2019. november 19., kedd

Hydroinfo

Adott napon: 
Keresés:
#4621
A mai napig nagy probléma a Szamos szennyezése. A magyarországi szakaszt a Lápos vágja tönkre nagyon durván, több komolyabb szennyezőforrás is van. Müködő és bezárt bányák egyaránt. Ezt megfejeli egy kicsit Szatmárnémeti mocska is. Pl. Link Persze itt azt írják minden rendben, nem okozott semmi gondot a fémekkel teli bányavíz (palackozni kellene olyan finom). Pár nappal később kiderült, hogy konkrétan a folyó megdeglett. Link
#4620
Szubjektív minősítésre gondoltam. A 90-es évek elején-közepén Ugornyánál lehetett fürödni utoljára a Tiszában , mert ott még nem keveredett el a Szamos vize a Tiszáéval. Egy - két km-rel lejjebb mart a kevert víz, mindenféle bőrproblémákat okozott. Nagyjából Benkre érve tisztult le annyira, hogy ismét lehessen fürödni. Nyilván nem hordtunk magunkkal akkreditált laboratóriumot, meg amúgy sem ismerem a vonatkozó határértékeket, meg csak a tezsvírek tudták, vagy még azok sem, hogy miféle anyagokat nyomtak a Szamosba. Nem a tisztított, vagy tisztítatlan kommunális szennyvíz volt akkor a probléma, hanem egyéb durva dolgok.

Szerk: Az akkoriban "kutatási célból" a Szamosból fogott harcsák ehetetlenek voltak.
#4619
Apukám elbeszélése alapján gyerekkorában sokszor át lehetett a Szamoson sétálni vagy akár még szekérrel is átkelni. Az 1970-es árvíz mosta el Panyolán a házat, ahol a nagyszüleim laktak. Manapság Olcsvaapátiban szoktunk a Szamoshoz lemenni, 18 éve járunk oda nyaralni.
#4618
"Még mindig elképesztő a folyók romboló, építő hatása."
Bizony, ilyen kisebb folyókon olyan dolgokat láthat az ember, hogy csuda. Utáltam is, hogy az Ipolyon mindig eltűntek a kedvenc horgászhelyeim...vidámSzakadó partok, vándorló homok- és kavicspadok, imádtam vissza-visszajárni és a változásokat szemügyre venni.nevet (Pont az Ipolyból akartam szakdolgozatot is írni, de kicsit nagyobb falat volt ez egy kis Bsc-s dolgozatnál, meg persze győzött a lustaság, pedig a folyóvizek morfológiája mindig is izgalmas téma volt számomra, ráadásul ott volt a "hazai pálya"... Következő életemben megcsinálom... hideg)
#4617
Nem tudom. Havi minőségi mérés van Csengernél elvileg (persze nyílvános adat nyetu), de gondolom az a másodpercenkénti 19 köbmétere egy jó része a szőröstalpi tisztított szenyvíz.

Mackó! Már ‘Halmon vagyok. 
#4616
Azt hiszem a 2013 as lkv szintnél voltunk itt asszonnyal, akkor egy pali konkrétan kiszalt a csónakból és tolta át a torkolaton a térdig erő vízbe a csónakot. Csak lestem. Az ember azt hinné, hogy jó mély víz lehet egy ilyen torkolatba. Gondolom azért az a pár méter fonom homok a tavaszi aradasoknal éltünik, aztán a nyár 2. Felétől kezdve kezd szépen visszaépülni. Még mindig elképesztő a folyók romboló, építő hatása. Vasárnap le is nézek. Otthon leszel még? 
#4615
Kellemesebb átgázolni rajta nyáron, 24-25 °C körüli vízhőmérsékletnél. Milyen a vízminőség? A 90-es években a Szamos torkolat alatt legközelebb Benknél lehetett komolyabb kockázat nélkül fürödni.
#4614
A Szamos már megint jellemzően LKV alatt szinte végig a lentebbi színtájakon. Egy napokban készült kép a Tisza-Szamos torkolatról. Látszik, hogy a Szamos (jobbról) szinte átgyalogolható. Forrás: Légbőlkapott

beillesztett kép


#4613
Eddig tartott. A Balaton átlag zuhant 3 cm-t, és már zártak is.
#4612
Köszönöm!
A kérdésre megszületett a válasz.
#4611
Link
#4610
Lehet akár vicces is, de a projekttel kapcsolatos jelenlegi információim alapján (semmilyen információm nincs) számomra nem kizárható. 
Egy lehetséges magyarázat: Vízszintcsökkentés egy olyan időszakra, amikor az átépítés miatt a zsilip nyitása nem lehetséges. Aláírom: ez a magyarázat  lehet akár bődületes baromság is. 

