Modell-iskola

Máris jó!
Ezek tegnapiak. Frisseket is le tudsz tölteni?

Köszi, most már oké. Ezért színézte akkor olyan furán.. Link

Az Aladin Cape értéke jelen esetben tul mehet az 1000-en, amig a skálád tart, s 1000 felett is fehér lesz így, mint 100 alatt. Növeld meg a skálat 1000 fölé, szerintem legalább 2000-ig....
Ha nincs elég szin, akkor magasabb értékeknél nem fontos 50-enként definialni a skalat, hanem ritkábban is elég.

Pl. 500-ig 50-enként, utána 1000-ig 100-anként, felette 200(vagy 250)-enként 2000-ig, s elvileg ugye még efölé is mehet.... oda elég az 500ánkénti skála is pl. 4000-ig

Feldolgoztam a TIGGE adatbázisból a COSMO LAMEPS és az OMSZ ALADIN CAPE elõrejelzését. Hát az utobbi kissé fura lett. Fordítva van a színezve. A labilis terület szélén van a legtöbb CAPE, középen meg kevesebb, közbe meg fordítva kellene lennie. Nem tudom mitõl lehet ilyen..

A COSMO az rendbe van.

Épp az este találtam rá, de azért köszi. Elég sok minden elérhetõ,de kár h CAPE nincs. Mire szolgálhat ez a grib scaling factor? A csapadéknál van ilyen opciót.

Itt találsz GEM gribeket: Link

Találtam jobb felbontásban ECMWF gribet Az ECMWF oldalán az FTP szerveren ,ez 0.5 ös. ftp://data-portal.ecmwf.int/ Így már mindjárt másképp fest a dolog. Sõt a kis fehér rész is eltûnt a térképrõl. Elég látványos a különbség. Itt a rosszabb felbontású. Link Ez meg a 0.5 ös felbontású. Link

Igen a Magics teszi rá, megvan milyen kódot kell betenni és lehet állítgatni on, off al.

Igen, Magics-ra gondoltam, söt ahogy látom Magics2-t használsz, az új verziot
Látom, hogy kihagy területeket, nem tudom, miért.... mintha oda nem lenne adat, de kell lennie, hisz ez globális grib.

Amúgy az országhatárokat, folyókat, városokat a Magics2 teszi rá vagy azt külön kellett még valahogy rátenned?
Anno a régi Magics-et illetve azon alapulo szoftvert használtam, de az semmi ilyet nem tudott még, igy elég nagy szenvedés volt rátenni pluszban...

Grib decoder? Mármint a Magicsra gondoltál ugye? Most növeltem a területet most kissé de valamiért mindig kihagy bizonyos területeket Link Korrigálni kell párszor kicsit koordinátákat mire jó lesz. Ez valami bug lehet?

Igen, ez erösen csökkentett felbontású lehet, hisz egy globális mezö csak 15.5 Kbyte. Ez böven magyarázza az eltérést a különbözö oldalakhoz képest, amit tapasztaltál.
Viszont a grib dekodert szerintem jól alkalmazod

Innen töltöm le. Link Máshonnan nem hiszem hogy le lehet. Nem tudom mekkora a felbontás.
Állítottam a színezési módszeren, most csak az általam megadott színeket használja abban a sorrendben ahogy megadtam. Link

Rudolfking: Köszi.

AZ ECMWF-es térképed szerintem jónak tünik (Magics2-vel, gratula! ). Amiért eltérhet más oldalak térképeitöl, az föleg az adatok felbontása lehet, illetve még az analizis modszer is eltérhet, amivel a szoftver az izovonalakat a racsponti adatokbol kiszamolja. (egyébként 0 vs -1 fokos izovonalat latok elteresként, -2 fokosat nem)

A térképeden nekem ugy tünik, hogy messze nem az eredeti felbontásu (most kb negyed fokos) ECMWF output van ábrazolva, hanem egy sokkal durvább. Milyen felbontasban férsz hozza a gribekhez? (szerintem eredeti nagy felbontasban ECMWF esetén ingyen nem, míg az egyes oldalak igen/vagy pénzért megveszik...)

