Közel 3 hónap után ismét az első fokú árvízvédelmi szint magasságába emelkedhet a Duna, iszonyatos áradás tapasztalható, délután szinte szemmel láthatóan emelkedett a vízszint, voltak +16 cm/h szakaszok is, ami egy ekkora folyónál azért elég keményen hangzik. Persze nem lesz hosszú életű a dolog, holnap délelőtt már jó eséllel meg is kezdődhet a lassabb apadás.. hol van már az őszi LKV.
Ez a fontos: Link Ezek szerint a felszínt elérő folyékony halmazállapotú, lefolyást generáló vízmennyiség (mindegy, hogy folyékony csapadékból, vagy olvadásból származik-é) megboldogult nagyanyóm kifejezését használva: LÓCSÖCS.
Kábé ennyire elég az előre jelzett csapadék jelenleg: Link
Az az árvízvédelmi szaki (mindegy, hogy segédgátőr, vagy professzor), aki erre a térképre tekintve nem az osztrák, vagy szlovák sítúrájának szervezése, hanem a következő hónap lehetséges vízjárása miatt kap hasmenést, megérdemli, ha nem éri el a célobjektumot.
Szerintem nem először írom le: nem az adott időszakban relatív nagy mennyiség (hóvízkészlet) a kockázatos, hanem az abszolút nagyságrendű lefolyható mennyiségek.
Az Alpokban hullott és továbbra is hulló hó alaposan megnövelte a hóban tárolt vízkészletet a Duna vízgyűjtőjén, lásd pl. az alábbi grafikont: Link és táblázatot Link Eszerint az Inn, Traun, Enns vízgyűjtőin halmazódott fel a legtöbb hó. A hétvégén várható újabb csapadékhullám és enyhülés hatására megindulhat egy komolyabb árhullám ezeken a folyókon és a Dunán, érdemes lesz figyelni az ausztriai csapadék- és vízállásadatokat. Erős melegedés nem lesz, ezért tartós árhullám talán nem indul meg, viszont ha a ciklonok mozgása kitart még egypár hétig, úgy tavaszra fordulva egyre nagyobb valószínűsége lesz a már kritikusabb árhullám kialakulásának. Figyelemre méltóak még a Felső-Tisza vidék vízkészletadatai is, pl. a Túr- és a Szamos-vízgyűjtőn a jelzett maximum feletti értéket tüntet fel a táblázat.
Na ez marha jó lesz. Így is annyi degenerált van a Tiszán mint égen a csillag... Link 'A törvényi szabályozás módosítására készülnek annak érdekében, hogy bárki, a legkisebb gyakorlat nélkül vezethessen 10-15 m hosszú, akár 100 lóerős motorral szerelt hajókat a Tiszán.'
Amíg itt mindenki a lehetséges hétvégi hóval, és a ködös jövővel foglalkozik ( én is, csak nem adok neki hangot, feleslegesnek gondolom most ), addig egy pozitív hír : 1 hete a múlt hét elején megint nagyon alacsony volt a Duna vízszintje, Budapestnél kevéssel 60 cm alá is benézett a vízállás.
Azóta az elmúlt 1 hétben a Duna vízgyűjtő területére is megérkeztek a jelentősebb esők, és a vízszint mintegy fél - 1 métert emelkedett a folyó Magyarországi szakaszán. A következő napokban további emelkedés nem várható, stagnálás, majd lassú csökkenés következhet be.
Ez még mindig sovány, de legalább már nem vészesen alacsony. Talán nem éri több kár már az áruszállítókat, és nem fog állni a dunai hajózás tartósan.
Nem tudom, hogy az Al-Dunán mi a vizállás az idén, de a Kárpátok vagy Dinaridák folyóin annyira nem gáz talán a helyzet. Az idei év arra talán annyira nem száraz, hogy indokolna ilyen kisvizeket Mohács alatt. Az Alpok a ludas meg a német területek. Őket jobban elkerülte a csapadék, de mostanában talán ott is több fog esni. A csapadékon kivül a párolgás a másik fontos tényező. Hiába esett pl. az idén a Bakonyban az átlagnál több eső ,hó a sok alacsony rh-jú ezernyi napos óra a rapszodikus csapadék mellett gyors talaj és forrás meg patakkiszáradásokhoz vezetett és ehhez jön a pozitiv T anomáliájú több mint fél év.
Igen, igazából én is a vízgyűjtő területre gondoltam.. Jó eséllyel a november is kimegy ezzel a 0 cm körüli vízállással, az elmúlt napok csapadéka csak annyira volt elég, hogy most kis időre ismét pozitívba csapott a vízállás, aztán folytatódik tovább az egész.. nagyon kíváncsi vagyok, meddig megy ez így, nem tudom, vannak-e erre kidolgozott statisztikák, vagy átlagok, de az idei év minimum a top3 legkisebb vízállásai közé beférne szerintem.
