Bioszféra

Meteorológia és társtudományai 36 519 hozzászólás
Veszprém
#2 369
Noli írta #2 368

Khm, békáknál (más állatoknál is) sok sok sok esetben a vízhõmérséklet döntõ a kikelõ, majd fejlõdésnek indult gyerkõcök végleges nemének meghatározásában. Sokfelé a vizek melegedése az oka a békaproblémának. Mellesleg…

A sivatagban vágtató teve is megfagy a menetszél miatt, azért esik össze. nevet
Veszprém
#2 368
borka írta #2 366

Na tessék, már ezt is a csajos dolgokra fogják: http://index.hu/tech/tudomany/beka070301/ Brekk! Egyébként mit jelent pontosan, hogy "természetes környezetben lévõ ösztrogének"? Milyen növényvédõ szerek rendelkeznek nõi…

Khm, békáknál (más állatoknál is) sok sok sok esetben a vízhõmérséklet döntõ a kikelõ, majd fejlõdésnek indult gyerkõcök végleges nemének meghatározásában. Sokfelé a vizek melegedése az oka a békaproblémának.
Mellesleg nagyon sok mesterséges szennyezés van hatással a békák nemére, olyan vegyi anyagok, melyek egyáltalán nincsenek kapcsolatban a fogamzásgátlókkal, sokkal inkább ipari festékgyártással, kõolajfinomítással...
Természetesen az mindenképp támogatást érdemlõ dolog, ha védik a békákat, akik csodálatos kis lények és valóban nagyon sokuk rendkívül érzékeny a környezeti változásokra, így a szennyezõdésekre is.

Itt jegyzem meg, hogy most ébredtem rá, mitõl pirosodik ki annak az arca, aki szalad.
Hát a súrlódás miatt. Ha lassan sétálsz, a súrlódás ebbõl a szempontból elhanyagolható, még nem okoz problémát, ám szaladás közben fel is melegíti az arcbõrt, tessék csak megvizsgálni! Ugyanezért izzanak fel a légkörbe visszatérõ ûrhajók is.
:-)
#2 366
Noli írta #2 361

http://www.baranyanet.hu/?1,6564 Ezek szerint az enyhe tél miatt kerekedtek fel korábban.

Na tessék, már ezt is a csajos dolgokra fogják:
Link
Brekk!

Egyébként mit jelent pontosan, hogy "természetes környezetben lévõ ösztrogének"? Milyen növényvédõ szerek rendelkeznek nõi nemi hormonakkal? És miért?
Veszprém
#2 365
kenya írta #2 364

Tudom, csak virtuálisan jártál itt. :-)

Épp ezért csak átvitt értelemben lett sáros a cipõm is :-)
Tavaly voltunk lenn Villányban a párommal április közepén "nyaralni" 3 napot, azóta nem jártam felétek.
Veszprém
#2 360
Floo írta #2 359

Nem tudom,nem vagyok békász :),az tuti hogy az elmúlt teleken ilyentájt szétfagytak volna,de micsoda pusztítást végezne közöttük egy hidegbetörés -5-10 fokkal! Hát igen,ha ez az idöjárás az éghajlatváltozás…

Azt nem tudod, hogy milyen békák? Vagy nincs fényképed?
Becsehely
#2 359
Noli írta #2 358

Korán van még ehhez is, nem?

Nem tudom,nem vagyok békász nevet,az tuti hogy az elmúlt teleken ilyentájt szétfagytak volna,de micsoda pusztítást végezne közöttük egy hidegbetörés -5-10 fokkal!
Hát igen,ha ez az idöjárás az éghajlatváltozás következménye,akkor biza itt tetten érhetöek a következmények!
Veszprém
#2 356
jaurinum írta #2 355

Ráadásul ugyanaz a faj, gratula. :)

Csodálom, hogy idén még nem láttam, tavaly volt már februárban (imágó alakja telel át). Tudomásom szerint ez az egyetlen hazai csõröslepke. :-)
Csinos kis jószág, csak piszok félénk. (Ellentétben egy rakás más lepkefajjal, belõle még sose vettem rá egyet sem, hogy az ujjamon landoljon...)
Gyõr
#2 355
Noli írta #2 354

