2019. augusztus 25., vasárnap

Kérdések és válaszok

Adott napon: 
Keresés:
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
#18907
laza
#18906
Van, aki ott dolgozik, van, aki oda észlel és kihasznál egy régi hibát a ktx-nél, van aki fészbukkról.
#18905
Azt szeretném kérdezni, hogy egyes felhasználók itt honnan tudják hogy egy adott helyen tizedes jegy pontosságra mennyi volt a napi minimum és maximum hőmérséklet? Az OMSZ oldalán valahova ezek is ki vannak írva napról napra?
#18904
Ah, köszi Isten vagy!
laza
#18903
Nyomj egy CTRL+F5-öt!
#18902
Heeelp!
Láttatok már olyat, hogy miközben be vagyok jelentkezve (Firefox böngészőben) és minden topicba be tudok lépni és tudok kommentet írni a "Meteorológiai társalgó" ZÁROLVA VAN?
Azt mutatja, hogy nem vagyok belépve és FlaNeth 08.7-ei kommetje (#447471) az utolsó bejegyezés, az újakat itt nem látom, az összes többi topicban viszont igen!
Miért lehet ez az egy "bugos"?
Másik böngészőben nincs hiba, látom a Meteorológiai társalgót is.

#18901
Ismerem. Szimpatikusabb igazából a meteoblue, azért kérdeztem kinek milyen tapasztalata van vele.. Egyenlőre úgy vetten észre hogy igen pontos. Az előrejelzett napokhoz odabiggyeszti, hány % a beválási esélye. Tetszik nevet 
#18900
Szia! Itt a hivatalos met. szolgálat honlapja: Link
#18899
Áthelyezve innen: Külföldi időjárási események (#11080 - 2019-07-30 11:03:46)

Sziasztok!

Tudnátok nekem horvát meteorológiai oldalakat linkelni, ahol előrejelzéseket és aktuális időjárási helyzetet (hőmérséklet, radar, szél)  tudnék követni?

Előre is köszi!
#18898
Szia!
Nekem nincs sok tapasztalatom vele kapcsolatban, de ha már ilyen oldalt keresel, akkor windy.com. Annak is van appja.
#18897
Sziasztok!

Aki ismeri a meteoblue oldalt, annak milyen tapasztalata van vele?  (Applikációjuk is van androidra.) Mennyire pontosak az előrejelzéseik? 
#18896
Sok minden. Pl a detektorok sem ugyan olyanok. Más az érzékenység, más a beállítás. De a villám sem ugyanazon a magasságon van mindig (vagy legalábbis a jelforrás csatornája). De vannak tereptárgyak is a villámcsatorna, és a detektor között. Vagy éppen pont az, hogy nincs, de az ionoszféráról visszaverődik, aminek az állapota szintén változik. Stb....
#18895
És mi befolyásolja, hogy kap jelet vagy sem? A villámban lévő energia vagy valami más?
Egyes zivatargócban lévő villámot X db detektor látja, míg egy másik villámot ugyanabban a gócban 3-szor több.
#18894
Amelyik kap jelet, az/annyi érzékeli.
#18893
Sziasztok!
Lenne egy egyszerűnek tűnő kérdésem, de nekem nem tiszta a dolog.

