Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Én olvastam az elméleted és lehet alapja neki! Viszont 2006/2007 nagyon kiugró év az elméletbõl. Mert lehet rosszúl értelmezem ha a nyugati áramlás leáll, ugyan lehetünk elõoldalon,elõbb utóbb hátoldalra kell kerülnünk! A teleknek az átlagosnál hidegebbeknek, a nyaraknak meg melegebbeknek kellene lenniük! Viszont a nyarak jóval melegebbek, a telek inkább enyhébbek! Most ebben az esetben vegyük az egész Kárpátmedencét ne csak Nyugat_Mo.t
A múltkor olvastam egy interjút, melyet Mõcsényi Mihállyal készítettek, aki az idén - 93 éves korában - megkapta a tájépítészek "Nobel-díját". Nos, õ a felmelegedést természetes folyamatnak tartja; a szén-dioxid hatását ebben a folyamatban pedig nevetségesen kicsinek.
Elmondja, hogy az utóbbi évszázad termésátlag növekedései nem annyira a mûtrágyázásnak és a technológiai fejlõdésnek köszönhetõek, mint a levegõben lévõ "céókettõ" feldúsulásának. Ugyanakkor a szintén üvegházhatású vízpárához képest a szén-dioxid mennyisége a Földünk légkörében olyan, mint egy elefánthoz képest egy mákszem töredéke. Említi azt is, hogy 1 négyzetméternyi növényzet a felette lévõ 25m magas légoszlop utolsó szén-dioxid molekuláját is felhasználja 1 óra alatt. Nem tudom igaza van-e mindenben; de valószínûleg õt nem lehet megvenni. Sajnos a cikket nem találom a neten, így linkelni nem tudom. A magyar Nemzet hétvégi mellékletében olvastam, talán egy hónapja.
Elmondja, hogy az utóbbi évszázad termésátlag növekedései nem annyira a mûtrágyázásnak és a technológiai fejlõdésnek köszönhetõek, mint a levegõben lévõ "céókettõ" feldúsulásának. Ugyanakkor a szintén üvegházhatású vízpárához képest a szén-dioxid mennyisége a Földünk légkörében olyan, mint egy elefánthoz képest egy mákszem töredéke. Említi azt is, hogy 1 négyzetméternyi növényzet a felette lévõ 25m magas légoszlop utolsó szén-dioxid molekuláját is felhasználja 1 óra alatt. Nem tudom igaza van-e mindenben; de valószínûleg õt nem lehet megvenni. Sajnos a cikket nem találom a neten, így linkelni nem tudom. A magyar Nemzet hétvégi mellékletében olvastam, talán egy hónapja.
Még egy tünet, ami a meridionalitás eluralkodására utal: az átmeneti évszakok határozott megrövidülése, a téli és a nyári hõmérsékletek közel kerülése az idõben. Példája a 2003-as és az idei õsz, mikor a nyárias hõmérsékleteket és a havat csak néhány hét választotta el egymástól. Vagy az idei tavasz, mikor április elején még hózáporok voltak, a végén pedig 30 fokok.
Magyarázat: a mi átmeneti évszakainkban északon még/már ott a tél, délen pedig a nyár. Zonális áramlás, izoterm advekció esetén ezek hosszú ideig szeparálva vannak egymástól, a hideg vagy a forróság nem tud ránk rontani.
Nem így meridionalitás esetén: az észak-déli légmozgások már az átmeneti évszakokban is gyakran ránk rántják -általában felváltva- a télies és a nyárias hõmérsékletû légtömegeket.
Magyarázat: a mi átmeneti évszakainkban északon még/már ott a tél, délen pedig a nyár. Zonális áramlás, izoterm advekció esetén ezek hosszú ideig szeparálva vannak egymástól, a hideg vagy a forróság nem tud ránk rontani.
Nem így meridionalitás esetén: az észak-déli légmozgások már az átmeneti évszakokban is gyakran ránk rántják -általában felváltva- a télies és a nyárias hõmérsékletû légtömegeket.
A homokhátságok éves átlagos csapadéka 450 mm környékén van.
Ez ugye az átlag, ha ennél csak 50 mm csapadék hullik, akkor már csak 400 mm-rõl beszélünk, ami nagyon kevés.