Csõröslepkét tavaly galagonyán kaptam el: http://users.atw.hu/ediacara/lepke/originalimages/Libythea_celtis.jpg Egyébként ostorfára visszatérve, parkban engem nem zavar, míg nem szennyezett helyen nõ :-) Rigók valóban…

Ráadásul ugyanaz a faj, gratula. nevet
Veszprém
#2 354
jaurinum írta #2 350

Bevallom, még nem kóstoltam. Azt látom, hogy a rigók jóízûen ropogtatják. :) Amilyen kiváló, légszennyezést jól tûrõ városi sor-, olyan veszélyes gyomfa a hazai ártéri erdõkben - a gyalogakác, a zöld juhar és az…

Csõröslepkét tavaly galagonyán kaptam el:
Link
Egyébként ostorfára visszatérve, parkban engem nem zavar, míg nem szennyezett helyen nõ :-) Rigók valóban imádják!
Pécs
#2 353
jaurinum írta #2 352

Bárcsak így érezné a pécsi biológusképzõ falain belül unatkozó, vizsgák "kínjait" átélõ, informatikazseni hallgatók 5%-a..

Látod, aztán mégis én dolgozom teljesen más területen...:-(
Gyõr
#2 352
kenya írta #2 349

Nagyon szép dolgok vannak, már annak, aki meglátja a szépet. Én nagyon szeretem azt az erdõt, valószínûleg azért (is), mert gyerekkoromban szinte minden vasárnap vagy szombaton kimentünk oda, nagyokat sétáltunk, lestük…

Bárcsak így érezné a pécsi biológusképzõ falain belül unatkozó, vizsgák "kínjait" átélõ, informatikazseni hallgatók 5%-a..
Gyõr
#2 351
LAM írta #2 339

A szakember megadta a választ.:) Talán annyit, hogy a nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) észak-amerikai eredetû, erõsen szétterülõ koronájú.A déli ostorfa (Celtis australis) inkább "városi" fa és keskenyebb koronával…

Úgy ahogy mondod, én Pécsen tudok néhány fáról csak.
Ha jól tudom, bizonyos Barth D. prof (talán Sopron? kacsint kitûnõen összefoglalta a hazai ostorfákról eddig szerzett ismereteket, az Özönnövények 2. kötetében. nevet
Gyõr
#2 350
Noli írta #2 338

Köszönömm az lesz az! Ettél már a bogyójából? Csodálatosan finom! Teli szoktam szedni a zsebemet vele, nem puha, így jól "szállítható" :-)

Bevallom, még nem kóstoltam. Azt látom, hogy a rigók jóízûen ropogtatják. nevet
Amilyen kiváló, légszennyezést jól tûrõ városi sor-, olyan veszélyes gyomfa a hazai ártéri erdõkben - a gyalogakác, a zöld juhar és az amerikai kõris mellett. Az "50-es években elõszeretettel telepítették a homokfásított duna-tisza közi akác- és feketefenyõ-ültetvények alá második lombkoronaszint-képzõnek (az azóta szintén invazívvá lett kései meggyel együtt), hogy az avar nélküli, nudum aljon képzõdjön némi humusz. Szépen önállósodott aztán, ma már mindenütt találkozni vele: elsõsorban városi környezetben, mint réslakó, ártereken, de homokon is.
Egy védett csõröslepke-faj is él rajta (Lybithea celtis):

beillesztett kép

Pécs
#2 349
Noli írta #2 348

Mi tavaly május végén láttunk iszonyat édes kisrókákat. Barátnõm esküvõjérõl jöttünk haza hajnal elõtt, a lagzi egy kastélyban volt egy erdõ közepén. Szóval szép lassan jöttünk (hoztak kocsival), és az út mellett több…

