"A legtöbb változás távoli tájakon történik. Mégsem szabad közönyösnek lennünk, mert jelzik, mi vár a bolygó más részeire. Álljunk csak meg! – mondják a kétkedõk. Hiszen az éghajlat köztudottan változékony. Ezer éve Európában még enyhe volt az idõ, s borszõlõ termett Angliában. Majd 300 éve hirtelen lehûlt a klíma, s rendre befagyott a Temze. Vajon a mai melegedés nem a természet hóbortja, múló kilengése-e? Korántsem biztos! – állítják a szakértõk. Az éghajlati változások természetes ritmusa egyet-mást persze megmagyarázhat a fölmelegedésnek a következõkben ismertetett jelei közül, ám a hõmérséklet egész bolygóra kiterjedõ emelkedését valami más gerjeszti. Századok óta irtjuk az erdõket, szénnel, olajjal és földgázzal fûtünk, szén-dioxidot és üvegházhatású gázokat ontunk a légkörbe – gyorsabban, semhogy a növények és óceánok elnyelhetnék (lásd: Az örök körforgás eleme, a szén, 2004. február). A légkörben több a CO2, mint sok százezer éve bármikor. „Tevékenyen befolyásoljuk a földtörténetet, képesek vagyunk módosítani az éghajlat meghatározó folyamatait” – véli George Philander, a Princetoni Egyetem klimatológusa. Voltaképp egyre újabb takarókat terítünk bolygónkra. Szinte biztos, hogy fõleg az emberi tevékenység miatt melegedett az idõ a 20. században – állítja az ensz klímaváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoportjának (ipcc) 2001-ben készült jelentése. A földkerekség hõmérséklete gyorsabban nõ, mint ezer év óta bármikor. S az éghajlati modellek szerint a természeti erõk – például a vulkánkitörések vagy a Nap lassú „pislákolása” – nem magyarázzák meg maradéktalanul ezt a fölmelegedést."Lehet hogy ez is ki van szinezve valamennyire, de azért elgondolkodtató, mint a ziv.lesen fórumban elhangzottak is.