A 732-es hozzászólásomban írtam a GFS grib-ekrõl

Csináltam egy nagyított térképet ahol csak a környezõ országok látszanak. Elõször ilyenre sikerült. Link Módosítottam a koordinátákat kicsit, akkor már csak egy kicsi hiányzott. Link
Aztán 3 ik apró módosításra már jó lett teljesen. Link Link Meglehet valami bug lehet, vagy nem tudom. Érdekes hogy a 72 órás futásom nem egyezik a többi oldalon lévõ ECMWF futással, -2°C-ot ad nagy területre ott a sarokba, a Meteogroupos ECMWF csak 0°C fokot mutatott oda Link és a Metocieles is.

Honnan lehet GFS grib fájlokat letölteni? Konvektiv paraméterek érdekelnek. A TIGGE oldalán elég sok modell gribjét lehet letölteni, Link még a pár nagy felbontású modell is elérhetõ. Link Majd ezek közül is akarok feldolgozni.

Nem hittem volna, hogy supercomputer megrendelési gondjaik vannak. Igy persze nehéz a felzárkózás....

Ismét egy érdekes bejegyzés a GFS-el kapcsolatban. Habár nagyobb fejlesztések vannak kilátásban, elõször az alapvetõ szervezési problémákat kellene megoldania a NOAA-nek:
Link

Megint a két "nagy" modell összehasonlítása:
Link

Tömör leírás, de elég konkrét.

Eltudná valaki magyarázni mire szolgál ez a paraméter, Geopotenciális magasság 1.5PVU és 2PVU?
A Meteocielen van róla magyarázat, de nem igazán értem.

Köszönöm a részletes választ, így már menni fog.

A grib2 adatok az egész világra vannak, és utána lehet kiszedegetni belõle az adatokat. Neked a grib-filter kell. Egy kis hasznos forrás:
Dekóderek: Link (én csak a wgrib2-t ( Link ) használtam Windows + cygwin alatt)
GFS products: Link (meglepett mennyi van...)
GFS ensemble futások grib2 adatai paraméterezhetõ letöltéssel (milyen paramétereket milyen területre szeretnél, szintén hatékony letöltésre van): Link
De ezt keresed GFS-re: Link (ez a mai futás, nézd az URL-t vagy navigálj innen: Link )
Gyors (rész-)letöltés grib2-re GFS leírás, nem ismerem: Link
A GFS ensembe paraméteres letölthetõséget én is használom, mert csak így tudtam anno azokat a fáklyákat generálni (csak a magyar kivágatot töltöttem le és csak pár paramétert, így sokkal kisebb).
Szoftverbõl automatizálva úgy csinálom, hogy összeállítom az URL-t és egyszerre (max) 10 kéréssel bombázom a szervert addig, amíg le nem jön mind a pár ezer fájl Nem tiltanak le és jól bírja a szerver - másfél órán át tölt le.
Pl. egy jól felparaméterezett és területre korlátozott URL (rövidke ):
nomads.ncep.noaa.gov/cgi-bin/filter_gens.pl?file=gep01.t00z.pgrb2f06&lev_1000_mb=on&lev_2_m_above_ground=on&lev_500_mb=on&lev_700_mb=on&lev_800_mb=on&lev_850_mb=on&lev_900_mb=on&lev_925_mb=on&lev_950_mb=on&lev_975_mb=on&lev_entire_atmosphere_%5C%28considered_as_a_single_layer%5C%29=on&lev_mean_sea_level=on&lev_surface=on&var_ACPCP=on&var_APCP=on&var_CLWMR=on&var_CPRAT=on&var_CRAIN=on&var_CSNOW=on&var_HGT=on&var_LHTFL=on&var_PRATE=on&var_PRES=on&var_RH=on&var_SHTFL=on&var_TMP=on&subregion=&leftlon=19&rightlon=24&toplat=49&bottomlat=46&dir=%2Fgefs.20101228%2F00%2Fpgrb2

Szeretnék egy a GFS-ben nem meglévõ paramétert kiszámítani a laptopom segítségével.
Viszont nem tudom, hogy pontosan melyik grib fájlt (plusz esetleg mást: *.idx) kell letöltenem.
Link
Itt gondolom a GFS - Global longitude-latitude grid 0.5 °-ot kell választani, utána viszont a mai futásra kattintva ennyi fájl jön elõ:
Link
Nekem elég lenne egy európai kivágat is, de a sok közül nem tudom, hogy melyik grib kellene.

