2024. március 28., csütörtök

Földtan

Adott napon: 
Keresés:
#152
Köszi! nevet
Régebben igen érdekelt a geológia (+paleontológia) engem is - most sem hagy hidegen a téma nevet ) és én is begyûjtöttem mindenféle kõzetbõl, ásványból, kövületbõl, legalábbis ahova eljutottam...nevet
Úgyhogy most a gipsztõl kezdve, a kövült fatörzs-darabon és ammoniteszeken át a bauxitig van minden! nevetnevet
#151
Saxa lo quuntur. vidám Csodás darabok.
Nekem ásvány és kõzet gyûjteményem van. 1-2 csigonccal kiegészülve.
#150
Köszike! Ezek a legszebbek közül valók, a többi töredezett, darabos, stb.
Ezeket úgy kalapálgattam ki a kõzetbõl!
Jásd környékén is van egy szép lelõhely, ahol mangánkitöltésû, gyönyörû példányokat lehet gyûjteni. Bár mire a mangánból kikalapálja az ember... Rámegy pár vésõ! nevetnevet
#149
Hú, nagyon csodás gyûjtemény!!! Gratulálok! Ezeket kivésted, vagy kimosódtak s csak összeszedted? (az enyém mosódott, én nem szedek szét semmit, ami magától nem jön szét)
#148
Akkor már hadd büszkélkedjek én is ammoniteszeimmel nevet nevet
Saját gyûjtés Bakonycsernyén a Tûzköves-árokból:

Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link

Ezeknél sokkal nagyobbak is "kalapácsvégre" akadhatnak; egyszer találtam egy kb. 15-20 cm átmérõjû (ha jól emlékszem Phylloceras) lenyomatot!
#147
Kíváncsian várom a képét a Tiednek!

Jó sok volt a víz a Gajában? Voltál a Római-fürdõ vízesésénél? Ha igen: Alulról be lehetett menni? Amikor õsszel arra jártunk, nem volt vészes, de annyira azért tatyakos volt, hogy gumicsizma híján nem vágtunk bele.. Azok a sziklák iszonyú szépek! Bizonyára gyönyörû volt a környék a sarjadó növényzet okán is.
#146
Úúú ez az aranyszín nagyon vadító nevet Szép...
Bakonynána mellett találtam, pár méterre a Gaja-pataktól.
#145
Egy ideje úgy állok hozzá ezekhez, hogy néha jobban hiszek egy "állrégésznek", mint egy "valódi geológusnak", ettõl függetlenül nekem is mesének tûnt a történet!
Ha hirtelen az állrégészt elcsapná egy kamion, akkor persze tudnánk, hogy belenyúlt valamibe laza
De ezek szerint akkor nincs semmi alapja, köszönöm a tájékoztatást!
#144
Merrefelé? Nekem pénzesgyõri van, köztük egy olyan töredék, amely fényes, mint a gyöngyház, csak aranyszínû. Imádom! ilyenkor tavasszal érdemes keresgélni, mert a télvégi vizek kimossák, s könnyen talál az ember, ha jó helyen keres. :-))

szerk: itt az enyém:
Link
#143
vidám laza Nincs rajta.. kacsint
#142
Ha az ELTE5427 leltári szám olvasható rajta, akkor az mindenképpen egy eredeti Lytoceras a gyûjteményünkbõl, tavaly felejtettük ott.
laza
#141
Hát remélem nem egy ilyen átverésnek vagyok a szenvedõ alanya laza Remélem a képekrõl kiderül majd a szakértõk számara, hogy eredeti-e.
#140
Hú, ha ennyire friss, akkor egészen biztosan égetett agyagból van.
Geológushallgatók rejtették el, hogy a legközelebbi terepgyakorlaton megtalálják... Teszed vissza, de azonnal!!!

laza kacsint vidám
#139
Ja, azt nem tudom, hogy mennyivel elõtte történt a kutak kiszáradása, de a figyelem felkeltésére mindenképp jó volt.
A galambos kísérletrõl én is olvastam, sõt úgy tudom, hogy volt egy-két próbálkozás az infrahangos és talajtöltéses kísérletre is.

