Bakonyvár: most aztán elismerésem, jól szólottál... A kulcs valóban a világóceánokra vezethetõ vissza... A válasz pedig igen, figyelik a tengerfelszín hõmérsékletének (SST) változását, hiszen nemcsak a klímaváltozás kapcsán kell komoly figyelmet fordítani rá, hanem pl. az El Nino elõrejelezhetõsége miatt is... A Csendes-óceánon már komoly bólyarendszer épült ki, de az Atlantin is egyre több van belõlük, sõt ott a mérõhajók is nagy számban jelen vannak.
A kérdésed a térítõkörök közötti területekre vonatkozott. A válasz erre az, hogy a jelenlegi éghajlati modellek futása alapján azt mondhatjuk, hogy pontosan ez a térség az, ami a globális klímaváltozásra hõmérsékleti szempontból kevésbé reagál, azaz a világátlaghoz képest várhatóan alacsonyabb lesz a felmelegedés mértéke... A csapadékkal már nem ez a helyzet. Itt jönnek elõ azok a fogalmak, mint pl. a környezet érzékenysége, tûrõképessége. Azok a területek, ahol várhatóan nagymértékû változás lesz ebbõl a szempontból, azok jóval érzékenyebbek... Sajnos nem jó hír az, hogy 2 ilyen potenciális veszélyeztetett zóna Amazónia és a Száhel-övezet... Habár a Száhelra lényeges csapadékcsökkenést nem jeleznek a modellek (nem is nagyon lenne mibõl), addig Amazóniára ez már nem igaz... Ugyanakkor közös jellemzõ, hogy a földhasználat-változás szempontjából igen érzékeny e 2 terület, de igazán globális következményekkel az amazóniai esõerdõk eltûnése járhat...
Egy mondat még: a globális felmelegedéssel ugyan több víz párolog el a világtengerekbõl, de ha az atmoszféra melegebb, akkor az szintén több vízgõzt képes befogadni, azaz közel sem biztos, hogy több felhõt eredményezne... De ha arra a tanulmányra lehet hivatkozni, miszerint a közép-troposzféra hõmérséklete nemhogy nem emelkedett, hanem kb. 0.1 °C-kal hûlt az elmúlt 50 évben, és ha ez a trend folytatódik, akkor a konvektív instabilitásoknak egyre nagyobb szerepe lesz, azaz a lokális, hirtetelen nagy csapadékok valószínûsége megnõ(het)...

Egy lényegesen korábbi bejegyzésre visszautalva: ha elfogy az olaj, az arabok nem fognak visszatérni csak a kecskepásztorkodásra, ugyanis jelentõs a tõkeexportjuk a fejlett világ felé, és egyre több termelõ beruházásba fektetnek be... Sõt, állítom, hogy azok a licenszek, amik napvilágot látnak a jövõ E-forrásait illetõen, azok nagy része az arab világ páncélszekrényeiben landol, és alkalomadtán piacra is lesznek dobva, ismételten jelentõs bevételek mellett...