Földtan

Meteorológia és társtudományai 5 470 hozzászólás
Veszprém
#3 814
Noli írta #3 813

A következõ vulkánunk a Cerro Hudson, Chilében. A tegnapi napon elõször sárga, majd piros riasztást adtak ki, mivel a hegy alatt jelentõs földrengésrajokat észleltek, ami magmamozgásra utal, illetve gõzoszlop is…

Link
Ezen a 91-es kitörésébõl vannak felvételek, a helyiek hasonlóra számítanak most is.
Veszprém
#3 813
A következõ vulkánunk a Cerro Hudson, Chilében. A tegnapi napon elõször sárga, majd piros riasztást adtak ki, mivel a hegy alatt jelentõs földrengésrajokat észleltek, ami magmamozgásra utal, illetve gõzoszlop is emelkedett a kráter fölé. A hegy korábbi kitörései elsõsorban laharokkal veszélyeztették a környéket, így most is evakuálták azt, felkészülve az esetleges közeli kitörésre. A hegy korábbi kitörései VEI 5-6 körüliek voltak, ami igazán jelentõs, így jogos a félelem egy mostani kitöréstõl.

beillesztett kép



beillesztett kép


A képek tegnapiak.
Veszprém
#3 811
Lehetséges szupervulkánként számontartott hegy, a régmúltban (cca 11 ezer éve az utolsó) voltak már nagyobb kitörései, ám nem szupervulkánra jellemzõek, de jelenleg is élõ magmatározója van. Mivel nem tudni, h mióta duzzad, csak a 1992-es mérések óta látják. Évi 2cm-t nõ azóta, ez azt jelzi, hogy valószínû magmabenyomulás is van. Viszont jól tanulmányozott hegy.
A daily wail-nél kicsit tudományosabb cikk:
Link
Link
Link
Veszprém
#3 808
Végre leért a kutatóhajó El Hierro-ra!
Link
700m alapzatú, 100m magas, a kráter pedig 120m átmérõjû, 300m mélységben van.
Az elsõ kép a tenger alatti új vulkánról, egyelõre nem fotó, csak hamisszínes radarkép:

beillesztett kép

Veszprém
#3 803
USGS szereint 7,2 volt, de voltak 5-ösnél erõsebb utórengései már...
2011-10-23 12:42 5 4.2 EASTERN TURKEY
2011-10-23 12:34 12 3.6 EASTERN TURKEY
2011-10-23 12:30 5 3.7 EASTERN TURKEY
2011-10-23 12:23 5 3.8 EASTERN TURKEY
2011-10-23 12:21 7 4.0 EASTERN TURKEY
2011-10-23 12:20 8 4.3 EASTERN TURKEY
2011-10-23 12:17 18 4.1 EASTERN TURKEY
2011-10-23 12:13 7 3.9 EASTERN TURKEY
2011-10-23 12:03 7 4.3 EASTERN TURKEY
2011-10-23 11:32 17 5.9 EASTERN TURKEY
2011-10-23 11:19 7 4.2 EASTERN TURKEY
2011-10-23 11:16 7 3.6 EASTERN TURKEY
2011-10-23 11:10 8 4.8 EASTERN TURKEY
2011-10-23 11:00 10 4.2 EASTERN TURKEY
2011-10-23 10:56 50 5.6 EASTERN TURKEY
2011-10-23 10:53 7 5.1 EASTERN TURKEY
2011-10-23 10:52 7 4.8 EASTERN TURKEY
2011-10-23 10:48 2 4.9 EASTERN TURKEY
2011-10-23 10:41 10 7.3 EASTERN TURKEY
Egy videó, Van környékérõl: Link
Fotó: Link
A szívem szakad meg, Törökország egyik leggyönyörûbb vidékérõl van szó.
#3 802
Az AP hírügynökség Van város polgármesterére hivatkozva azt írja, hogy legalább két épület összedõlt a település központjában. Egy másik érintett város, Ercis polgármestere azt mondta, hogy" sok halott van", miután több épület összeomlott. "Sürgõsen segítségre, és orvosokra van szükségünk" - tette hozzá Zulfikar Arapoglu az AP tudósítása szerint.

A Reuters tudósítója a földrengés központjától mintegy 100 kilométerre lévõ Hakkariban tartózkodott. Õ azt mondta, hogy mintegy 10 másodpercig lehetett érezni a földmozgást, károkról azonban nem tud.
#3 801
peti80 írta #3 800

Igen erõs (7,3) földrengés volt nem sokkal ezelõtt Törökország keleti részén....