Jut eszembe: vasárnap olyan ammonitesz töredéket találtam a Bakonyban, hogy még szinte mozog nevet Majd teszek fel képet.
#138
Hm... most alapjaiban rendült meg a világnézetem... laza
#137
Tehát nem atlantiszi leszármazottak? vidám laza
#136
Évekkel ezelõtt röppent fel, a piramisságuk akkor hülyeség, mint ide a Hold. Hegyrõl van szó, amelyet egy bosnyák születésû álrégész kinevezett piramisnak, elhintett egy rakás hazugságot a nemzetközi sajtóban, olyan emberek szakvéleményére hivatkozva, akik még csak hajlandóak se voltak rá, hogy megnézzék a helyszínt... Amikor valódi geológusok vizsgálták a helyszínt és kijelentették, hogy teljesen természetes geológiai képzõdményekrõl van szó, az álrégész persze kikiáltotta a kutatók hozzá nem értését...

Az Amerikában élõ álrégészrõl még annyit, hogy évekkel ezelõtt írt egy könyvet, amelyben állítja, hogy a maják atlantiszi leszármazottak. Ennyire lehet komolyan venni...
#135
Nem tudom, máshova hova írhatnám be, de hallottatok arról, hogy Szarajevó mellett valami piramisokat találtak a föld alatt, akkorák mint az egyiptomi piramisok!
Én is csak hallottam a dologról, lehet nem igaz vagy nem igy igaz, Ti tudtok valamit róla?
#134
Olyan is volt, de több idõvel a rengés elõtt. A hatósági parancsot az evakuálásra az állatok miatt adták ki, persze azután, hogy elõtte hetekkel már megszületett a hivatalos veszély-jelzés a várható rengésrõl, tehát a geofizikai indokok alapján nyugvó hosszútávú lehetõséget párosították a népi megfigyelések adta rövidtávú lehetõségekkel. E rengést követõen építettek ki a kínaiak egy népi megfigyelõhálzatot (vagy hogy hívjam), amelynek soktízezer tagjának az volt a feladata, hogy amikor rendellenes állati viselkedést tapasztal (kioktatták õket a figyelendõ állatokról, amelyekrõl konkrét tudásuk volt, hogy valóban képesek észlelni elõjeleket, mikrorezgéseket*).
* A galamboknál csináltak spéci neurológiai kísérletet. Vannak valamely lábszári idegvégzõdéseik e madaraknak, amelyek kimondottan azokat a mikrorezgéseket veszik, amik megelõznek egy földrengést. Egy részüknek átvágták azokat az idegszálaikat, amelyek ezen jeleket szállították az agyba, a másik részüknek épen hagyták. A mesterségesen elõodézett mikrorengéskor az épen hagyott idegû galambok felreppentek, a roncsolt idegûek pedig nyugisan ültek tovább a földön, ezzel bizonyították, hogy a galambok pl. így érzik elõre a földrengést.
#133
Én úgy tudom, hogy kínai rengés elõtt volt egy még szembetûnõbb dolog. Az, hogy az összes kútból eltûnt a víz. Ekkor már tudták, hogy baj lesz, így könnyebb volt megfigyelni a furcsa viselkedést is. Ha az elsõ jel nem jelentkezik, lehet csak pár ember figyelt volna fel pl a földigilisztákra meg a patkányokra.
#132
Noli, Andris: köszönöm a linkeket. Látom, hogy azóta is gyakoriak az utórengések.
#131
Így van, lehetetlen ennyire elõre is megmondani. Nagyjából tendenciát lehet sejteni egy olyan vidéken pl. mint Kaliforniában a Szent-András mentén, ahol pl. x évenként y erõsségû rengés várható egy adott helyen. De azt, hogy ez 17-én, csütörtökön lesz, nem lehet megmondani jelen ismereteink szerint; sõt, még azt sem, hogy idén lesz.
Viszont azt se feledd, hogy csak az esemény után kapta fel a média ezt a jóembert, s tényleg nem tudni, hány fals jóslat van az egy sikeres mögött. Ezt azért fontos volna látni, hiszen ha több, mint véletlen, hogy eltalálta, akkor foglalkozni kell a dologgal, ha nem több, akkor meg bulvár kategória.
Ahhoz, hogy igazán elõrejelzésnek lehessen tekinteni, kevés az, ha csak heteket is tud mondani, hogy várható egy rengés, az emberek hitelesnek akkor tekinthetik, ha jókor figyelmeztetik õket és képesek vele elkerülni a tragédiát.
1975-ben a kínai Haicseng-ben volt egy 7,3-as rengés, amelyet az állatok viselkedésének megváltozásán alapulva elõrejeleztek, így hiába dõlt össze az épületek 90%-a a rengéstõl, halálos áldozatok alig voltak. De itt is tudható volt, hogy földrengésveszélyes a vidék, kutatások is folytak különféle geofizikai változások mérése ügyében. Voltak elõjelei a nagy rengésnek, de ezekbõl nem lehet pontos idõpontra hivatkozni. Az állatok viselkedése volt az, ami miatt a hatóságok elrendelték az evakuálást pár órával a rengés elõtt.
1, csak az állatok hiába ugráltak volna ki a földbõl, ha nincs mögötte a tudat, hogy veszélyes a vidék földrengés ügyében
2, a talajvíz, lejtõszög-változás, gázösszetétel-változás, kisebb elõzetes rengések, stb. alapján a rengés elõtt kb. 3 héttel az állami szeizmológiai hivatal kiadott egy figyelmeztetést, miszerint az elsõ félév során várható egy nagyobb rengés, de csak 5-5,6 körüli erõsséget tippeltek. De nem volt pontos abban a tekintetben, hogy mely régiót érinti majd; a legnagyobb pusztítást szenvedett Haicseng épp a szélén volt az elõrejelzett helyszínnek.
3, ha ez nem Kínában történik, hanem bárhol másutt a világon, ahol úgymond a nyugati civilizáció honos, nem adtak volna ki kiürítési parancsot az állatok viselkedése miatt
Viszont ugyanebben a Kínában kb. egy áv múlva esett meg a világ legtöbb halálos áldozattal járó rengése - elõrejelzés nélkül - 1976-ban, kb. 250.000 ember halt meg.
Szóval van még mit gyakorolni az elõrejelzõknek.
#130
Viszont az, hogy április elejére jósolta, és akkor is lett, ez durva!
Mert ha április elejére jósolja, és május kezepén van, az egy dolog, akkor is elég jól eltalálta!
Szerintem ha biztosra mondja, hogy tavasszal földrengés várható, az is komoly találat!
Szerintem ennyire pontosan szinte hihetetlen kategória elõre megmondani!
Nem is értem!
#129
Ha egyedül vagy benne és nyitva az ajtó... Ha viszont sokan vagytok, csak nõne a halottak száma az egymást agyontaposók miatt. Márpedig a tömeges haláleset azon helyeken szokott lenni, ahol sokan vannak. OK, gázcsap, áram elzárása jóság, de találjuk ki, hogy miként képes megkülönböztetni a riasztórendszer a megfelelõ földrengéshullámot valamely háttérzajtól? Az esetleges téves leállások nem arra vinnék-e az embereket, hogy bizony ki kell iktatni az ilyen zavaró védelmi rendszert? Az emberek legalábbis ilyenek...
#128
Így van, kérdés, hogy most csak "eltalálta-e", vagy máskor is sikerült-e már neki. Szerintem - a módszerrõl olvasottak alapján - nagy eséllyel véletlen volt.

