Agrometeorológia

Egyre nehezebb a kertészkedés az időjárás szeszélyei miatt, többször el is megy a kedvem, de amikor 17 tő szabadföldi paprikapalántáról ezt tudom leszedni egyszerre, akkor az új motivációt ad.

Igen. Minél hamarabb. Mehet a szalonnasütős gyújtósba

Monília gyanús még ebben a szárazságban is. Keresd esetleg a mézga kifakadást, az előtt kell levágni, közel a törzshöz, és sebkezelővel jól átkenni. A teljes levágott ágat aprisd fel, és kukába vele, ne a komposzba!

A fa 90% szép zöld, üde. Ez az egy ág azonban ropogósra száradt. A levelek törnek, ha hozzáérek...

Kanalasodik, vízért kiált!  A régi "letermett" oldal ágakat már a szüret után le kell vágni. Nagy  a kipárolgás levélen keresztül,  akár 2 naponta min.20 litert neki- csúrgó távolságig, amig nem enyhül ez a forróság. Nálam a kinti paprika müa. cserepes 3 literes földre naponta locsolok 1 litert reggel 8 ig, Az esti locsolást nem javaslom, a gombafertő miatt (párolgás éjjel-reggelig).

A kajszim bírja még a meleget, néha vizet is kap.


Azonban egy része feladta. 


Ezt a gallyat ugye vágjam le,  ennek már annyi?

Ezt mekkora területen csinálod?

Igen. Most szerintem levetkőztem a makacsságomat, és csináltam lemosót, és így csak egy felszívódós monília előttit kellett virágzáskor, fagy nemigen volt, de azért kétszer égettem alatta. Szerintem mindig tudná majdnem ezt a mennyiséget, csk a monília közbeszólt eddig párszor.

Mondjuk sok éretlenül is lepotyog, az nem puhul be. Ebben a király az őszibarack, az jobban megérik az állásban (na meg a körte). A hangyás barack engem sem izgat, akit izgat, az hangyás 

Iszonyatosan bőtermő, nagyon jól néz ki. Persze, hogy lepotyog, ha érett, a mi Göncink is ilyen. Én minden nap kimentem, felszedtem a lepottyantakat, mert azt szeretem, ha a fán érik be, de tényleg macerás, meg nem mindenkinek jön be, ha a hangyák már megkezdték. De simán le lehet szedni a kajszit félig éretten, pár nap alatt bepuhul, ezt nem kell mondanom, gondolom. Ha nem lennének a tavaszi fagyok, akkor a kajszit egy eléggé életképes gyümölcsfának gondolnám itt a Kárpát-medencében, mert elég jól tűri a szárazságot, kártevője nem nagyon van. De tavaszi fagyok vannak, sajnos.

Majd ne felejtsd ősszel vegyes NPK műtrágyával,és szerves közvetítővel beforgatni a csúrgó széléig sekélyen.

Most olvastam ezen oldalon ha egyöntetű választ kap kormány 5 ezer gazdától és ha /nem/ kérik  jégker mérséklő  rendszert adott megyében le fogják állítani.  Amúgy nem tudom mekkora területet fedd le ilyen egy jégker mérséklő rendszer.

Bergeron. Azért vettem ilyet anno, mert azt mondták, később virágzik, így talán kevésbé fagy majd el. A valóság az, hogy tulajdonképpen ugyanakkor virágzik, mint a többi, viszont még most sem érett, tehát 3-4 héttel később érik. Úgyhogy a késő szó stimmel, csak nem a virágra… 

Viszont nagyon potyog, az érettek egytől egyig lepotyognak, úgyhogy nagyon kell figyelni. Ezért inkább étkezésre, befőttnek való, nagy adag lekvárnak valót ebből sajnos nem lehet eltenni.

Az igen. Milyen fajta? 

Minden virág megkötött



A met.hu/agrometeorológiában korábban nem 5 centis talajhőmérsékletet volt? Most 10 centiset látok vagy csak rosszul emlékszem?

A negyven fok közeli hőmérsékletek inkább csak a kotesekben okozott zokkenőt, illetve az elmúlt időszak hűvösebb időjárását a melegigényesek  nem nagyon dijjazták, de június derekától adja a szabadföldi paprika, uborka. Talajtakarás (a szenába, szakmába módjával tyúktrágyát is szoktam közé rázni villával) , csepegtető öntözés, és raschel háló ahova lehet. 



Mégsem volt 100% fagykár a kajszibarack fámon: csak 99,999999999999999%
Ma reggel találtam a fa alatt ezt az szem barackot. Súlya: 4,7 g.

Én most a csili paprikáimra gyúrok, piacos palántákat nevelek a közös hátsó udvaron (kocsibeálló)
Szenvednek rendesen, az a jó, hogy csak délig éri őket a taglózó napsütés, de délután,- lementéig árnyékban vannak.Akkor is 39-40 fok. Csak reggel locsolok 2*-2 l/ csapvíz/ 3 nagycserép.(müa.barna), hogy a ki pára száradjon estig. A gombáknak annyi, még nincs baj. Csokros csili, és Habanero piros a kedvencem, még Majsáról.. Wuxalos vizet hetente kapnak.
Habaneró, mérgesedik a levele. és egy felvigyázó a levelek közt.

