-medencében, mint gondolnánk. A természet az ember keze "munkája" nélkül is alakul, csak nem olyan drasztikus mértékben, hogy egy életközösség azt rövid idõ alatt megsínylené (de erre is van példa, pl. az elzárt völgyekben, stb.).
Szóval ne keverjük a természetes növénytakarót a kultúrnövényekkel.
Idegen a köles, a borsó, a bab, a tök, az összes gabona, a Floo által felsorolt késõi kultúrnövények (s még sok más), a gyümölcsfáink (az almát Európában háziasították, valószínû a körtét is), kivéve a vadon, erdõn-mezõn megtermõ gyümölcsöket (szeder, málna, áfonya, szamóca, stb.).
Nem szabad keverni a táplálékul, kertben gondosan termelt növényeket és behurcolt vadon élõ növényeket (állatokat). A háziasított növények nem nagyon tudnak olyan életmódot felvenni, nagyon nagy részük legalábbis, hogy az ember segítsége nélkül szaporodni legyenek képesek, legtöbbjüknek eltûnt, vagy önmagát terjeszteni képesbõl rejtett lett a magjuk is. Ezek bizonyosan nem fognak a vad növénytársulásokban kárt okozni. A természetes növénytársulásaink is csak párezer évesek, a jégkor után a jég visszahúzódásával, a melegebb klíma térhódításával alakultak ki (ennek köszönhetõ, hogy még mindig vannak jégkori reliktumfajaink), a tölgyek, bükkök se olyan régóta honosak a Kárpát-medencében, mint gondolnánk. A természet az ember keze "munkája" nélkül is alakul, csak nem olyan drasztikus mértékben, hogy egy életközösség azt rövid idõ alatt megsínylené (de erre is van példa, pl. az elzárt völgyekben, stb.).
Szóval ne keverjük a természetes növénytakarót a kultúrnövényekkel.
Sajnos ebben az országban sokan hiszik azt, hogy értenek a 'kertészkedéshez'. A természet sokkal jobban érti, hogy hová milyen növény való, ezért kell a természetet követni. Aki a természettel szembe megy, na az a bolond! 
Vegyük példának a mi arborétumunkat és környékét. Felénk homokbuckák és buckaközi mélyedések (nyírvízlaposok) vannak. Sajnos az eredeti gazdag vegetáció (nyír- és fûzlápok, mocsárrétek, tölgy-szil-kõris ligeterdõk, gyöngyvirágos tölgyesek, a homokbuckák tetején nyílt homoki tölgyesek) ami egykoron jellemzõ volt errefelé, drasztikusan lecsökkent. Mi van helyén? Akác, a magas-sásosok között gyomvegetáció, a rosszul kezelt, elhagyott feltört földeken iszonyatos mennyiségû parlagfû "pompázik".
Ahol az ember (nyilván nem rosszakaratból) belenyúl a természet dolgába, és átalakítja azt a természetes módon elterjedt növényzetet, ami ember nélkül szépen meglenne, annak beláthatatlan következménye lesz.. És nem csak azoknak a növényeknek és állatvilágnak a rovására, hanem saját magának is nagymértékben árt.
Mindennek megvan a maga helye. Ha eddig nem tudott elterjedni valamiért itt, akkor ne erõltessük mindenhova. Inkább õrizzük meg ami van, amíg van! Mert az a kincs. Azt próbáljuk meg értékelni. Amíg nem késõ.
Miért írtam az arborétumot? A mi elsõdleges feladatunk olyan növények elterjesztése, amelyek egykoron meghatározták ennek a tájnak arculatát. Hol vannak már a nyíresek, hol vannak a kõrisek, szilek és tölgyek? Vannak még, foltokban (pl. Bátorligeten). A mocsarakat igyekeztek lecsapolni, a folyókanyarulatokat kiegyenesíteni. Mi lett az eredmény? azok a jégkori maradványfajok tünedezése, visszaszorulása, amelyek itt megmaradtak.
Ahol az ember (nyilván nem rosszakaratból) belenyúl a természet dolgába, és átalakítja azt a természetes módon elterjedt növényzetet, ami ember nélkül szépen meglenne, annak beláthatatlan következménye lesz.. És nem csak azoknak a növényeknek és állatvilágnak a rovására, hanem saját magának is nagymértékben árt.
