Hurrikánok és tájfunok

no, mégiscsak lett belõle vmi.

Gigászok találkozása - a hét mûholdképe Link

Link

Én is azt írtam, hogy már nem TS. Viszont korábban az volt, annak ellenére, hogy nem trópusi vizek felett keletkezett. A TS feltétele csak egyrészt a keletkezési hely; de ettõl függetlenül szubtrópusi vizek feletti ciklon is lehet TS, ha az annak valamennyi ismérvét magán hordozza és a kialakulása a TS-nek megfelelõ. Ez pedig Grace esetében fennállt, eleve TS-ként alakult ki.

A frontok ott vannak, most kezdi õket kialakítani (ill. az észak-atlanti áramlási rendszerbe való beolvadása során jönnek létre, ugye egy TS-nek nincsenek frontjai). Továbbra is a konvekció tartja életben, a rotációja pedig a TS-ként felvett sebesség, ill. a kb. 100 milliárd tonnányi forgó légtömeg lendületébõl adódik.

Szerintem nem trópusi vihar (inkább szubtrópusi mint a mediterrán ciklonok),mert a trópusi övhöz nem hiszem,hogy van köze(vagy volt elõzménye a Ráktérítõtõl délre is ?).
Személy szerint egy tipikus TS-ekre és MC-kre jellemzõ spirálkaros felhõörvényt látok,semmilyen frontot nem vélek látni benne még most este sem.(ettõl még lehet frontja)Meg is kéne nézni néhány frontanalízist...
Délben az hittem,hogy ilyenkorra semmi sem látszik belõle...épp lecsap Walesre...

Nem esett szét, de már nem TS, mivel nincsen szeme, és felvette a ciklonokra jellemzõ "tizedesvesszõ" alakot, ill. jól elkülöníthetõ a meleg- és hidegfronti része is. A központi nyomás 990 hPa körül van, a szél 80-90 km/h körüli. Persze így is nagyot üthet az ír partokon, de már nem TS-ként.

Ez a mûholdkép azt mutatja,hogy nem esett szét és eléri az Ír-szigetet:Lehet,hogy le kéne menteni ?Link

Hm, Grace valóban tökéletesen trópusi volt, semmi extratropical jellemzõ, hihetetlen. És mindez 20 °C körül SST mellett. Igaz, az északatlanti frontrendszer már kezdi szépen bekebelezni, ahogy várható volt.

A hurrikánszezonra viszont továbbra is a gyengeség jellemzõ, a most esetlegesen kialakuló TD-t ismét csak az erõs magaszintü szelek fogják szétszedni.

Úgy látszik jelenleg,hogy a most 4-es,szupererõs Melor telibekaphatja Japánt...

Ha valakinek van kedve és ideje, összedobhatna egy cikket errõl a Grace-rõl, mehetne ki a Hírek rovatba!

Melor nem hiszem hogy meglepi a japánokat,van idejük bõven a felkészülésre.Ketsana szerintem meglepte a filippínókat,mert secperc robbant be felettük,nem egy hétig készülõdött.

Grace nem egy hurrikán mérsékelt övbe tévedt átalakult maradványa ,hanem egy TS jegyeket mutató(közel hurrikán erejû szelet produkáló)mini forgószél,aminek elismerem: fogalmam sincs kialakulási folyamatáról....

Olvadás nem jött össze, 19W végelgyengülésben szenved. Viszont 20W-t érdemes figyelni, cat2-3-ként éri el Japánt, Tokiót, bár egyelõre úgy tûnik, a középpont mellette fog elhaladni, viszont nagyon kiterjedt rendszer, brutális mennyiségû csapadékkal.
Bár a japókat nem szokták ezek a szuperközeliek sem váratlanul érni, szerencsére.

Formára szép, bár egy-egy idei szupercellánk felveszi vele a versenyt méretben.

Link

Nagyon kicsike, viszont az extratropicaloktól eltérõ módon igen szervezett középponttal rendelkezik, emiatt valószínûleg átcsúszott a TS kategóriába.

