"A csapadék amúgy is mindig problémás volt."
A lényeg ebben a mondatban van! Nem azért problémás, mert amatől eszközeinkkel nem tudjuk pontosan mérni, hanem azért mert a csapadék térbeli eloszlása különösen hektikus tud lenni. Ha valaki télen, havas időben (na ez manapság sajnos kezd kihívás lenni) kimegy egy nyílt teperen lévő szántóföldre és megméregeti a hó vastagságát a terület különböző pontjain, igencsak érdekes eltérésekre fog bukkanni. Ahogy a havat szél ide-oda fújja és ennek függvényében alakulnak ki különböző hókupacok, ugyanúgy jár az eső is is és adott esetben nem kis eltérés tud kialakulni viszonylag kis távolságokon belül is. ehhez még hozzájön a csapadékot adó felhők hasonló keveredése ami még a csendes eső idején sem hanyagolható el. Nem véletlen, hogy az OMSZ csapadékmérő hálózata sűrűbb, mint a többi paraméter mérőé.
Az automata állomásokon is lehetne valamilyen szorzót beállítani, erre a legtöbb kiolvasó szoftver képes, csak kérdés hogy melyik csapadékintenzitáshoz lőjjem be? Másként csal kis intenzitásnál és másként erős záporban. Személy szerint ezért nem tettem rá semmilyen szorzót, mert valahol mindig pontatlan lesz. A Metnet nagy előnye, hogy utólag kézzel is lehet csapadékot beírni, így az automatára nem csatlakoztatható Helltakival pontosabbá lehet tenni a csapadéktérképet és az archívumot.