50 mm-el kevesebb éves csapadék meg könnyen összejön, akár egy ciklon vagy egy zivatar kimaradása is elég hozzá.
Vedd azt, hogy homoktalaj, ami gyorsan kiszárad, gyér növényzet, ami szintén az alacsony páratartalmat segíti, tehát nagyon könnyen alakul ki szárazság.
Az idei borzalmasan aszályos évben Kecskemét, ami közel van a homokhátsághoz, 350 mm-nél tart októberrel bezárólag.
Tehát akár kijöhet még a két visszalévõ hónap alatt 450 mm-es átlag is, de a 400 majdnem biztos.
Kiskunhalas és Kiskunmajsa is 400 mm körül van most, ami simán lehet még 450-500 mm közötti, ami egy normál éves átlag közeli, kicsivel az alatti érték lesz.
Persze az eloszlás a probléma, hogy 2 hónapig nem esik, utána meg lezúdul két nap alatt 40 mm.
2010-ben bõven volt csapadék (1000 mm felett), elõtte sem voltak száraz évek, mindkét helyen 2008-ban és 2009-ben is 600 mm-es év volt.
Az elmúlt 2 év csapadékeloszlása volt a legfõbb probléma.
A homokhátság egyébként is aszályos hely, a feltûnõbb dolog az, hogy az ország egyébként legcsapadékosabb somogyi és zalai tájait is durva aszály sújtotta az elmúlt két évben.
Reméljük ezzel a mostani váltással ennek vége.
P kapitány!
Hogy az omsz miben téved vagy miben nem, azt nem írom le inkább, de egy biztos: amiket én írogattam a fórumokon a klímaváltozással kapcsolatban már 3-4-5 évvel ezelõtt, azt azóta sem láttam leírva szinte sehol ugyanúgy, pedig az idõjárás azóta engem igazolt.
Én már 4-5 évvel ezelõtt leírtam, hogy a nyugati áramlás gyengült, kis túlzással megszûnt, ezek helyett sok a brit-szigeteki és atlanti-óceáni blokking, a nyugati áramlás helyett a meridionális áramlás vette át a fõszerepet, stb stb, ezt még csak most kezdik kapizsgálni.
Csak amire végleg észreveszik, visszaáll a klíma a kiegyenlítettebb, nyugati áramlásos blokkba.
Hogy milyen érdek merre, hova, milyen módon vetül ki, ezt meg nem tudhatjuk!
Ez ugye az átlag, ha ennél csak 50 mm csapadék hullik, akkor már csak 400 mm-rõl beszélünk, ami nagyon kevés.
50 mm-el kevesebb éves csapadék meg könnyen összejön, akár egy ciklon vagy egy zivatar kimaradása is elég hozzá.
Vedd azt, hogy homoktalaj, ami gyorsan kiszárad, gyér növényzet, ami szintén az alacsony páratartalmat segíti, tehát nagyon könnyen alakul ki szárazság.
Az idei borzalmasan aszályos évben Kecskemét, ami közel van a homokhátsághoz, 350 mm-nél tart októberrel bezárólag.
Tehát akár kijöhet még a két visszalévõ hónap alatt 450 mm-es átlag is, de a 400 majdnem biztos.
Kiskunhalas és Kiskunmajsa is 400 mm körül van most, ami simán lehet még 450-500 mm közötti, ami egy normál éves átlag közeli, kicsivel az alatti érték lesz.
Persze az eloszlás a probléma, hogy 2 hónapig nem esik, utána meg lezúdul két nap alatt 40 mm.
2010-ben bõven volt csapadék (1000 mm felett), elõtte sem voltak száraz évek, mindkét helyen 2008-ban és 2009-ben is 600 mm-es év volt.
Az elmúlt 2 év csapadékeloszlása volt a legfõbb probléma.
A homokhátság egyébként is aszályos hely, a feltûnõbb dolog az, hogy az ország egyébként legcsapadékosabb somogyi és zalai tájait is durva aszály sújtotta az elmúlt két évben.
Reméljük ezzel a mostani váltással ennek vége.
P kapitány!
