Földtan

Meteorológia és társtudományai 5 470 hozzászólás
Szolnok
#3 368
Seth írta #3 367

Néha kicsit túl sok élet is..... http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=8vZR0Rq1Rfw

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#34617 - 2011-04-15 08:43:37)

Atyaég!!!!!Ez kikészített! duhos
#3 365
Rudolfking írta #3 364

Szerintem erre gondolsz: http://www.origo.hu/tudomany/20100121-foldrenges-budapesten-a-panelhazak-allva-maradnanak.html De ez 7-es erõsségû rengéssel számol. Egy 6-osnak talán még nem lennének súlyosabb (a képeken…

Igen, ez volt az, köszönöm.
Egyébként pl a 8-as és a 9-es magnitúdó között is milliószoros különbség van az energia tekintetében.
#3 364
badedi írta #3 362

Sziasztok! Egyszer végigolvastam egy cikket, ahol latolgatták, hogy bizony Budapest esetében egy hatos rengés már komolyabb következményekkel járna. Egy egy montírozott fotó is mutatta, hogy pl a vár vagy a sárga…

Szerintem erre gondolsz: Link
De ez 7-es erõsségû rengéssel számol. Egy 6-osnak talán még nem lennének súlyosabb (a képeken látható semmiképp) következményei.
#3 363
djrafy írta #3 361

Hát ez az áradat lazán elérte a 20 métert! Érdekes, hogy dombnak felfelé is milyen erõsen tört elõre! De a legdurvább, hogy egyszerûen elmosta az öböl teljes térségét! :/

És nincs ami az útjába állna.
Apropó: tegnap este a spektrumon 9 óra után volt a megakatasztrófák címû mûsor, és abban az 1906-os San Franciscói földrengésrõl volt szó. Sajnos nem néztem végig, meg csak összevissza láttam belõle.
#3 362
palui írta #3 349

Éjszakára (itteni idõ szerint) egy 6,2-es rengés "jutott", ami Tókiótól 75km-re, K-Dk-i irányban volt, 13km-es mélységben. A reggeli órákban pedig egy 6-os volt, mindössze 55km-re az erõmûtõl, Dny-i irányban, a…

Sziasztok!
Egyszer végigolvastam egy cikket, ahol latolgatták, hogy bizony Budapest esetében egy hatos rengés már komolyabb következményekkel járna. Egy egy montírozott fotó is mutatta, hogy pl a vár vagy a sárga földalatti miként dõlne, omlana össze. Sõt Haiti-vel is összehasonlították a helyzetet abban az értelemben, hogy ott a 2010-es rengéskor kevesebb kár keletkezett, mert az infrastruktúra, az épületek, stb másként vannak megoldva. Ott ugye lemaradás is van, Bp-en meg a népsûrûség és a fejlettebb infrastruktúra miatt mégis nagyobb károk lennének, fõleg hogy ott is vannak régi építésû épületek is. Meg sokan lakják, ami miatt szintén gond lenne a nagyobb rengés.
Sajnos az idejét nem tudom, hogy mikor és hol láttam az írást.
Keszthely
#3 361
ksasi írta #3 358

Egy új videó a Japán cunamiról. http://www.youtube.com/watch?v=8vZR0Rq1Rfw&feature=player_embedded

Hát ez az áradat lazán elérte a 20 métert! Érdekes, hogy dombnak felfelé is milyen erõsen tört elõre! De a legdurvább, hogy egyszerûen elmosta az öböl teljes térségét!
:/
Gyõr
#3 360
ksasi írta #3 358

Egy új videó a Japán cunamiról. http://www.youtube.com/watch?v=8vZR0Rq1Rfw&feature=player_embedded

Atyavilág... Borzalmas érzés fogott el, miközben néztem. Emberéletet, értéket nem kímélve, mindent a 0-val tett egyenlõvé. Mindez kb. 15-20 perccel a rengés után. Csoda, hogy alig voltak a domboldalban? Gondolom volt aki még akkor is csak úgy autókázott a városban, amikor a szomszéd utcát, már a cunami, házakkal teli árja darálta... szomoru És az a néni, egész biztosan az áradat áldozata lett. szomoru
Veszprém
#3 357
FAsnail írta #3 353

régebben kicsit több volt a fordítás és az aktív hír az erõmûrõl. Esetleg ha valakinek van kedve, én szívesen olvasnám napi felbontásban a friss híreket.

