Semmi garancia,hogy pár hónap múlva rekordárvíz legyen.Szárazságok és árvizek szinte minden évben - ez a jellemzõ már vagy 10 éve.

Fél õsz eltelt ,érdemes rá visszatekinteni:
45 nap alatt fagy és hõség ugyan nem volt,de a hõingás itt Pápán elég rendesen volt(elõfordult napi 19 fok is),2 és 29 fok közt váltakozott a T.A Tátlag kb. 16,5 fok volt,ami elég magas.Októberben az 1 mm sem hullott le,de egész õsszel is csak nem egész 22 mm esett.Egy árva zivatar volt,de köd a szárazságban képtelen volt képzõdni a gyakori hûvösebb reggelek ellenére sem.
Lehet,hogy a tavalyi október ismétlõdik(errefelé csak kb. 5 mm-t hozott)szárazság tekintetében...

Mellesleg a gyakori szélsõségek kiegyenlítõ hatása elég furcsán hat-mint gyakran ez szóba kerül.Szerintem ilyen nincszavarbanzélsõség vagy van,vagy nincs,vagy nagyobb,vagy kisebb de hogy egymást kiegyenlítenék az paradoxon.Értelme csak annak van,hogy a szélsõségek csökkenése hatására kiegyenlítettebb lesz a klíma.Ha nagyobbak,az nem kiegyenlítõdés,hanem az ellenkezõjezavarbanzélsõségesedés.Pl. a klímaosztályozás három fõ ismérve az átlagok,az éven belüli eloszlás és az ingadozások mértéke és gyakorisága.A pozitív és negatív nagy ingadozás (szélsõség) alapján beszélünk a mérsékelt övben nyugat-keleti irányú zonalitásról(óceáni és szárazföldi jelleg,a tengertõl való távolodással növõ kontinentalitás-vagyis szélsõségesedés).

Nem utolsó sorban a globális(helyileg persze módosuló,eltérõ) felmelegedés mellett a szélsõségesebb klíma is éghajlat módosuláshoz vezethet rövidebb távon,ha az éghajlati (pl.szoláris)övek nem is fognak néhány évtized alattt teljesen átformálódni vagy felcserélõdni.