Mi határozza meg a blitzortung oldalon azt, hogy egyes villámokat hány/melyik detektor érzékeli?
#18892
Ott van a forrás: weather.com
A forrást megnyitod és ezt írja a lap alja: Neither the European Commission nor ECMWF is responsible for any use of this informationPowered by Copernicus Atmosphere Monitoring ServiceSzóval gondolom nyers ECM. Ezt 1 perc guglizás után sikerült összehoznom.  Felelősséget én sem vállalok. kacsint
#18891
Hát ugye van hogy ha beírod a gúgliba hogy időjárás és egy helyszínt, a gúgli kiadja a találatokba automatikusan annak a helynek az időjárását, és a 7 (telefonon 9) napos előrejelzést
#18890
Mire gondolsz?
#18889
Mennyire tartjátok megbízhatónak/valósnak a google által kiadott aktuális hőmérsékleteket?
#18888
Köszi a választ laza
#18887
Mert nem teljesen hivatalos. És extrém mikroklímát mér. Kvázi nagyon nem reprezentatív. 
#18886
Egyébként ezt már régóta megakartam kérdezni, mert hallottam már erről korábban illetve olvastam is róla, de féltem hogy nagyon hülyeségnek fogjátok tartani mint hozzáértők, de egye fene, rákérdezek:
Mi az oka, hogy ezt a mérési helyszínt az OMSZ nem veszi föl a hivatalos helyszínek közé?
#18885
2019. Júniusában még nem volt fent fagy. Durva lenne egy fagymentes hónap idén.
-1,1°C a legmagasabb havi minimum.
#18884
Szia!
Bár én nem szoktam ilyeneket figyelni, figyelmedbe ajánlanék egy mérési pontot (Magyarországról), ahol télen -30, -40 °C is lehet: Link
Hátha így könnyebben elcsípsz egy ilyen helyzetet.
#18883
Volt olyanra példa Magyarországon az utóbbi évek során (teszem hozzá mondjuk 2010 óta), hogy egy adott nap az országban a minimumhőmérséklet valahol fagypont alatt alakult, míg egy másik helyen az országban ugyanazon a napon a nappali maximum elérte vagy meghaladta a 30 fokot?
Én magam még nem vettem észre ilyet, bár 2018. április 28.-án ehhez közeli helyzet volt - napi t.min Zabar 1 fok, napi t.max Baja, Paks 30 fok.
#18882
De, működik. 
#18881
service@met.hu
#18880
A Hajdú-Bihar megyei Szerep településen már nem működik mérőállomás? Csak mert az ottani melegrekordok közül az összes az 1910 és 1939 közötti 30 éven belül van feljegyezve, illetve ha jól tudom szám szerint ott regisztrálták a legtöbb napi melegrekordot M.O. területén. Mi történt hogy már 80 éve semmi szélsőség nem történt arrafele?
#18879
Ez nem szakmai, csak az én véleményem. Az a baj a csapadékkal szerintem, hogy többszörösen származtatott érték, annyi minden van rá hatással, T, helyi hatások stb., hogy lehetetlen pontosan számolni minden előfeltételt, és azok előfeltétele is bizonytalan és így tovább. 
Erre szoktam mondani, hogy miért nem a 700hPa-n mérhető hőmérsékletre kíváncsiak, az tök pontos nevet
És míg a csapadék nem baj az előrejelzés pontosságát illetően, ha pontatlan (10-900%-os tévedés), egy azt követő hidegbetörés pl. ugyanúgy bekövetkezik, az egyszeri ember számára tévedtek, és kész. 
Ugyanez igaz a szélre 10m-en, felhőzetre, hőmérsékletre. Bárcsak a T850 érdekelné őket nevet
#18878
Sziasztok,
Azt szeretném megkérdezni, hogy a téli félév középhőmérsékletét mettől meddig kell számolni? Mi a hivatalos eljárás? 
Pl.: október 1-től március 31-ig, vagy november 1-től április 30-ig, vagy október 16-tól április 15-ig? Vagy valami más?
Továbbá mi a helyzet a jelzőnapokkal? Tavaly az első fagyos nap nálam szeptember 26-án volt, ami egyértelműen nyári félév, de azért a fagyos napot, mint jelzőnapot, inkább a téli félévhez venném. (meg előfordulhat májusi fagy is.)
Vagy lehet olyan, hogy novemberi vagy márciusi nyári nap, bár 11 éves mérésem alatt ilyet még sose mértem, igazából közel se voltam hozzá, de bármi előfordulhat a jővőben.
Ha valaki tudja a választ ezekre, akkor előre is köszönöm a segítséget.
#18877
Üdv!
Mitől van az, hogy csapadékmennyiséget csak 2 napig lehet pontosan előrejelezni? Ismerőseimtől kaptam a kérdést, és nem igazán tudtam megválaszolni a miértjét, illetve arra gyanakszom, hogy a vízgőz (avagy a kihullható víz) mennyisége annyira nehezen megfogható a légkörben, hogy 2 nap után túl naggyá válik az előrejelzés hibája/szórása.
Ti mit tudtok, gondoltok erről? Mit mondjak, ha legközelebb ezt kérdezik? vidám
#18876
Érdekes és elgondolkodtató. Köszönöm az infót!
#18875
Talán ez a nyilvánosság segíti a pontos fizikai mechanizmus megtalálását is:
Link
#18874
Természetesen. A hipotézis önmagában nem elég, azt a következő lépésben bizonyítani kell. Pl. hogy A-ból  B lett, a feltételezett mechanizmus jól magyarázza. Ugyanez a mechanizmus C-ből elvileg D-t csinál, D-ből meg E-t, etc. Ezeket kell a valóságban megfigyelni, hogy úgy van-e.
#18873
Szerintem pedig a hipotetikusan felállított összefüggési mechanizmusok veszélyesek, mivel bizonyítás híján ezek is csak találgatásszinten maradnak. Szerintem kizárólag bizonyított prediktorokat lenne szabad nyilvánosságra hozni. 
#18872
Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71840 - 2019-03-18 21:02:23)