Sajnos a japánok is altatják a témát, vagyis egyre kevesebb érdemleges infót adnak ki. Meg kell azt is valljam, hogy idõm is kevesebb van egyéb elfoglaltságok okán.
Mályi
#3 356
palui írta #3 345

Csak meglett az INES 7-es besorolas... :( http://www.mti.hu/cikk/2011/04/12/a_legsulyosabbra_emeltek_a_japan_reaktorbaleset_minositeset-539111

Nem lep meg.
Ez is beigazolódik, többek között.
Elsõ körben reflektáltam s gyanús INES jelentésekre, majd a Kyodot és társait lobbistának tituláltam és így tovább.
Elõször kaptam a fejemre, most pedig szép lassan...

Dugulok is el...
#3 355
djrafy írta #3 354

Ma néztem végig: http://www.youtube.com/watch?v=rvI66Xaj9-o - hát ebben a rengések nem hategész kettesek! Jól megcsinálták a filmet, de a vége kicsit olyan... más! Az elején a földrengés, a beomlás nagyon bejött!…

Húú, hát ez nem semmi. Végignéztem a trailert és a hátamon végigfutott a hideg. Olyan félelmetes még így képernyõrõl is, nem ha még talán be is következne valaha. zavarban
Kaposfõ
#3 354
Ma néztem végig: Link - hát ebben a rengések nem hategész kettesek! Jól megcsinálták a filmet, de a vége kicsit olyan... más! Az elején a földrengés, a beomlás nagyon bejött! Érdemes HD-ban végignyomatni nagyképernyõs televízión!
nevet
Pécs
#3 353
régebben kicsit több volt a fordítás és az aktív hír az erõmûrõl. Esetleg ha valakinek van kedve, én szívesen olvasnám napi felbontásban a friss híreket.
Veszprém
#3 352
Rossmann írta #3 351

Én meg azt nem hiszem el, hogy ennyit vártak a bejelentésre! Megteheti az atomlobbi! Elült az érdeklõdés , kivárták. A mai világban elég felháborító mit meg nem engednek maguknak. Elnézést kikívánkozott belõlem.... :S

Ez is megfordul az ember fejében... Arra hivatkoznak, hogy nem voltak mért adataik így nem tudták, hogy milyen mérvû volt a kiszabadult sugárzás... Ja, anyám meg az etióp császár.
#3 351
Noli írta #3 348

Most hallom én is a rádión, el se hiszem...

Én meg azt nem hiszem el, hogy ennyit vártak a bejelentésre! Megteheti az atomlobbi! Elült az érdeklõdés , kivárták. A mai világban elég felháborító mit meg nem engednek maguknak. Elnézést kikívánkozott belõlem.... zavarban
Tarpa
#3 350
Donauknie írta #3 338

Na megnéztem, Általános természetföldrajz tankönyvemben (Borsy, 1992) a "különleges hullámjelenségek" között az alábbit találtam: tengerrengés-hullám; ezek leggyakrabban a Csendes-óceánon születnek, "így nem csoda, ha…

