Hydroinfo

Vagyis a Nap gravitációja a magas delelés miatt olyan erõs, hogy kiszippantja a vizet a Balatonból.

Igen, egyre inkább megfigyelhetõ a Balatonon is a szoroson csatlakozó beltengerek komoly árapály jelensége, amikor a víz a parttól akár kilométerre is viszahúzódik. Nem csoda, hiszen a Sió csatornán és a Dunán keresztül csatlakozik a Fekete-tengerhez Csak itt az apály-dagály ciklus nem a 12 órás, hanem éppen egy év, ennek magyarázata a Nap éves dõlésszög változásában keresendõ.

Ha ez így folytatódik, akkor nyár végére a Balaton mostani déli partjától 500 m-t kell majd menni a vízig.

Az árvíz szerencsére elmaradt, de már több mint 2 hónapja nem volt tisztességes csapadék. A Balaton vízszintje alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor (www.vituki.hu), úgyhogy ha nem lesz májusban hatalmas csapadék, akkor idén újabb negatív rekord születik.

Na mi van elmaradt az árvíz?-

Sziasztok! Eljött az ideje, hogy a várható lefolyás mértékét becsülgessük! A következõ héten várható enyhe idõjárás hatására a Kárpátokban és részben az Alpokban is olvadni fog. A Dunán valószínûleg nem lesz komoly árhullám. A Felsõ-Tiszán több kisebb árhullám kialakulása valószínû, amelyek a Szamos és a Bodrog árhullámaival egyesülve, a folyó középsõ szakaszán egy közepes árhullám kialaklulásához is vezethetnek. Aztán meglátjuk még a hét legvégére ígért csapadékot és lehet ismét esélyeket latolgatni!

Kiegészíteném az elõbbit: OK, ha nagy mennyiségû esõ és hirtelen olvadás lesz, akkor lesz a 80%-os vízhozam (most újraolvastam azt, amire elõbb válaszoltam :-)). Akkor viszont úgy lehet belõle 100%, ha a csapadékos idõ tovább tart, és az árhullámok egymásra rakódnak. Ezzel tényleg nehéz lehet számolni...

Márkó! Bocs, de hogy érted azt, hogy "a 80% Bp.-en nagyobb lenne, mint az augusztusi"? Ha jól tudom, az augusztusi árvíz Bp.-en rekordnagyságú volt, tehát azt lehet 100%-nak venni ilyen értelemben.A Tiszán a 80%-os vízhozam nem jelentene igazán veszélyes árvizet. De ha ez tartósan fennállna, akkor a belvizeket (amibõl több-kevesebb biztos lesz), nem lesz egyszerû elvezetni... A másik: ebbõl a 80%-ból könnyen 100 vagy több lehet, ha az olvadás nagy mennyiségû esõvel jön. Szóval, szerintem ilyen számításoknak akkor lesz értelme, ha a modellek már biztosan mutatják az enyhülést és a vele járó csapadék mennyiségét...

Azt hiszem, Szegedre mondták. Amikor írtam errõl kifelejtettem sajnos a város nevét, most meg már nem vagyok biztos benne, hogy Szeged vagy Szolnok

Sziasztok! Érdekesen alakul az idõjárás, ugyanis a meteorológusok biztató jóslatai ellenére (miszerint lassan fokozatosan olvad és így nem kell árvíztõl tartani) a hóban tárolt vízkészlet szinte alig változott az elmúlt hetekben. Az ütemes csökkenés inkább csak az alacsonyabban fekvõ területeket jellemzi, s ezért nem változik a Tisza vízállása sem. Az a hó ami a hegyekben van, még éppen elég egy jókora árvízhez. Van azonban jónéhány tényezõ ami szerencsésnek mondható. Az egyik ilyen, hogy a meglévõ hó több egymásra fagyott rétegbõl áll és eléggé nagy sûsûségû, tehát nehezen olvad. Aztán ottvannak még a leürített szlovákiai víztározók és az üres medrek. Amitõl félni lehet az továbbra is az, hogy a hosszan tartó száraz idõ után Kárpátalján és a Felvidéken csapadékos tavasz következhet, ami több árhullámot alakít ki és esetleg a Közép-Tiszán egy tartósan magas vízhozam kialakulásához vezet.Apropó vízhozam! Szabóka, azt a 80%-os vízhozamot a Tisza melyik szakaszára igérték a szimulációt készítõk?