Nagyon szép dolgok vannak, már annak, aki meglátja a szépet. Én nagyon szeretem azt az erdõt, valószínûleg azért (is), mert gyerekkoromban szinte minden vasárnap vagy szombaton kimentünk oda, nagyokat sétáltunk, lestük az õzikéket, szarvasokat, vagy éppen a vaddisznókat. Szedtünk gubacsot, makkot, tobozt, amikbõl csináltunk karácsonyfadíszeket, kis figurákat. Õsszel gombásztunk, télen szánkóztunk, szóval piszok jól megvoltunk "Barátok nélkül". Vagy között? :-) Csöndben sétáltunk, hogy minél kisebb stresszt okozzunk a jelenlétünkkel. Emlékszem apám mindig haragudott rá, ha valaki "hasznos" meg "káros" kategóriába sorolta az állatokat. Az csak az ember önzõ szempontjából igaz. A rovarokat én is mindig megcsodáltam, hatalmas keresztespókok, szarvasbogarak, hõscincérek, stb. Négyéves koromban szemtõl szemben találkoztam egy fekete keresztes viperával a Baláta-tó mellett. Sõt, miután nem tudtam, mi az a szép fekete kígyó, meg akartam fogni. Szerencsére a szüleim hamarabb észrevették, miben mesterkedek, így megértem a következõ születésnapomat is. Egyszóval nem volt éppen ingerszegény a környezet.
Veszprém
#2 348
kenya írta #2 346

"Bioszféra" szempontból különösen jó nap volt a tegnapi, a sason kívül láttam egy szarvascsapatot, õzeket, néhány rókát és ha minden igaz dámszarvasokat is, bár abban nem vagyok biztos, nagyon gyorsan eltûntek. Van egy…

Mi tavaly május végén láttunk iszonyat édes kisrókákat. Barátnõm esküvõjérõl jöttünk haza hajnal elõtt, a lagzi egy kastélyban volt egy erdõ közepén. Szóval szép lassan jöttünk (hoztak kocsival), és az út mellett több rókacsalád is mászkált, falatnyi méretû kisrókákkal, összesen legalább 20 rókagyerekkel találkoztunk :-)
Itt mellettünk a Látóhegyen is van róka, vannak õzek (imádják legelni a vetéseket...), hatalmas fülû mezei nyulak, rengeteg fácán, mindenféle kicsiny madár, ölyvek, két éve már vércsék is, elég sok tövisszúró gébics (jó sok tüskés bozót van fenn), õket különösen szeretem, fõleg, ha már kirepülnek a fiókák s a papa ül fenn a legmagasabb ágon, les minden mozgó dolgot, benn a bozót közt meg a mama röpteti a gyerekeket :-).
Erdõ az nincs sajnos (talaj se nagyon), csak telepített fenyves (gombázni az se rossz), viszont a rovarvilága is csodás, és én õket nagyon szeretem! Fõleg, amikor sok kis színes hernyó mászkál mindenfelé, meg csíkos, kockás, pöttyös bogarak, meg azt imádom, amikor kora hajnalban megyek fel és még dermedtek a lepkék s csak csimpaszkodnak a növényeken, s ha a tenyerembe veszem õket, akkor elkezdenek mocorogni, aztán elröpülnek. S akkor még nem beszéltem a hihetetlen csodás rejtõszínekben létezõ pókokról (nem tudom, a pókok látnak-e színeket, valamennyit kell, ha hasonlítani akarnak a virágra, amelyben elbújnak).
Veszprém
#2 347
Kossuthon most lett vége az Ökosansz c. mûsornak, melyben ma a fényszennyezés volt a vitatéma. Javaslom a visszahallgatását, hamarosan (kb. 17:00 felé) elérhetõ lesz a Link oldalon felül a menüben a Hangtár rovatban, ahol a Kossuth-ra kattintva órás bontásban lehet hozzáférni az adáshoz. Nagyon jó mûsor volt, csillagász, biológus, világítástechnikai szakértõ vendéggel.
Többek közt a fényszennyezés állatvilgra gyakorolt káros hatásait is elemezték.
Pécs
#2 346
Noli írta #2 345

Irigyellek! Én a két-három hete látott hollópárra vagyok büszke.