2 évig jártam Borsyhoz elõadásra, ( Izé, diavetítéssel egybekötött mesedélelõttre..) de soha nem ejtett szót cunamiról. Mindig a nyírségi homokbuckákról mesélt + a paksi löszfalról. (Egyszer mutatott egy diát a paksi löszfal feltárásáról és a homlokára csapott: Ja most már tudom hol hagytam el a gumicsizmámat.)
Meg a különbözõ kiváló geomorfológusokról.( Ahány nevet mondott mindegyikhez hozzátette, hogy: Igen kiváló geomorfológus. Talán még Wegenerhez is, pedig az ha jól tudom inkább meteorológiával és geofizikával foglalkozott.
Talán ezért Õ a lemeztektonika atyja.... ;-)))))
Szerintem Pinczés prof. sokkal jobb fej volt. Bocs az off-ért.
Gyõr
#3 349
Éjszakára (itteni idõ szerint) egy 6,2-es rengés "jutott", ami Tókiótól 75km-re, K-Dk-i irányban volt, 13km-es mélységben.
A reggeli órákban pedig egy 6-os volt, mindössze 55km-re az erõmûtõl, Dny-i irányban, a szárazföldön. Itt 10,6km-es mélységet mértek.
Csak nem akar nyugodni...
Ha belegondolok, milyen következményei lennének idehaza egy 6,2-esnek zavarban
Pécel
#3 347
palui írta #3 345

Csak meglett az INES 7-es besorolas... :( http://www.mti.hu/cikk/2011/04/12/a_legsulyosabbra_emeltek_a_japan_reaktorbaleset_minositeset-539111

Az 1-2-3 reaktorokat együtt kezelve lett INES 7, a 4-es továbbra is INES 3.
Veszprém
#3 343

beillesztett kép































És ha már vulkán... A Taal (Fülöp-szk) egyre több jelét adja egy készülõ kitörésnek. (a Taal arról híres, hogy tó egy szigeten, ami egy tavon van, ami egy másik szigeten, ami meg az óceánban, szóval amolyan matrjoska-vulkán Link :-))
Az utóbbi hetekben négyszeresére nõtt a CO2 kibocsátása, illetve egyre sûrûbb vulkanikus jellegû rengést észlelnek a kaldera alól, sekély mélységbõl, valamint heves gõzkibocsátást a fõ kráter oldalában, valamint a hegy felfúvódását is mérték. Ezek a jelek hamarosan bekövetkezõ kitörést IS jeletnHETNEK. Az egykori kaldera egy kb 5500 éve volt kitöréskor keletkezett, ezt követõen az 1500-as évek közepétõl vannak adataink (a Fülöp-szk-en szolgáló európai szerzetesek jóvoltából), kb 40 viszonylag kis kitörése volt, elsõsorban lokális károkozással. Elsõdlegesen gõzrobbanásos, kisebb robbanásos kitörés az, amire számítani lehet, ha lesz kitörés. Jelenleg a szép összetett vulkán kalderáját kitöltõ tóban (30 X 50 km)lévõ sziget az, ami az aktív kráter (hasonlóan pl. a talán sokkal ismertebb Szantorini beomlott kalderájának közepén kinõtt két kis szigethez).
A hegy mindössze 50km-re van Manilától, a fõváros a Taal egykoron kiszórt ignimbritjére épült.
Diósd
#3 342
Taki írta #3 340

Kicsit OFF, de el kell mesélnem. Nolival (is) álmodtam. ;) A Somlón voltunk kirándulni, amikor már lejöttünk a hegyrõl egy óriási robajra lettünk figyelmesek. Kitört a Somló! Mégpedig elõször kiköpött egy hatalmas…

:-))) Jött nyugatról az óriás és megbotlott a Somlóban, majd elesett pofára, és így alakult ki AJKA:-)
Veszprém
#3 341
Taki írta #3 340

Kicsit OFF, de el kell mesélnem. Nolival (is) álmodtam. ;) A Somlón voltunk kirándulni, amikor már lejöttünk a hegyrõl egy óriási robajra lettünk figyelmesek. Kitört a Somló! Mégpedig elõször kiköpött egy hatalmas…