Egyes hírforrások szerint 7,6-os erõsségû volt.
A rengés a keleti országrészben, Van város közelében volt 95 km-rel a földfelszín alatt.
Van város több mint félmillió lakossal rendelkezik.
Károkról, áldozatokról még nincsenek információk.
Pápa
#3 798
Noli írta #3 797

Ezt vulkánja válogatja. A Hekla pl. általában 60-30 perccel a kitörés elõtt kezd el jelezni csak. Ha valaki akkor a hegyen van (turista), akkor csak teleporttal tud lejönni a kitörés kezdete elõtt... Az, hogy vannak…

Az elõjeleket úgy értettem, hogy ha akkor a mai tudás birtokában lettek volna, akkor lett volna idejük menedéket keresni, mert a nagy kitörések nem derült égbõl villámcsapás módjára szoktak lezajlani, hanem van egy "elõkészületi" szakasz. Persze ha nincsenek elõjelek jó elõre pl. tremorok, mint a Heklán, akkor lehet meglepetés, de nem ez az általános. Persze minden katasztrófa (hurrikán,árvíz,tûzvész,földrengés,cunami stb.) nagy kérdése, hogy telepítsünk-e ? Ha feleslegesen történik az a baj, ha nem történik és emberek pusztulnak...akkor az. zavarban
Veszprém
#3 797
Bakonyvár írta #3 796

Köszönöm a választ. Sajnos az utóbbi évszázadokban valóban volt néhány nagy vulkáni katasztrófa és ebben az évszázadban is nyugodtan lehet. Valójában akkor is voltak olyan elõjelek, melyek alapján a nagy áldozatok…

Ezt vulkánja válogatja. A Hekla pl. általában 60-30 perccel a kitörés elõtt kezd el jelezni csak. Ha valaki akkor a hegyen van (turista), akkor csak teleporttal tud lejönni a kitörés kezdete elõtt...
Az, hogy vannak jelek, nem tuti, hogy a lakosságnak adott esetben mankó. Mind a Vezúv, mind a Tambora esetében alapvetõen földregéses vidék, így az érezhetõ rengés nem feltétlenül figyelmeztetés az ottaniaknak, nem biztos, hogy a vulkánra gondolnak miatta. Ha a kutyád ugatós fajta és minden verebet megugat, nem fogsz bunkósbottal kiszaladni minden alkalommal, ha ugat, hátha most betörõt jelez éppen. :-) Másrészt sok esetben a vulkánkitörés elõjele nem az érezhetõ rengés (az inkább a magmatározó töltõdésekor van, amit esetenként hosszú évtizedek vagy évszázadok választanak el a kitöréstõl, megint csak vulkánja válogatja), hanem a nem érezhetõ, csak mérhetõ remegések (harmonikus tremorok). Persze vannak még spéci szeizmikus jelek, de ez se érezhetõ, csak mûszeres mérés nyomán látható. A jelek nagyon változóak is tudnak lenni vulkánonként, így fontos, hogy legyen felmérve a vulkáni múlt az adott helyen. A korábbi kitörések nyomaiból sok hasznos infót lehet leszûrni, mind a kitörés jellegére, mind a várható statisztikai gyakoriságára vonatkozóan.
Ha már statisztika: eszerint a 21. században 20-25% esélye van klímamódosító hatású nagy kitörésnek (Tambora típusú hatásra gondolnak).

De tegyük fel, hogy készen áll Nápoly egy Vezúv-kitörés kapcsán a kitelepítésre. Milyen infrastruktúra áll rendelkezésre ennek a gyors és szakszerû lebonyolításához? Hova tesznek annyi embert, mivel etetik, fürdetik õket? A tavalyi Merapi kitöréskor is a legnagyobb gondot a kitelepítésekkor az úthálózat jelentette, annak aktuális állapota (volt, hogy hiába vitték a menekülteket, nem volt meg egy híd egy folyón, mert elsodorta a lahar, de senki se tudta, ill. aki tudta, nem tudta, kinek kell megmondani) illetve a menekültek ellátása, az ezzel kapcsolatos információáramlás. És ott csak százezernyi embert kellett elszállítani, nem milliónyit, valamint a kitörés se volt igazán erõs (helyi hatása persze igen, de a vulkántól 15-20 km-re gyakorlatilag elég volt lesöpörni a tetõkrõl a hamut és távol tartani magát az embernek a laharokat vezetõ völgyektõl)

