2019. január 24., csütörtök

Kérdések és válaszok

Adott napon: 
Keresés:
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
#18871

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai műszerek otthon (#20223)
#18870
Jó estét Minden Kedves Fórumtagnak!

Érdeklődni szeretnék: külső meterológiai állomás által mért adatokat lehet feltölteni az oldalra, pl: 1 perces feltöltés hőmérséklet, csapadék, szél, légnyomást...stb...

Köszönm előre is a választ!!!
#18869
Ezt sejtettem én is. tornado exante, JoeJack, köszönöm! Szép estét kívánok! 
#18868
Ami így néz ki: 1 B/h = 60 km/h kacsint
#18867
1 Bazsa/óra, viccesen utalva fórumtársunk szélmániájára. nevet
#18866
Mit jelent az "1 b/h" jelzés a szelek világában? A kérdést előre is megköszönöm! Szép napot kívánok!  
#18865
Pedig ha más nem, akkor Imrénk biztos tudja...
#18864
Nem kaptam meg nevet
#18863
El, csak titkolgatják, mintha valami szupertitkos adat lennehányLehet azóta már privátban meg is kaptad a módszert.
#18862
Köszi!
#18861
Szia! Nem. 
#18860
Sziasztok!

Elérhetőek az OMSZ állomásainak tizedre pontos hőmérséklet adatai valahol az oldalukon? 
Köszi.
#18859
Szia "coontac" !

Köszönöm szépen, megtaláltam.
#18858
Szia!

Természetesen megvan. Itt Link válaszd ki a mappát (KIVÉVE a "Friss képek"), majd a megfelelő almappát, és ott a bal felső sarokban látnod kell a "Kép feltöltése" linket, arra kattints, és jöhetnek a képek. A feltöltésre vonatkozó szabályzatot a képtárban találod, azt olvasd el kérlek, hogy minden rendben menjen nevet
#18857
Sziasztok Modik!

Korábban volt kép feltöltési jogom.
Megvan ez még, csak én nem találom a megfelelő helyet?
#18856
Köszi a helyesbítést!

Már nem emlékszem hol olvastam, valami cikkben, de lehet akkor sem volt hiteles.
#18855
A felbontás valóban 25 km-re nő, de a linkbeli pdf 3. oldala szerint azért 80 tag nem lesz. Tízzel növelik, 30 perturbált + a kontroll lesz. Viszont úgy néz ki, hogy 35 napig fogják futtatni. Link
#18854
Köszi!

Azt hittem, valamelyik a konvektív, de úgy sehogy se stimmelt.
#18853
Zöld=eső, lila=vegyes, kék=hó.

A fagyott eső általában kék, a lila időnként hó, máskor meg eső. Az ónosra most így nem emlékszem.
#18852
Köszi a válaszokat!

