2024. április 26., péntek

Csillagászat és űrkutatás

Adott napon: 
Keresés:
#226
Az este kétszer is átment felettem az ISS, ebbõl egyik alkalommal egy "szép" kövér Ac tömb mögött még volt egy -8-as Iridium is, amely azonban nem látszott át, csak a mûhold, amint kiért a felhõbõl, pedig de állat kép lett volna... Mindkét ojjektum látszik:
Link
Link
Link
Itt meg a veszprémi Vár a Göncöl alatt:
Link
#225
THE FOLLOWING ISS SIGHTINGS ARE POSSIBLE FROM WED JUL 16 TO MON JUL 28
SATELLITE LOCAL DURATION MAX ELEV APPROACH DEPARTURE
DATE/TIME (MIN) (DEG) (DEG-DIR) (DEG-DIR)

ISS Thu Jul 17/00:12 AM < 1 18 18 above ENE 12 above ENE
ISS Thu Jul 17/01:43 AM 5 32 12 above WNW 12 above ENE
ISS Thu Jul 17/03:18 AM 5 54 10 above WNW 12 above E
ISS Fri Jul 18/00:34 AM 3 39 39 above NNW 10 above ENE
ISS Fri Jul 18/02:06 AM 5 36 10 above WNW 10 above ENE
ISS Fri Jul 18/03:42 AM 6 72 10 above WNW 10 above ESE
ISS Fri Jul 18/09:45 PM 4 20 11 above S 10 above E
ISS Fri Jul 18/11:19 PM 5 67 10 above WSW 12 above ENE
ISS Sat Jul 19/00:55 AM 5 32 10 above WNW 12 above ENE
ISS Sat Jul 19/02:30 AM 5 54 10 above WNW 12 above E
ISS Sat Jul 19/04:05 AM 5 28 10 above W 10 above SSE
ISS Sat Jul 19/10:08 PM 5 52 10 above SW 11 above ENE
ISS Sat Jul 19/11:43 PM 5 39 10 above W 10 above ENE
ISS Sun Jul 20/01:19 AM 5 36 10 above WNW 10 above ENE
ISS Sun Jul 20/02:54 AM 6 71 10 above WNW 10 above ESE
ISS Sun Jul 20/04:31 AM 2 11 10 above WSW 10 above SSW
ISS Sun Jul 20/10:31 PM 5 66 10 above WSW 12 above ENE
ISS Mon Jul 21/00:07 AM 5 32 10 above WNW 14 above ENE
ISS Mon Jul 21/01:42 AM < 1 16 10 above WNW 16 above WNW
ISS Mon Jul 21/09:20 PM 5 53 10 above SW 11 above

#224
Igen!nevetBlue Man Group,teljesen hülyék és profik!..De ez már egy másik portál másik topicja nevet
#223
Köszönjük, hogy ön is a Földet választotta! nevet
Link
#222
Mindannyian ûrhajósok vagyunk,egy nagy intergalaktikus csillaghajón,melynek neve Föld. nevet
...Hogy mi az élet értelme?: 42
vidám
#221
Ha elég tuti lenne a becsapódás, akár minden magyarból lehetne ûrhajós. :-))
#220
Üdv!
Az esetleges becsapódást megelõzõen még sok érdekes jelenséget láthatunk!
Készülnek megfigyelésre az augusztus o1-i NAPFOGYATKOZÁS eseményekor.
A Grönland térségbõl indul el a teljes árnyékkup,itt sajna nem a közeljövõben lesz teljes "napfogyás".
Kisebb programmal itt is készülnek eme jeles napra. kacsint
Bizakodom, fognak még születni magyar ûrhajósok!
#219
A témában elég kimerítõ Link e nagyszerû könyv, amelyet le se lehet tenni, végig csodás olvasmány!
Általánosságban elmondható, hogy a nagy kihalásokat nem egyetlen esemény "ihlette". Becsapdás + kitartó bazaltvulkanizmus egyidõben viszont valószínûsíthetõen már elegendõ volt. A könyvben részletesen le van írva!
#218
Némi elmélkedés, némi valóságalap, kár hogy elég elavult a cikk, és hát ugye a médiavidám Link
#217
Vajon ennek mennyi lehet az igazságtartalma?Link

Na itt egy másik:Link
#216
Nagyon köszönöm ezt is, Isten õrizz hogy lefordítsd az egész weboldaltnevet
#215
Ebbõl is látszik, hogy itt azért nem a bulvármédia az úr. :-)
#214
Jedno pivo laza kacsint

