"Óceáni trutyival nem sokra megyünk az a baj" - javaslom bátran nézz utána az utóbbi 10-20 év 5+ centis havazásainak, hogy milyen időjárási körülmények között hullottak le, ez már a múlt, ebben nincsenek valószínűségek, bizonytalanságok, ezek olyan körülmények között hullottak le, amit az archív térképeken látni fogsz.
Túlságosan nagy a félelem azoktól a légáramlatoktól, amik tartalmaznak óceáni légtömeget.. Az oldalon lévő véleményvezérek belesujkolják mindenki fejébe, hogy máshogy normális tél már nem lehet, csak ha 1987-es mértékű hideg szakad le. Annyiban igazuk van, hogy ha ilyen hideg szakad le, akkor hőmérsékleti szempontból már 100% téli időszakot kapunk, és minden lehetséges apró csapadék is megmaradó havazásként jelentkezik. Ha jól szakad le a hideg, akkor pedig érkezhetnek olyan nagyvadak, amikre még évtizedek után is emlékezni fogunk. 
VISZONT! Elég sok olyan csaknem országos, jelentős havazást fel tudok idézni, amikor az érkező hideg mértéke nem csak tizedannyi volt, de nem a Kelet-Európai síkságról érkezett, hanem bőséges óceáni levegő bekeveredéssel. Nem biztos, hogy ezek az évtized vagy évszázad havazásai voltak, de amiket mostanában tapasztalunk, azokhoz képest gigabrutál jelzőt lehet rájuk mondani.

A hosszútávú előrejelzések tekintetében és az 1987-es szezonhoz hasonló hidegleszakadások fürkészésével kapcsolatban pedig az a véleményem, hogy még véletlenül sem ugyanaz az esélye hosszútávon egy extrém téli időszaknak vagy egy olyannak, ami itt pont annyira langymeleg, hogy havazás helyett eső essen.

Bár nem végeztem pontos kutatást a témában, de emlékezetből elővett tapasztalataim szerint a téli időjárásunk kb. így épült fel arányait tekintve (az elmúlt pl. 15 évben), hogy:

- kb. 20%-ban történik velünk valóban erős hidegleszakadás vagy lesz egy téli évszaknak legalább a fele negatív anomáliás és ezzel lehet még túlságosan is jóindulatú voltam
- kb. 20%-ban van olyan időjárási helyzet, amikor legnagyobb szerencsével sem eshetne megmaradó hó, mert olyan meleg van
- a maradék 60%-ában pedig ezeknek a keveréke fordul elő, beleértve azokat a fagyos hidegpárnákat, amikor biztos nem fog jelentős hó esni, maximum pár erőmű közvetlen környezetében vagy azok a helyzetek, amikor kicsit több meleg, de kevesebb hideg vagy pont fordított arányú légtömeget tartalmazó makroszinoptikus helyzetben találjuk magunkat

És lehet, hogy a 20%-os arányú hidegebb periódusokban 50% az esélye, hogy nagy területen jelentős hó essen, de ha a számosságban 60%-os arányú köztes helyzeteknek 30%-ában esik jelentős hó, akkor ez utóbbi sacc/kb. már több havat jelent, mintha csak a tisztán lábas vagy sarkvidéki verzióban hinnénk.

Én a hosszútávú előrejelzéseimben is alkalmazom a múltamra visszatekintő tapasztalataimat, így szoktam helyén kezelni a 250 óra felett szélsőségesen lefelé vagy felfelé elszálló tagokat is. Mindig a köztes verzióknak van meg a legnagyobb esélye, ezért nem érdemes állandóan a szélsőségekkel foglalkozni.

Pont ezért nem is dőlök a kardomba, mert a távoli jövő nem mutat embertelen hidegelárasztást, mert nekem jó a kevésbé hideg is, ha cserében történhet  ettől több - aminek elég nagy az esélye abból kiindulva, hogy ez a jelenlegi, átlagtól negatív hőmérsékleti irányban eltérő hidegleszakadás a környékemen a maszatoláson kívül nem sokmindent okozott/okozhat. És hogy őszinte legyek, bár voltak helyek, ahol említésre méltó hó esett, nagyon regionálisan még 10+ cm hozam is előfordult, de azért valljuk be, hogy ez gyenge.

Én biztos nem fogom a minőségi igényeimet lentebb adni a tél szempontjából, mert véleményem szerint annyira nem vagyunk előrehaladva a globális felmelegedésben, hogy indokolt lenne tapsolnom, ha leesik 1-2 cm hólepel. vidám Viszont az 1987. mértékű hidegleszakadások - bár nem egyszer fordultak elő már életemben - akkor sem egy általánosnak vehető állapotát írják le a klímánknak.