Mindennek megvan a maga helye. Ha eddig nem tudott elterjedni valamiért itt, akkor ne erõltessük mindenhova. Inkább õrizzük meg ami van, amíg van! Mert az a kincs. Azt próbáljuk meg értékelni. Amíg nem késõ.
Miért írtam az arborétumot? A mi elsõdleges feladatunk olyan növények elterjesztése, amelyek egykoron meghatározták ennek a tájnak arculatát. Hol vannak már a nyíresek, hol vannak a kõrisek, szilek és tölgyek? Vannak még, foltokban (pl. Bátorligeten). A mocsarakat igyekeztek lecsapolni, a folyókanyarulatokat kiegyenesíteni. Mi lett az eredmény? azok a jégkori maradványfajok tünedezése, visszaszorulása, amelyek itt megmaradtak.
Ez az eddigi legordenárébb baromság, amit eddig itt hallottam. Az ilyen felfogás miatt pusztul ki sok õshonos faj és tobzódnak dögivel a neofiták.
Ez az egyik legnagyobb baromság, amit ezekre a növényekre szoktak mondani.
Ha egy városi parkban, vagy egy sétányon Gyõrben körülnézünk, egészen biztos vagyok benne, hogy a dísznövények nagyobbik része tájidegen. Mégis tele vannak velük az utcák.
A kukorica, a krumpli, a paprika, a paradicsom, a dinnye, a legfõbb kultúrnyövényeink, a tuják, és még sorolhatnám, mind-mind tájidegen volt egyszer, egészen addig, amíg meg nem honosodott.
Képzeld el, ha egy család azért nem vállalna gyereket, mert az új jövevény "tájidegen" lenne a családban, mivel megváltoztatná a család addigi képét.
Sõt, mi magyarok, amikor megérkeztünk ide, mi is tájidegenek voltunk.
Most meg ez a Hazánk!
Minden hasznos vagy szép növényt meg kell honosítani. Majd Õk eldöntik, hogy bírják-e a klímát vagy nem, és önmagukat szeketálják a "tájidegenségben". Amennyiben nem selejtezik ki önmagukat, máris nem tájidegenek.
Ha nagyon hasznosak vagy nagyon szépek, néhány évtized múlva válhatnak akár a táj legnagyobb hasznú vagy legszebb meghatározó, tipikus növényeivé.
Ha egy városi parkban, vagy egy sétányon Gyõrben körülnézünk, egészen biztos vagyok benne, hogy a dísznövények nagyobbik része tájidegen. Mégis tele vannak velük az utcák.
A kukorica, a krumpli, a paprika, a paradicsom, a dinnye, a legfõbb kultúrnyövényeink, a tuják, és még sorolhatnám, mind-mind tájidegen volt egyszer, egészen addig, amíg meg nem honosodott.
Képzeld el, ha egy család azért nem vállalna gyereket, mert az új jövevény "tájidegen" lenne a családban, mivel megváltoztatná a család addigi képét.
Sõt, mi magyarok, amikor megérkeztünk ide, mi is tájidegenek voltunk.
Most meg ez a Hazánk!
Minden hasznos vagy szép növényt meg kell honosítani. Majd Õk eldöntik, hogy bírják-e a klímát vagy nem, és önmagukat szeketálják a "tájidegenségben". Amennyiben nem selejtezik ki önmagukat, máris nem tájidegenek.
Ha nagyon hasznosak vagy nagyon szépek, néhány évtized múlva válhatnak akár a táj legnagyobb hasznú vagy legszebb meghatározó, tipikus növényeivé.
Nem jellemzõ. Hála az Istennek a környékemen a szakmabelieknek helyén van az eszük és nem ültetgetnek teljesen tájidegen, az itteni klimatikus viszonyokat nem iagazán elviselõ növényeket! 
Az említett környékbeli néhány példánynak a levelük sem fagyott le soha.
Persze lefagyhat, ha annyira hideg van, de olyan mértékû lehûlés azért szerencsére nem túl gyakori.
Gyõr környékén mennyire elterjedt növény, szoktál velük találkozni?
Persze lefagyhat, ha annyira hideg van, de olyan mértékû lehûlés azért szerencsére nem túl gyakori.
Gyõr környékén mennyire elterjedt növény, szoktál velük találkozni?
Kedves Floo! Én nem azt írtam, hogy kifagynak, hanem azt, hogy lefagyhat a levelük!!!