Kérdés, hogy a felbontás finomításával növekszik-e a pontosság... Rövidtávon valószínû igen, viszont középtáv már kérdéses...

Nagyon komoly!
Köszönjük az információkat!

Örvendetes hírek!

William. M. Lapenta (National Centers for Environmental Prediction -
Environmental Modeling Center - EMC [ncep]) megbízott igazgató 2013. májusában tartott elõadásából több információt lehet megtudni a GFS következõ évekbeli tervezett változtatásairól.

Jelenleg a GFS elsõ 7,5 napra szóló elõrejelzése 27 km-es horizontális rácsfelbontásra készül el, a 7,5 napon túl a 16. napig 55 km-es horizontális felbontáson. A modellnek 64 vertikális szintje van.

A tervek szerint 2014. második negyedévére/ig az elsõ 10 napra (vagyis 240 óráig) a felbontás 16 km-re finomodna, 10. naptól 16. napig 27 km-esre. A vertikális szintek száma 64 maradna.

Ezt követõen kb. egy évvel késõbb 2015. harmadik negyedévére/ig újabb horizontális rácsfelbontás finomítást hajtanának végre: elsõ 240 óra esetében 13 km-re finomodna a horizontális rácsfelbontás és utána a 16. napig szóló elõrejelzésnél 27 km-es maradna, de a vertikális szintek száma 128 lenne - utóbbi azzal a céllal, hogy jobban meg lehessen figyelni a légkör legfelsõ részében, troposzféra felett a sztratoszférában folyó folyamatokat is. (Megj.: most is vannak modell szintek a sztratoszféra magasságában is, de azokat a modell szinteket növelnék, illetve még magasabbra terjesztenék ki.)

Mindezek mellett a GFS EPS (GEFS) is fejlesztésre kerül.
Jelenleg az ensemble tagok a 8. napig 55 km-en rácsfelbontáson futnak, míg a 8. naptól 16. napig 70 km-es horizontális rácsfelbontáson.
Ez változna a tervek szerint úgy, hogy elsõ ütemben történõ változások során az ensemble tagok 16 napig elõre 27 km-es rácson futnának (64 vertikális modell szint mellett), majd a második ütemben már 22 km-es horizontális rácsfelbontáson 128 vertikális modell szint mellett.

További részletek még az EMC honlapján - itt már elsõ negyedévet írnak, szóval tervek szerint már csak pár hónap:

Link

Egyik kolléga mutatta, ha esetleg nem ismeri valaki, érdemes megnézni, nekem tetszik.
Link
Link
6 órás idõlépcsõkben lehet megnézni, hogy a GFS elõrejelzése alapján az 1981-2010-es klímaátlagnál alacsonyabb vagy magasabb 2m-es hõmérséklet várható a következõ hétben.
Természetesen érdemes ezt is fenntartásokkal kezelni, fõleg mivel 2m-es hõmérsékletrõl van szó, ráadásul a felbontás sem egetrengetõ, 0.5°.
Nagyvonalakban mégis szépen látható, hogy mely térségekben várható átlag alatti, és melyekben átlag feletti 2m-es hõmérséklet.
Van reanalízis és archívum is.
FAQ: Link

Ezt már olvastam még akkor, gondoltam hátha van valami frissebb infó azóta. De azért köszi.

Link

Lehet már tudni kb mikor jön GFS új verziója?

Aham. Gondoltam én is a vektorokra, csak az tévesztett meg, hogy némely leírásban a szélnyírást szimplán csak a szélsebességekbõl vonatkoztatják, nem értettem, hogyan számítódik ebbe bele az irány. Köszi a választ!

A két szélvektor különbsége a szélnyírás, ami természetesen irányfüggõ. Középiskolában biztos megoldottál egy sor ilyen feladatot, csak nem szóltak, hogy mire jó: Link

Pl. alul déli 10 m/s, felül keleti 10 m/s sebességû szél esetén a különbség 10*gyök(2)=14,1 m/s.

Az irány szerinti szélnyírást hogyan számszerûsítik a modellekben, egyáltalán történik-e ilyen? Pl. gondolom nem ugyanaz mondjuk egy 10 m/s-os tisztán déli irányultságú, mint egy, a magassággal szépen délirõl teszem azt északkeletire forduló (szintén 10 m/s-os)? Vagy esetleg az irányok eredõje volna a lényeg, plusz mellé a sebesség?

