2019. március 27., szerda

Kérdések és válaszok

Adott napon: 
Keresés:
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
#18876
Érdekes és elgondolkodtató. Köszönöm az infót!
#18875
Talán ez a nyilvánosság segíti a pontos fizikai mechanizmus megtalálását is:
Link
#18874
Természetesen. A hipotézis önmagában nem elég, azt a következő lépésben bizonyítani kell. Pl. hogy A-ból  B lett, a feltételezett mechanizmus jól magyarázza. Ugyanez a mechanizmus C-ből elvileg D-t csinál, D-ből meg E-t, etc. Ezeket kell a valóságban megfigyelni, hogy úgy van-e.
#18873
Szerintem pedig a hipotetikusan felállított összefüggési mechanizmusok veszélyesek, mivel bizonyítás híján ezek is csak találgatásszinten maradnak. Szerintem kizárólag bizonyított prediktorokat lenne szabad nyilvánosságra hozni. 
#18872
Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71840 - 2019-03-18 21:02:23)

Pár nappal ezelőtt ismét a kezembe került Koppány Györgynek "Az időjárás hosszútávú előrejelzése" című könyve. Ezt az 1984-es kiadású, rövid könyvecskét sok évvel ezelőtt egyszer már végigolvastam, és most megint. Mondhatom, ezúttal is "tágult a fejem"  Lényegre törő, világos,  elejétől a végéig érthető írás. Nélkülözi a manapság oly gyakori erőltetetten tudományos hangvételt, az adatok, táblázatok, diagramok özönét, ami gyakran zavarja, elfedi az alapkoncepciót. Aki hozzá tud jutni a könyvhöz, olvassa el.
Bár gyanítom, hogy a numerikus modellek kifejlesztése, tökéletesítése miatt a könyvben foglaltak jó része mára csupán tudománytörténeti érdekesség, mégis gondolatébresztő dolgokkal ismertet meg, amelyek talán itt, a Metneten is közérdeklődésre tarthatnak számot.
Elhatároztam, hogy heti egy alkalommal "szemezgetek" a könyvből. Íme, az első "adag":

"A múlt század utolsó évtizedeiben Indiában, majd pár évtizeddel később Indonéziában kísérletek történtek a monszunesők mennyiségének előrejelzésére. Az évszakos csapadék-előrejelzés céljára kidolgozott tudományos módszert az indiai meteorológiai szolgálat akkori vezetője, T.G. Walker  az 1900-as évek elején publikálta. A módszer kidolgozásához az akkor már a világ öt kontinensén elszórtan működő, elég gyér állomáshálózat mérésadatait használta fel. Feltételezte, hogy a világ bármely pontján fellépő időjárási anomáliák nem elszigetelt jelenségek, hanem olyan általános cirkulációs rendellenességeket tükröznek, amelyek valamilyen formában továbbterjednek, és hosszabb-rövidebb idő múlva eljuthatnak a világ legtávolabbi vidékére is. Ezért összegyűjtötte valamennyi kontinensről a rendelkezésre álló havi időjárási adatokat, így pl. a hőmérséklet, légnyomás és csapadék havi anomáliáit. Ezután kapcsolatot keresett a tárgyévben lehullott monszuneső mennyisége és az ezt megelőző évből vett különböző havi anomáliák között. A legjobb korrelációt mutató havi anomáliákat kiválasztva, ezeket az indiai monszunesők prediktorainak használta. Mivel a kiválasztott prediktorok az északi és déli félteke különböző pontjai és az indiai nyári esőmennyiség közötti statisztikai kapcsolatra, azaz korrelációra épültek, azt a módszert világkorrelációs módszernek nevezték el.
A módszer hiányossága, hogy a világ legkülönbözőbb helyeiről és a megelőző év legkülönbözőbb hónapjaiból összeválogatott prediktorok, valamint az indiai nyári esőmennyiség közötti statisztikai kapcsolat konkrét fizikai magyarázatával adós maradt"

Megjegyzés: mi is ismerünk ilyen prediktoros távelőrejelző módszert. Azaz, nincs új a nap alatt. A szóban forgó statisztikai módszer esetében is az ötletgazda deklaráltan adós maradt a fizikai magyarázattal. Véleményem szerint legalábbis hipotetikusan mindenképp fel kell állítani valamiféle mechanizmust, ami két, statisztikailag összefüggeni látszó jelenséget összekapcsol. Egyébként könnyen mondhatják mások, hogy látszat-összefüggésről lehet szó.
#18871

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai műszerek otthon (#20223)
#18870
Jó estét Minden Kedves Fórumtagnak!