Bracknellen is milyen szép: Link

Tobb helyen is TS-nek analizaljak a foldrajzi szelesseg ellenere. Teljesen tropusi ciklon tulajdonsagokkal rendelkezik egyelore. Lehet, hogy gyorsan atalakul....

Egyelore mindenesetre kozeledik a lakhelyemhez Angliaban

Én is most néztem, szinte a semmibõl bukkant elõ. Bár a TS-t megkérdõjelezem, azon a szélességen extratropical-nak mondanám. Furi, hogy az NOAA is TS-nek adja.

Nem vicc : a Grace nevû TS Anglia felé tart,már lassan eléri Franciaország szélességét...

Egy ilyen összeolvadásra beneveznék...

Itt mutatkozik meg a hátránya annak, hogy szélsebesség szerint kategorizálnak. Nem egy TS vagy gyengének hitt H1 mutatta meg az elmúlt 5 évben, hogy a benne lévõ döbbenetes mennyiségû nedvesség többszörösét tudja végezni annak a pusztításnak, amit pl. egy 4-6 óra alatt keresztülszáguldó cat3-4 végez a szelével és a relatíve gyenge csapadék-intenzitásával. Ráadásul ezek a gyengébb szélerejû rendszerek általában lassabban is mozognak, tehát nem feltétlen kell nagyobb nedvességûnek lennie, ha a 'célterület' felett 24-36 órát is elidõzik, szemben az általában gyorsan mozgó, bepörgött, durva rendszerekkel.

Az egyik már szárazföldet ért, T3-ként.

Érdekes dolognak lehetünk szemtanúi, ha minden az elõrék szerint megy: egyelõre úgy néz ki, hogy W19 jó eséllyel megközelíti W20-at kevesebb mint 700NM-re (központok). Akkor viszont bejön a Fujiwhara-hatás, és a két tájfun elkezd egy kettejük közötti képzeletbeli 'szem' körül cirkulálni. A kisebb tájfun mindig gyorsabban forog a nagyobb körül, amolyan Föld-Hold kölcsönhatáshoz hasonlóan. Sõt, egyesek szerint egy összeolvadás sem elképzelhetetlen.

Két 4-es tájfun (sajna hurrikán még nincs ) indult el Ázsia felé,egyik hamarosan a Fülöp-szk-en lesz...

Visszatérve a tájfunra,nem egészen értem megint a médiát(itt tudom ,csak a hurrikánra hajaznak),amikor naponta többször úgy beszélnek róla,hogy ez volt az utóbbi 40 év legnagyobb pusztítója a Fülöp-szk-en.Holott csak TS volt és rövid idõ alatt távozott és késõbb mint 2-es csapott le Vietnam közepére.Rengeteg 3-5 kategóriás csapott le az utóbbi években, akkor miért egy TS okozott ekkora problémát? Alighanem csak legyintettek rá :nem kell félni,még a tájfun kategóriát sem éri el ...

Hát igen,az elõzõ linkemre kattintva már nem a régi...

Persze a felhõzet és a csapadék még megvan, de ez már csak a TD maradéka; az egészbõl záporok vannak, de a magasszintü szelek csakhamar mégjobban szétszedik.

A Fülöp-szigeteken pusztító TS alighanem most alakul tájfunná:Link

Ezen a mûholdképen egyáltalán nem feloszlott hulla még... Link

...és akkor a történet lezárásaként a TD8 feloszlott, sima TW maradt utána.

No, közben TD8-cá szenvedte ki magát, de maximum TS lesz belõle, szerencsére az is az óceán felett marad. A szezon továbbra is satnya.

Na, lássuk mire megy a következõ esélyes rendszer; a Zöldfoki-szigetektõl Ny-ra van kialakulóban, trópusi ciklonná való fejlõdés esélye 50% feletti az NOAA szerint.