Taki, ez tetszik!!!!
Gyerekkoromban sorozatosan álmodtam, hogy kitör a Badacsony, meg a Kab, meg ezek. :-)
Veszprém
#3 340
Kicsit OFF, de el kell mesélnem. Nolival (is) álmodtam. kacsint A Somlón voltunk kirándulni, amikor már lejöttünk a hegyrõl egy óriási robajra lettünk figyelmesek. Kitört a Somló! Mégpedig elõször kiköpött egy hatalmas bazalt-dugót, mely leesve egy hatalmas felfordult tölcsérként esett a földre, akkora volt, mint a hegy! Óriási hamufelhõ emelkedett a magasba, én rohantam volna, de Noli nyugtatott, nem erre jön, inkább nézzük! Utána azon vitáztunk, hogy semmiféle rengés nem elõzte meg a kitörést és ez hogyan fordulhatott elõ.... aztán felébredtem. nevet Nem, nem szívok semmit, csak antibiotikumot szedek és fájdalomcsillapítót. No alkohol... laza De jó volt! Kár, hogy felébredtem. nevet
Veszprém
#3 339
Donauknie írta #3 338

Na megnéztem, Általános természetföldrajz tankönyvemben (Borsy, 1992) a "különleges hullámjelenségek" között az alábbit találtam: tengerrengés-hullám; ezek leggyakrabban a Csendes-óceánon születnek, "így nem csoda, ha…

Amikor én voltam iskolás, még ts-sel írták le a tsunami-t. :-) Egyébként iskolában tuti nem tanultunk róla...
Pécel
#3 338
Noli írta #3 334

Az az érdekes, hogy amit én az elmúlt mondjuk 40 év alatt olvastam ilyen témában magyarul, sosem merült fel, hogy a szökõár nem helyes kifejezés (nem nõk lapját meg fülest olvastam gyerekkoromban sem, hanem Élet és…

Na megnéztem, Általános természetföldrajz tankönyvemben (Borsy, 1992) a "különleges hullámjelenségek" között az alábbit találtam: tengerrengés-hullám; ezek leggyakrabban a Csendes-óceánon születnek, "így nem csoda, ha rendszerint japán nevükön (cúnami) emlegetjük õket" . Még taglalja kicsit, de vagy a "cúnami" (sic!), vagy a rengéshullám kifejezést használja. A szökõár kifejezésnek se híre-se hamva, azt a tengerjárást bemutató fejezetben mutatja be: (amikor a Nap-Hold közel egyirányban van) "ilyenkor különlegesen magas dagályok a jellemzõk (szökõár vagy szizigai dagály)."

Persze mondom, ez egy régi tankönyv, akkor még nem reaktorfizikusok írták az összes tankönyvet.
Hogy a köznyelvben mit mondanak, az mellékes, de azért lexikonszócikkeknek helyesen kéne használni.
Veszprém
#3 336
Donauknie írta #3 335

Annyiban mindenképpen egyetértek, hogy a wiki szócikkének címe cunami kéne legyen. És szerintem nem beszélhetünk köztudatról igazán, mert a jelenség, illetve cunami, mint szó az indonéziai földrengés óta ismert…

Aki magyar wikit olvas nem röhögési céllal, az lúzer, már bocsánat... Az NLC - gyöngyházfényû felhõ (PSC)- irizáló felhõ káoszról jobb nem beszélni... :-(
Pécel
#3 335
KP írta #3 333

Nem jó a hasonlatod, mert a kézibeszélõ és a telefonkagyló - végeredményben - ugyanazt jelenti, itt pedig arról van szó, hogy teljesen más okokra visszavezethetõ jelenségekrõl van szó (vagy volt szó eredetileg). Ezért…

Annyiban mindenképpen egyetértek, hogy a wiki szócikkének címe cunami kéne legyen. És szerintem nem beszélhetünk köztudatról igazán, mert a jelenség, illetve cunami, mint szó az indonéziai földrengés óta ismert általánosan Magyarországon.
Veszprém
#3 334
KP írta #3 333

