Földtan

A GE-n bóklászva találtam ezt a területet Szibériában (Selogancy környéke):Link
Mi alakíthatta ki ezt a felszíni formát?
Vulkanikus tevékenység?

Köszi a híreket, Noli
Lenyügözõ egy vulkánkitörés (mint természeti jelenség, nem mint pusztító, gyilkos erõ, mielõtt valaki beleköt ).

Videó: Link (jó minõségû)

A legalsó kamerán állati szépen látni a hasadékkitörést! (idõközben éjjel lett az Indiai-óceánon)
Néhány szép fotó még: Link

Légifotók: Link

Kitört a Piton de la Fournaise (Réunion), webkamera: Link

Nem biztos. Kis ország rombadõlt gazdasággal. Ilyet gyártsanak inkább, mint szemétre kerülõ mobiltelefonokat meg kocsikat, tévéket, stb.

Szánalmas

Kicsit ide való hír: Link
Parfünöt gyártanak az Eyjafjallajökull gleccservizébõl, a palackhoz csatolt lávakõ-darabbal.

Elrettentõ példa volt: Link

Mekkora fazon ez a nõ!!
Meg milyen szépen pörrgeti a rrrö betûket! :-))))

A nagyarcúaknak min. D-s kosárral.

2009-es Közegészségügyi IGNobel-díjas Dr. Elena Bodnar részint vulkanikus vonatkozású találmánya egy védõmaszkká alakítható, amit kiválóan használhatunk egy hirtelen vulkánkitörés hamuesõjében, vagy porviharban, stb.
Link
A videón valódi Nobel-díjasokon mutatja be a mûködést. Orhan Pamuk arca önmagáért beszél. :-)))))
Az akcentusából ítélve orosz vagy ukrán a hölgy. Mindenesetre zseniális a találmány. :-))) Az ára kb. 30 dollár, azaz cirka 6000- Ft, vagyis nem drágább egy normális (nem kínai boltban vett) melltartónál.

Vagy kerekes kút volt és egyszerûen odatolták. :-))

"A Miskolc-Mályi geotermikus kutat augusztus 23-án találták meg."

Valaki ottfelejtett egy kész hévízkutat?

András (Usrin) már szólt róla.
Ennek semmi köze, inkább az iszonyatosan csapdákso év miatti több millió m3 mennyiségû, mélye is leáramló csapadékvíz mennyiségnek.
A mély rengésfészek miatt a nyomásgyakorlás szóba sem jöhet, inkább mint feszültségoldó csúszás-elõsegítõ tényezõként.
Így több ezer évnyi feszültség levezényléseként is felfogható.

Nem tudom volt már szó a Mályi melletti forró vízrõl? Link
Szerintetek volt köze a földrengésekhez? Bár azok 10km mélyen pattantak ki.

Mégsem csak a Homo sapiens miatt haltak ki a Homo neanderthalis-ok:
Link
Eszerint a kutatások kb. 40 ezer évvel ezelõtt, vagyis kb. a neandervölgyiek eltûnésével egyidõben több nagyobb vulkánkitörés is sújtotta Európa (A Campi Flegrei kb. 35 ezer éve volt hatalmas kalderakitörése során keletkezett a campaniai ignibrit néven ismert vastag réteg) és Nyugat-Ázsia térségét, ahol ebben az idõben a neandervölgyi populáció élt. Korabeli kõzetminták pollentartalmát vizsgálták, s arra az eredményre jutottak, hogy nagyon megcsappant a pollenszám, ami arra utal, hogy jelentõs növényzet-pusztulás következett be. A fák pollenje szinte teljesen hiányzik, a lágyszárúaké is nagy mértékben csökkent, ennek köszönhetõen a neandervölgyiek által vadászott növényevõk száma is alaposan lecsökkent.
A dolog teljességéhez az is hozzátartozik, hogy erre az idõszakra már Európa déli részén jelentõs számban élt a H. sapiens, egyre északabbra szorítva a neandervölgyieket, akik már emiatt is kevesebben lettek (hisz ez még bõven a jégkor volt, így északabbra rosszabb életfeltételek voltak), így valószínûleg a kitörések csak feltették az i-re a pontot. Egy dolog biztos, míg a neandervölgyiek eszközeiben kb. százezer év alatt semmi változás nem következett be (nem finomodtak, specializálódtak), addig a H. sapiens eszközeinél egy szépen felfelé ívelõ tendenciát lehet megfigyelni ugyanezen idõszakban, egyre sokszínûbbé vált mind a használhatóság, a specializáció foka, valamint a felhasznált alapanyagok tekintetében. A neandervölgyiek pl. nem tudtak varrni, mert tûjük nem volt, csak árjuk, amivel a bõröket kilyuggatták.
A jégkori vadász-lét sokkal nagyobb probléma volt, mint hinnénk. Azok a közelmúltban még vadászó-gyûjtögetõ életmódú társadalmak, amelyeket sikerült ebben az állapotukban megismernünk még a "civilizálás" elõtt, egyértelmûen eldöntik a kérdést, hogy hús vagy növény. Az a helyzet, hogy SOKKAL ritkábban volt sikeres a vadászat, így a gyûjtögetõ nõk tartották el kajával a csoportokat, nem a vadászó férfiak. Na igen, a bogyó, gyökér, gomba nem harapja le az ember karját és nem is szalad el elõle. :-) Vagyis abban a helyzetben, amikor nem volt növény, amit ehettek volna, s csupán a vadászatra kellett hagyatkozni az embereknek, hatványozottan csökkent az esélyük a túlélésre.

