Valóban, a Balaton-part gyakori zivatarainak orográfiai oka (is) van: a tavat övezõ lejtõk erõteljes felmelegedése. Rendkívül gyakori, hogy a Balaton vonalában dny-ról ék-re haladó zivatarlánc a tó fölött kettéválik: egyik ága az északi, a másik a déli partot követi, a hûvös vízfelszín fölött általában kevesebb a felhõ.
Gyõr környékének "mázlija" a következõkre vezethetõ vissza véleményem szerint: mostanában nem ritka, hogy a szlovén rendszerek az Alpok keleti elõterében mozognak é-ék felé. Bécs alatt még jobban "felfújják magukat", rendszerint itt születik meg a SC. Az erõs zivatargócokat ezután a Kisalföld északi részének érintésével viszi az áramlás végig a Felvidéken. Sz-Sz-B rendszerint még "beleér" ebbe a zónába, innen az ottani erõs zivatarok. A Kisalföld északi felén vonuló rendeszer hébe-hóba érinti Gyõr környékét, azonban délebbre már nem jut el. zivatar