Szép estét mindenkinek! A fórum rendszeres böngészõje leszek ezentúl, s kérdezek, ha valami nem világos. Elóbb hatalmas anyagot kell átolvasnom. Jó éjt!

Tökéletes!
Köszönöm a segítséget. ( mondjuk ennyire magamtól is rájöhettem volna, pff... )

Nekem megy IE-vel, ilyesmire gondoltál? Link
Rhu700, RT850/1000, T925, MSL-t választottam ki hozzá.

Egy ötlet: a "Fields to plot" sorban a default-ot átállítottad "Choose from below"-ra?
Gondolom enélkül mindig a default paramétereket ábrázolja, függetlenül attól, hogy mit állitasz be.

Mi az oka annak, hogy nem jelenik meg a meteogramon az a paraméter, amit kiválasztok?
Link
Már próváltam Google Chrome-val, Operával...
Meg akarom változtatni a paramétereket, aztán beírom azt a kódot, amit kér... és mindig ugyanezt kapom... hiába próbálom a 850 hPa T helyett berakni mondjuk a 925-öt.
Valami tipp?

Friss hó csütörtök reggelig a ZAMG szerint Link

Igen, ha az éghajlati átlagot jelzed elõre, akkor valószínû lesz pár találatod.

Csak az a baj, hogy leginkább az átlagtól eltérõ idõjárás elõrejelzése a fõ cél.

Néha elég nehéz használni, ha PONTOS elõrejelzést akar az ember. Persze úgy, hogy benn a bizonytalan szó, úgy lehet elõrejelzést írni szinte minden helyzetben.

Pedig simán lehet pontos elõrejelzést készíteni, csak egy nagy átlagot kell venni, például ott a múlthét csütörtöki ciklon. Én bevállaltam az elõrejelzésemben a többfelé havazás szót, csak beletettem a bizonytalan mennyiséget. Az OMSZ viszont azt mondta, hogy elkerül minket dél felé a ciklon, pedig az ECM-ben is benne volt a lehetõsége, mert láttam, csak sajnos a modelleket néha a profik sem tudják használni, ez van...

Tulajdonképp az utolsó mondat a lényegi válasz. Annyival egészíteném ki, hogy gyakran valamilyen, a modell által kevésbé várt, vagy kevésbé valószínûnek adott esemény (ami pl. egy mediciklon kiváltó oka lehet) bekövetkezése után, a módosuló bemenetre reagálnak a modellek. Minél kisebb a két modell konfigurációja (mûködése, számolási módszere, meg ilyesmik) között a különbség, annál inkább egyszerre, és annál inkább hasonlóan reagálnak.
Ha nincs olyan esemény, amit a modell kevésbé valószínûnek adna, akkor van az, hogy az ENS-fáklya egyes tagjain a mediciklon /hogy a konkrét példánál maradjunk/ már a kezdeteknél is megjelenik, és idõben mediciklon felé közeledve fokozatosan egyre több tag adja, és a két nagy modell is fokozatosan közelít egymáshoz. Az ilyenkor jelentkezõ különbségek a két modell között inkább véletlenszerûek.

Mivel a modellek csak azt látják, hogy lesz ciklon, de a bizonytalanság miatt hol ide hol oda teszik, mindkettõ nagy modell elég jól látja.
Ez a csapongás csak nekünk tûnik szabályosnak, amúgy teljesen véletlenszerû.

Sokan bele is esnek ebbe a hibába, hogy kaotikus rendszerben keresnek megmaradó periodikusságot. Mindig kiemelnek egy futást és azt hiszik, hogy majd az lesz, aztán amikor nem az lesz, akkor szidják modellt, pedig csak annyi történt, hogy nem értik, hogy vannak paraméterek, amiket nem lehet még 6 órával az esemény elõtt sem megjósolni, és a területi bizonytalanság se lesz jobb 50-100km-nél.