Ui: Gondolj bele, mennyi marhaságot hordok össze olyankor, amikor társszakmákban észlelt súlyos problémákra kell magyarázatot találnom olyankor, amikor a társszakma ráadásul ellenérdekelt. Olykor azért eljutok a tényleges okokhoz.

Szerk: Jelen esetben pl. fel kéne hívni a helyi Vízig-et.
#4609
Én is néztem. Nem nagyon értem/értettem. 
A leendő (?) projekttel kapcsolatos magyarázat vicces.
#4608
17-én megnyitották a Sió zsilipet, most kb. 45 %-os kapacitással üzemel.
Link
A megnyitást egészen biztos, hogy nem a Balaton átlagvízszintje (jelenleg 100 cm) tette szükségessé
Link

hanem egyéb oka lehet:

Link

Feltehetően a fejlesztési projekt valamely munkájának részeként, vagy esetleg hajót kell felúsztatni a Sión?
#4607
Tegnap késő délután úsztam az igen kellemes hőmérsékletű és nyugodt Balatonban a nyugati medencében, és zöldes színe volt az algáktól. Mai szeles, és várhatóan hűvösebb csapadékos idő csökkenti az algásodást.
#4606
A kért oldal nem jön be. Amúgy sajnos évtizedes probléma, ukranba, románba a legtöbb gyökér az ártereket használja szemétlerakónak, aztán a természet meg végzi a dolgát egy-egy áradás során duhos Most naménynál végre történt valami. Link kérdés, mennyire lesz hatékony nagyobb áradasok során amikor is elég sok dzsuva jön. De ez is több mint a semmi. 
#4605
Érdekes, egy csomó cikk van erről a népcsoportról a neten, de linkelni nem lehet őket, csak olvasni. A második link jó.
#4604
Hát hogy jönnek a szemétdombok a Tiszán Ukrajnából. Link és a hucul ló Link
#4603
#4602
Ez a briganti hucul banda, néhány ménest is küldhetne, persze nem úsztatva, hanem hajón.
#4601
Úgy látom,sajnos az eset nem egyedi.Itt szabolcsba,vagy jó 2 hete a lónyai főcsatornából pár óra alatt 2 méter vizet engedtek le,az ártereken lévő tiszai utánpótlásnak annyi,illettve a lónyaiból egy holtágba,majd a tiszába folyt a cucc.Ami érdekes ,hogy több 10 folyamkm-el lejebb is voltak döglött halak a tiszába.  Link   rengeteg fészbúkos képet láttam a felsőtiszai horgászok csoportba. duhos
#4600
Még egy szeg a Kákafoki holtág koporsójára: A Malomzugi főcsatornán (a holtágba csatlakozik és korábban a holtág ivadék bölcsője volt) teljes halpusztulás van. Nincs érintkezése a Hortobágy-Berettyóval.Nem a sügérfélék, hanem a törpeharcsa teljes kipusztulásáról van szó. Jelenleg  ez a csatorna a holtágba folyik, belvizet nyom bele, meg minden mást, amit  beleengednek. Néhány éve egy helyi  a biogáz üzem engedte bele a fermentlevet, ami kierjedt disznószar. Ha egy szennyvíztisztító telepünkről kerül ki ennyi szennyező anyag, milliárdos bírságot kellett volna fizetni ilyen mértékű szennyezésért, de nyilván kitaláljátok, hogy a biogáz üzem mennyi bírságot is fizethetett. 

A legszebb az egészben, hogy azért történik a szennyezés, mert a csapadékos időszak miatt megteltek a hígtrágya tavak. A tavak meg azért telnek meg, mert a seggfej milliárdos, aki a seggével is ehetne, spórolt a műszaki tartalmon 80 %-os unijós támogatás mellett. Kisebb gödör kevesebbe kerül, oszt a végén úgyis elintézik a csicskák, hogy ne kelljen bírságot fizetni.