Ez de jó! De az utolsó kép még érdekesebb, hogy keresztezés van a nyomokban

a chilei Planchón-Peteroa vulkán a magasból (nagy kép):
Link

Gyönyörû a kis kitörési felhõje!

szép napot kivánok !

érdekes cikk ! és érdekes a 4.sz képen megfigyelhetõ
-párhuzamosság- is

Link

Link

Errõl beszéltünk pár nappal korábban Witch-csel az új-zélandi rengés kapcsán.
Úgy van, hogy ahol az altalaj megfolyásra hajlamos (pl.folyók ártere, torkolata, tengerpart menti feltöltött terület, homokos talaj, stb.) ott a rengés hatására az elfolyósodó talaj (a felszín alatt van ez) a repedéseken át a felszínre nyomódik, s ott lesznek ezek a kis vulkányszerû, általában nedves homokból álló képzõdmények. Ez a nagy földrengésekre jellemzõ elsõsorban, nagyon régóta megfigyelt jelenség.
Az épületkárok szempontjából egyik legfontosabb dolog, hogy tudják, milyen az altalaj, s annak az összetétele alapján hajlamos-e a megfolyósodásra. Ma ezt már lehet vizsgálni spéci masinákkal - már ahol van erre pénz.
Itt egy nagyon szemléletes videó: Link
A talajszemcsék közti víz, ami a rengés elõtt egyenletes eloszlásban volt, a rázkódás hatására felfelé indul, a felszín irányába, ettõl elveszti a talaj a tartóképességét s súlyos épületkárok keletkeznek.
Ez történt pl. a Kobe-i rengésnél, vagy az 1906-os San Francisco-i rengésnél is. Feltöltött tengerparti területre terjeszkedett a város, s az itteni laza, alul nedves talaj a rengéstõl megfolyt, megbilletntek rajta az épületek. Ugyanolyan a hatása, mint pl az árvízkor megemelkedõ talajvízszintnek, csak sokkal rövidebb idõ alatt.

A kis homok-vulkánka is ezért született, hisz a nedves (vizes) homok a fentebbi okok miatt könnyen feljön a talaj repedésein, mit jön, spriccel, mint a szökõkút!

Lásd Noli 998 számú beírását.

Szerintem egy buzgár, ami iszapot mosott ki a talajból. De várjuk meg mások véleményét is

Megkérdezhetem, hogy ez mi a fene?!
Link

Tovább mûködik a Sinabung. Elhelyeztek egy webkamerát is:
Link
a térképen lévõ szemre kell kattintani

Sinabung még:
Link

Értem, köszi. Árpi bácsi egy csoda, remélem, még nagyon sokáig él és "szolgál" minket a tudásával!

Asszem nem, de nem volt egy nagy etwas.. kb. 10 perces beszélgetés volt és eléggé közhely kérdések hangzottak el, de Juhász Árpádot mindig szívesen hallgatom.

Ez visszanézhetõ neten?

Nyúztévé:
Zöld övezet
És mégis mozog a Föld?

" Hullámzó ágyak, összecsörrenõ tárgyak, mozgó csillárok és egymást érõ földrengések. Június óta hatszor volt érezhetõ földrengés Magyarországon. Kell-e félni az elmúlt hónapok hazai földrengéssorozata miatt? Mi a magyarázat, gyakrabban reng a Föld mint régen, vagy csak jobbak a mûszerek? Lehet-e elõre jelezni a bajt, vagy a tudomány mai állása még képtelen erre? A Zöld Övezetben: Tóth László szeizmológus és Juhász Árpád geológus. "

Adás:
2010. szeptember 7. kedd 17.30
2010. szeptember 8. szerda 10.05
2010. szeptember 10. péntek 14.05
(Most épp' élõben.)

Villarica (Chile) webcam: Link
Pazar látvány a csodaszép havas csúcsával!

Itt egy videó is errõl a kitörésérõl (elég lassan tölt be, érdemes elindítás után pillanatstoppal leállítani, s megvárni, míg lenn a csík betölt, különben akadozik):
Link

Elvileg ezek lehetnek csak kürtõtisztogató robbanások is egy nagyobb kitörés elõtt, remélem, nem így lesz. Mivel semmit se tudnak a hegy múltjáról, kérdések hada áll a geológusok elõtt... Piszok sokan élnek a környéken, nem hiányzik a nagy kitörés (szerintem ez se hiányzott nekik, még múlt héten láttam egyik indonéz oldalon paradicsomszüretre hazament menekültet, akinél elég hamus volt a termés... )

És ugyancsak környékbeli infók alapján eddig ez volt a legerõsebb és "legfélelmetesebb" kitörés. Azonban talán szerencse, hogy csak apránként köpköd, nem pedig egy robbanással küldi el a fél hegyet - bár nem tudom, hogy ez a vulkán olyan típus-e.