A másodperces elõrejelzés természetesen csupán automatikus beavatkozó rendszer esetén ér valamit, de legalább tüzek, gázrobbanások, áramütések elkerülésére jó lehet, megelõzve a másodlagos károkat. És persze mondjuk 17 másodperc alatt akár egy épületbõl is ki lehet rohanni.


Szerk: már 150 felett van a halottak száma szomoru szomoru
#127
Már magyarul is:
Link
(ez a Corriera della Sera cikkének fordítása kissé lerövidítve)
#126
Egy biztos: építészeti hibák vannak, voltak, lesznek. Elsõsorban megfelelõ építkezéssel lehet elkerülni az ilyen tragédiát, ha lesz valaha elõrejelzés, ha nem. A taljánoknál nem ritka vendég a földrengés, így igazán lehetne nagyobb figyelmet fordítani arra, hogy legalább a közösségi intézmények (iskola, kórház, stb.) földrengésbiztos módon épüljön, s lehetõleg olyan altalajon, amely nem folyik meg az épület alatt (a legnagyobb épületpusztulást a talajmegfolyások okozzák tudtommal)...

Persze most, hogy "bejött" az elõréje, már bárki könnyen mond bármit. Jó volna azt is tudni, hogy korábban jelzett-e elõre sikeresen vagy sikertelenül bármit is.