Szerintem ez olyan, mint amikor azt mondjuk, hogy Amerikában tombol a tél. Nagy területen ott most hideg havas az idő, de a kontinens felére sem igaz. Ahogyan az ősz vagy akár az év időjárását nézem Európában, azért az nem időállás, hogy hatalmas viharokról,esőzésekről, áradásokról hallunk főleg Dél- és Nyugat-Európából. Az Alpokban és a Kárpátok vidékén valóban az idén a nyugodt, száraz anticiklonális idő van túlsúlyban, de ezt Európa egészére egyáltalán nem írnám alá. Az Alpokban ráadásul nagy havak és esők estek a közelmúltban és csak nálunk van az szept. 2. hete óta, hogy alig van front meg csapadék és enyhe az idő. Kelet- és Észak- Európa sem hideg és csapadékos, de hozzánk képest talán nem olyan rossz a helyzet, ennyire nem meleg és száraz arrafelé az idő és a folyók sem hiszem, hogy kiszáradnának.
Megint csak "löttyenések" voltak, most ott folytatjuk, ahol abbahagytuk, a következő 1 hétben ismét 0 cm környékén lehet a vízállás. Nagyon komoly, hogy ilyen hosszú időszakokra extrém alacsony a vízállás. Nem semmi ez az időállás, ami Európán ül.
A Nagybajcs alatti vízszintekbe a Nagybajcs alatt torkolló vizek is belepofáznak. Ezen kívül a tartós kisvizek generálják a minimum vízszinteket: Kisvizek idején a folyók erodálják a gázlókat és töltik a mélyedéseket. Változik a meder, tartós minimum közeli hozamoknál folyamatosan csökken a vízszint azonos hozam mellett. Változik a meder. a vonzatos hidraulikai paraméterével együtt. A hajózáson kívül Paks hűtővíz ellátása lehet kritikus, de azt egy megelőző kisvíz után megoldották Mélyítették a tápcsatornát és lejjebb helyezték a szívócsonkokat.
A Külföldi időjárás fórumon részletesen beszámoltak már a jelenleg is tartó karintiai esőzésekről. A jelentések szerint több helyütt a tartományban vészhelyzet alakult ki az áradások miatt, ami nem is csoda, hiszen igen magasan van a hóhatár, 2000-2300 méter alatt mind esőben jön le, és ez az özönvíz közvetlenül rohan a befogadóba. A szolgálat szemléletes grafikonjaira kattintva Link látszanak a villámárvíz-sújtotta térségek. A néhány napja még alig észrevehetően csordogáló folyócskák, mint pl. a Malta, Möll, Lieser, vagy a már nagyobbacskák, mint a Gail és a Dráva, most irdatlan vizeket vezetnek le, a Gail pl. Hermagornál jelenleg 550m3/sec vízhozamnál jár, 2 nappal ezelőtt 10m3/sec volt a vízhozama. A Möll folyócska Flattach állomáson már túllépte a 30-évenként várható árvízi szintet: Link Az eső pedig zuhog rendületlenül, kritikus éjszaka elé néznek Karintiában.
Hitelesítés ide vagy oda, annyi azért bizton állítható, hogy a Duna Nagybajcstól Mohácsig majdnem mindenütt megdöntötte az LKV-t 2018 október végén. A majdnem csak Gönyű miatt van, ahol a -93 centi a '92-es elterelés után állt be. A KDVVIZIG és az ADUVIZIG részben már át írta az új rekordokat. Vegyük sorra az új dunai LKV-kat: vízmérce, új LKV, régi LKV: Nagybajcs -32 (-31) Komárom -12 (12) Esztergom -21 (-2) Nagymaros -72 (-53) Budapest 33 (51) Dunaföldvár -193 (-181) - itt valami bibi lehetett a távmérő rendszerben, mert -192 után indokolatlanul megtorpant a csökkenés Paks -97 (-68) Baja 27 (33) Mohács 50 (53) Ebből látható, hogy a legjelentősebb módosulás Pakson következett be, itt 29cm-rel állt alacsonyabban a vízszint, mint a korábbi LKV idején. Említést érdemel még a folyó ausztriai szakasza is, ahol szintén mértek "valaha volt" legkisebb vizeket. A főállomások közül Kienstock a régi negatív rekordját 12 centivel múlta alul (126cm->114cm).
A budapesti rekord idején mindössze 880 m3/s volt a Duna vízhozama.