Érdeklődni szeretnék: külső meterológiai állomás által mért adatokat lehet feltölteni az oldalra, pl: 1 perces feltöltés hőmérséklet, csapadék, szél, légnyomást...stb...

Köszönm előre is a választ!!!
#18869
Ezt sejtettem én is. tornado exante, JoeJack, köszönöm! Szép estét kívánok! 
#18868
Ami így néz ki: 1 B/h = 60 km/h kacsint
#18867
1 Bazsa/óra, viccesen utalva fórumtársunk szélmániájára. nevet
#18866
Mit jelent az "1 b/h" jelzés a szelek világában? A kérdést előre is megköszönöm! Szép napot kívánok!  
#18865
Pedig ha más nem, akkor Imrénk biztos tudja...
#18864
Nem kaptam meg nevet
#18863
El, csak titkolgatják, mintha valami szupertitkos adat lennehányLehet azóta már privátban meg is kaptad a módszert.
#18862
Köszi!
#18861
Szia! Nem. 
#18860
Sziasztok!

Elérhetőek az OMSZ állomásainak tizedre pontos hőmérséklet adatai valahol az oldalukon? 
Köszi.
#18859
Szia "coontac" !

Köszönöm szépen, megtaláltam.
#18858
Szia!

Természetesen megvan. Itt Link válaszd ki a mappát (KIVÉVE a "Friss képek"), majd a megfelelő almappát, és ott a bal felső sarokban látnod kell a "Kép feltöltése" linket, arra kattints, és jöhetnek a képek. A feltöltésre vonatkozó szabályzatot a képtárban találod, azt olvasd el kérlek, hogy minden rendben menjen nevet
#18857
Sziasztok Modik!

Korábban volt kép feltöltési jogom.
Megvan ez még, csak én nem találom a megfelelő helyet?
#18856
Köszi a helyesbítést!

Már nem emlékszem hol olvastam, valami cikkben, de lehet akkor sem volt hiteles.
#18855
A felbontás valóban 25 km-re nő, de a linkbeli pdf 3. oldala szerint azért 80 tag nem lesz. Tízzel növelik, 30 perturbált + a kontroll lesz. Viszont úgy néz ki, hogy 35 napig fogják futtatni. Link
#18854
Köszi!

Azt hittem, valamelyik a konvektív, de úgy sehogy se stimmelt.
#18853
Zöld=eső, lila=vegyes, kék=hó.

A fagyott eső általában kék, a lila időnként hó, máskor meg eső. Az ónosra most így nem emlékszem.
#18852
Köszi a válaszokat!