A Sinabung-hoz továbbra sem érkezett meg a köhögéscsillapító. Ma ismét kiköhintett egy adagot. Darwin-i VAAC jelentés:

IDD60156 VOLCANIC ASH ADVISORIES FROM DARWIN VAAC - LAST 7 DAYS DARWIN VAAC 22:45 UTC, 06/09/2010 -------------------------------------------------------------------- Received FVAU03 at 22:44 UTC, 06/09/10 from ADRM VA ADVISORY DTG: 20100906/2241Z VAAC: DARWIN VOLCANO: SINABUNG 0601-08 PSN: N0310 E09823 AREA: SUMATRA SUMMIT ELEV: 2460M ADVISORY NR: 2010/11 INFO SOURCE: CVGHM AVIATION COLOUR CODE: RED ERUPTION DETAILS: RECENT ERUPTION OBSERVED TO FL250 OBS VA DTG: 06/2230Z OBS VA CLD: SFC/FL250 N0310 E09825 - N0310 E09825 - N0310 E09825 FCST VA CLD +6HR: FCST VA CLD +12HR: FCST VA CLD +18HR: RMK: A MORE DETAILED ADVISORY WILL FOLLOW AS SOON AS POSSIBLE. GRAPHIC AT [lower case] Link NXT ADVISORY: NO LATER THAN 20100907/0000Z

A helyi infók alapján 5km magasba ment a kitörési felhõ, a környéken hamuhullás van.

1-3 köztit mértek eddig, de még jócskán tartanak a felmérések. Azt hiszem, ez egy kiválóan dokumentált rengés!

Nagyon komoly! A nyomtávból ítélve volt vagy 2 méter az oldalirányú elmozdulás.

Hihetetlen, tankönyvbe illõ módon állati jó képek a rengés által okozott elmozdulásról:
Link
Link
Link
Link

Még videók: Link

Légifelvétel a rengés helyszínérõl:
Link
(kinagyítható a kis ablak)

A Kárpátok külsõ ívén lévõ iszapvulkánokat egy bõ hónapja fotóztam.
Látványosak, nagyok, és igen szépek. Egy hatalmas terepasztal, egy hónapot is el tudtam volna ott tölteni.
Képek: Link
A székelyföldi iszapvulkánokról, illetve Székelyföld +/- 7 ismeretlen csodája pedig ép szavazás alatt van.
Link
A civil egyesületet a Tusványos fesztiválon ismerhettem meg. Nagyon szimpatikusak, jófejek.
Egyesületrõl: Link
Fesztiválról: Link

Igen sok fotó a helyzetrõl Chch-bõl:
Link

Egyelõre még mindig nincs tudomás halálos áldozatról! Két súlyos sérült van, egyikre rádõlt egy kémény, a másikat pedig összevagdalta s széttöredezõ üveg. Ezen kívül csak kisebb sérülések, zúzódások vannak, egyszerûen hihetetlen! De az is, hogy jóformán csak a belváros régi épületei azok, amelyek komolyabb rombolást szenvedtek.
Tényleg felkészültek és okosan építkeztek. Sok más helyen ez nem adatott meg. Ennyit számít, hogy van-e pénze egy országnak...
Egy videó:
Link
Az utak repedezett, felgyûrt, sáros állapotban, stb. közben a házakon alig látni valami nyomát a rengésnek.

Hargita megyében, Tusnádfürdõ környékén (de másutt is, például Kovászna megyében) a helybeliek pokolsárnak nevezik a fortyogó, buborék formájában elfröccsenõ - télen is langyos - iszapot. Ennek természetesen köze van a vulkánossághoz. A föld mélyén, pincékben gyógyitás céljából alakitotak ki ún. mofettákat, amelyekben a levegõ kéntartalma meglehetõsen magas. A Kárpátok kanyarulatában, Vráncsa megyében kb. 70 km mélyen meghúzódó forditott "cukorsúveg" közettömb mocorgásai által okozott jelentõsebb földrengésektõl Székelyföldön joggal rettegnek.

Hát igen, Új-Zélandon fel vannak készülve a földrengésekre. Kis túlzással azt lehet mondani, hogy Budapesten egy nagyobb szélviharban több épületkár keletkezik, mint most ott. Kevésbé fejlett országokban már 10ezernél járna a halálos áldozatok száma.

Most találtam egy magyar szöveget, ahol pont a dunaharaszti rengésre hivatkozva írnak valóban iszapvulkánt.
Valamelyik kaliforniai rengés után egy szántón homokkúpocskák nõttek, abszolút vízmentesen, ugyanilyen talajfolyósodási okból. Szóval ahol nedves a közeg, ott lehet iszapvulkán. :-)