"Bioszféra" szempontból különösen jó nap volt a tegnapi, a sason kívül láttam egy szarvascsapatot, õzeket, néhány rókát és ha minden igaz dámszarvasokat is, bár abban nem vagyok biztos, nagyon gyorsan eltûntek. Van egy kedvenc útvonalam, ahol végig szoktam menni a kaszói erdõben. Gyönyörû az erdõ arrafelé. Van néhány része, ahol nincs fakitermelés, csak kidõlt törzsek nagy összevisszaságban meg lápos, mocsaras talaj. Az ember úgy van vele, hogy látni véli Merlint a fák között. :-)
Veszprém
#2 345
kenya írta #2 344

Tegnap és ma egészen rendkívüli élményben volt részem: mindkét napon láttam rétisast. Tegnap Kaszóban, ma a Mecsek nyugati részén. Gyönyörûek voltak!

Irigyellek!
Én a két-három hete látott hollópárra vagyok büszke.
Pécs
#2 344
Tegnap és ma egészen rendkívüli élményben volt részem: mindkét napon láttam rétisast. Tegnap Kaszóban, ma a Mecsek nyugati részén. Gyönyörûek voltak!
#2 343
Floo írta #2 342

Na akkor! A terv vasárnapra a következõ : - 10-re várom azokat akik jönnek,tali Becsehelyen,remélem idetaláltok,nem nehéz,ha meg kell,útközben tudok nyújtani telefonos segitséget :) - elmegyünk felveszük a káki - és…

Csak a pontosságért:tavaszi tõzike van még(!) az Õrségben, Dráva-mentén (Baranya), Somogyi-dombvidéken,a Nyírségben, Szatmár-Beregben stb.
De ez ne tartson vissza senkit, mert a zalai erdõkben vannak az egyik legszebb hóvirággal kevert tömeges állományok!
Tehát hajrá!nevet
Becsehely
#2 342
Na akkor!

A terv vasárnapra a következõ :
- 10-re várom azokat akik jönnek,tali Becsehelyen,remélem idetaláltok,nem nehéz,ha meg kell,útközben tudok nyújtani telefonos segitséget nevet
- elmegyünk felveszük a káki - és kiwi csemetéket
- vissza hazajövünk,ebéd gyorsan,majd elmegyünk megnézzük a tõzikéket Tormafölde nevü község mellett,utána ott egy rövidebb túra (azon a környéken még én sem nagyon sétálgattam szóval nekem is új lesz)
- hazafelé pedig ha az idõ engedi nézünk egy szép naplementét a fügés-hegyrõl nevet

Túrázhatnánk másfele is de azért gondoltam a tõzikékre mert az az ország más részein nem nagyon van tudomásom szerint,s ha már épp most nyílik akkor pont aktuális!
Veszprém
#2 341
LAM írta #2 340

Nem szagolni, inni kell!:D Akkor egy kis liptói gyógynedût, a Demanovskát ajánlom! Állitólag a Deményfalvi-völgy (Alacsony-Tátra) karszt régiójában feltörõ karsztforrások vizébõl és 16-18 féle helyi gyógynövénybõl fõzik.

Nagyon aranyos vagy, de ha nem akarod azt látni, ahogy sugárban h..., inkább ne kínálj ilyennel... :-) Nem vagyok a párolt itókák nagy barátja, ha nem vagyok halálos beteg, a közelemben sem kívánom õket. A karsztok vize még vonzó, a növényi dolgaival sincs bajom, de miért nem lehet ebbõl egy jó teát fõzi inkább? ;-)
Sokkal inkább megfõzöm az ilyen boszorkányitalokat, mintsem megigyam. :-)
(Van egy külön szekrényem otthon a szárított gyógynövényeknek, rajtunk ugyan nem gazdagodik meg az eü miniszter semelyik rokona!)

