Földtan

Ez az emlegetett hatalmas mértékû bazaltvulkánosság azonos a Közép-Szibériát földtanilag is meghatározó variszcida kéregmozgások során kialakult bazalt trapptakaró-sorozatok létrejöttével,mint amilyenek a Putorana-, Anabar-, Viljuj-felföldön tanulmányozhatóak?

Pontosíthatok? A perm és a triász határa 250 millió évvel ezelõttre esik, és valóban a Föld történetébõl ismert legnagyobb kihalási esemény történt ekkor. (Hogy az élõlényeknek hány százaléka tûnt el, az attól függ, mekkora rendszertani egységeket vizsgálunk - a fajoknak kb. 95%-a tûnt el, a 80-90% a nemzetségekre vagy a családokra vonatkozhat, hiszen ezeket egyetlen túlélõ fajuk is "átviheti" a határon.)

Perm és triász kõzetek határa egyébként több helyen is látványosan megjelenik Magyarországon: a Mihalovits-kõfejtõn kívül jól ismert pl. a Balaton északi partján az arácsi vasúti bevágás. (Ott a környék tipikus permi vörös homokkövére települnek a némileg fiatalabb tengeri üledékek.) A cikkben szereplõ bálványi útbevágás azért egyedülálló, mert ott bizonyítottan megszakítás nélküli volt az üledékképzõdés, így a "történet" minden pillanatáról adatokat kaphatunk, míg a többi helyen, így Nagyvisnyón vagy Balatonarácson kisebb-nagyobb megszakítások vannak a legérdekesebb szakaszban is.

A kihalási katasztrófa okainak latolgatása még sokáig munkát fog adni a geológusoknak, az elképzelések itt sorakoznak: Link Hozzáteszem, az ellentmondások dacára igen valószínû, hogy a "fõbûnös" az extrém mértékû szibériai bazaltvulkánosság lehetett, ami aztán az élõvilágot pusztító események egész láncolatát indíthatta el. (Éghajlatváltozás, tengeráramlások módosulása...)

No igen..és ugyanez eredetiben egy 2004-es terepgyakorlatról
Link
...néhány más típusú szakmai kép társaságában ..

És a földtani oldaláról is pár gondolat, hogy kicsit élõbb legyen ez a fórum ..és még a fent megidézett "földtanész" is megjelenhet pár információdús sorral..

A képen a Bükk északi elõterében található feltárásokban felszínre bukkanó és hazai léptékben viszonylag idõsnek tekinthetõ (felszínen!) perm, triász korú mészkövek rétegtani "randevúja" figyelhetõ meg (ahogy a szakmai képaláírás is tanusítja)..a Mihalovits-kõfejtõ Nagyvisnyó határában (rejtsünk ide mindjárt egy játékos földrajzi-etimológiai kérdést:Mit jelent a településnév? ) lévõ földtani alapszelvényt tárja fel, a hivatalos rétegtani nomenklatúrában a Nagyvisnyói Mészkõ Formáció nevet viseli..ha jól tévedek kb. 220-230 millió évesek az itt látható kõzetek, de ezt majd reméljük Andris helyre rakja pontosabban..a feltárásokban e Nagyvisnyói Mészkövet képlékenységénél fogva szép redõboltozatok, könyökredõk jellemzik..önmagában a bitumenes-õsmaradványos(ettõl olyan szürke színû az alsó réteg) pados mészkõ és a triász kõzetek szép egymásra települése is jelentõs geológiai érték, tanulmány példa..de ami még érdekesebb, hogy a perm-triász föltörténeti korok határán jelentõs, globális kihalási katasztrófa zajlott le..ennek a földtörténeti eseménynek csak nagyon kevés földtani szelvényben közvetlenül, az átmeneti rétegeket is tanulmányozható nyoma maradt fenn..és a világon létezõ három közül az egyik, és épp a a legjelentõsebb..éppen hazánkban..éppen a Bükkben..éppen a Bálvány északi oldalában található útfeltárásban van..mely véletlenül éppen erdészeti feltáró út építése nyomán került felszínre ....
Bõvebben a szenzációs földtani értékünkrõl itt olvashattok:
Link

Szép a videója Link

Helyi érdekesség:Link

Jé, mit találtam: Link

Örülök az új fórumnak, igaz a geológiai tudástáram igen erõsen megcsappant, jó lesz feleveníteni 1-2 dolgot.
Ha jól emlékszem Usrin: tavaly részt vettetek egy CH kutatási versenyben (levetített angol dián a te neved is ott szerepelt, akartam mondani jan. 31.-én csak elfelejtettem), gondolom ismerõs az "ELTE BLOCK" . Pogácsás tanár úr csak annyit mondott, hogy az ELTE nagyon jó helyezést ért el. Ezt a feladatot Nyersanyagok és energiaforrások c. tárgy keretében kiadta nekünk, mint másodéves földtudósoknak házi dolgozatnak, hogy kutakodjunk a Link -n és mélyfúrási adatsorokra keressünk rá és vázoljuk fel a termikus érés folyamatát. Nem mondom, hogy egy meteorológus, csillagász, térképész ...-nek könnyû volt.

Ez Link a blog nagy kedvencem, aki szereti a vulkánokat, annak csak ajánlani tudom!

Üdvözlöm az új fórumot!

50 millió év múlva nem lesz Földközi-tenger (hatalmas hegylánc növekszik a helyén), nem lesz mediciklon, de legalább északabbra csúszunk! Link

Hmmm..

Hm..a Meteorológia és társtudományai "szekció" rég várt fórummal egészülhetett ki..mily nagy öröm ez a bontakozó holisztikus szemlélet nekem
..és ugye a lassan doktoráló hivatásos "földtanász" sem fog megharagudni a "földfirkászra", ha a geomorfológiát is ide csempészi majd...