Hogy az omsz miben téved vagy miben nem, azt nem írom le inkább, de egy biztos: amiket én írogattam a fórumokon a klímaváltozással kapcsolatban már 3-4-5 évvel ezelõtt, azt azóta sem láttam leírva szinte sehol ugyanúgy, pedig az idõjárás azóta engem igazolt.
Én már 4-5 évvel ezelõtt leírtam, hogy a nyugati áramlás gyengült, kis túlzással megszûnt, ezek helyett sok a brit-szigeteki és atlanti-óceáni blokking, a nyugati áramlás helyett a meridionális áramlás vette át a fõszerepet, stb stb, ezt még csak most kezdik kapizsgálni.
Csak amire végleg észreveszik, visszaáll a klíma a kiegyenlítettebb, nyugati áramlásos blokkba.
Hogy milyen érdek merre, hova, milyen módon vetül ki, ezt meg nem tudhatjuk!
Pedig elõfordulhat. Az elmúlt 2000 évben többször megesett, hogy szine egyik pillanatról a másikra a futóhomokkal borított felszín kiterjedése jelentõsen megnövekedett a Kárpát-medencében, majd hasonló gyorsasággal ismét visszahúzódott.
Szélsõségesebb és kevésbé szélsõséges idõszakok észrevehetõk ugyan, de ezeket intervallumokba tuszkolni, szerintem kissé erõs. Mellesleg a XX. században viszonylagos döglés volt a szélsõségekben, úgyhogy ahhoz az idõszakhoz képest szinte minden másik szélsõségesnek nevezhetõ.
Az igazi szélsõségesség 1540 volt.
Szélsõségesebb és kevésbé szélsõséges idõszakok észrevehetõk ugyan, de ezeket intervallumokba tuszkolni, szerintem kissé erõs. Mellesleg a XX. században viszonylagos döglés volt a szélsõségekben, úgyhogy ahhoz az idõszakhoz képest szinte minden másik szélsõségesnek nevezhetõ.
Az igazi szélsõségesség 1540 volt.
A kolompért se tanítják, mégis létezõ szó és még lehetne sorolni pár tucat ilyet kapásból. Otthon is használják a mámát, én is így mondtam gyerekkoromban, csak utána alkalmazkodtam az elvárt normához, ami viszont nem jelenti azt, hogy ezt a szót nem lehet használni. Ez nem helyesírási hiba, hanem egy régies szó.
Ugyan-ugyan, ugye nem gondoljuk, hogy az OMSz szakembereit is a nemzetközi pénzvilág, meg a bulvár, meg a nem tudom miféle csoportok tartják kezükbe.
Kedves floo! A homokhátságok máris elkezdõdött. Óriási problémák vannak ott.
Nekem az a furcsa ebben,hogy mindig az hangzik el,hogy a felmelegedés-klímaváltozás a bulvár média szenzáció hajhászása,vagy éppen ha nemzetközi szakértõrõl van szó,õt a nagy globál pénzügyi világa befolyásolja,hogy azt mondja amit. Ugyanakkor,most magától az elnöktõl lehetett hallani,de korábban több klímakutatótól is akik az OMSZ-nél dolgoznak,a permanens komoly további felmelegedést vízionálnak. Például ebben a cikkben: Link OMSZ-t pedig sem a bulvár,sem a nemzetközi pénzpiacok által komoly szerepben lévõ szervezetnek nem tartom,"csak" szakértõknek. Most akkor õk is tévednek?
Elsivatagodás egészen biztosan nem lesz.
Például azért sem, amiért 2003-ban bele akarták vezetni a Rábát a Balatonba, majd 2005-ben vízben álltak a partmenti nyaralók.
Vagy ugyanez fordított sorrendben 2010 és 2012 kapcsán.
A szélsõségesedés okozója az anticiklon blokkingok számának megnövekedése, ez kiegyenlítetlenebb csapadékeloszláshoz vezet, ez pedig olyan formán jelenik meg nálunk, hogy kevesebb csapadék hullik.
Aztán nem biztos, hogy az elkövetkezõ három év nem lesz átlag feletti csapadékú.
Ha pedig a megfigyelésem helyes, csupán 10-15 évet kell kihúznunk ezzel a szélsõséges klímával, utána jön majd a kiegyenlítettebb 30-35 év.