Te Floo, ha még melegebb volna, akkor lehetnének baobabfák meg banyanfák is.Link
Mind a 3 Magnolia nyugati oldalán van a háznak, tehát majdnem fél napon át nem kapnak napfényt, az ezen a képen Link lévõ két példány közül a baloldali fõleg kevesebb napot kap.
Van egy faluban Becsehely mellett egy szép példány, az a ház keleti felén van, és tökéletesen mûködik.
A keszthelyi állomáson mért -22 fok azért elég hideg, a ház mellett biztosan nem -5 fok volt, hanem -15 alatt lehetett.
Van a környéken 1-2 példány, van ami épülettõl távol, a tapasztalatok szerint kevéssel -20 fok alatti értéket is kibírnak, -18-20 fokot biztosan. És persze takarás nélkül.
Vannak a 2003-as, 2005-ös és 2006-os telek -18-25 fok közötti értékeit is simán túlélt példányok felénk, és nem különleges fekvésben, hanem teljesen átlagos helyen, tehát azért annyira nem fagyérzékeny.
Ahhoz képest, amennyire szép növény, elég kevés van belõlük az országban.
Pedig lehetnének ekkorák is, mint ami mellett állok Dél-Olaszországban Link Link
Van egy faluban Becsehely mellett egy szép példány, az a ház keleti felén van, és tökéletesen mûködik.
A keszthelyi állomáson mért -22 fok azért elég hideg, a ház mellett biztosan nem -5 fok volt, hanem -15 alatt lehetett.
Van a környéken 1-2 példány, van ami épülettõl távol, a tapasztalatok szerint kevéssel -20 fok alatti értéket is kibírnak, -18-20 fokot biztosan. És persze takarás nélkül.
Vannak a 2003-as, 2005-ös és 2006-os telek -18-25 fok közötti értékeit is simán túlélt példányok felénk, és nem különleges fekvésben, hanem teljesen átlagos helyen, tehát azért annyira nem fagyérzékeny.
Ahhoz képest, amennyire szép növény, elég kevés van belõlük az országban.
Pedig lehetnének ekkorák is, mint ami mellett állok Dél-Olaszországban Link Link
Az örökzöld liliomfa gyengén fagyérzékeny, ezért déli, szélvédett helyre kell ültetni és takarással védeni, kemény teleken lefagyhat a levele.
A fenntiekbõl kiindulva semmi jelentõsége, hogy a keszthelyi állomáson mennyit mértek,a déli oldalon a ház tövében teljesen más a mikroklíma, ráadásul ha le is fagytak a levelei, akkor is újra növesztette a leveleit.
Link
A fenntiekbõl kiindulva semmi jelentõsége, hogy a keszthelyi állomáson mennyit mértek,a déli oldalon a ház tövében teljesen más a mikroklíma, ráadásul ha le is fagytak a levelei, akkor is újra növesztette a leveleit.
Link
De köralakút vegyél! A szögletesbõl nehéz kivarázsolni a földlabdát! Tényleg, ha már itt tartunk, tõzeg, vagy homok?
Vödrös tejfölt veszünk, finomabb s gazdaságosabb. Sajna nem tudlak kisegíteni pohárral, pedig komolyan küldenék. :-( Tescoban tudsz venni ilyen tejfölöspohár méretû kis mûanyagpoharakat, egész olcsó, ha meg vagy szorulva, tuti segít.
Itt paradicsomról van szó. Csak addig kell a vízbe maradni amagoknak amíg nem csíráznak. Én évek óta ezt a módszert használom a paradicsomnál és nálam bevált.
Micsoda???
Ha csak tiszta vízbe szórod a magokat, akkor elrohad, de ha nem, akkor meg nem csírázik, mivel a csírázáshoz sötét kell( talajban sötét van) - pár kivétellel pl. fûmag-. Egyébként meg a rétegezésrõl volt szó eredetileg!!!
De nekem mindegy, oda szórjátok a magjaitokat ahová csak akarjátok!
Ha csak tiszta vízbe szórod a magokat, akkor elrohad, de ha nem, akkor meg nem csírázik, mivel a csírázáshoz sötét kell( talajban sötét van) - pár kivétellel pl. fûmag-. Egyébként meg a rétegezésrõl volt szó eredetileg!!!
De nekem mindegy, oda szórjátok a magjaitokat ahová csak akarjátok!