Vasárnap láttam egy vízhozam-szimulációt, mely szerint ha jelentõsen megenyhülne az idõ a Kárpátokban, és ez 60 mm esõvel is párosulna, akkor a Tisza vízhozama az eddigi csúcs 80%-át érné el. Persze ez csak szimuláció.

Meg tudnátok mondani, hogy mekkora most a Balcsin a jég? Hallottam olyat, hogy egyes helyeken a 60 centit is eléri, meg hogy Siófoknál fenékig befagyott.

Sziasztok! 1987-ben a mostanitól 2 km3-el több hó volt a Tisza Szegedig terjedõ vízgyûjtõjén, de olyan lassú olvadás volt, hogy különösebben magas vízállás nélkül levonult az ár. 2001-ben a mostani hóvízkészlet negyede volt, mégis hatalmas árhullám keletkezett az esõzések miatt. Tehát az árvíz és mértéke abszolút kiszámíthatatlan és rendkívül idõjárásfüggõ. A mostani helyzetben egy lassú olvadás megoldhatja az ügyet, ugyanakkor vannak bizonyos jelek, amelyek rázósabbá tehetik a március elejét. Az egyik ilyen dolog az esetleg két hétig is elhúzóz hidegpárnás helyzet lehet. Ebben az esetben komoly olvadás, lefolyás nem tud kialakulni és esetleg egy potenciálisan melegebb idõszakban kezdõdhet az olvadás. Ez a melegebb idõszak az anticiklon leépülése után akár egy-két hétig is eltarhat és esetleg óceáni eredetû ciklonaktivitást is hozhat, többszöri csapadékkal. Ha ez bekövetkezik, akkor bizonyosan komoly árhullám(ok) kialakulására kell számítani. A másik amitõl tartani lehet az, hogy az elmúlt 6-7 hónap viszonylagosan száraz idõjárását a vízgyûjtõkön csapadékos tavasz követi majd. Ez több árhullámot is kialakíthat és esetleg a Közép-Tiszán az árhullámok halmozódásához vezethet. Mindenesetre, ezen a héten szép lassan kiderül melyik irányba fordul majd az idõjárás. Szerintem még a tél sincs lefutva és majd ha Amerikában kitombolta magát a hideg levegõ, még Európába is jutni fog néhány "adaggal".

Isten mentsen az árvizektöl!!! Annak idelyén mikor a belviz elárasztotta a kertemet, fizethetett a biztositó nekem,mert a vályog házam állaga megromlott (a falak megrepedeztek és alámosta a pincémet.).

Én itt Szekszárdon lakom. De félö hogy tavasszal mikor enyhül, hogy lesz bel, és árviz. Itt 2000 február-márciusban volt bel,és árviz (kiáradt a Sió,és több pince is megtelt vizzel.) :-(( Akkor az én kertem is a viz fogságába került (belviz miatt).

A gond csak az, hogy az 5. ei adat archív, azóta kaptunk fél méter havat. Amitõl januárban tartottunk, most nagyon veszélyessé vált, mivel szinte biztosra vehetõ, hogy a tavasz egy nyugat felõl betörõ ciklon hidegfronti ágával kezdõdik meg, amely elsõ fázisa hullámzó frontrendszerré alakulva, komoly elõhavazást okozhat Január 20 a környékén az ilyen okok miatti jelentõs havazás az utóbbi években menetrendszerinti volt, bár tavaly az enyhe száraz február miatt elmaradt. Északi irányítás volt, a ciklonok a Kárpátokon kiadták az erejüket Lengyelországban komoly gondot okozva. A tendencia érdekes módon nyáron is fennállt a helyzet súlyos maradt. 1998 óta a február végi nyugatról befúródó ciklonban hullámzó frontrendszerek által kiadott jelentõs csapadéknak köszönhetjük az árvizeket. Ekkor a keleti országrészben volt jelentõs havazás esõ, de korábbról visszamaradt belvíz és hóréteg is nagy szerepet játszott. 2000 ben a csapadékos tavasz miatt az egyébként csontszáraz Zsámbékon egy löszvölgyben júliusig idõszakos tó keletkezett, melyben másfél méteres vizisiklók nõttek fel a kiszáradáskor a lakosság körében nagy riadalmat keltettek az elvándorló óriási termetû kígyók. 2001 február 20 60 centi hó Zsámbékon , 2002 ben hózivatar volt 23 án Bp en és Zsámbékon, és ezt utána enyhülés követte, 1996 ban is egy ilyen ciklon hozta meg a tavaszt. A meteorológusok elbuktak, mert ónos szitálást, hódarát jeleztek elõre, ennek ellenére -10 fokban mérsékelt intenzitással porhó hullott egész nap, és a korábbi havat 10 centivel megfejelte. A melegedés nem várt 2 napnál tovább, néhol zivatar kíséretében nyugatról hidegfront érkezett, jelentõs enyhülést hozva.