#4599
Szarvas, Kákafoki holtág: Pár napja megindult a vízfrissítés. 2 cső üzemel a 7-ből, mert a békésszentandrási duzzasztó alvize még magas, gravitációsan leengedni nem lehet, szivattyúzni drága lenne. Annyi vizet engednek a holtágba, amennyit kiöntöznek. 

Következmények: A vízi csigák és a kagylók úgy örültek a friss víznek, hogy örömükben a házukból is kibújtak. A rákok a víz szélén fürödtek, a halivadékok pipáltak.

Felhívtam a halőr ismerősömet, van-e valami a Hármas - Kőrösön, mert a holtágon van némi gond. A válasz : Hortobágy - Berettyó.

Link

Az előző hasonló eset kb. 10 éve történt. 600 - 800 mázsa hal pusztult el, valamint a Hármas - Kőrösbe torkollva a Hortobágy-Berettyó vize a Hármas-Kőröst a viszonyított kb. tízszeres hozama ellenére annak vizét vízi életre alkalmatlanná tette. Egy ilyen halpusztulás még nem érte el a média ingerküszöbét, az minimumként kb. a tiszai ciánszennyezés nagyságrendjére van beállítva.

Akkor az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség rendkívül komoly vizsgálatot folytatott le: 

A KÖFE bekérte a Hortobágy-Berettyó menti potenciálisan lehetséges szennyezők saját maguk által ön-ellenőrzéssel mért kibocsátási eredményeit, majd ezekből megállapította, hogy a katasztrófának nem volt külső oka, az TERMÉSZETES OKOK MIATT (árvíz, meleg, rothadó növényzet, rothadó iszap, stb) a kedvezőtlen körülmények összhatásaként következett be. 

Ezzel szemben egy horgász a hétvégéjét feláldozva nekiindult motorcsónakkal a Hortobágy-Berettyón a torkolatától felfelé. Ezt a következő k...va magas szellemi színvonalat igénylő eszmefuttatás után cselekedte:

- Ha egy folyó k...va hosszú szakaszán történt halpusztulás, estetlegtalánvalószínű, hogy a szennyezés nem egyidejűleg alakult ki a folyó mentén, hanem valahol k...va messze a torkolattól felfelé. 
- Mivel a nagyobb haltetemek lebomlási ideje néhány naposnál hosszabb, valamint a haltetemek sodrással szembeni felfelé úszása nagyon alacsony valószínűségű, a szennyező forrás feltehetően a halpusztulással érintett folyószakasz felett néhány méterrel lokalizálható: A döglött halak meg a part menti növényzeten gyakran fennakadnak.

Ez a horgász megtalálta a szennyező forrást, egy Debrecen környéki sertéstelepet. A tulaj úgy gondolta, hogy a Hortobágy-Berettyó árvízi hozamában elfér a pár tízezer m3 hígtrágya. Hát a folyóba fizikailag belefért. A szennyező kilétére meg senki nem volt kíváncsi. Legkevésbé a KÖFE. Ők már korábban megállapították a tutit. Van néhány lehetőség: teljesen hülyék, vagy mégsem.

Most a helyzet azonos: a helyi igazmondó média már meg is állapította a tutit a katasztrófa bejelentésekor. Talán a szájukba adhatta valaki, aki a tényleges helyzetet ismeri.
A Hortobágy-Berettyó megint teljes hosszában döglött meg. Ezek szerint megint valahonnan odafönt engedték bele a szart a vízbe. Az öntisztulás mérhetetlensége miatt valószínű, hogy megint k...va sokat. Semmi sem zárja ki, hogy a katasztrófát ugyanaz a gátlástalan, pénzéhes ostoba f...sz okozza most is, mit tíz éve.

Mielőtt bárki az aktuális politikát belekeverné: A két esemény között eltelt időszak szerint ellentétes országos politikai irányítás mellett történt.

A baj - véleményem szerint - nem esemény, hanem rendszer szintű. Létrehozták valamikor a Vízügyi Igazgatóságokon belül a Környezetvédelmet, majd leválasztották őket a VÍZIG-ekről. A rossz nyelvek szerint úgy végezték az átszervezést, hogy az átirányított adott személyek legalább ne a VÍZIG-eknél okozzanak kárt. Ez - véleményem szerint - magyarázatot adhat néhány dologra, de sok mindenre nem. 