Pár nappal ezelőtt ismét a kezembe került Koppány Györgynek "Az időjárás hosszútávú előrejelzése" című könyve. Ezt az 1984-es kiadású, rövid könyvecskét sok évvel ezelőtt egyszer már végigolvastam, és most megint. Mondhatom, ezúttal is "tágult a fejem"  Lényegre törő, világos,  elejétől a végéig érthető írás. Nélkülözi a manapság oly gyakori erőltetetten tudományos hangvételt, az adatok, táblázatok, diagramok özönét, ami gyakran zavarja, elfedi az alapkoncepciót. Aki hozzá tud jutni a könyvhöz, olvassa el.
Bár gyanítom, hogy a numerikus modellek kifejlesztése, tökéletesítése miatt a könyvben foglaltak jó része mára csupán tudománytörténeti érdekesség, mégis gondolatébresztő dolgokkal ismertet meg, amelyek talán itt, a Metneten is közérdeklődésre tarthatnak számot.
Elhatároztam, hogy heti egy alkalommal "szemezgetek" a könyvből. Íme, az első "adag":

"A múlt század utolsó évtizedeiben Indiában, majd pár évtizeddel később Indonéziában kísérletek történtek a monszunesők mennyiségének előrejelzésére. Az évszakos csapadék-előrejelzés céljára kidolgozott tudományos módszert az indiai meteorológiai szolgálat akkori vezetője, T.G. Walker  az 1900-as évek elején publikálta. A módszer kidolgozásához az akkor már a világ öt kontinensén elszórtan működő, elég gyér állomáshálózat mérésadatait használta fel. Feltételezte, hogy a világ bármely pontján fellépő időjárási anomáliák nem elszigetelt jelenségek, hanem olyan általános cirkulációs rendellenességeket tükröznek, amelyek valamilyen formában továbbterjednek, és hosszabb-rövidebb idő múlva eljuthatnak a világ legtávolabbi vidékére is. Ezért összegyűjtötte valamennyi kontinensről a rendelkezésre álló havi időjárási adatokat, így pl. a hőmérséklet, légnyomás és csapadék havi anomáliáit. Ezután kapcsolatot keresett a tárgyévben lehullott monszuneső mennyisége és az ezt megelőző évből vett különböző havi anomáliák között. A legjobb korrelációt mutató havi anomáliákat kiválasztva, ezeket az indiai monszunesők prediktorainak használta. Mivel a kiválasztott prediktorok az északi és déli félteke különböző pontjai és az indiai nyári esőmennyiség közötti statisztikai kapcsolatra, azaz korrelációra épültek, azt a módszert világkorrelációs módszernek nevezték el.
A módszer hiányossága, hogy a világ legkülönbözőbb helyeiről és a megelőző év legkülönbözőbb hónapjaiból összeválogatott prediktorok, valamint az indiai nyári esőmennyiség közötti statisztikai kapcsolat konkrét fizikai magyarázatával adós maradt"

Megjegyzés: mi is ismerünk ilyen prediktoros távelőrejelző módszert. Azaz, nincs új a nap alatt. A szóban forgó statisztikai módszer esetében is az ötletgazda deklaráltan adós maradt a fizikai magyarázattal. Véleményem szerint legalábbis hipotetikusan mindenképp fel kell állítani valamiféle mechanizmust, ami két, statisztikailag összefüggeni látszó jelenséget összekapcsol. Egyébként könnyen mondhatják mások, hogy látszat-összefüggésről lehet szó.
#18871

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai műszerek otthon (#20223)
#18870
Jó estét Minden Kedves Fórumtagnak!

Érdeklődni szeretnék: külső meterológiai állomás által mért adatokat lehet feltölteni az oldalra, pl: 1 perces feltöltés hőmérséklet, csapadék, szél, légnyomást...stb...

Köszönm előre is a választ!!!
#18869
Ezt sejtettem én is. tornado exante, JoeJack, köszönöm! Szép estét kívánok! 
#18868
Ami így néz ki: 1 B/h = 60 km/h kacsint
#18867
1 Bazsa/óra, viccesen utalva fórumtársunk szélmániájára. nevet
#18866
Mit jelent az "1 b/h" jelzés a szelek világában? A kérdést előre is megköszönöm! Szép napot kívánok!  
#18865
Pedig ha más nem, akkor Imrénk biztos tudja...
#18864
Nem kaptam meg nevet
#18863
El, csak titkolgatják, mintha valami szupertitkos adat lennehányLehet azóta már privátban meg is kaptad a módszert.
#18862
Köszi!
#18861
Szia! Nem. 
#18860
Sziasztok!

Elérhetőek az OMSZ állomásainak tizedre pontos hőmérséklet adatai valahol az oldalukon? 
Köszi.
#18859
Szia "coontac" !

Köszönöm szépen, megtaláltam.
#18858
Szia!

Természetesen megvan. Itt Link válaszd ki a mappát (KIVÉVE a "Friss képek"), majd a megfelelő almappát, és ott a bal felső sarokban látnod kell a "Kép feltöltése" linket, arra kattints, és jöhetnek a képek. A feltöltésre vonatkozó szabályzatot a képtárban találod, azt olvasd el kérlek, hogy minden rendben menjen nevet