Miért gondolom így?
Nem azért, mert "csak", vagy mert "szerintem", hanem utána lehet nézni az adatok között, hogy nem alaptalan a megfigyelésem.
Például azért sem, amiért 2003-ban bele akarták vezetni a Rábát a Balatonba, majd 2005-ben vízben álltak a partmenti nyaralók.
Vagy ugyanez fordított sorrendben 2010 és 2012 kapcsán.
A szélsõségesedés okozója az anticiklon blokkingok számának megnövekedése, ez kiegyenlítetlenebb csapadékeloszláshoz vezet, ez pedig olyan formán jelenik meg nálunk, hogy kevesebb csapadék hullik.
Aztán nem biztos, hogy az elkövetkezõ három év nem lesz átlag feletti csapadékú.
Ha pedig a megfigyelésem helyes, csupán 10-15 évet kell kihúznunk ezzel a szélsõséges klímával, utána jön majd a kiegyenlítettebb 30-35 év.
Miért gondolom így?
Nem azért, mert "csak", vagy mert "szerintem", hanem utána lehet nézni az adatok között, hogy nem alaptalan a megfigyelésem.
Nálunk a délkeleti irány a "rohadt szugla" - zug -, onnan érkezö zivatarok elöntenek rendszerint.
Nálunk helyi idõjárási szólások vannak. Pl. Putyó felõl mindig nagy esõ jön ha arról borul, Kiskörén (szomszédos település) érdekes módon ezt Putyókának hívják. De hogy ez a putyó honnan jött azt nem tudom mert ilyen nevõ területrõl nem tudunk.
A másik a híres "Sarudi szél". Ez a másik szomszéd településrõl kapta a nevét és nem véletlenül. Amikor a mediterrán ciklonok befordulnak szinte mindig van 1 napos igen erõs ÉK-i szél, ami egyébként Sarud felé van.
A másik a híres "Sarudi szél". Ez a másik szomszéd településrõl kapta a nevét és nem véletlenül. Amikor a mediterrán ciklonok befordulnak szinte mindig van 1 napos igen erõs ÉK-i szél, ami egyébként Sarud felé van.
Erös szél fúj Mátyusföldön mámo is, az elöbb már hosszabb/rövidebb áramkimaradások is voltak... bár ez nem annyira szokatlan itt.
Én is szoktam használni tájszólásokat, néha direkt, néha spontán...Nincs abban semmi ciki, inkább az ciki, amikor egy határon túli jobban tud magyarul mint egy csonkaországi...Lépten - nyomon elõfordul ez, pedig nekik nehezebb, mint annak aki egy ilyen homogén etnikumú országban él!
Ide ma érkezett meg a késõ õsz, bezárult a ködtakaró! Érdekes dolog, hogy tavaly ezekben a napokban hideg ÉK-i szél lendült (+- néhány nap!), száraz hideg szél, mondtuk is itt néhányan megérkezett a tél...És valóban télies november lett.
Ide ma érkezett meg a késõ õsz, bezárult a ködtakaró! Érdekes dolog, hogy tavaly ezekben a napokban hideg ÉK-i szél lendült (+- néhány nap!), száraz hideg szél, mondtuk is itt néhányan megérkezett a tél...És valóban télies november lett.
Így igaz, egész szépen szivárog vissza a csapadék a nyugati részekre hétfõre, ide az ECM 15 mm körül vár, nem is lenne rossz ha bejönne, majd meglátjuk.
Ez folytatódni látszik az elkövetkezõ idõszakban is ezt írtam tegnapelõtt is, a csapadék nagyobb része nyugaton várható majd, mert kelet felé szétesnek, másrészt a frontok mozgása többnyire ÉK-i azaz tõlünk nyugatra húznak fel, kelet felé ugyanis beleakadnak az AC-be.
Akkor nyugat és észak, nagy eltérés nem lesz szerintem, illetve az Alpokalján valóban több hullhat valamivel. Csak a Kékes maradjon száraz reggelig.
Azért ez a hétfõi esõ egész szépen visszakerült, pedig 2 napja eléggé veszett fejszének tûnt a dolog.