Folytassuk, he-he:
A globális légkörzés egyik stacioner eleme a Hadley-cella, ez az egyenlítõ mentén felszálló, 30°-os szélességekig jutó majd ott leáramló és KELETIES passzátszelekkel visszaérkezõ légtömegeit fogja össze.
A felszállt, NYUGATIAS irányba forduló levegõ a 30° közeli szélességnél, tehát a leáramlás elõtt (a szubtrópusi front mentén) éri el sebességének maximumát, ez a tulajdonképpeni szuptrópusi jet.
Ezért írtam, hogy a Hadley-cirkuláció határához van kötve a szubtrópusi jet, így mozgása egybeesik a Hadley-cella évszakos mozgásával.
A leáramló levegõ egyik része nem a keleties passzátokkal megy vissza az Egyenlítõ felé, hanem észak felé fordul, a környezeti levegõnél magasabb hõmérsékletû levegõtömeg felsiklásra kényszerül, és 8-10km magasságba feljut (a polárfront mentén) a 60% körüli szélességekig, közvetlenül a tropopauza alatt polárjetként.
Mivel a polárfront folyamatos meanderezõ mozgást végez, a polárjet is ezzel együtt meanderezik (ezzel alakítva a mérsékelt övi cikloncsaládok pályáit).
A polárfront északi oldalén leérkezõ, majd 30°-os szélességig visszajutó levegõje máris megalkotta a másik stacioner elemet, a Ferrel-cellát.
Ez a légkörzés ide vonatkozó része.

A trópusi ciklonok a két passzátöv találkozási sávjában kialakuló trópusi összeáramlási övezet (ITC) környezetében "szeretnek" kialakulni, legalábbis ahol az ITC átlépi az 5°-os szélességet. Ez igaz mindkét féltekére, hisz az ITC északi és déli szélsõ helyzete mindkét féltekén a nyári idõszakot fogja össze (északon májustól novemberig, délen decembertõl júniusig).
Az összeáramlási övezet mentén kialakuló "szélcsendövben" foltokban óriási felhõtömbök alakulnak ki, ezek a kialakulási gócok.

Az El Nino ügyében az óceáni vízkörzés egy elemét kell megemlíteni, az egyenlítõi felszálló víz övezetét, ezt tünteti el ugyanis a "fiúcska".
Ennek kialakulásáért felelõs az egyenlítõ mentén fújó állandó keleties szél hatást gyakorol az óceánvíz felszínére, ami a Coriolis erõ miatt északi féltekén jobbra, a délin balra sodródik, azaz tulajdonképen az Egyenlítõ vonalától mindkét irányba kifelé, így máris a híres egyenlítõi felszálló övezet alalkulhat ki, hideg vízfelszínnel.
Itt kapcsolódik össze az óceáni és a légköri vízkörzés.
Ez az felszálló víz övezete a "normális" évek legnagyobb részében szépen kettéosztja szimmetrikusan a passzátöveket, a bennük uralkodó konvektív folyamatok között konvektív gátként.
Az északi félteke nyarán következik csak be ettõl átmeneti eltérés, mikor is az ITC erõsen északra vándorol, így a déli félteke délkeleti passzátja átlépi az Egyenlítõt, ám az asszimmetriával még az Egyenlítõ mentén ott marad a felszálló hidegvizes övezet, konvektív gátként.
A "fiúcska" felléptekor azonban a nyár végén nem áll vissza a szimmetrikus elosztás, sõt, az Egyenlítõ mentén is konvergencia jelenik meg, azaz a hidegvizes felszálló övezet megszûnik, az ITC nem húzódik vissza, ez hatást gyakorol karácsony környékén a dél-amerikai partokra, és innentõl már ismerõs a történet és a "fiúcska" elnevezése is.
Ekkor felborul a Déli-Csendes-Óceán áramlási rendszere, legtöbbször fél évre, ám vannak El Nino idõszakok, amik egy évnél nagyobb idõszakot is átfoghatnak.

Ekkor lép be az, amirõl nagyon jól összefoglalva írtál, ám gondoltam részletezem a kiindulási dolgokat.