Komolyan több mint 200 hozzászólás kellett hogy ez a téma felvetõdjön?! Azt hittem benne lesz az elsõ 10-ben laza De szerencsére tévedtem. Azért várhattunk volna 20000-ig...
#213
Amíg Brúszvilisz él, nem hal meg a remény! :-)
Hülyeséget félretéve természetesen sokat agyalnak rajta, hogy mi módon lehet eltéríteni, akár nekiütköztetve valami járgányt, vagy robbanással, csak addig míg ezt nem nagyon próbálta ki senki, nem jó erre alapozni a jövõt.
Minden kis ütközés is befolyásolja a pályáját a kõnek, de anélkül, hogy pontos adataink lennének a kõ belsõ szerkezetérõl, tömegérõl, elég bonyolult volna találomra sikeresen kitéríteni. Ahogy egy üreges porcelántigrist szétzúzhatsz csúzlival, s egy tömör kõtigrist már nem...
#212
Ugyan, sose késõ angolul tanulni, nem nehéz nyelv egyáltalán.
Oroszt én is tanultam, ált. 5-tõl érettségiig, de nem látszik meg rajtam... A szláv nyelvekért sose voltam oda... Bõven elég a túléléshez nélkülözhetetlen pár szó belõlük (Jedno pivo - s társai). No meg hát a nagy felfedezések se szlávul születnek, szóval, ha az ember képben akar lenni, kell az angol. Egy csomószor egyenesen zavar az is, ha magyarul olvasok valami tudományos hírt, sokszor tudni lehet, hogy félre van fordítva benne valami...
Egyébként pont azért írtam le pár sort magyararul is, mert emlékeztem, hogy Neked nem megy az angol. Arra viszont sajna nincs kapacitásom jelenleg, hogy mindet leírjam. Itt vannak a geológus, csillagász meg egyéb észlelõtársaink, akiknek úgyis megy fejbõl, s valamikor csak idetévednek õk is majd.
#211
Valaki tudja, hogy mi az a méret, amit még viszonylag korán felfedezve az emberiség legjobb tudása és némi szerencse segítségével el tudna téríteni a Földünktõl, vagy kisebb darabokra zúzni? Itt most nem a bugyuta sci-fi filmekben kalkulált méretekre és hatásokra gondolok, hanem tudományosabban megvizsgált dolgokra. Biztos születtek már errõl elmélkedések. szegyenlos
#210
Kár hogy angolul van, de azért köszönöm.
A következõ teendõm lesz megtanulni a nyelvet, bár késõbb születtem volna, nem kellett volna 10 év oroszszomoru

A háromnegyed mérföld az kb. 1,3 km-es objektumnak felel meg ha jól számolom, az viszont már derék darab.

A dínók kihalását (ha egyátalán aszteroida okozta) elõídézõ "szikla" állítólag 8-10 km-es volt, na egy ilyen pusztítását még elképzelni is szörnyûség bárhova is csapódik...
#209
Szakértõk:
Link
A Sandia egyik legprofibb modellezõ e tekintetben (is).
Itt egy másik:
Link
Eszerint ha egy 3/4 mérföld átmérõjû kõdarab pottyan az Atlantiba olyan helyen, ahol 3 mérföld mély a víz, az aszteroida felrobbanása 11 mérföldes lyukat váj az óceánba...
"The 60,000-megaton blast of the impact vaporizes the asteroid and blows a cavity in the ocean 11 miles across and all the way down to the seafloor, which is about 3 miles deep at that point. The blast even excavates some of the seafloor. Water then rushes back in to fill the cavity, and a ring of waves spreads out in all directions. The impact creates tsunami waves of all frequencies and wavelengths, with a peak wavelength about the same as the diameter of the cavity. Because lower-frequency waves travel faster than waves with higher frequencies, the initial impulse spreads out into a series of waves."

Szóval egy ekkora cucc már a tengerfenékbõl is felszánt egy kis darabot, és durva szökõárral ajándékozza meg az óceán környékét...