Általános problémám dióhéjban:

Egy paraszt, ha eléget néhány műanyag műtrágyás zsákot (pár kg), százezrekre büntetik. Olyanról még nem hallottam, hogy ha valaki a sokhektáros fóliás telepének több tonna műanyag fóliáját égeti el, bármire is megbírságolnák volna.
#4598
Ráadásul ez sem rossz a mederteltségekre nézve

beillesztett kép

#4597
Így azért bőven meglesz rá az idejük (már ha akarnak, persze nevet )

beillesztett kép



Ráadásul a holtág fokok is valahol 300-400 centi körül záródnak átlagosan és az sem baj, ha ott is marad jó kis nyurga állomány :P
#4596
Nálunk Szarvason meg leállt a vízfrissítés a holtágon. A legjobb süllőző, balinozó, pontyozó időszakban. Majd ha 300 cm-re csökken a szentandrási duzzasztón az alvíz, talán két hét múlva, újraindulhat. Rendes ívás nem lesz az élőn, mert medren belüli szinteket jeleznek előre. Annyi előnye azért van az árhullámnak, hogy ami halat letolt a tavalyi jeges ár, most felvonulhat a szentandrási duzzasztó fölé.
#4595
Szurkolj, hogy ívjanak le a potyeszok! Jobb lenne egy kicsit tartósabb árhullám. Felénk nem mutat mederből kilépést.
#4594
Most megmerül az összes holtág a Felső-Tiszán AKI...
#4593
Még harmadfok közelébe se látok grafikont,elsőfokon fog lemenni úgy néz ki,max  másodfok 1-2 helyen. Link  Link
#4592
A Dunán viszont most egy elég komoly árhullám vonul fel éppen, az előrejelzések szerint akár harmadfokig is emelkedhet a vízszint, amire jó ideje nem volt példa. Jelenleg zajlik az intenzív áradás, stabilan 10-15 cm-t emelkedik a folyó óránként.
#4591
A Kőrösökön nincs utánpótlás. Jó volna egy három hetes első - másodfok közötti árhullám, de az ECMVF nem támogatja az ívási időszakot:
Link
Az eddigi "árhullámok" a duzzasztott szintek alatt maradtak.
#4590
Gyün a víz, Ugornyán 540-es vízállásnál van víz alatt a sétány,650 körüli tetőzést várnak Link bőven elsőfok .
#4589
Egy kis érdekesség Amerikából
Link
Link
Link
#4588
Közel 3 hónap után ismét az első fokú árvízvédelmi szint magasságába emelkedhet a Duna, iszonyatos áradás tapasztalható, délután szinte szemmel láthatóan emelkedett a vízszint, voltak +16 cm/h szakaszok is, ami egy ekkora folyónál azért elég keményen hangzik. Persze nem lesz hosszú életű a dolog, holnap délelőtt már jó eséllel meg is kezdődhet a lassabb apadás.. hol van már az őszi LKV. nevet
#4587
Ez a fontos:
Link
Ezek szerint a felszínt elérő folyékony halmazállapotú, lefolyást generáló vízmennyiség (mindegy, hogy folyékony csapadékból, vagy olvadásból származik-é) megboldogult nagyanyóm kifejezését használva: LÓCSÖCS.

Kábé  ennyire elég az előre jelzett csapadék jelenleg:
Link

Az az árvízvédelmi szaki (mindegy, hogy segédgátőr, vagy professzor), aki erre a térképre tekintve nem az osztrák, vagy szlovák sítúrájának szervezése, hanem a következő hónap lehetséges vízjárása miatt kap hasmenést, megérdemli, ha nem éri el a célobjektumot.

Szerintem nem először írom le: nem az adott időszakban relatív nagy mennyiség (hóvízkészlet) a kockázatos, hanem az abszolút nagyságrendű lefolyható mennyiségek.