Akkor még egy, mert az istennek nem akar magától kiderülni:
Mi az a három színskála az UM-csapadéktérképeken?
#18851
80 tag... szeret
#18850
Ha minden igaz, akkor 80 tag lesz és az ensemble előrejelzés horizontális felbontása is nő 35 km-ről 25 km-re.
#18849
Most még nincsenek, ill. nem nyilvánosak.
#18848
És neki nincsenek perturbált tagjai?
#18847
A fáklyán szerepel, mintha egy perturbált tag lenne. Link
#18846
A Para látszik valahol térképek helyett idődiagramok, pl. fáklya formájában?
#18845
Sőt, ha záporos az ónos csapadék, akkor az ónos eső mellé a zápor ikont is kirakom. nevet 
Nagyon akarom tudni, hogy melyik napokon van könyvek vagy nem konvektív csapadék. 
#18844
Köszönöm a válaszokat, a tegnapit javítom is.
Próbáltam ezt a hsz-t egy "tetszik" gombbal elintézni, de frissítés után is "0"-t ír ki.
#18843
Ha csak ónos eső esett, akkor csak az ónosat kell jelölni.
#18842
Csak az ónost kell. 
#18841
Egy egyszerű kérdésem lenne, mert elbizonytalanodtam.
A napi adatok felvitelekor ónoseső esetén csak az "ónos" négyzetet, vagy ezzel együtt az esőt is be kell pipázni?
Én eddig mindig az esőt is bejelöltem.
#18840
A Vojejkov tengely.Mért tud ilyen ritkán kialakulni? Pedig az egy jó kis időjárási helyzet ami jó kis telet tudna okozni nálunk.Gondolom az csak száraz hideggel járna csak.
#18839
Hát sokféle helyzetben tud itt azért sok hó esni, csak ezek ritkák.
#18838
Értem.
A másik az,hogy akkor milyen időjárási helyzetnek kénne kialakulnia ahhoz,hogy legyen tél? De leginkább ilyen epizód szerű téies időjárás tud kialakulni.
#18837
Azért, mert nem alattunk vannak a hegyek, hanem körülöttünk. Plusz a Golf-áramlat. És a Földközi-tenger is lehetne közelebb.
#18836
Nekem több kérdésem is lenne.
Először az,hogy mért nem tud olyan időjárási helyzet kialakulni a téli időszakban,hogy nálunk az  igazi tél is legyen belőle?
#18835
Sziasztok! Valaki meg tudja pontosan mondani mikor is regisztráltam ide a metnetre pontosan?
Én 2003 január vagz februárra emlékszem, reg. számom: 1213.
#18834
Valóban, csak szét kell nézni jobban, köszi a választ!
#18833
Szia! A radarkép alatt, a jobb oldalon találsz egy rövidebb összefoglalót a kettő közötti különbségről, részletes leírást pedig a Radar ismertetőben olvashatsz. nevet
#18832
Sziasztok! Az OMSZ radarképen mit jelent a jobb felső sarokban látható CMAX? Rákkantintva egy országos radarkép jelenik meg valamivel több jellel, mint az "Országos" radarkép.
#18831
Én meg jó pár évig dolgoztam fent a radarállomáson, és bőven volt éjszakai jégveszélyes helyzet és jégverés is sajnos. Mint említettem, ugyan drága a beavatkozás, de a jégkár még annál is nagyságrendekkel nagyobb lehet.
Az is közrejátszik még, hogy nem egyesével megy a bekapcsoltatás, hanem nagyobb térségenként egyszerre, így pl előfordulhat, hogy a terület keleti peremén zivatarok vannak, emiatt az egész térségben mennek a generátorok. Nem tudom, most mekkora egy klaszter, de régebben itt Somogy-Tolna-Baranyában először  kettő, majd 4 részből állt a hálózat. 
#18830
Én is üzemeltetek egy talajgenerátort, itt helyben, a kertemben van elhelyezve.
A védekezés hatékonysága azért javulhat majd, mert Kárpát-medence szerte elhelyeznek majd ilyen eszközöket, így nagyobb területen gátolhatjuk majd az esetleges jégveréseket.
Maga a rendszer egyébként szerintem még bőven fejlesztésre szorul. Nagyon sok a "felesleges" beüzemelés, főleg, amikor komplett éjszakákat töltöttem füstöléssel, miközben 32 év alatt (ennyi idős vagyok) még soha a büdös életben nem esett jég éjszaka nálunk.