És a durva az, hogy közben az elmúlt 24 órában 2,5m-t emelkedett a víszint Nagybajcsnál Érdekes lesz hétvégén újra kimenni megnézni. Hogy milyen messze a parttól sétáltunk a mederben néhány nappal ezelőtt
Szerintem egyik sem rekord. Egyik vízszint sem a természetes módon kialakult vízjárás következménye. Az első a tározó mögötti víztér feltöltése miatt lecsökkent alvízi vízhozamnak, a mostani a "lötyögtetésnek", a az erőmű napon belüli csúcsra járatása utáni részleges vízvisszatartásnak a következménye. A duzzasztómű vízterének 1992. évihez hasonló feltöltése normál üzemi körülmények között nem szokott előfordulni. A duzzasztott szintet várhatóan meghaladó árhullám esetén a duzzasztást megszüntetik, de az árhullám levonulásakor, amikor a vízszint a duzzasztott szint alá csökkenne, újra beüzemelik a duzzasztót.
Egyébként köszönöm az utánajárást, nekem sem időm, sem erőm nincs az adatvadászatra.
Közben ezt találtam: "A Duna elterelése 1992. október 25-én történt meg: a csehszlovák építők Dunacsúnnál, a Duna 1851,75 folyamkilométerénél, mintegy 40 kilométer hosszúságban csehszlovák területre terelték a Dunát" (forrás: Link ) LKV: -31 cm (1992. 10. 26.) Akkor talán meg is válaszoltam magam. Szóval, ha az rekord, akkor ez is, erőművi beavatkozás ez is, az is.
Köszi a részletes infót! Ha már itt vagy, mint szaki, lenne is egy kérdésem. Azt írod, hogy a vízerőmű lötyögtetése miatt nem biztos, hogy rekord lesz. Az LKV 1992 októberéből való. Ha jól sejtem, pont akkor terelték a cseszlovákok a víz nagy részét a bősi csatornába. Összefügg a kettő? Mert ha igen, akkor ezt is illene rekordként kezelni.
Ez egy ótomata adatsora, tájékoztató jellegű. Itt grafikon is van róla. Link Ha elmented a grafikont, nagyítható. Látszik rajta a vízerőmű lötyögtetésének hatása. A -32 cm lehet akár helyes is. Kár, hogy a hozammérés nem működött, mankó lehetett volna. Az automata mérése helyesnek tűnik, nem látszik a görbén a 06 h-i és 18 h-i vizuális leolvasások kiugrása, mint pl (Gyomaendrőd, Hármas Kőrös): Link Gyomán az ótomata szisztematikusan felülmér.
Lehetséges, hogy nem "könyvelték át" a minimumot, vagy az egy duzzasztó mű zárás okozta minimum volt. Dátum nincs a -53 cm-hez, de nyilvános órai vízszint adatbázis sincs, hogy utána lehessen nézni.
Szerk: A duzzasztóművel zavart adatsor miatt nem valószínű, hogy a -32 cm-t "rekordosítják" annak ellenére, hogy a bulvármédia már megtette.
9 órára írtak -32 cm-t. Eszerint az oldal szerint ez nem új rekord, mert -53 cm-t ír LKV-nek. Link Itt viszont a -31 cm adat szerepel. Melyik lehet a valós? Vagy talán nem is ugyanott mérték a 2 értéket?
Mára azért még behúzott egy -32 cm-t Nagybajcs. Most már csak az a kérdés, hogy a különböző oldalakon látott -53 cm az LKV, vagy a -31 cm, utóbbi esetben rekordot döntöttünk.
Igazság szerint nem is a kagylók miatt volt félelmetes. Köszi a határozást, nem tudtam milyen faj. Lattam bepőle tenyérni méretűt is... Jövő héten úgy néz ki véget ér a mederben sétálgatós időszak
Nagybajcsnál jártam ma... Hát van a mederben minden, rengeteg elpusztult kagyló, hordalék, de víz az meglehetősen kevéske... Elképesztő élmény volt a Duna medrében sétálgatni.
A Duna valóban hihetetlenül alacsony vízállású és újra megdönti több helyen is a LKV szintjét. Azonban az, hogy bárhol át lehetne sétálni rajta teljesen alaptalan állítás. Az extrém alacsony vízállás is átlagosan 800-1000 m3 vízhozamot jelent másodpercenként, azaz, ha 1 km széles lenne a folyó akkor is 1m mélységű víz folyna a medrében. De ennél sokkal keskenyebb és mélyebb. A Dunán nem lehet átgyalogolni.