Már régen elhangzott: az elõrejelzés nem ígéret, csak egy lehetõség

Az meg, hogy sokszor egyszerre változik mindkettõ, annak szerintem az az oka, hogy azonos bemenõ adatokból nagyjából hasonló kimeneti eredmények születnek

Miért van az, hogy a két nagynak modott modell (ECMWF - GFS) gyakran követi egymást? Többször észrevettem már, hogy mondjuk 8 nappal egy komolyabb esemény elõtt megfogja mindkettõ, hogy mi is lesz. De mondjuk ECMWF Pécsig, GFS Gyõrig hozza be dél felõl egy mediterrán ciklon csapadékát. Aztán 2 nap múlva fordul a helyzet, ECM viszi Gyõrig, GFS csak Pécsig, és 2 nap múlva ismét fordul.
Aztán esemény elõtt másfél-2 nappal igazodnak egymáshoz.
Az ok, hogy folyamatosan várják a ciklont, így végülis mindegyik modell jó. Csak így elég nehéz pontos elõrejelzést készíteni egy országra, esemény elõtt 3 nappal is.

Szóval nem értem miért van, hogy gyakran nagyjából 2 naponta követik egymás elõrejelzését.

Legközelebb lesz ilyen helyzet, szólok majd. Azt hiszem jan. 14 környéki is ilyen volt, de nem sok idõm volt modellezgetni. És egyébként rengetegszer észrevettem már, hogy 2 naponta változik, és az a fura, hogy nem is futásról-futásra, hanem nagyjából 2 naponként.
Szerk.: Látom kicsit zagyva lett ez, sajnos nincs idõm megfogalmazni.

Erre írtam azt a módszert, amit én követek:
- az elõrejelzést mindig a következõ nagy változásig veszem komolyan
-megnézem a fáklyát, és amikor 10 foknál nagyobb a terjedelem, onnantól nem veszem figyelembe.

Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy ha elér egy bizonyos szóródást, akkor "törlöm" az adatokat.

"minden modellnek kell lennie olyan rácspontjainak/területeinek, ahová az adott modell szignifikánsan alul vagy felül lövi a várható hõmérsékletet." De miért kellene? Nem azt mondom, hogy nincs, de ez nem azért van, mert az adott kimenet statisztikailag nem lehetséges, hanem az a modell szisztematikus hibája. Annak meg nincs köze ahhoz, hogy statisztikailag mi milyen gyakran fordul elõ. Ha ezeket kiszûröd, azt úgy hívják, hogy modellfejlesztés . (Vagy én nem értem a problémát?)

"Igen. Az ütött szöget a fejembe, amikor valaki olyan modellfutást linkelt, már nem tudom melyik volt, amelyben Bretaigne-tõl Anatóliáig -15 fok alatti T 850-et mutatott a modell és Egész Európa befagy."
Való igaz, hogy ez statisztikailag nagyon(-nagyon-...) ritka, de nem jelenti azt, hogy nem fordulhat elõ. Márpedig, ha elõfordulhat, akkor a modelleken megjelenhet kimenetként. Ha a modell jó (nincs a fent említett szisztematikus hibája), akkor ugyanekkora fölélövések is ugyanilyen gyakran fognak elõfordulni.

Máshogy is felteszem a kérdést: mi a garancia arra, hogy a "Bretaigne-tõl Anatóliáig -15 fok alatti T 850" nem fog bekövetkezni?

Tehát, ha értem, amire gondolsz, akkor az a válaszom, hogy a modell számára nem a statisztikát kéne belevinni, hanem en bloc fejleszteni kéne az egész modellt.

Igen. Az ütött szöget a fejembe, amikor valaki olyan modellfutást linkelt, már nem tudom melyik volt, amelyben Bretaigne-tõl Anatóliáig -15 fok alatti T 850-et mutatott a modell és Egész Európa befagy. Senki nem várja el a modellektõl, hogy pontos elõrejelzést adjanak, de amikor ilyen modellfutást látok, akkor azért elgondolkodok azon, hogy az ilyen modelleket/modellfutásokat miért is hozzák nyilvánosságra.

A kiszûrést csak a legvégsõ esetben oldanám meg adattörlésel. (Megjegyzem, szerintem nem lenne katasztrófa beismerni, hogy adott helyzetben egy modell csak teszem azt 3 napig lát, utána nyilvánvaló baromság jön.) Bizonyára nem lehetetlen matematikai feladat belsõ korlátokat építeni az egyenletbe.