Még pontosabban nem a Hadley-cella mozgását követi, hanem a következõ történik

El Nino idõszakában a magas SST erõsebb párolgáshoz és ezáltal elvileg erõsebb konvekcióhoz vezet. Vagyis több látens hõ szabadul fel, mely a troposzférába érve kondenzálódva kicsapódik. Ez az erõsebb konvekció erõsítõen hat a Hadley-cirkulációra, mely a felsõ troposzférában a felszabaduló energiát a pólusok felé osztja el. Ezáltal a felsõ troposzféra felmelegszik (250 hPa környékén), egészen a szubtrópusi területekig, miáltal a planetáris frontálzónában (azaz a Handley- és Ferrel-cellák határán, a 30. szélesség környékén) növekvõ hõmérsékletkülönbségek alakulnak ki. Ez a magasabb hõmérsékleti gradiens a szubtrópusi jet megerõsödésében és annak az Egyenlítõ irányában való elmozdulásában mutatkozik meg. Az erõs jetstream hatással van a közepes szélességek (azaz a Ferrel-cellában lévõ rendszerek) ciklonális örvényeire is, és a troposzféra csekély, ám globális hõmérsékletcsökkenését okozza a 30-60° szélességek között, ezáltal komoly hatást gyakorol a ciklonútvonalak alakulására is. Nagyon sok tényezõ utal arra, hogy az STJ és az ITCZ ellentétes fázisban mozognak, azaz az STJ legdélebbi meanderpontja (vagy minimuma, ha úgy tetszik) az ITCZ legészakibb meanderpontjával (maximumával) esik egybe (és fordítva, persze), azaz a jet formálisan "belefúj" az ITCZ-be.
Tényleg izgalmas a téma

Pontosabban a szubtrópusi jet követi a Hadley-cella mozgását, ami elõre jól prognosztizálható évszakos mozgást jelent.
A meleg-asszimetrikus (El Nino) helyzetben épp az a probléma, hogy az ITC nyári északra tolódása állandósulhat, és nem tér vissza az Egyenlítõ felé a nyár végén, azaz felborítja a passzát-cirkulációt.
Izgalmas a téma, he-he!

A szélnyírást több szempontból kell ott vizsgálni. A szélnyírás fõ forrása (normále esetben egész évben) a jetstream 2 fajtája; az egyik az É-Amerikát átszelõ erõs poláris jet, a másik a délebbre, a karibi térség és Mexikói-öböl felett is húzódó, gyengébb szubtrópusi jet; mindkettõ igen komoly szélnyírást okoz. Télen a jet délebbre húzódik, és bár az öböl vize meleg, a szélnyírás megakadályozza a konvektív rendszerek kialakulását. Nyáron a jet visszahúzódik É felé (azaz gynegül a szélnyírás), de még mindig kialakulhatnak a hurrikánokat gátló értékek.
A másik komoly szélnyírás-forrás a mezoléptékü, atmoszférikus Walker-cirkuláció. Ha ez gyenge, akkor komoly szélnyírás lép fel, ha erõs - Ausztrália közelében felemelkedõ trópusi légtömeg, Dél-Amerika leszálló légtömeg -, akkor gyenge magasszintü szelet okoz az atlanti térségben, ami csökkenti a szélnyírást. Az El Nino ebbe szól bele, hatalmas óceáni áramlási rendszere okán (és mivel nagyjából abban a térségben hat, ahol a Walker-cirkuláció ténykedik) gyengíti a Walker-cirkulációt és ez okozza a szélnyírás növekedését.

Gondoltam,hogy a Nyuszi nem ugrik ki a bokorból és nem megy el katasztrófatúristának

Egyébként pedig a levezetésed teljesen logikusnak tûnik... Kicsit olyan ez,mintha kicsiben a szupercellákat néznénk ... Ha nagy a szélnyírás,de kicsi a labilitás,nem alakulnak ki... Ám ha kialakulnak,mert minden feltétel adott,akkor tombolnak...
Azaz a nagyobb skálán is bõven lehet kapcsolatot találni a kisebbekkel, az alapkoncepciók teljesen hasonlatosak...

Amúgy egy dolog zavar, amire most így álmos fejjel ötletem sincs, mert igazából még sosem gondoltam bele - vajon miért lenne El Nino idején nagyobb a szélnyírás a teljes vertikumban? Ez most kifejezetten zavar -

a Napra gondolsz?

Biztos, hogy van ahhoz köze.