Komolyra fordítva a szót, tényleg képtelen vagyok az ilyesmit meginni, olyan mély undor van bennem a gondolatától is, hogy na. Sima birspálinka torokfájás ellen még elfér, de semmi ízesebb.
#2 340
Noli írta #2 337

Hát, nem tudom, én azt nem bírom... Már a szagát sem... :-( Jut eszembe, tavaly olyan szép kövér fenyõdarázs-lárvákat láttam! Kíváncsi leszek, látom-e õket felnõttként viszont! Eddig csak egyszer volt szerencsém élõ…

Nem szagolni, inni kell!vidám
Akkor egy kis liptói gyógynedût, a Demanovskát ajánlom!
Állitólag a Deményfalvi-völgy (Alacsony-Tátra) karszt régiójában feltörõ karsztforrások vizébõl és 16-18 féle helyi gyógynövénybõl fõzik.
#2 339
Noli írta #2 335

Ha már itt vagy, mint erdõjáró jóember, hadd kérdezek valamit. Van egy fafaj, sötétzöld, hosszúkás, ovális, hegyes levelekkel, illetve kb fél centi átmérõjû, kívül sima bõrû, barnás héjú, belül sötétsárga húsú,…

A szakember megadta a választ.nevet
Talán annyit, hogy a nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) észak-amerikai eredetû, erõsen szétterülõ koronájú.A déli ostorfa (Celtis australis) inkább "városi" fa és keskenyebb koronával rendelkezik.Ez dél-európai elterjedésû, mediterrán fafaj. Nálunk csak ültetett, de a klímát jól viseli.
Fõleg a közismert mediterrán városainkban, területeinken.nevet
Veszprém
#2 338
jaurinum írta #2 336

Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) szerintem. A madarak nagyon szeretik.

Köszönömm az lesz az!
Ettél már a bogyójából? Csodálatosan finom! Teli szoktam szedni a zsebemet vele, nem puha, így jól "szállítható" :-)
Veszprém
#2 337
LAM írta #2 334

Pedig a "fenyõlével" az igazi...:)

Hát, nem tudom, én azt nem bírom... Már a szagát sem... :-(
Jut eszembe, tavaly olyan szép kövér fenyõdarázs-lárvákat láttam! Kíváncsi leszek, látom-e õket felnõttként viszont! Eddig csak egyszer volt szerencsém élõ fenyõdarazsat látni. Nagyon szép állat.
Gyõr
#2 336
Noli írta #2 335

Ha már itt vagy, mint erdõjáró jóember, hadd kérdezek valamit. Van egy fafaj, sötétzöld, hosszúkás, ovális, hegyes levelekkel, illetve kb fél centi átmérõjû, kívül sima bõrû, barnás héjú, belül sötétsárga húsú,…

Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) szerintem. A madarak nagyon szeretik.
Veszprém
#2 335
LAM írta #2 331

Húúú Noli, mindentudás és költõiség, így egyben?:)Sok lesz az így!:D Bárki elmondta volna (pl. gyõri-pécsi barátunk is) csak épp én voltam itt.És még a konkrét kérdésre se adtam választ!:/ De azért köszönöm, igazán…

Ha már itt vagy, mint erdõjáró jóember, hadd kérdezek valamit.
Van egy fafaj, sötétzöld, hosszúkás, ovális, hegyes levelekkel, illetve kb fél centi átmérõjû, kívül sima bõrû, barnás héjú, belül sötétsárga húsú, mustármag méretû maggal bíró bogyója van, amelynek galagonyához és datolyához hasonló íze van (marha finom), késõ õsszel - kora télen érik be. Én nem tudok semmilyen nevét, az uram szerint keszere. Bp-en sokfelé van fasorokban is, de én már láttam erdõben is.
#2 333
jaurinum írta #2 326

Rendben. Pri poháriku èapované pivo, i kali¹tek borovicka. Mert anélkül azt hiszem nem issza. ;)

Még hogy pri poháriku?! Stiri velka (!) capované svetlé (Z.F!) pivo...a többi rendben van!kacsint
#2 332
jaurinum írta #2 324

Valóban, õ amolyan mindentudó köztünk, a kisujjából képes kirázni a fórum témáját adó tudományok zömének nemcsak az alapjait, de még a részleteit is. :) Minden elismerésem. Növényélettanból kevéssé vagyok érdekelt, nem…

Ne udvarolj!vidám
Különben is, hogy is volt a múltkori fényezéses dolog?nevetDettó!
És sose tanultam biológiát!vidám
#2 331
Noli írta #2 323