Hóban tárolt vízkészlet a Tisza-Szegedi szelvényében: 2003.02.05. 6 km3, 2000.02. 8 km3, 1999.02. 11 km3,1987.02. 10 km3.

Tiszalök lassan kiszabadul a jég fogságából!

Szia Marko! Elõször: remélem a gyors olvadással nem lesz igazad, hiszen egy ilyen történés óriási károkkal járna. Másodszor: azért a dolog ettõl sokkal bonyolultabb. Nem biztos, hogy gyors olvadás jön és addig is "kophat" a jég. A legjobb egyébként egy lassú, esõmentes olvadás lehetne (közepes vízhozammal), s ekkor az alsó folyószakaszokon (Tiszalök alatt), akár újra törni és robbantani lehetne a jeget. Jó esetben még a felsõ-tiszai jég elindulása elõtt ki lehetne szabadítani az erõmûvet a jégtorlódásból. Egyébként ha nagy víz jön - sok jéggel - a duzzasztót elméletileg akkor sem "viheti el". Ott egy nagyobb jégtorlasz esetén a mûtárgyat megkerülve folyna tovább a Tisza. Sajnos ebben a gátak meghágása is benne van, de remélhetõleg erre nem kerül sor. Egyébként - sajnos - a komoly vészhelyzetnek legalább akkora esélye van, mint a zökkenõmentes levonulásnak. 1984-85-ben egy igen nagy jégtorlasz alakult ki a Felsõ-Tiszán. Záhony környékérõl több uszályt hozott le és vastagsága elérte a 10-12 m-t. A hossza 10 km körül volt. Aztán jött egy árhullám a Tiszán és néhány nap alatt szétzilálta az egész torlszt. Jégrombolási szempontból a sok víz a legjobb. A mostani helyzet azért másabb és talán veszélyesebb is, mert egy komplett befagyás után - ami karácsonykor volt - az akkori jég torlódva ott maradt a folyóban és az elmúlt két napon legalább annyi képzõdött hozzá mint elõször volt. És még egy dolog: statisztikailag egy hideg tél után általában nagyon ritkán jön hirtelen enyhülés. Én sokkal jobban tartok egy 3-4 napos januári tavasztól, ami után ismét, akár rendkívül hideg jöhet és újabb gondokat okozhat. A wetterz.-t nézve egy kicsit félek is január utolsó dekádjától, hiszen ha a Nyugat-Európa felé lenyúló hideg légnyelv elég erõs lesz, akkor nálunk is bármi megtörténhet. Abban azért reménykedem, hogy az óceán nem engedi ennyire nyugatra a hideget és az inkább felettünk megy majd dél felé, sok-sok hóval kísérve. Na persze a sok hó majd tavasszal okozhat újabb árhullámokat, ám még messze vagyunk az 1999-es télen kialakult 11 km3-es hóban tárolt vízkészlettõl. Ami egyébként a tiszalöki jégtorlódást illeti: kb. 2,5 km hosszú és van benne vagy 1 millió tonna jég. A partok mellett 5-6 m mélységig fenékig be van fagyva, középen "csak" 2-3 m vastag. Na hello!

Szia Marko! A tiszalöki jégtorlaszról a sajtóban olvasható adatok csak részben jók! Az igazság az, hogy a pontos vastagságot szinte lehetetlen megállapítani. A part mellett lehet 6-7 m (fenékig berakva), míg beljebb "csak" 2-3 m. Ha érdekel a témával kapcsolatban más, kérdezz és megpróbálok válaszolni!