Helénke 57 embert ölt meg, ebbõl egy nem akart távozni, amikor evakuáltak, egy pedig a kitöréskor a hegyen lévõ geológus volt.
Pápa
#3 796
Köszönöm a választ. Sajnos az utóbbi évszázadokban valóban volt néhány nagy vulkáni katasztrófa és ebben az évszázadban is nyugodtan lehet. Valójában akkor is voltak olyan elõjelek, melyek alapján a nagy áldozatok elkerülhetõek lettek volna (bár 1980-ban az USÁ-ban is voltak tudtommal áldozatok), mert nem egyik napról a másikra történt a nagy kitörés, hanem hetek, hónapok "nyugtalansága" elõzte meg.
Veszprém
#3 795
Bakonyvár írta #3 794

Szomorú, hogy ilyen a hozzáállás. Egy tûzhányón élõ néptõl nagyobb felkészültsége, odafigyelésre számítottam... :( Azon gondolkodtam, hogy valójában rengeteg vulkanikus ill. folyamatosan mûködõ tûzhányó sziget (ezerszám…

Az említett kitörések esélye eléggé elhanyagolható a belátható jövõben. Ebbõl a szempontból nem is talán a kitörés nagysága, hanem annak helye a kérdés, hisz számos veszélyes vulkán mellett van milliós nagyváros (Pl. Nápoly, ahol jóformán lesz*rja a városvezetés a hegyet...szóval nem az El Hierro-n esetleg érintett párszáz vagy legrosszabb esetben is párezer, hanem mintegy 1,5 millió ember életét teszi kockára egy felkészületlen vezetés.) A legnagyobb gond a szegény országokkal van, pl. a Tûzgyûrû ázsiai szakaszán, ill. valamennyire Közép-Amerikában (bár ott egyre inkább felkészültek, hiába a szegénység, pár súlyos tragédiából azért tanultak). Van az ún. Decade volcano lista: Link
Ezek azokat a vulkánokat jelentik, amik a helyi lakosság veszélyeztetésében "jelesek". Ezen kívül persze sok tucatnyi van még... A legproblémásabb az olyan vulkán, ami nem produkált ismert kitörést a történelmi idõkben - ilyen volt a Pinatubo, hisz senki se emlékezett a párszáz évvel korábbi kitörésére, nem volt félelemérzet az emberekben. De ilyen volt a kb. 9000 év után kitört Chaitén is Chilében. Ilyenek is vannak még! Ahol vannak obszervatóriumok, ott nincs nagy gond, mert azért nagyon jól elõre lehet jelezni, hogy várható egy kitörés. Persze nem napra pontosan, de normális igazgatás mellett elkerülhetõ a tragédia. Az is fontos, hogy hitelt adjanak a tudósok szavainak, bízzanak bennük az emberek! Nem csak a vezetés, hanem a lakosság is. Ezt el tudták érni a Pinatubonál, a Merapi tavalyi kitörésénél is pl.
A másik probléma a (bulvár)sajtó hozzáállása a kérdéshez, minden bolhából elõre elefántot csinálnak, elárasztják az embereket ijesztõ álhírekkel, így az emberek a valódi híreknek már nem fognak hinni... Mondhatnám, hogy Darwin dolgozik, ha valaki az álhírek csecsszopójaként pusztul el, de sajnos sokfelé egyszerûen nincsenek olyan iskolázottak az emberek, hogy különbséget tudjanak tenni az igazság és a hülyeség közt... Sajnos a világ arra halad, hogy egyre nehezebben tudja egy átlagember eldönteni, kinek-minek hihet...
Ezért is iszonyú fontos, hogy vannak olyan szakemberek, akik idõt nem sajnálva magánerõbõl, önszorgalomból tájékoztatnak közérthetõen, pontosan. Nekünk itt a Tûzhányó Blog, a világnak ott van Erik Klemetti blogja ( Link ) illetve más témákban is számos hasonló oldal létezik, ember legyen a talpán, aki képes számontartani mindet! Ezek az emberek pusztán a tudásba vetett hitük által dolgoznak azon, hogy valamelyest ellensúlya lehessen a munkájuk a sajtó firkálmányainak.