Akkor megfordítom a kérdést: Te azt mondod, hogy egy adott rácspontban az elõrejelzett lehûlés elmaradásának, és egy nem elõrejelzett lehûlés bekövetkezésének a valószínûsége nagyjából ugyanannyi. Szerintem meg keressünk olyan rácspontokat, amelyekben az elõrejelzett lehûlések elmaradásának, és az elõre nem jelzett lehûlések bekövetkezésének a valószínûsége között szignifikáns különbség van! Elméletileg is kizárható, hogy ez a valószínûség homogén módon 50-50% legyen minden rácspontban. Következésképp minden modellnek kell lennie olyan rácspontjainak/területeinek, ahová az adott modell szignifikánsan alul vagy felül lövi a várható hõmérsékletet. Tehát elvileg minden modellnél lehetne alkalmazni ezt a módszert.

Azért tisztázzuk, mit is értesz "beválási statisztikai szûrõk" alatt, mert nem világos.
Ahogy értem, ki szeretnéd szürni az olyan elörejelzéseket, amelyek elöfordulása a valódi klímában szinte 0 (kisebb, mint egy adott kis érték).

Oké, tegyük fel, ezeket kiszüröd, s mit adsz meg helyette arra az idölépcsöre? Méghozzá az összes rácspontra (3 dimenzios mezö) hogyan változtatod meg az elörejelzett értékeket? Tegyük fel, hogy megadsz valamit, akkor ebböl hogyan fog következni a következö idölépcsö...? Ha belenyúlsz, akkor már felborítod az egész rendszert....

Nehéz ezt megmondani egyébként. Ha pl. egy-egy rácspontot nézel, és mondjuk a T850-et, az derül ki, hogy a felül- és az alulbecslés irányába való tévedés nagyjából szimmetrikus, tehát az elõrejelzett T850-ekhez képesti tévedés is az, s az jön ki, hogy a legnagyobb annak a valószínûsége, hogy a modell eltalálja a T850-et.
Amirõl Nyuli írt párszor: vannak olyan modellek, amik megpróbálják figyelembe venni az ehhez hasonló statisztikákat. Azok viszont csak olyan idõjárási helyzeteket tudnak pontosan elõrejelezni, amelyek gyakrabban elõfordultak a múltban, amelyek ritkábban fordultak elõ, azok esetében valamivel pontatlanabbak.
Az is igaz, hogy a légköri kormányzó egyenletrendszer nem függ az idõjárási helyzettõl, az mindig ugyanaz marad, csak sajnos kaotikus a megoldása. Ráadásul semmiféle ilyen statisztikát nem tartalmaz, ezért egy olyan modell, ami figyelembe veszi a statisztikát, elvileg az sem jobb a másiknál. (És úgy tudom, a beválásaik valóban nagyjából egyformák, alig lehet különbség, de errõl talán Nyuli többet tud.)
Ezeknél a "rendes", statisztika nélküli modelleknél az a gond, hogy egy ciklon területén a dinamikai rendszer elemeinek idõfejlõdése bonyolultabb mintázatot vesz fel (csapadékrendszerek megjelenése, nagyobb szél, nagyobb gyorsulások, nagyobb hõ- és nyomás-gradiensek, stb.), ezért ott az ún. Ljapunov-kitevõ nagyobb (ez a kitevõ a meteorológusok számára valahogy azt akarja megmutatni, milyen gyorsan szóródik szét a fáklya). Ennek gyakran az a következménye, hogy a ciklon mozgását nagy hibával számolják. De egy adott rácspontban az elõrejelzett lehûlés elmaradásának, és egy nem elõrejelzett lehûlés bekövetkezésének a valószínûsége nagyjából ugyanannyi. Ha nem ugyanannyi lenne, akkor az már nem statisztikus hiba lenne, hanem szisztematikus (="rossz a modell"), okát pedig vagy a modellben, vagy a klímában kellene keresni.

Szerintem azért, mert ha ismered a valós arányt és a szûrõn keresztül beépítve ráhúzod a modellre, akkor több kimenetet nézve kisebb lesz a beválása.
Másként: A hidegelárasztásos kimenet egy valõszínûség és ha statisztikai módszerrel, "intuitív módon" megpróbálod szükíteni, akkor egy hosszabb idõszakot nézve rosszabb lesz az elõrejelzés, mintha benthagynád az ilyeneket is.

De Salo kolléga remélem felhomályosít majd