Marko: Jól tudod, sõt !!!

Még mindig nem frissült a vitukis hóvastagság térkép 2002.12.18 óta. Tudtok róla valamit?

Marko: Ez a harmadfokú készültség a jegesár elleni készültség "csupán", a vízszint még az elsõt se tenné szükségessé, csak a jégtorlszok visszaduzzasztó hatása miatt van ez a magasfokú készültség, de csak a jégtörõknek.

Készített valaki felvételeket a befagyott Tiszáról? mostmár késõ!

Elsõfokú árvízvédelmi készültség van érvényben a Tiszán és a Túron.

A befagyott Tiszáról nem lesz kép, mert nincs itthon a fényképezõgépem. :-(( De szerencsére ez nem olyan rendkívüli látvány, mintha mondjuk a Duna fagyna be. A mostani még nem is az igazi, mert vékony a jég és itt-ott vízfoltok is maradtak. Hogy tavaly ilyenkor nem fényképeztem le, azt tényleg sajnálom.

Jászfényszarunál tegnap a Galga folyó be volt fagyva, a tõle kb. egy kilométerre elsuhanó, picit szélesebb Zagyva azonban már nem! Persze most lesz mitõl felengedniük

Fényképeket csináltok a befagyott Tiszáról? (amíg nem késõ...)

Szolnoknál a Tiszán már tegnapra beállt a jég, habár nem összefüggõ, vannak még kisebb szabad vízfelületek.

Feltettem pár képet a honlapomra az augusztusi dunai árvízrõl. Jobb késõn, mint soha. :-)))http://www.szakember.hu/usrin/weathimg.html

Kedves Szeke! Nem tudom, hogy a hidroinfósok alatt a VITUKI hydroinfo honlapját érted-e, mindenesetre annyiban had védjem meg õket, hogy a 18-i adatok a 16-án észlelt állapotot tükrözik. Amit 23-án észleltek (mindig a hétfõi adatok alapján készül értékelés) azt már csak 24-én, munkaszüneti napon lehetett volna feldolgozni, és hát karácsony az mindenkinek karácsony.

Már többször lebasztam a hídroinfosokat, hogy miért nem frissítik a hóadatokat, így semmi értelme sincs közölni õket. Még mindíg a 18-i adatok vannak fönn. felháborító!!!! Igazán kíváncsi lennék arra, hogy kinek és mennyit fizetnek a frissítésért!!

Ma reggelre szinte az összes nagyobb ÉK magyarországi vízfolyás befagyott. Hosszú idõ után a Bodrogon és a Sajón újra van összefüggõ jégtakaró. A Sajón helyenként a 15 cm-es vastagságot is eléri. A Bodrogon "csak" 3-5 cm a jégvastagság.

Budapestnél a Duna 494cm. Napi 30-31cm-t árad.

Az augusztusi árvízkor Budapestnél 848cm-el tetõzött a Duna. Képek találhatók a Link címen a Budapest - Népszigeti árvízrõl.

Ezen a grafikonon: Link látható a legmagasabb és legalacsonyabb vízállás. A minimum kb. 50 cm. De olyan esetben, mikor pont Budapest fölött alakult ki jégtorlódás, volt már negatív is. A jeges árvizek a maximumnál sem "számítanak", hiszen 1838-ban 10 méter fölött volt a vízszint, ez a vonal van bejelölve több épület falán a városban.

A Duna Budapest -nél ma 382cm. 2002.09.30.-ra 462cm várható. Esik az esõ! A vízgyüjtõ területen a hegyekben havazni fog.

Az árvíznek szerencsére vége, de szeretném mindenki (avagy inkább a gombarajongók) figyelmét felhívni arra. hogy a VITUKI Hydroinfo lapján lehet találni 24 órás és 14 napos csapadékösszegeket (térkép). Szépséghiba: néha fals adatokat közölnek, pl. egy zivataros nap után is írtak már 0 mm-t, de a csendes esõk mennyiségét reálisan mérik. Üdv: C.

Xivit!Mitõl félsz, attól, hogy megeszik a halak a kaját, vagy attól, hogy nem kellesz ahhoz, hogy horogra akadjanak?:-))))))