Ez igaz, de ehhez nem árt tudni, hogy nem feltétlenül a korábbiaknál hosszabbra nyúló száraz periódus okozza az átlagosnál is kisebb vízállásokat. A Duna napjainkban is folyamatosan vágja be magát a főmeder szűk vonalába, ugyanakkor az ártér és a parti zóna töltődik. Erre a folyamatra az említett szakaszon jócskán rásegítettek a hullámtörő sarkantyúk kiépítésével, ez okozza azt, hogy kisvíz idején széles kavicszátonyok bukkannak ki közöttük. Ma már "nem engedhető meg", hogy a folyók a saját maguk szabta térben vezessék le a vizüket, kell egy hajózható főmeder és kell egy lehetőleg szűk ártér, a többi mind csak gondot okoz... Az augusztus végi kisvizek után most újabb mélypontot célzott meg a Duna, az ausztriai adatokat figyelve pár nap múlva újabb LKV megdöntések következhetnek nálunk is. Nagybajcson a -53 és Gönyűn a -93 elérése nehéz lesz, de Komáromtól lefelé szinte biztosra vehetők az újabb rekordok.
Tipp 1600, nagyobb átmérőre szerintem hidraulikailag nincs szükség, szerintem még 1600 mm-re sincs. A legnagyobb átmérőjűek szerintem alacsony nyomásúak. olykor gyakorlatilag gravitációsak. A nyomásveszteség a vezeték hossza mentén az átmérő 5. hatványával kb. fordítottan arányos. Korábban 2 m m3 körül volt a fővárosi napi max. fogyasztása, most tudomásom szerint 1 m m3/nap alatt. kizárt, hogy bármi hidraulikai kapacitás gond lenne, állapot annál inkább.
Nyilván átmérőre gondolsz. A fővárosban keresd, A fővároson kívül szerintem max. 800 mm, Békés megyében 600 mm. Ki tudja, mennyire méreteztek túl régebben (néhány évtizede)? Olykor nagyon durván. A legnagyobb átmérőjűek szerintem távvezetékek, nem városi fővezetékek. Pl. vízbázisokat kötik össze a városi nyomásfokozó telepekkel.
A Dunán is jócskán meglátszik a közép-európai "időállás", lassan 1 hónapja 100 cm alatt van a vízállás Nagybajcsnál, ami azért nem szokványos dolog.
Ez idő alatt többször ment le 0 cm közelébe a vízszint, ami durván fél méterrel van a LKV felett.
Vámosszabadi és Nagybajcs között kilométereket(!) sétálhat a Duna száraz medrében az arra járó turista, olyan helyeken, ahol bizony nagyon ritkán száraz csak a placc.
Valószínű, hogy a hétvégi front azért pakol rendesen a gyűjtőkre, normalizálódhat a vízállás.
Nem emlékszem, hogy mikor volt legutóbb ennyire megengedve a Sió. Szinte színültig tele van. Lehet, hogy volt már ilyen magas az engedés, de nem mostanában az biztos.
Tisza hóvízkészlet huss, a Dunáé már elfogadható: az átlagos max körüli. A Tisza és mellékfolyói alsó szinttájon telt medrűek, néhány helyen első fok (gát lábánál a víz), a Duna még messze van a telt medertől. Balaton: Csapolják, ahogy tudják, már 2 cm-t csökkent a szint, de még mindig köbö 20 cm-rel van a biztonságos szint felett. Következő heti a vízgyűjtőn várható csapadékösszeg SI mértékegység rendszer szerint: lócsöcs.
Szörnyen benyelezi a fejünket (horgaszokét) a Tisza kettő, vagy kotivizig. Teli vízszinten sikerül még a mai napon is tartani tározó (Tisza tó) vízszintjét, az öblítő műtárgyak le vannak zárva A mostani árhullám sodor uszadekot, kimosott román, ukrán kommunális hulladékot, ezt nyilván el kell engedni, hogy legalább az egyik feladó kapja vissza (Mondjuk semmiféle természeti környezetnek nem kívánom.) Nagyon eltaktikázták magukat!! Ebből már nem lesz nyári vízszint huszadika előtt. A süllő ívas lehetőségeit ez nyilván erősen szűkíti, de veszélyezteti a keszeg felek ívasát is, nem is beszélve a madárvilág koltését, azoknak mennyire hiányzik majd egy méter vízszint emelkedés egy hét alatt... Minderre nincs más magyarázat, mint hogy be voltak szarva az árvíztől, a Kisköre alatti Tisza szakaszt sikerült első fokra tornázni. A nyolcvanas évek kártevő szemlélete jut eszembe erről a bravúrról.
Link 'A törvényi szabályozás módosítására készülnek annak érdekében, hogy bárki, a legkisebb gyakorlat nélkül vezethessen 10-15 m hosszú, akár 100 lóerős motorral szerelt hajókat a Tiszán.' 