Visszatérve az eredeti kérdésedre: természetesen lesznek még az említettekhez hasonló méretû kitörések, ám azokkal ellentétben már sokkal felkészültebbek vagyunk, rendelkezünk számos mûszerrel, információval, már csak a felhasználásukon múlik, hogy tragédia lesz-e a következõ kitörés.
Pápa
#3 794
Noli írta #3 793

Friss hírek a tûzhányó blogon: http://tuzhanyo.blogspot.com/2011/10/el-hierro-esti-gyorshirek.html

Szomorú, hogy ilyen a hozzáállás. Egy tûzhányón élõ néptõl nagyobb felkészültsége, odafigyelésre számítottam... szomoru
Azon gondolkodtam, hogy valójában rengeteg vulkanikus ill. folyamatosan mûködõ tûzhányó sziget (ezerszám ?) lakott a Földön. Mekkora az esélye egy Krakatau, Szantorin, Mount Pelée stb.formátumú katasztrofális kitörésnek valahol az ezer közül ?
Veszprém
#3 790
La Restinga lakói visszatérhetnek a faluba, mivel elhelyeztek hidrofonokat (víz alatti mikrofonokat, amik a rengések helyének meghatározását segítik), így ha veszélyes lesz a helyzet, akkor gyors infó lesz róla s tudnak bármikor evakuálni, ha kell.
Veszprém
#3 788
Kerekrobi írta #3 787

A legszebb az egészben, hogy Szabolcs ma 19:30-kor írta, hogy üdvözöl. Nekem meg leesett, miért is van ép ott. Van ez így.... Õ a forró helyeket, én a hideg helyeket szeretem. Sebaj, ha így emelkedik, még fagyzug is…

Én azt hittem, valami konferenciafélére ment ki és véletlen az egybeesés.
Miskolc
#3 787
Noli írta #3 786

Friss ElHierro videó, "valamit visz a víz" http://www.youtube.com/watch?v=DHagsS9WmzU

A legszebb az egészben, hogy Szabolcs ma 19:30-kor írta, hogy üdvözöl.
Nekem meg leesett, miért is van ép ott.
Van ez így....
Õ a forró helyeket, én a hideg helyeket szeretem.
Sebaj, ha így emelkedik, még fagyzug is lehet belõle pár 100ezer év múlva. nevet
Mályi
#3 783
peti80 írta #3 782

"Nagyszerû" fotók az Aral-tó haldoklásáról. http://hvg.hu/Tudomany/20111014_aral_to#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso_2011_10_14 forrás: hvg.hu

Áthelyezve innen: Agrometeorológia (#4112 - 2011-10-14 17:59:00)

Az északi Aral-tó szintje a Kok-Aral-gát 2005-ös megépítése óta 8 métert emelkedett négy év alatt (2008-ig), azaz ott megmenekült (néhány év még és feltelik a XX.században márt maximális szintjére, akkortól engedik a déli nagyobb részre is vizet).
A déli az, ami haldoklik.

Ám ne feledjük, geológiailag igen-igen fiatal a tó, alig 8-10 ezer éves.
Azóta kezdett Szir-Darja erre folyni, kialakítva a tavat.
Majd rá néhány ezer évvel jött létre a tó elmúlt évszázadokban is ismert mérete, az Amu-Darja 2-3ezer éve történõ "idevándorlásával" (csak a legutóbbi idõben kezdett a Kaszpi-tenger helyett az Aral felé fordulni a folyó).
Ráadásul a kora középkor éghajlati változásai is kiszárították már a tavat.

Ami most különbség, az emberi tényezõ, ami évtizedekre gyorsította az évszázados változásokat.
Veszprém
#3 778
Nyuli írta #3 774

Érdekes, hogy a Torfajökull környékén is mozgolódás van. Az utóbbi három kitörés nagyjából 600 éves periódusa még nem telt el (az utolsó kitörés 1477-ben, azaz 534 éve volt), de pár évtized ide vagy oda mit számít :)…

Semmit nem találtam, ami itt bármi várt eseményre utalna. A rengések mélysége alapján dájkbenyomulás lehet, de az itt szokványos dolog.
Veszprém
#3 775
Nyuli írta #3 774

Érdekes, hogy a Torfajökull környékén is mozgolódás van. Az utóbbi három kitörés nagyjából 600 éves periódusa még nem telt el (az utolsó kitörés 1477-ben, azaz 534 éve volt), de pár évtized ide vagy oda mit számít :)…

Sajnos nem nagyon volt idõm a kanárimadárkán kívül mással foglalkozni a napokban, de amint felszabadul egy fél órám, utánanézek.
#3 774
Érdekes, hogy a Torfajökull környékén is mozgolódás van. Az utóbbi három kitörés nagyjából 600 éves periódusa még nem telt el (az utolsó kitörés 1477-ben, azaz 534 éve volt), de pár évtized ide vagy oda mit számít nevet Noli, van valami egyéb infód errõl?
Veszprém
#3 771
Link
Tenger alatti kitörés, sajnos halálosan sok munkám volt DE., így nem tudtam beírni amikor néztem a szeizmogramot, hogy na MOST tört ki, de szerencsére a tûzhányó blog fihyel.