Mikor megérik, szinte már a fán lekvár állagú, ami leesik az tényleg szétloccsan. A szomszédok kaptak. Az egyiktől cseresznyét kaptunk, a másiktól meggyet, a harmadik meg gyereksebész .  Célzóvíz meg nekem már nem kell, A hidegre ott az öltözet, a lekvár meg egy grízestésztán már jobban esik

Még a 15 km/órás széllökés is, ha nem kapod el rottyanás előtt...
Azé ne osztogasd el, mert a jövő...év?
Talaci hsz.-re: a jeges korong- koripályán azért jó lenne ez a fajta célzóvíz januárban.

Ja! 

Igen, a ceglédi óriás hatalmas, lédús, gyönyörű, ízletes, cserébe minden biszbasz árt neki...

Nekem is volt régen, nagyon finom fajta. Most gönci van, annyira nem lédús, mint a Ceglédi óriás, de tapasztalatom szerint kevésbé kényes. 

SkyBlueSky: ceglédi óriás
talaci: volna... ha bárki is szertné a családból  másra meg önző módon nem gondolunk. 

És mennyi finom színtelen nedű készülhetett volna belőle!

Milyen fajta, ami ilyen korán érik?

24 üveg baracklekvár, kaptak a szomszédok enni,  nekem a fülemen folyik már ki és a fele még fent van...

Ráférne már egy kis ifjítás. 2. kép.

talán nem akkora mint jópár éve, de idén elkerülte a fagy, a monilia és még levéltápot is kapott bőven

Én mulcsolgatom a "kisebb" fákat, még a 10 éveseket is. Már amennyi jut nekik. Akár ágdarálékkal is. Meg kapnak némi komposztot, diólevelet, mikor éppen mi van.
Így javul a talajélet, lejut a csapadék, nem száradnak ki annyira. Legalábbis remélem

Mihálygergén a Konkordi nem fagyott le épp, hogy kihajtott (1-3 cm esek), a tömött fürtű kék szőlőn van 5-10% kár. Az egyik 5 cm-es hajtás barna, az alatta lévő meg ép (5 centi van köztük). 
A körte úgy néz ki, hogy megúszta ezt a hetet, közepes termésre számítok, az almákon 20-30% kár van, az nem vészes, akár még jó termés is lehet. A meggy zöld terméskezdeményei most nem fagytak el, gyenge termés várható.
A szamócák iszonyatosan szomjaztak, a ritkásabb részeken (ahol jobban kilátszik a föld), már fonnyadtak a levelek. 600 litert vödröztem ki rájuk de meg se kottyant nekik. A kútban is elég kevés a víz, talán 1.5 m lehet még.
A zöldség és a répa nem kelt ki. Hogy is kelt volna 1x se ázott meg mióta elvetettük.
Qurva nagy gáz lesz ha jövő héten nem ázik meg a föld.

Az alföldi szőlőkről:
"Alföldön lévő több mint 23 ezer hektár szőlőültetvény közel 80 százaléka szenvedett 100 százalékos tavaszi fagykárt."
Link

Ja, igen, azt jó tetted, én is csináltam már kétszer olyat, hogy felkapáltam a felső páncélt, ahol nem volt fű, így is hatásos talán, a lyukas megoldást meg a köztéri fáknál is szokták csinálni, főleg ahol a beszivárgási felület jó része beton. 

Most, hogy írod basszus, lehet, én is kipróbálom egy fánál… meg is van, melyiknél.

Ja, persze, ez világos, hogy a plusz víz nem árt ezekben az években, csak nálam a sima locsolás nem játszik. Jó fél méterig  olyan ősgyepes gyökérhálózat van, hogy azt oszt öntözhetném napokig, mire lejutna a fa gyökeréig Ezért döntöttem úgy, hogy a nagynyomású vízzel lyukakat fúrok, és azokba nyomom a vizet. Amúgy mintha már látnék változást így párezer liter után, szóval lehet, hogy beválik

Nano-t kiegészítve még annyi, hogy a Tokaj-Hegyalján a tufás talaj jobban megőrzi a meleget, és éjjel is jobban tartja, mint egy sima mezőségi, vagy homoktalaj.

Én már igen, és mindig az almával, körtével kezdem, mert azok vízigényesebbek, az őszi jobban bírja, a mandula pláne, de azok is kaptak már. Tavaly egyszer eldurrant az agyam, és több napig több ütemben több száz liter vizet öntöztem ki / fa. Üde zöldek persze ettől sem lettek, de jobban néztek ki utána.

Az apró magvasak is vízigényesebbek, így azok gyakrabban kapnak (most jöttem be a locsolásból pl.)

A régi emberek a gyümölcsöfát, szőlőt a dombok tetejére ültették és jól tették. A vizet kivezették a földre, gáttal fölfogták a csapadékot, Eger hörnyéke is tele volt kisebb nagyobb tavakkal pár száz évvel ezelőtt. Az főbb utak a magaslatok tetején voltak, azt nem mosta el a víz. A (r)égiek szemében az ükükunokáiknak teljesen elmet a józan esze  ...