Az El Ninónak van a hurrikánszezonra hatása, ahogy írtad is.
Ám az idei szezon akár egy globális folyamat része is lehet, hisz évek óta monoton csökkenõ tendenciát mutat a trópusi ciklonok száma (és ne feledjük, szeptemberig 19 volt az idei összlet és a gyengus hurrikánszezon miatt akár a tavalyi negyvennél is jóval kevesebb trópusi ciklon is kijöhet): Link

Nyilvánvaló, Pitooomkaaa Én sem a katasztrófára vágyom

Egy kis oknyomozás, gondolatébresztõnek/vitaindítónak:
Én elsõsorban (de nem kizárólag) az El Nino-ban látom a gyenge szezon okait, mely erõs szélnyírást okoz a Karib-tenger és az Atlanti óceán trópusi területei felett, ami egyszerüen fogalmazva "elfújja" a kialakuló zivatarrendszerek felhõtetõit. Az SST tekintetében megjegyzendõ, hogy az Atlanti óceán K-i területeinek hõmérséklete alacsonyabb az normál értéknél (leszámítva egy kis területen fellépõ +5 °C-os anomáliát - ez még melegágya lehet egy-egy komolyabb rendszernek), az átlag alatti SST pedig egyenes összefüggésben lehet vagy a Szahara térségébõl származó szél profiljával, vagy pedig az El Nino hatására D felé sodródó jetstreammel (Mexikói-öböl, Karib-tenger térsége), mely a konvekció szempontjából nem túl kedvezõ.
Mindazonáltal az El Nino ellenére is kialakulhat még akár egy szörnyeteg is, emlékezzünk csak az 1992-es Andrew-ra, mely szintén El Nino idején jött létre.

Akkor vajon ezért annyira stabil a brit AC?!

A kérdéses térségekben semmi különös: Link

Nekem az Atlanti-Óceán 40-60° közötti területén terjeszkedõ negatív anomália köti le figyelmem egy ideje, kíváncsi vagyok, hová fejlõdik és milyen irányú folyománya lehet.

Ennek azt hiszem New Orleans mellett az egész karibi térség kifejezetten örül...
Rendben van minden a SST-vel?! /T (sfc)

Közben az atlanti hurrikántevékenység továbbra is jóval átlag alatti (jelenleg nulla), a tegnapi térképeken még szereplõ konvektív kezdemények (30-50% fejlõdési eséllyel) mára elpárologtak. Néhány trópusi (konvektív fejlõdésre esélyt adó) hullámot leszámítva teljes a csend.

2004 óta figyelem csak a ciklonokat(elõtte nem volt netem),ezek szerint az akkori gyakori japántdúlást megjegyeztem,de ahhoz képest az utóbbi 5 év ezek szerint tényleg nem nagy durranás.

Tavaly partok mentén húzott végig Sinlaku, 2007-ben Man Yi szintén súrolta, Usagi és Fitow át is szelte a szigetországot, inkább a Taivan-Fülöp-szigetek kettõse az igazi célpont (2004 kivétel, akkor kiugróan, több évtizedes gyakoriságcsúccsal járó módon sok ciklon érte el Japánt).
Azaz számottevõ, nagyobb idõléptékû változás nincs.

Betartva a menetrendet,a tájfun illedelmesen ÉK-felé kanyaradva elkerülte Japánt.Most már fellélegezhetnek.Valahogy évek óta nem emlékszem Japánt igazából eltaláló tájfunra.Mitha gyakoribb lett volna régebben.
Más ázsiai régiók nem mondhatják el ezt...

Ami lényeges leírtam: szuper és gyönyörû.
(Bocs:jó nagy is...azért a japánok nem biztos ,hogy nyugodtan alusznak,elõrejelzés ide vagy oda... )

Szerencsére a sûrûn lakott területeket és Japánt sem fenyegeti.Igaz néhány Japánhoz tartozó kis szigeten, biztos nem örülnek ennek...
Szép a mûholdképen is, most 3-as erõsségû.Link Link

Így van, és ahelyett hogy kritizálna inkább írna róla érdekességeket, talán mi is rácsapnánk a témára. Mi hurrikánosok