Szép estét kivánok mindenkinek! Ez pontosan igy van a román nyelvben is: azi (ma), astãzi (máma). A szépirodalomban se szeri, se száma alkalmazásának. Csalókásan vékony fátyollepelfelhõ boritja az égboltot (lám, az ég és az égbolt is ugyanaz, mindkét szót használjuk.). (Milyen szerencsések vagyunk anyanyelvünk gazdagságával.) Nem biztos, hogy éjszaka köd képzõdik, ha mégis, rövidebb életû lesz, mint ma volt. Ehhez persze frissebb szélre is szükség van.
De, helyes és használható a máma szó, akárcsak a jösztök. Bár mifelénk többnyire parasztoktól hallani ezeket.
Jaja, bár az elõzõ futásban is, ahol még megvolt... már 360 óránál eltöri az északi viharciklon és dõlt volna be a hideg északról. Kicsit megnéztem a lehetõségeket, írtam róla a hosszútávúba kicsit, mielõtt még "elhúznék az anyámba".
A friss fõfutás már inkább a hófanoknak kedvez a legvégén. Abban igazad van, hogy az anticiklonos hidegpárnánál pozitív hõmérséklet mellett nincs rosszabb, így a mostani változat nekem is jobban tetszik, de egyelõre ez is csak álom kategória. A nagy csapongásból ítélve viszont valami változás lehetséges a hónap végén, kérdés, milyen irányban.
Bezony bezony messze, el is adom a 10 köbméter fát...
Mámma csal a délutáni órákban szakadozott fel a ködfelhõzet, csipõs volt az idõ az élénkebb szél lökésekkor.
Mámma csal a délutáni órákban szakadozott fel a ködfelhõzet, csipõs volt az idõ az élénkebb szél lökésekkor.
Mikkel nem riogat a GFS 300 óra felett: Link ez roppant kellemetlen lenne. Az északi zonalitásnál akármi jobb.
Csak hogy megértsd, páran miért "kötnek beléd": Egy hsz-en belül írod, hogy "a hónap vége felé" és hogy "november 20-ig". Döntsd el, hogy mi a véleményed, legyél konzekvens. És ha netán valaki rámutat, hogy balfékséget írtál, akkor azt vedd segítségnek (ha normális stílusban íródott, mint ahogy pl. én is igyekeztem fogalmazni), ne pedig örökösen a kimagyarázást keresd. Ezt se vedd belédkötésnek.
Kaján vigyor az ábrázatomon, mert melegedõ idõszak ide, vagy - oda tutira lesznek telek a jövõben is amikor nem kéthetet, hanem több hétnyi zord téli idõszakokat kell "kibírni".
Nagyon szép novemberi idõnk volt ma itt, a szép délutáni napsütésben mesésen "ragyogtak" a sárgás, pirosas fák, igaz az élénk szél kicsit rontott a hõérzeten.
Látom néhányan kezdik kiereszteni a felgyülemlett gõzt.Nincs ezzel semmi baj csak ez az oldal másra van fenntartva.Remélem visszatérünk az idõjáráshoz,akármilyen eseménytelen is lesz a hétfõi gyenge front után.
T max. 7,8 fok erõsen párás,reggel ködös idõ volt.Hamisítatlan november.
T max. 7,8 fok erõsen párás,reggel ködös idõ volt.Hamisítatlan november.
Figyelem, a nyomásfáklya 45 hPa-t szór az idõszak vége felé.
Láttam azóta már "normalizálódott" a helyzet a friss fáklyán,az az 1-2 tag meg jelentéktelen ami a lehûlést adja... Átlagon felüli aztán a hónap vége felé egyre inkább átlag körül T850 a legvalószínûbb ami most kinéz...
Nyuli:November 20-ig!Reggel ezen az idõszakon belül több tag is lehûlést adott,de most már a fele fel szállt az átlag fölé.
Nyuli:November 20-ig!Reggel ezen az idõszakon belül több tag is lehûlést adott,de most már a fele fel szállt az átlag fölé.
Lehet, hogy van de én még itt ilyennel nem találkoztam, ne haragudj de megdöbbentem!
Ne hagyd hogy a fáklya bohócot csináljon belõled, mert ha minden (ámok) futására, mint a messiásra tekintesz bele fogsz kavarodni , mint kiscica a gombolyagba!