#4586
Az Alpokban hullott és továbbra is hulló hó alaposan megnövelte a hóban tárolt vízkészletet a Duna vízgyűjtőjén, lásd pl. az alábbi grafikont: Link és táblázatot Link Eszerint az Inn, Traun, Enns vízgyűjtőin halmazódott fel a legtöbb hó. A hétvégén várható újabb csapadékhullám és enyhülés hatására megindulhat egy komolyabb árhullám ezeken a folyókon és a Dunán, érdemes lesz figyelni az ausztriai csapadék- és vízállásadatokat. Erős melegedés nem lesz, ezért tartós árhullám talán nem indul meg, viszont ha a ciklonok mozgása kitart még egypár hétig, úgy tavaszra fordulva egyre nagyobb valószínűsége lesz a már kritikusabb árhullám kialakulásának. 
Figyelemre méltóak még a Felső-Tisza vidék vízkészletadatai is, pl. a Túr- és a Szamos-vízgyűjtőn a jelzett maximum feletti értéket tüntet fel a táblázat. 
#4585
Na ez marha jó lesz. Így is annyi degenerált van a Tiszán mint égen a csillag... duhos  Link 'A törvényi szabályozás módosítására készülnek annak érdekében, hogy bárki, a legkisebb gyakorlat nélkül vezethessen 10-15 m hosszú, akár 100 lóerős motorral szerelt hajókat a Tiszán.' 
#4584
A felső Tisza is szépen jegesedik, 2-3nap és be is áll. 
#4583
A szamoson megindult a jegesedés. 
#4582
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#418872 - 2018-12-12 20:43:02)

Köszi..nevet
#4581
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#418871 - 2018-12-12 20:39:31)

Amíg itt mindenki a lehetséges hétvégi hóval, és a ködös jövővel foglalkozik ( én is, csak nem adok neki hangot, feleslegesnek gondolom most ), addig egy pozitív hír : 1 hete a múlt hét elején megint nagyon alacsony volt a Duna vízszintje, Budapestnél kevéssel 60 cm alá is benézett a vízállás.

Azóta az elmúlt 1 hétben a Duna vízgyűjtő területére is megérkeztek a jelentősebb esők, és a vízszint mintegy fél - 1 métert emelkedett a folyó Magyarországi szakaszán.
A következő napokban további emelkedés nem várható, stagnálás, majd lassú csökkenés következhet be.