Köszönöm a tanácsaidat! Az esõvíz mivel jobb mint a csapvíz? Lehet, hogy én is akkor vízbe rakom elõször. Így minden tejfölöspohárban lesz palánta!
Én langyos esõvízbe rakom a magokat. Amikor a csírák megjelennek rajta akkor teszem tejfölös pohárba, ill földbe. Csírázási hõmérséklet kb.20-23 fok. Miután a földbe (pohárba) tettem szobában az ablakpárkányon helyezem el. Mindenképpen világos helyre teszem így nem nyúlnak meg.
Á, én kicsiben pár négyzetméter. Van pár régi kis fóliavas, annak a segíségével...
Én is most vágok bele egyeébként, tavaly én is szabadföldre ültettem ki a palántákat.
Én is most vágok bele egyeébként, tavaly én is szabadföldre ültettem ki a palántákat.
Akkor nem szóltam!
Mekkora fóliában nyomatod? Elsõ év lenne a mostani amikor fóliával is próbálkozunk, szabadföldi termesztések eddig is voltak.
Egy 10x 3,5-4 m.-est szeretnék összerakni, ha engedné az idõ.
Mekkora fóliában nyomatod? Elsõ év lenne a mostani amikor fóliával is próbálkozunk, szabadföldi termesztések eddig is voltak.
Egy 10x 3,5-4 m.-est szeretnék összerakni, ha engedné az idõ.
Hamarosan kezdek palántát nevelni. Jó kis sárga koktélparadicsom-palántákat. Tippek? Javaslatok?
Na egy mosolygós képet a kedvemért tegyél ki, lécciiii
Elég egy félmosolyos
Noli!
Hát tejföl nem lesz a fákon, káki annál inkább.
De ha van felesleges tejfölöspoharad, küldhetnél néhányat, édesanyám tejfölöspohár raktárát kifosztottam
Elég egy félmosolyos
Noli!
Hát tejföl nem lesz a fákon, káki annál inkább.
De ha van felesleges tejfölöspoharad, küldhetnél néhányat, édesanyám tejfölöspohár raktárát kifosztottam
Na ez egy jobb kép mint ami eddig volt, most már csak egy szende mosoly kéne
Tapasztalat, hogy a kevés fény hatására nagyon meg tud nyurgulni és sápadni a hajtás. Csak szenvednek a növénykék.
Persze, persze! Értem! Köszönöm a segítséget még egyszer!
Hari, lakásban nem baj, ha kicsírázik, mert úgyis megvárom a jó idõt a kiültetéssel, vagy akár 1 teljes évet!
Hari, lakásban nem baj, ha kicsírázik, mert úgyis megvárom a jó idõt a kiültetéssel, vagy akár 1 teljes évet!
Lehet õ most akarná beindítani a csíráztatást? Még korai lenne, ráérne egy hónapot.
Amúgy ezt a módszert alkalmaztam a gingko magvak csíráztatásakor tavaly, egy hónapot voltak 5 fok körül a magvak, aztán tavasszal behoztam a szobába és - idõvel - szépen elõbújtak.
Amúgy ezt a módszert alkalmaztam a gingko magvak csíráztatásakor tavaly, egy hónapot voltak 5 fok körül a magvak, aztán tavasszal behoztam a szobába és - idõvel - szépen elõbújtak.
Nem jól értelmezed még mindíg!
A homokban lévõ nedvesség oldja ki a csírázást gátló anyagokat, ha fagypont alatt tartod, akkor megfagy a víz és nem fogja kioldani a csírázásgátló anyagokat. Ezért kell fagypont felett lenni a T-nek, de ne legyen 5-6 °C felett, mert akkor a csírázást gátló anyagok kioldódásával megindulhat a csírázás és akkor nem tudod kontrollálni a csírázás megindulásának idõpontját!
Remélem érthetõen sikerült megfogalmaznom!
A homokban lévõ nedvesség oldja ki a csírázást gátló anyagokat, ha fagypont alatt tartod, akkor megfagy a víz és nem fogja kioldani a csírázásgátló anyagokat. Ezért kell fagypont felett lenni a T-nek, de ne legyen 5-6 °C felett, mert akkor a csírázást gátló anyagok kioldódásával megindulhat a csírázás és akkor nem tudod kontrollálni a csírázás megindulásának idõpontját!
Remélem érthetõen sikerült megfogalmaznom!
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Érdekességek | 2026-03-27 16:50
Szabályzat