Nyilvánvalóan egy másodperces nagyságrendû elõrejelzés nem ér semmit sem, s bármi más módszer egyelõre nagyon kis találati pontosságú, még akkor is, ha nem csupán egyetlen tényezõt vesz figyelembe. Viszont nem olyan dologról van szó, ahol az akármilyen kis összefüggést mutató prekurzort is figyelmen kívül kell hagyni - sokkal inkább pontosítani az összefüggéseket, s tovább kutatni.
#125
Én németül olvastam ugyanezt, kiegészítve néhány dologgal: Nemcsak, hogy elõrejelezte, de tájékoztatta a lakosságot is - mire az olasz államügyészség feljelentette rémhírterjesztés és pánikkeltés miatt. A polgári védelem március 31-én összehívott egy tájékoztatót a lakosságnak, ahol közölték velük: nem igaz az egész, mert nem lehet elõrejelezni...
Az érem másik oldala: a radon-módszerrõl olvastam már korábban tanulmányokat, ill. dokumentációkat, de ezek összességében arra jutottak, hogy nem túl megbízható, az eredmény csak kicsivel van a lehetséges véletlen felett. A ma legelfogadottabb módszer a p-hullám detektálása, de ez csupán néhány másodpercnyi idõt ad, bár 100 km-re az epicentrumtól már 17 másodperc áll(hat) rendelkezésre a menekülésre (pl. ki a házból) és egyéb intézkedésekre (gázcsapok automatikus elzárása, áram lekapcsolása, stb.).
#124
Az olasz oldalakon már van egy olyan infó, hogy volt egy pasi (a hírek szerint hivatalosan is szeizmológus), bizonyos Giampaolo Giuliani, aki "elõrejelezte", hogy Abruzzo körzetében erõs földrengés lesz április elején, mégpedig radonkoncentráció-változásokból kiindulva. Sajnos nem tudok olaszul, pár szó azért átjön. Azt is olvastam, hogy voltak kicsi rengések a mai nagy rengést megelõzõen, napokkal elõtte. A youtube-on van egy interjú vele, amit elvileg márc. 23-án adott, ápr. 1-jén tették fel, szintén elvileg. Mindjárt bevetem a google translate-et, mert azért érdekel, hogy lehet-e bárnmi a véletlen egybeesésen kívül abban, amit állított.
#123
Nagyon sajnálom a térséget.
A mediterrán építési törvények lazasága ilyenkor mindig megbosszulja magát...
#122
:-(
A Reuters meg a CNN is azt írja, hogy a korszerûtlen, idõs épületek omlottak össze, a modern, erõsített betonépítmények állták...
#121
Már 100 halott van; a környezõ hegyvidéki falvakba pedig még nem is jutottak el a mentõalakulatok, ezeket a falvakat porig rombolta a rengés szomoru
#120
90 feletti a halottak, s mintegy 1500 fõ a súlyos sérültek száma. :-(((
#119
Link
Én ezt szoktam lesni :-)
#118
13:12-kor utórengés volt, a 10-ik, ezúttal 3,6-os magnitúdóval. Elnézve a fõrengés kárait, ismét sok, alaposan megrongált épület omolhatott össze szomoru
#117
Itt található a becsehelyi adatsor: Link

Az oldal, ahol minden információ elérhetõ: Link

nevet
#116
De jó, hogy belinkelted, köszönöm! Éppen én is egy ilyen oldalt kerestem, kíváncsi voltam, hogy itt mennyire jelezték a mûszerek a föld mozgását. Talán két éve valaki belinkelte a becsehelyi állomás szeizmogramját, de nem akadtam most rá...
#115
Ugyanõ a soproni állomás szeizmogramján:
Link
#114
Erõs földrengés Közép-Olaszországban: Link
#113
Hangulatos képek!
Érdekes (nekem) a Bükk,hogy vulkanikus részek vannak benne.Pl. Miskolcon az Avas-hegy is vulkanikus.(Legalábbis így tudom...)
#112
Szombaton egy túrát ejtettünk Bélkõre. A tanösvény a régi bánya útvonalán vezet, érintve -többek közt- egy geológiai bemutatóhelyet is. A túra során készült néhány képet itt tekinthetitek meg: Link
Nincs túra panoráma képek nélkül, innen kezdve nézhetõ: Link
Érdekesség miatt említem, hogy a hegyen több geoláda is el van helyezve, nem tudom ez mond valakinek valamit? amikor ott voltunk szintén írtak az egyikbe.
#111
Ú!
#110
Hát ez tényleg nem semmi! Ennyi esemény, azt se tudnám, hogy melyiket figyeljem. zivatar
#109
Egy remek videó a Kalapana vulkán (Hawaii) kitörésérõl, villámmal és (!) tornádóval, a kép bal szélén:

Link
#108
Gyá!Micsoda képek!!
#107
Érdemes meglesni a Redoubt kitörésérõl készült fotókat az AVO honlapon, vannak villámlósak is :-) Meg egy csomó gyönyörûség.
Link
#106
Ja, így már értem. nevet Az "aljzat" akkor a Pannon-medencét kitöltõ üledékek alját jelenti, Pannon-medencérõl pedig a középsõ-miocéntõl kezdve lehet beszélni. Az alatta lévõ összlet igencsak változatos felépítésû, így hát a medencekitöltés hol paleozoós, hol mezozoós, hol oligocén vagy alsó-miocén kõzetekre települ. Mélysége pedig 0 és 6 km között változik (legmélyebben a Makói-árokban van): természetesen a legmélyebb részein a legmelegebb, ott vannak a 200°C feletti értékek.
#105
Köszönöm!
Az aljazthõmérsékletrõl a Természet Világának különszámában láttam egy térképet. A térkép eredetileg ebben található meg: Rezessy G. - Szanyi J. – Hámor T.: : Jelentés a geotermikus energiavagyon állami nyilvántartásának kialakításáról., MGSZ Budapest, p.82
Ott nincs megemlítve , hogy milyen korú, csak annyi, hogy prepannonnál öregebb. Talán mezozoós?
#104
A köpenycsóvák mûködése konvektív folyamat, a hõszállításuk gyakorlatilag konvektív módon zajlik addig, amíg el nem érik a szilárd litoszférát. Ott természetesen már hõvezetéssel megy tovább az energia, legalábbis ahol épp nem mûködik egy vulkán, vagy nincs vízzel telített, összefüggõ pórusrendszer (utóbbi esetben az áramló pórusvíz megint csak konvektív hõtranszfert tud indítani a felsõ néhány km-ben).

Persze a köpenyben eközben zajlik konduktív (vezetéses) hõtranszfer is, de ez nagyjából gömbszimmetrikusan megy a magtól kifelé. A köpenycsóvák ehhez viszonyított hõszállítási többlete az, amit már a konvekció ad. Sajnos számokat nem tudok mondani arról, hogyan aránylik egymáshoz a kettõ mértéke - ez nekem minden, csak nem triviális, de alkalomadtán utánanézek.
nevet

A 150 fokos aljzathõmérsékletet hogyan értetted? Ilyen értéket ma Magyarországon 2,5-3 km mélységben lehet mérni, ez viszont még nagyon messze van a litoszféra aljától (ahol ennél jó pár száz fokkal melegebb van). Mindenesetre úgy gondolom, a litoszféra aljának hõmérséklete többé-kevésbé állandó maradna egy köpenycsóva érkezésekor is, csak épp a határ helyzete kezdene felfelé jönni a litoszféra további vékonyodása hatására.

Hogy ehhez mennyi idõre lenne szükség? Ha jól tudom, az az idõ, amíg a csóva a mag-köpeny határról eljut a litoszféra aljáig, millió, de inkább tízmillió években mérhetõ. A litoszféra kivékonyítása, a vulkanizmus beindulása viszont ezután már pár tízezer, maximum pár százezer év alatt megtörténik - aztán a csóva erõsségétõl, az utánpótlás mértékétõl függ, hogy meddig folytatódik.
#103
Köszönöm!
Milyen arányban játszik szerpet a konduktív ill a konvektív hõtranszfer a csóvákban? (gondolom a radiatív itt szinte 0, a konvektív meg fõleg a kéreg alatti tartományokban lehet kifejezett) Mennyi idõ alatt emelkedne meg az aljzat hõmérséklete a mostani átlag 150 fokról mondjuk a duplájára?
Bocs, ha esetleg triviálisakat vagy hülyeségeket kérdezek nevet

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-03-28 14:33:04

Budapest XXI. - Csepel

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

119268

Hírek, események

El ne essünk éjjel a nyúlban, március 31-én óraállítás!

Érdekességek | 2024-03-25 16:47

pic
Március 31-én hajnali kettő órakor időmérő eszközeinket egy órával előre kell állítanunk.