Köszönöm, ez is jól hangzik :-) A glicerines dologról tudtam, azt is, hogy egy rakás nálunk élõ nöényke igényli a fagyot a kihajtáshoz. Mivel Te amolyan mindetudó vagy itt, ezért kérdeztelek, még ha nem is vagy…

Húúú Noli, mindentudás és költõiség, így egyben?nevetSok lesz az így!vidám Bárki elmondta volna (pl. gyõri-pécsi barátunk is) csak épp én voltam itt.És még a konkrét kérdésre se adtam választ!:/
De azért köszönöm, igazán kedves vagy.
És természetesen nagyon szívesen!
#2 328
A Nemzeti Kulturális Alap honlapján (www.nka.hu) találtam két pályázati lehetõséget, -Ismeretterjesztés és környezetkultúra- (beérkezési határidõ: 2007. március 26.) témakörben:

1. Könyvek és elektronikus kiadványok támogatása
2. Alkotói támogatás

Nagyon hosszú a pályázat szövege, linket meg nem mûködik, olyan hosszú, úgyhogy íme némi navigáció a honlapon:
Intro, stb. átugrása után a nyitóoldalán baloldalon lévõ menüsorból: -Pályázatok-, utána -Aktuális pályázati felhívásokra- klikkeltek. Itt behoz egy táblázatot (az oldalon kicsit lentebb), itt pedig rá kell klikkelni arra, hogy -Ismeretterjesztés és környezetkultúra-.

Érdemes minden pályázatra (kitöltésre stb.) vonatkozó menûpontot is figyelmesen elolvasni, mert nagyon összetett a pályázati adatlap kitöltése.
Veszprém
#2 327
jaurinum írta #2 326

Rendben. Pri poháriku èapované pivo, i kali¹tek borovicka. Mert anélkül azt hiszem nem issza. ;)

Azt hiszem, a én borovicskát kihagyom, de a èapované pivo jöhet, remélem, így is bele fog menni, ha én csak félig iszom vele :-)
Veszprém
#2 325
jaurinum írta #2 324

Valóban, õ amolyan mindentudó köztünk, a kisujjából képes kirázni a fórum témáját adó tudományok zömének nemcsak az alapjait, de még a részleteit is. :) Minden elismerésem. Növényélettanból kevéssé vagyok érdekelt, nem…

Egyszer meghívjuk sörözni és leitatjuk, hátha bevallja :-)
Gyõr
#2 324
Noli írta #2 323

Köszönöm, ez is jól hangzik :-) A glicerines dologról tudtam, azt is, hogy egy rakás nálunk élõ nöényke igényli a fagyot a kihajtáshoz. Mivel Te amolyan mindetudó vagy itt, ezért kérdeztelek, még ha nem is vagy…

Valóban, õ amolyan mindentudó köztünk, a kisujjából képes kirázni a fórum témáját adó tudományok zömének nemcsak az alapjait, de még a részleteit is. nevet Minden elismerésem. Növényélettanból kevéssé vagyok érdekelt, nem sokkal tudok többet e téren, mint amit megosztott velünk. Elég merisz téma nekem. nevet
De vajon ki lehet õ, Börzsönyi bújdosó bioszos barátunk? kacsint
Veszprém
#2 323
LAM írta #2 322

Szinte vártam egy jó kis Nolis kérdést!:)Jött is, én meg vettem egy nagy levegõt!:D Szóval: Hûha erre sok idõ kellene ami most nincs, és még több tudás ami nekem szintén nincs.:)Ez már a molekuláris növénybiológia és…

Köszönöm, ez is jól hangzik :-)
A glicerines dologról tudtam, azt is, hogy egy rakás nálunk élõ nöényke igényli a fagyot a kihajtáshoz.
Mivel Te amolyan mindetudó vagy itt, ezért kérdeztelek, még ha nem is vagy "szakértõje" a témának (nem hiszem, hogy van olyan, amelyiknek nem vagy szakértõje...).
Még ha nem érdekelnének ezek a dolgok, akkor is Téged kérdeznélek, mert olyan szeretettel és tisztelettel tudsz még egy rügyrõl is beszélni, ahogy csak a költõk teszik!
Köszönöm!
#2 322
Noli írta #2 321

Ezek a fûtõanyagok kémiailag hogy néznek ki? Úgy értem, milyen reakciók termelnek hõt egy növekedésnek indult rügyben s milyen hatásra indulnak be?

