Nekem ezekrõl a hírekrõl mindig egy 2003-as kirándulás jut eszembe, amikor ugyanezen a tájon jó néhány, egyértelmûen a mélyben lévõ törésvonalak lefutását követõ völgyet néztünk végig. Volt olyan hely, ahol szépen látszott, miként harapózott egyre feljebb és feljebb a völgyfõ (a csúcsán néhány éves fák nõttek, 10-20 méterrel lejjebb kb. 20 évesek, 50 méterrel lejjebb 50 évesek). Egyszóval, a tájat meghatározó völgyek eleve nem szép fokozatosan, hanem néhány évtizedenként bekövetkezõ nagy leszakadásokkal alakulhattak ki. Akkor nem igazán tudtam elképzelni, hogy néz ki egy ilyen fejlõdési lépés élõben, most már mindannyian láthatjuk. Vélhetõen ahol a kéregmozgások miatt eleve fellép némi húzóerõ, ott egy hajszálnyival könnyebben "belekap" a löszbe, homokba a víz - és ha egyszer egy kicsit megmozdította, akkor nincs megállás, indul a "lavina"... Persze átlagos idõjárás mellett elég stabilak ezek a laza üledékek is ahhoz, hogy ne csússzanak szét, ez a hatás csak rendkívüli víztelítettség mellett lép fel.

Könnyen lehet, hogy a mostanihoz hasonló vízmennyiséget egy-egy helyen évezredek óta nem szívott magába a talaj, ezért most nemcsak az ismert völgyek vonalában mozdult meg a föld, hanem olyan helyeken is, ahol eddig nem indult meg a völgyfejlõdés. (Persze ekkora csapadék nyilván sokszor volt az elmúlt évezredekben - csak akkor ezt a tájat természetes növényzetként erdõ borította...)