Egyébként sem gyakori jelenség a jégeső-jégverés felénk, évente jó ha fél tucatszor poytog jég az égből. Igazán károkozó és emlékezetes jégverés is mindössze 2 szerepel az emlékeimben: az egyik tavaly volt, amikor a fél falut szétverte a jég és letiporta a microburst, illetve 2005 májusában volt a másik, amikor kevés, de alma méretű jegek potyogtak mindent összetörve amit csak értek.
#18829
Pláne, hogy a szupercellák jégméretét  ezzel a módszerrel nem lehet jelentősen befolyásolni. 
#18828
Az idei évben az is árnyalja a képet, hogy nem nagyon voltak szupercellák, erősebb példányok pedig, amikhez a jégesős károk nagyobb része szokott kapcsolódni, szinte egyáltalán nem (a június 12-ein kívül talán nem is volt más). Tavaly viszont volt belőlük több is, ami már eleve megdobta a jégkáros esetek számát. Így valóban csalóka lehet, ha az idei kevesebb jégkárt kizárólag a jégkár-mérséklő rendszer számlájára írják.
#18827
Amekkora a változékonysága a jégesős helyzeteknek, értelmes statisztikát csak 10-20 év múlva lehet készíteni a hatékonyságról.
#18826
Épp ma jelent meg egy részletesebb cikk OMSZ honlapján: Link A korábbi híradós riporttal ellentétben itt nincs szó arról hogy tovább mérséklődnének a károk az új szuperszámítógéptől. Inkább ez a lényeg: "Az országos hálózat operatívan májusban indult el, és jól vizsgázott, de hogy a jövőben is biztonságosan üzemeljen, informatikai fejlesztések váltak szükségesek"  és "Ez a modellek gyorsabb és megbízhatóbb elkészülését jelenti, valamint az OMSZ szakemberei képesek lesznek a veszélyes időjárási jelenségek - így a jégeső - helyének, idejének és bekövetkezési kockázatának pontosabb becslésére."  Megint a szenzációhajhászás, félreértés, tudatlanság lehetett az ok... Ráadásul mivel alig pár hónapja indult csak el az országos védekezés így nem is lehet majd érdemben összehasonlítani az idén nyári keletkezett károk arányát a következő évek arányával. 
#18825
Jó kérdés. Természetesen a jobb előrejelzés nagyobb hatékonyságot jelent, de pont a zivataroknál-jégesőnél nem tudom, mennyire lehet tovább növelni az előrejelzések hatékonyságát.
A generátorokat a felhő kialakulása előtt két órával kell beindítani, akkor éri el  a legjobb hatást. A működés milliós nagyságrend óránként, ha viszont nincs beavatkozás és beüt a jégeső, akkor a kár milliárdos nagyságrend, szóval még mindig olcsóbb a felesleges bekapcsoltatás, mint annak elmaradása (egy bizonyos határig természetesen)
A hatékonyságot a terület növelése egyértelműen javítja, mert kisebb lett a perem a területhez képest.
#18824
Tudja valaki hogy konkrétan mi módon fogja tudni az új jégkárenyhítő rendszer tovább csökkenteni a károkat az eddigiekhez képest? Ha bele gondolok a fizikai védekezés ugyanaz marad: bekapcsolják a talajgenerátort. Egy pontosabb és gyorsabb előrejelzés ezen mit segít? -Gondolom- eddig is egyből bekapcsolták a generátorokat ha esély volt jégesőre, még ha nem is jött össze a légköri feltétel később. Inkább feleslegesen járatták mint nem. De ha nem így volt cáfoljatok meg. Laikusként úgy vélem inkább a felesleges járatáson segít majd.
#18823
Köszönöm a választ, kedves Thermometer. Szép estét kívánok! 
#18822
Üdv ujra közöttünk! Sajnálom, hogy csak nagy ritkán nyilvánulsz meg. Kicsit csodálkozom a kérdéseden, hiszen, ha jól emlékszem, éppen Te írtad anno, hogy az olyan erős El Nino epizódok, amilyen pl. a 2015-os vagy az 1997-es volt, csupán 10-20 évenként egyszer fordulnak elő. Az általam is látott diagram, mely az El Nino és La Nina epizódokat mutatja több évtizedre visszamenőleg, szintén ezt mutatja. Szóval, legvaloszinubb az, hogy most csak neutrális, vagy enyhe Nino ill. Nina állapotok jönnek jó hosszú ideig. Ezek pedig nem fejtenek ki számottevő hatást a globális idojarasra.