Nem jó a hasonlatod, mert a kézibeszélõ és a telefonkagyló - végeredményben - ugyanazt jelenti, itt pedig arról van szó, hogy teljesen más okokra visszavezethetõ jelenségekrõl van szó (vagy volt szó eredetileg). Ezért…

Az az érdekes, hogy amit én az elmúlt mondjuk 40 év alatt olvastam ilyen témában magyarul, sosem merült fel, hogy a szökõár nem helyes kifejezés (nem nõk lapját meg fülest olvastam gyerekkoromban sem, hanem Élet és Tudományt, meg a Gondolat kiadó ismeretterjesztõ könyveit, stb.) a cunamira. Szerintem túl régen beivódott a SZÉP és KIFEJEZÕ magyar szó a köztudatba.
Egyébként meg ha a parton állsz és elsodor, tök mindegy, milyen eredetû, mindenképp egy túlzó mértékben megemelkedett vizet jelent. Mellesleg a tengerjárási értelme sem igazán lehet ismert, mivel jó rég nincs tengerünk (ami volt, azt meg csak játékból érintette a dagály/apály, ha jól tudom, max. 1 m dagály van az Adrián, de az átlag fél m alatti).
Persze, megértem, hogy a szakma védi a saját szavát, mondjuk a virágszirom hasonló, hisz számos olyan képletet is sziromnak hív a köznyelv, ami nem az, mégis mindenki érti, mirõl van szó, a szakma még jól is használja.
Igazából a világ népessége úgyis szét fog szakadni, s egy idõ után egyáltalán nem fogják egymás nyelvét megérteni a szellemi s a fizikai munkát végzõk, tehát hosszú távon mindenképp megoldódik a problémád. :-)
Nagyon nem vagyok barátja a globalizmusnak, biztos, hogy emiatt is zavar, hogy nem a bejáratott magyar szó a "hivatalos".
Veresegyház
#3 333
Noli írta #3 331

Miért jelentenek különbözõ dolgokat??? A cunami japán szó, amit magyarra a rendkívül kifejezõ szökõárral fordítottak eleink. A másik jelentést a hajósokon, óceánkutatókon kívül nem nagyon ismeri senki, nem is használják…

Nem jó a hasonlatod, mert a kézibeszélõ és a telefonkagyló - végeredményben - ugyanazt jelenti, itt pedig arról van szó, hogy teljesen más okokra visszavezethetõ jelenségekrõl van szó (vagy volt szó eredetileg). Ezért vetettem fel, mert ha már hangsúlyt helyezünk a szakmaiságra, akkor ez a legkevesebb, amit megtehetünk, hogy a cunami mellett kiállunk. De én elfogadom, hogy a nép errõl már ítélkezett, és széllel szemben nem lehet, de azt nem fogom mondani, hogy ez jól van így!

A szumátrai földrengés elõtt ez nem volt annyira napirenden, de ahogy címlapra kerültek, nekem azóta bántja a szemem. Éppen Czelnai Rudolf rágódott ezen korábban, és nekem teljesen logikus érvelésnek tûnt akkor. Bár ahogy idézted, õ is lassan beadja a derekát.

Nekem meg semmi bajom azzal, ha egy Magyarországon - szerencsére - ismeretlen jelenségnek japán neve van. Sõt, talán ennyiben tisztelegni is lehetne a sok áldozat elõtt.