Szinte vártam egy jó kis Nolis kérdést!nevetJött is, én meg vettem egy nagy levegõt!vidám
Szóval: Hûha erre sok idõ kellene ami most nincs, és még több tudás ami nekem szintén nincs.nevetEz már a molekuláris növénybiológia és sejtélettan mélyvize,ahova eccerû halandók - mint én- még nem jutottak el, lévén más az orientáltság.
Nagyon egyszerüsítve ami biztos:a háttérben fontos genetikai kódolású, hormonális szabályozású biokémai folyamatok állnak, melyek ökológiai feltételek megléte esetén (fizikai. pl. talajhõméréséklet, víz stb.) aktiválódnak.Egy rügy már mûködésre-növekedésre (fotoszintézisre, növényi légzésre) kész kis naperõmû, amelyben csak úgy dohognak a kémiai reakciók és amelyben már a tél alatt (fagy hatására!) olyan tartalék tápanyag feltöltés indul el ami a rügyfakadáshoz majd szükséges lesz, amikor még nem áll rendelkezésre levélfelület.
Ezek a folymatok, mivel az alapvetõ szerves molelulák felépítése a szervetlenbõl a legfontosabb feladat, felszabaduló kémiai energiákat igényelnek. Az ekkor zajló kezdeti folymatokhoz már ekkor elengedhetetlenek olyan bioelemek, melyek mineralizált szerves anyagokból (pl.NH4-bõl származó) vagy ásványi anyagokból (mikro és nyomelemek) állnak.Pl. K, Mg a foszforizálás, fotoszintézis esetén, de rügyünknél maradva a Zn2+, vagy a Zn(OH)+ növekedést serkentõ anyagok háztartásában vagy a B(OH)3, vagy B(OH)4- ami szénhidráttranszport és a növekedési anyagok aktiválásban fontos.
Molekuláris növényélettani hiányosságaim miatt pontos képletekkel nem tudok szolgálni sajnos, mi is zajlik a rügy vegykazánjának mélyén, konkrét kémiai reakciók terén.Van itt növénytanászunkkacsint, vagy agrárosunk ha jól tudom majd elmesélik.Én is kiváncsian olvasom majd.
De a klasszikus Szent Györgyi-Krebs cikluson, ATP bontás ADP-vé energianyerési felálláson túl számos, más
vegyület is alkalmas energianyerésre.(Ez az egyik leggazdaságosabb.)
A rügyben kémiai reakciók, energianyerés és felszabadulás során könnyen kémiai hõ (végtelenül kicsi, nem tudom mértek e már ilyet egyáltalán) keletkezhet.Ennek folyamatos aktivációjától a vékony jégkéreg megbomolhat akár. De ne feledkezzünk el, hogy e ún. téli rügyek nem kevés - enzimmel aktiválható, az meg hidegre reagál - fagyállót is tartalmaznak (glicerinszármazékok).
Veszprém
#2 321
LAM írta #2 320

Látom dolgozott a szuper makró!:) Nagyon szépek valóban! A rügyekben meg nagyban dolgoznak már a biokémiai folyamatok "fûtõanyagai".

Ezek a fûtõanyagok kémiailag hogy néznek ki? Úgy értem, milyen reakciók termelnek hõt egy növekedésnek indult rügyben s milyen hatásra indulnak be?
#2 320
Noli írta #2 318

http://ediacara.atw.hu/0226 Ezek a mai jeges képek... Sok kis rügyecske már dugdosta volna ki a zöld leveleit, aztán most kaptak egy jó jeges zuhanyt... Azt figyeltem még meg, hogy a jégréteg a rügyeknél kezdett…

Látom dolgozott a szuper makró!nevet Nagyon szépek valóban!
A rügyekben meg nagyban dolgoznak már a biokémiai folyamatok "fûtõanyagai".