*Hegyalja

Inverzió. 

Gondoltam, hogy beteszed a primőr képeket a Mátra alja-környékéről.Tipp: Bigaro Burlat, franszié fajta?
Tavaly is roskadozó sárgabarack hajtás, fa volt látható.
Mi a nyitja, varázsa ennek a fagymentes, és részben rovarokkal beporzó termésnek?

 Kezdenek érni a korai fajták. 

Csak úgy általánosságban: ma benéztem az egyik kis almafacsemete alá. Ősszel nagyon gombás lett az egyik szilvafa. ledaráltam az ágait és ment a kissebb-nagyobb fák alá 1-1,5 m átmérővel, kb. 10+ cm vastagon. Valamelyikre jutott némi komposzt vagy száraz levél is.
Szóval a kis almafa "takarója" alatt még totál nedves a talaj, aminek már a felső 20 cm-en porzania kellene. Pedig erre még levél sem jutott.

Ezt én tavaly nyár közepén tapasztaltam a gyengébb növekedési erélyű gránátalma fajtáimnál.
Szinte megállt a hajtásnövekedésük, elkezdte ledobálni a leveleit. Pedig azért csepegtetőrendszeren keresztül kaptak átlag 5 naponta vizet.
Majd valamikor augusztus közepén jött egy-két nagy eső és magukhoz tértek.
Akkor esett le, hogy ez bizony vízhiány volt, nem valami betegség.

Albertfalván  az  ezüstjuhart  rendszeresen öntözzük, melegben hetente 1 - 3 alkalommal  20-30 percig folyik a slagból  alatta a víz, közben 2-3 helyzetváltással.  Az itteni  szikes öntéstalaj  lassan  nyeli a vizet, ezért nem megy teljesen nyitott csappal, csak fél-erővel.  Így, több éve  működik. Szerencsére a hajszálgyökerek a csapvizet jól bírják, talán mert az itteni  agresszív Na-szulfát / Mg -szulfátos talajvíznél az is jobb...  a Magnolia  szappanos fürdővizeket kap, hetente 1-2 alkalommal, meghálálja.

Az utóbbi 1-2 hétben már odáig jutottunk, hogy az elmúlt 3-4 év csapadékdeficitje elkezdett jelentkezni a gyümölcsfákon is. Először azt hittem, hogy valami gombás megbetegedés lesz, aztán már arra is gondoltam, hogy valami baktérium vagy vírus támadott és vághatom ki a picsába (öreg, az “újulat” meg még nem termő).
Aztán végignéztem minden levelet, minden erre “szakosodott” (általában semmitérő) oldalt, és arra jutottam, hogy ez bizony vízhiány lesz. Mellette az alma is kezdi. A meggy meg a szilva csak azért nem - legalább is gondolom - mert azok gyökerei, ha kell, elmennek az Egyenlítőig is  A sarjak száma legalábbis ezt mutatja
Na de ma felszíjtam magam, oszt odaálltam egy nagynyomású, 1 colos csővel, és kb 15-20 helyen fél-1m-ig benyomtam a talajba. A folyamat során eleve többszáz liter vizett használtam el, hogy elérjem a gyökérzóna javát. Utána viszont a maradt lyukakat ugy 1000 l vizzel ajándékoztam meg.
Csinálta ezt már valaki kerti körülmények között? Működött?

Hagyományos Besztercei szilva nem sok volt errefelé mert őszre szinte egy se maradt belőle a fán de az tény, hogy jól fogantak a virágai.
Anno minden szilva sokat termett. A Boldogasszony nagyon érzékeny, az Althann ringló és a "Lószemű" sokkal jobban bírja a fagyot.

Arra lennék kíváncsi, hogy az arrafelé megszokott és talán évszázadok óta elterjedt besztercei szilva pl. mennyire fagyott el. Mert élek a gyanúval, hogy azok kevésbé sínylik meg jóval.
Ezt most idén már több tapasztalt embertől (és szakembertől) hallottam, hogy az ember jól elcseszi azzal, hogy nem a tájjellegnek megfelelő fajtákkal próbálkozik.

Pl. én azt tapasztaltam (Pomázon a Mesélő hegyen ÉK-i lejtőn full agyagos talajon volt nekünk 3-4 db besztercei), hogy a besztercei szereti az agyagosabb talajt, és pl. felénk nem annyira érzi jól magát a lazább csernozjomos barna erdőtalajban. Vagy pl. egy francia fajta kajszi lehet, hogy azért hajlamosabb az itteni betegségekre, mert úgymond nem erre a tájra "van kifejlesztve". Én ebben régen kevésbé hittem, pedig ez elvileg genetika, de egyre inkább ebben látom a sok sikertelenséget.

(persze ha valahol -6-8 fok van akár több hajnalon is, azt minden bizonnyal egy besztercei sem tolerálja, de mondjuk nincs 100%-os fagykár, nem beszélve, hogy esetleg jóval később virágzik, és így nagyobb az esélye.)