Én is szívbõl üdvözlöm e Fórumot

Ejdejó,hogy már ilyen is van!Remek,üdv!

Szívbõl üdvözlöm az új fórumot!!!

Teljesen jogos a felvetés. Nem égéstermék, ebben az értelemben nem helyes a hamu szó alkalmazása, bár a köznyelvben ez honosodott meg. A kitörés során a robbanásoktól feldarabolódó magma legkisebb mérettartományú része ez, azt hiszem 2mm a határméret, vagyis az ez alatti méretû szemcsék számítanak hamunak. Voltaképp kõzet, vagy vulkáni üveg ez, amely a levegõben megszilárdul.

Ejha! Ez nagyon frankó!

Ha nemgond akkor itt is beszámolok a talajtani gyakorlataimról!

Értem, köszi!

Usrin, gondolom természetes a józan tárgyilagosság velük, ezért hangsúlyoztam ki az "évjáratot". Pld. egy 1908-as kiadású Mo. földtanát leíró könyv szerint még a harmadik helyen álltunk a világ földgáztermelésében, azóta bizonyára más a helyzet

Valóban nem hangzik szakszerûen (pont azért, amit írtál), mégis elfogadottan így nevezi a szakma a 2 mm-nél kisebb szemcseméretû szórt vulkáni anyagot: Link

Azt hiszem, ez az elnevezés már történelmileg így alakult, és túlságosan bevésõdött ahhoz, hogy jobbat keressenek helyette.

A régi könyveket azért nem árt kritikával olvasni - a geológia azon kevés tudományág egyike, ahol a közelmúlt felismerései nemcsak bõvítették, hanem sok helyen gyökeresen átírták a korábbi ismereteket. Az, hogy a lemeztektonika (konyhanyelven "kontinensvándorlás") elmélete az 1960-as, 1970-es évek során elfogadottá vált, kis túlzással akkora váltásnak számít a geológia történetében, mint amilyen a földközéppontú világkép elvetése volt a csillagászatban.

Már ezért érdemes volt ennek a fórumnak elindulnia: Link Gyönyörû!! Köszi a linket, szétnézek itt, a német nem gond.

Örülök az új fórumtopicnak, ajánlom mindenkinek, akit érdekelnek a vulkánok és tud németül ezt az oldalt. A menüpontokat is érdemes végignézni. Link

Mivel a hamu égéstermék, ami pedig a vulkáni kürtõn kijön, az valójában nagyon apró kõzettörmelék.. Jól gondolom?

Nekem lenne egy kérdésem a szakiktól.
A "hamu" kifejezés, ami széles körben elterjedt, mennyire helytálló, szakszerû? Mert valójában az vulkáni por lenne, nem..?

Ezt nem is gondoltam volna! Megértelek!
A földrengések engem is nagyon érdekelnek, sõt a különlegesebb kõzetek is, ha valami érdekes dolog derül ki róluk. Nemrég tanultunk a nyersanyagokról fél évig, abból a kõolaj és földgáz része tetszett, Pogácsás György tanár úr cikkét, amely e két energiaforrásról szólt, többször is elolvastam.
Bárdossy György – Lelkesné Felvári Gy. – Pogácsás Gy. (200: A világ szénhidrogén vagyonáról.

Legyek õszinte? Nekem is, különös tekintettel a szimmetriarendszerekre és -osztályokra. Szerencsére a geológia mûveléséhez ez csak annyiban szükséges, hogy az egyetemen egyszer át kell rajta esni...

Nyuli, most veszem észre az új fórumot, nagyon örülök neki, bár nem vagyok geológus de szeretem a földtant Elsõsorban a földrengéseket (most is figyelgetem a neten), kísérõ jelenségeiket és az állatvilág viselkedését. Földtani könyveim javarészt XIX, XX. századiak (1900-as évek) de felkeltették érdeklõdésemet. Gondolom a bennük lévõ alapismeretek máig érvényesek, legfeljebb bõvültek azóta

Persze, hogy be, az érdekes dolgokat szívesen olvasom, csak az ásványosztályozás a legnagyobb rémálmom.

Ugyan, legfeljebb Tjános88 fejét veszem le, ld. Társalgó #181109. Persze ha mégis bekukkant ide, máris tárgytalan a fenyegetés!


Bevallom, az El Paricutín pontos mibenlétérõl itt és most olvasok elõször, így aztán az is most vált világossá, mirõl szól a hasonló címû geológus-dal. Emiatt külön köszönöm Nyuli hozzászólását! (Ezeket sajnos vagy szerencsére már csak a nálam jóval idõsebbek ismerik, ám a Természet Világa most megjelent geológiai különszámában találtam belõlük egy gyûjteményt...)

Áthelyezve innen: Társalgó (#181083 - 2009-02-21 19:47:44)

Tegnap volt az évfordulója a mexikói Paricutín-vulkán születésének. 1943. február 20-án a Michoacán-Guanajuato-magasföldön egy új nyílás keletkezett, melybõl láva és hamu ömlött. Egy nappal késõbb a vulkán már 10 m magas volt, egy évvel késõbb már 336 méter magasra tört. Egészen 1952-ig aktív volt, magassága ekkorra 424 méterre növekedett. Mivel a vulkán a monogenetikus hamukúpok közé tartozik, így több kitörése - a tudomány mai állása szerint - nem lesz.

Remélem, Usrin nem veszi le a fejemet, ha valami bugyutaságot írtam

Remélem sok érdekes írás kerül majd ide.

Gondoltam, elõidézem az õsrobbanást!

A hozzászólásod után valahogy vártam.

Legyünk stílszerûek

Juhééé!