Akkor még egy, mert az istennek nem akar magától kiderülni:
Mi az a három színskála az UM-csapadéktérképeken?
#18851
80 tag... szeret
#18850
Ha minden igaz, akkor 80 tag lesz és az ensemble előrejelzés horizontális felbontása is nő 35 km-ről 25 km-re.
#18849
Most még nincsenek, ill. nem nyilvánosak.
#18848
És neki nincsenek perturbált tagjai?
#18847
A fáklyán szerepel, mintha egy perturbált tag lenne. Link
#18846
A Para látszik valahol térképek helyett idődiagramok, pl. fáklya formájában?
#18845
Sőt, ha záporos az ónos csapadék, akkor az ónos eső mellé a zápor ikont is kirakom. nevet 
Nagyon akarom tudni, hogy melyik napokon van könyvek vagy nem konvektív csapadék. 
#18844
Köszönöm a válaszokat, a tegnapit javítom is.
Próbáltam ezt a hsz-t egy "tetszik" gombbal elintézni, de frissítés után is "0"-t ír ki.
#18843
Ha csak ónos eső esett, akkor csak az ónosat kell jelölni.
#18842
Csak az ónost kell. 
#18841
Egy egyszerű kérdésem lenne, mert elbizonytalanodtam.
A napi adatok felvitelekor ónoseső esetén csak az "ónos" négyzetet, vagy ezzel együtt az esőt is be kell pipázni?
Én eddig mindig az esőt is bejelöltem.
#18840
A Vojejkov tengely.Mért tud ilyen ritkán kialakulni? Pedig az egy jó kis időjárási helyzet ami jó kis telet tudna okozni nálunk.Gondolom az csak száraz hideggel járna csak.
#18839
Hát sokféle helyzetben tud itt azért sok hó esni, csak ezek ritkák.
#18838
Értem.
A másik az,hogy akkor milyen időjárási helyzetnek kénne kialakulnia ahhoz,hogy legyen tél? De leginkább ilyen epizód szerű téies időjárás tud kialakulni.
#18837
Azért, mert nem alattunk vannak a hegyek, hanem körülöttünk. Plusz a Golf-áramlat. És a Földközi-tenger is lehetne közelebb.
#18836
Nekem több kérdésem is lenne.
Először az,hogy mért nem tud olyan időjárási helyzet kialakulni a téli időszakban,hogy nálunk az  igazi tél is legyen belőle?
#18835
Sziasztok! Valaki meg tudja pontosan mondani mikor is regisztráltam ide a metnetre pontosan?
Én 2003 január vagz februárra emlékszem, reg. számom: 1213.
#18834
Valóban, csak szét kell nézni jobban, köszi a választ!
#18833
Szia! A radarkép alatt, a jobb oldalon találsz egy rövidebb összefoglalót a kettő közötti különbségről, részletes leírást pedig a Radar ismertetőben olvashatsz. nevet
#18832
Sziasztok! Az OMSZ radarképen mit jelent a jobb felső sarokban látható CMAX? Rákkantintva egy országos radarkép jelenik meg valamivel több jellel, mint az "Országos" radarkép.
#18831
Én meg jó pár évig dolgoztam fent a radarállomáson, és bőven volt éjszakai jégveszélyes helyzet és jégverés is sajnos. Mint említettem, ugyan drága a beavatkozás, de a jégkár még annál is nagyságrendekkel nagyobb lehet.
Az is közrejátszik még, hogy nem egyesével megy a bekapcsoltatás, hanem nagyobb térségenként egyszerre, így pl előfordulhat, hogy a terület keleti peremén zivatarok vannak, emiatt az egész térségben mennek a generátorok. Nem tudom, most mekkora egy klaszter, de régebben itt Somogy-Tolna-Baranyában először  kettő, majd 4 részből állt a hálózat. 
#18830
Én is üzemeltetek egy talajgenerátort, itt helyben, a kertemben van elhelyezve.
A védekezés hatékonysága azért javulhat majd, mert Kárpát-medence szerte elhelyeznek majd ilyen eszközöket, így nagyobb területen gátolhatjuk majd az esetleges jégveréseket.
Maga a rendszer egyébként szerintem még bőven fejlesztésre szorul. Nagyon sok a "felesleges" beüzemelés, főleg, amikor komplett éjszakákat töltöttem füstöléssel, miközben 32 év alatt (ennyi idős vagyok) még soha a büdös életben nem esett jég éjszaka nálunk.
Egyébként sem gyakori jelenség a jégeső-jégverés felénk, évente jó ha fél tucatszor poytog jég az égből. Igazán károkozó és emlékezetes jégverés is mindössze 2 szerepel az emlékeimben: az egyik tavaly volt, amikor a fél falut szétverte a jég és letiporta a microburst, illetve 2005 májusában volt a másik, amikor kevés, de alma méretű jegek potyogtak mindent összetörve amit csak értek.
#18829
Pláne, hogy a szupercellák jégméretét  ezzel a módszerrel nem lehet jelentősen befolyásolni. 
#18828
Az idei évben az is árnyalja a képet, hogy nem nagyon voltak szupercellák, erősebb példányok pedig, amikhez a jégesős károk nagyobb része szokott kapcsolódni, szinte egyáltalán nem (a június 12-ein kívül talán nem is volt más). Tavaly viszont volt belőlük több is, ami már eleve megdobta a jégkáros esetek számát. Így valóban csalóka lehet, ha az idei kevesebb jégkárt kizárólag a jégkár-mérséklő rendszer számlájára írják.
#18827
Amekkora a változékonysága a jégesős helyzeteknek, értelmes statisztikát csak 10-20 év múlva lehet készíteni a hatékonyságról.