A cunaminak nem szökõár a magyar fordítása (kik voltak az eleink? nevet ) A hurrikánokat is hurrikánnak hívjuk, és nem forgószélnek, pedig szemléletes volna. No, befejeztem a nyelvmûvelést ! laza
#3 332
Több millió ember maradt áram nélkül a pénteken miután a japán szigetektõl keletre péntek hajnalban ismét utórengéseket észleltek. A március tizenegyedikei földrengés óta folyamatosan mozog a föld a távol-keleten, összesen több mint ezerszer mértek különbözõ erõsségû földmozgásokat a japán szakemberek. A legutóbbi jelentõs, 7,4-es erõsségû már nyomot is hagyott maga után, amely miatt ismét aggódhatnak a japánok. Az onagawai atomerõmûben vízszivárgást észleltek, jelentette az üzemeltetõ Tohoku Electricre hivatkozva a Kyodo, japán hírügynökség.
Az onagawai atomerõmû Fukusimától mintegy 100 kilométerre északra fekszik. A szakemberek tájékoztatása szerint víz szivárog az 1-es és 2-es reaktorblokkból, onnan, ahol a kiégett fûtõelemeket tárolják. Az üzemeltetõ társaság és az illetékes atomenergia ügynökség mérése szerint a szivárgó víz csak kis mértékben tartalmaz radioaktív jódot, a sugárzás mértéke az emberre ártalmas szint alatt van. Az erõmû területén azonban több helyen enyhén radioaktív pocsolyákat is felfedeztek. Az atomerõmû körül azonban nem nõtt a sugárzás szintje.
Veszprém
#3 331
KP írta #3 329

Ha már megint szóba került a cunami.... Nektek mi a véleményetek a cunami vs. szökõár dologgal kapcsolatban? Mert ugyebár teljesen különbözõ dolgokat jelentenek, de már nem csak a köznyelvben (értsd újságírók), hanem az…

Miért jelentenek különbözõ dolgokat??? A cunami japán szó, amit magyarra a rendkívül kifejezõ szökõárral fordítottak eleink. A másik jelentést a hajósokon, óceánkutatókon kívül nem nagyon ismeri senki, nem is használják abban az értelemben a köznyelvben... Én se használnám, annál inkább a közismert, de csúnya és idegen cunami helyett. Maga Czelnai is azt írta egy cikkében a Term.Világa egyik 2005-ös számában, hogy:
"Ha ez az álláspont nem elfogadható, akkor keressünk inkább egy megfelelõ magyar szót. Lehet, hogy meglepõen hangzik, de még azt is elképzelhetõnek tartom, hogy adjuk be a derekunkat, és kössünk ki a "szökõár" kifejezés mellett, mert kisebb gond, hogy ez a kifejezés a magyar szaknyelvben hosszú idõn át mást jelentett, mint megváltoztatni azt a szóhasználatot, mely mellett a médiák már letették a voksot.
Legfeljebb meg kellene kérni valakiket, akik az efféle terminológiai kérdések rendbe tételéhez jobban értenek, hogy találjanak új nevet arra, amit eddig volt szokás szökõárnak nevezni. Itt van pl. a "szökõdagály", mely ugyanazt jelenti, és szerepel is egyes szótárakban, vagy itt van a nehézkesebb, de izgalmas és tudományosan hangzó "szizigai dagály" terminus."

Sokkal kifejezõbb cunamiként a hagyományostól eltérõ jelentése a szökõárnak, illetve a Czelnai által itt javasolt szökõdagály is százszorta jobban kifejezi a saját jelentését, mint a szökõár tette volt.
Én olyannak érzem a különbségen való rágódást, mint azt, hogy a telefonkagylót bizony kézibeszélõnek kell hívni, mert az a hivatalos neve, és kész.
Pécel
#3 330
KP írta #3 329

Ha már megint szóba került a cunami.... Nektek mi a véleményetek a cunami vs. szökõár dologgal kapcsolatban? Mert ugyebár teljesen különbözõ dolgokat jelentenek, de már nem csak a köznyelvben (értsd újságírók), hanem az…

Hmm, majd megnézem otthon egy szakkönyvben. Emlékeim szerint mi a cunamit meg a szökõárt két különbözõ dolognak tanultuk, nade az persze már régen volt, és akkor meg nem reaktormérnökök foglalkoztak földrajzos terminológiával...
Persze a jelentõsége nem sok, legfeljebb annyi, hogy orruk alá lehet dörgölni, hogy akkor ne legyen problémájuk a sugárfertõzés szóval sem nevet
Veresegyház
#3 329
Ha már megint szóba került a cunami....