Ez még mindig sovány, de legalább már nem vészesen alacsony.
Talán nem éri több kár már az áruszállítókat, és nem fog állni a dunai hajózás tartósan.
#4580
Nem tudom, hogy az Al-Dunán mi a vizállás az idén, de a Kárpátok vagy Dinaridák folyóin annyira nem gáz talán a helyzet. Az idei év arra talán annyira nem száraz, hogy indokolna ilyen kisvizeket Mohács alatt. Az Alpok a ludas meg a német területek. Őket jobban elkerülte a csapadék, de mostanában talán ott is több fog esni. A csapadékon kivül a párolgás a másik fontos tényező. Hiába esett pl. az idén a Bakonyban az átlagnál több eső ,hó a sok alacsony rh-jú ezernyi napos óra a rapszodikus csapadék mellett gyors talaj és forrás meg patakkiszáradásokhoz vezetett és ehhez jön a pozitiv T anomáliájú több mint fél év.
#4579
Igen, igazából én is a vízgyűjtő területre gondoltam..
Jó eséllyel a november is kimegy ezzel a 0 cm körüli vízállással, az elmúlt napok csapadéka csak annyira volt elég, hogy most kis időre ismét pozitívba csapott a vízállás, aztán folytatódik tovább az egész.. nagyon kíváncsi vagyok, meddig megy ez így, nem tudom, vannak-e erre kidolgozott statisztikák, vagy átlagok, de az idei év minimum a top3 legkisebb vízállásai közé beférne szerintem.
#4578
Szerintem ez olyan, mint amikor azt mondjuk, hogy Amerikában tombol a tél. Nagy területen ott most hideg havas az idő, de a kontinens felére sem igaz. Ahogyan az ősz vagy akár az év időjárását nézem Európában, azért az nem időállás, hogy hatalmas viharokról,esőzésekről, áradásokról hallunk főleg Dél- és Nyugat-Európából. Az Alpokban és a Kárpátok vidékén valóban az idén a nyugodt, száraz anticiklonális idő van túlsúlyban, de ezt Európa egészére egyáltalán nem írnám alá. Az Alpokban ráadásul nagy havak és esők estek a közelmúltban és csak nálunk van az szept. 2. hete óta, hogy alig van front meg csapadék és enyhe az idő. Kelet- és Észak- Európa sem hideg és csapadékos, de hozzánk képest talán nem olyan rossz a helyzet, ennyire nem meleg és száraz arrafelé az idő és a folyók sem hiszem, hogy kiszáradnának.
#4577
Megint csak "löttyenések" voltak, most ott folytatjuk, ahol abbahagytuk, a következő 1 hétben ismét 0 cm környékén lehet a vízállás. Nagyon komoly, hogy ilyen hosszú időszakokra extrém alacsony a vízállás. Nem semmi ez az időállás, ami Európán ül.
#4576
A Nagybajcs alatti vízszintekbe a Nagybajcs alatt torkolló vizek is belepofáznak. Ezen kívül a tartós kisvizek generálják a minimum vízszinteket: Kisvizek idején a folyók erodálják a gázlókat és töltik a mélyedéseket. Változik a meder, tartós minimum közeli hozamoknál folyamatosan csökken a vízszint  azonos hozam mellett. Változik a meder.  a vonzatos hidraulikai paraméterével együtt. A hajózáson kívül Paks hűtővíz ellátása lehet kritikus, de azt egy megelőző kisvíz után megoldották Mélyítették a tápcsatornát és lejjebb helyezték a szívócsonkokat.
#4575
A Külföldi időjárás fórumon részletesen beszámoltak már a jelenleg is tartó karintiai esőzésekről. A jelentések szerint több helyütt a tartományban vészhelyzet alakult ki az áradások miatt, ami nem is csoda, hiszen igen magasan van a hóhatár, 2000-2300 méter alatt mind esőben jön le, és ez  az özönvíz közvetlenül rohan a befogadóba. A szolgálat szemléletes grafikonjaira kattintva Link látszanak a villámárvíz-sújtotta térségek. A néhány napja még alig észrevehetően csordogáló folyócskák, mint pl. a Malta, Möll, Lieser, vagy a már nagyobbacskák, mint a Gail és a Dráva, most irdatlan vizeket vezetnek le, a Gail pl. Hermagornál jelenleg 550m3/sec vízhozamnál jár, 2 nappal ezelőtt 10m3/sec volt a vízhozama. A Möll folyócska Flattach állomáson már túllépte a 30-évenként várható árvízi szintet: Link
Az eső pedig zuhog rendületlenül, kritikus éjszaka elé néznek Karintiában.
#4574
Hitelesítés ide vagy oda, annyi azért bizton állítható, hogy a Duna Nagybajcstól Mohácsig majdnem mindenütt megdöntötte az LKV-t 2018 október végén. A majdnem csak Gönyű miatt van, ahol a -93 centi a '92-es elterelés után állt be. A KDVVIZIG és az ADUVIZIG részben már át írta az új rekordokat.
Vegyük sorra az új dunai LKV-kat: vízmérce, új LKV, régi LKV:
Nagybajcs -32 (-31)
Komárom -12 (12)
Esztergom -21 (-2)
Nagymaros -72 (-53)
Budapest 33 (51)
Dunaföldvár -193 (-181) - itt valami bibi lehetett a távmérő rendszerben, mert -192 után indokolatlanul megtorpant a csökkenés
Paks -97 (-68)
Baja 27 (33)
Mohács 50 (53)
Ebből látható, hogy a legjelentősebb módosulás Pakson következett be, itt 29cm-rel állt alacsonyabban a vízszint, mint a korábbi LKV idején.
Említést érdemel még a folyó ausztriai szakasza is, ahol szintén mértek "valaha volt" legkisebb vizeket. A főállomások közül Kienstock a régi negatív rekordját 12 centivel múlta alul (126cm->114cm).

A budapesti rekord idején mindössze 880 m3/s volt a Duna vízhozama.
#4573
És a durva az, hogy közben az elmúlt 24 órában 2,5m-t emelkedett a víszint Nagybajcsnál nevet
Érdekes lesz hétvégén újra kimenni megnézni. Hogy milyen messze a parttól sétáltunk a mederben néhány nappal ezelőtt laza
#4572
Köszi! Valóban egyik sem természetes ingadozás, kíváncsi vagyok mit dönt a vízügy. nevet