Nektek mi a véleményetek a cunami vs. szökõár dologgal kapcsolatban? Mert ugyebár teljesen különbözõ dolgokat jelentenek, de már nem csak a köznyelvben (értsd újságírók), hanem az - elvileg - magasabb tudományos igényességû írásokban (BME NTI igazgatójának közleményei) is szinonimaként használják. Ez olyan, mintha pl. a dózisteljesítmény és az albedó fogalmát keverném. Felvetettem a wikipédián Link (vitalap) is, mert ott ráadásul pár éve a cunami szócikket átírták szökõárra. Ott azt válaszolták, hogy ez már így ment be a köztudatba, úgyhogy kár erõlködni. Szerintem azonban nem egy "kockás" vs "négyzetrácsos" füzet szintû dologról van szó. havazas
Veszprém
#3 327
fürkész írta #3 325

Magyarázza már el nekem valaki hogy a lassan 1 hónappal ezelõtt 9-es rengés után hogy lehet még ilyen erõs utórengés?Tudomásom szerint ezeknek az utórengéseknek a fõrengés után eltelt idõszak alatt fokozatosan csökkenõ…

Nem ilyen lineáris a dolog. Ne úgy képzeld el, mint egy harang lecsengõ hangját! Még évek múlva is lehetnek erõsebb utórengések, bár statisztikailag csökken az esélyük. Biztos, hogy utórengés volt, közel a fõ rengéshez epicentrumilag, ugyanazon a lebukó lemezen.
Veszprém
#3 326
skyshooter írta #3 324

Egy dologról senki nem beszél: Ha kicsap a víz oda, (legalábbis az erõmû környékén) ahol nincs védõgát/vagy van, de megsérült március 11.-én az radioaktív tsunami lesz... :@ :@ :@

Most mondták, hogy nem lesz cunami, leállították a riadót is. Hála égnek!
#3 325
Magyarázza már el nekem valaki hogy a lassan 1 hónappal ezelõtt 9-es rengés után hogy lehet még ilyen erõs utórengés?Tudomásom szerint ezeknek az utórengéseknek a fõrengés után eltelt idõszak alatt fokozatosan csökkenõ erõsségûeknek kellene lennie,vagy tévedek?Az utóbbi idõben már egyre "gyengébb" útórengések voltak,erre tessék,itt 1 újabb 7-es feletti.Egyáltalán utórengés volt ez is?

Skyshooter:ha jól tudom,a fukushimai erõmû védõgátjait 4-5 méter magas szõkõárra méretezték.Hacsak nem sérült meg a big one alatt akkor ez a "kicsinyke" 1m-es hullám meg sem kottyan majd neki,persze ha egyáltalán lesz szökõár.
#3 323
Noli írta #3 322

USGS levitte 7,1-re - nem mintha ez sokat számítana. Odaát most éjjel van, azt se feledjük. 49km mélységben pattant ki, az kicsit jobb, mint a nagyé volt. Közelebb van a parthoz viszont ezáltal (lásd, alábukó…

fire & plume at the yamagata airport (NHK)
Veszprém
#3 322
USGS levitte 7,1-re - nem mintha ez sokat számítana. Odaát most éjjel van, azt se feledjük.
49km mélységben pattant ki, az kicsit jobb, mint a nagyé volt. Közelebb van a parthoz viszont ezáltal (lásd, alábukó lemezszegély és fészekmélységek összefüggése).

Viktor, trafógyanús.

A kyodo meg békaphatja, ahogy székely barátném mondaná, a rengés híreket már csak elõfizetõk olvashatják...