A NASA becsapódásos oldala:
Link
Eszerint az 1-2 km átmérõjû szárazföldi becsapódás mindenképp globális katasztrófát eredményezne.
#208
A becsapódási szöget azt én is hallottam.
Azért is gondoltam hogy az óceáni becsapódás kevesebb kárt okoz, mivel akkor talán nem kerül a levegõbe föld meg egyéb anyag, ami a légkört elborítaná.
A szökõár talán nem terítené be az összes szárazföldet, csak a part menti néhány 100 km-t, nagyobb esély lehetne a túlélésre, mit az elsötétült légkör, mert akkor gyakorlatilag vége mindennekszomoru
Lehet most sok hülyeséget írtam, de én így gondolom.
#207
Egy 2-3km-esnél olyan mindegy hova csapódik,sõt mintha egyszer azt olvastam volna,hogy ha az óceánba,az még rosszabb.A becsapódási szög a nem mindegy.Minél laposabb,annál nagyobb a pusztítás.
Hozzáteszem,nem vagyok hozzáértõ...
#206
Azért a 200 és 600 m-es aszteroidák az egész emberiség sorsára való hatást talán nem tudnak kiváltani, viszont egy 2-3 km-es már rendesen odavágna.
Bár lehet sok múlik azon hogy óceánba, vagy szárazföldbe csapódnak, vagy milyen összetételûek és sebességûek.
Egy hozzáértõ véleményét is szívesen meghallgatnám.nevet
#205
Sajnos igen, már mint a bulvárhír.
#204
Olvastad is?
"Július 14-én a 2008 BT18 a Holdnál hatszor távolabb száguldott el a Föld mellett."
Tipikus bulvárhír...
#203
Link
#202
Akkor csak csendben elsüllyedek szégyenemben, hogy nekem a nem szakmai is szakmai, egyébként beleolvasgattam, nem rossz, de nem hátköznapi "járókelõnek" való... kacsint És a "tudós" jelzõ is igazán helyén álló, mert neked ezt értelmezni laza ujjgyakorlat, nekem kínai halandzsa. laza
De persze köszi, a semminél jóval több, nekem inkább dekódolási problémáim vannak. szegyenlos
#201
Szerintem ez egy könnyen emészthetõ cikk. Nem is szakmai szöveg. Még a SN-k definícióját is leírják az elején, ami egy kicsit szájbarágós. Nem is szaklapban jelent meg, hanem egy asztrobiológiai konferencián.
#200
Nem vagyok tudós nevet Ha lesz idõm leírom a lényegét, de azért próbálkozz kacsint
#199
OFF:
Anno még azt tanították, de tanultam vagy 8 évig angolt is. El is boldogulok nagyjából, de ezt még magyarul sem egyszerû felfogni, fõleg nem egy szakszöveget és fõleg, hogy nem az anyanyelveden íródott. A kérdésem pedig csak annyi volt, hogy mit látnánk belõle szabad szemmel, erre lehetne három sorban válaszolni, ez meg egy egész szupernóva elemzés. laza
#198
Talán Te is orosz szakos voltál? laza laza
#197
Köszi!
Megszólítottam a tudóst, kaptam tõle egy "nemmagyar" cikket, máskor nem húzok veled ujjat. laza
Azért átrágom, hátha megértek belõle valamit. szegyenlos kacsint
#196
Nearby supernova explosions and radiation effects on the Earth's environment: Link
#195
Abszolút egyetértek!
#194
Boldog ember, akinek nincs tévéje :-)
Az a baj, hogy ahelyett, hogy az iskolai természettudományos oktatásba próbálnának valami izgalmasnak is látszó dolgot vinni a képletmagoltatásokon kívül, ilyen marhaságokkal térítik ki - hogy stílszerû legyek - az emberek fejét...
#193
Én végignéztem vidám
A csatornafedelet simán megfogta a Casper, alig izzadtak, a szökõkút nem száradt ki, és hideg is volt, na meg az hogy egy Izland méretû aszteroida kibillentené a Földet na ne mánevet
#192
Tegnap merõ iróniából nézni tudtam fél órán át egy õrületes baromságot filmbe csomagoló ami szennyet egy kereskedelmi tévén.

Egy aszteroida-kísérleteket folytató kutatócsoport egy baki folytán letérítik a Földet pályájától (...), és a Nap felé lökik...
Napok alatt perzselõ hõség süllyeszti anarchiába a Füldet és az emberiség kipusztulása hetek alatt megvalósul vízhiány okán ...
Csak a néhány fõhõs és néhány gengszter marad életben, és menekül óriási hõságben, de zöld fák alatt ...
Jaj...
#191
Hú, köszönöm én is, csak most vettem észre ezt a kincset... szegyenlos
Kicsit "kínai" de a lényeget azért leszûrtem. Azt hiszem már érintetted ezt a kérdést, de leírnád röviden, hogy mi az a távolság, amin túl már jó eséllyel nem veszélyeztetné az élõvilágunkat egy ilyen robbanás, és a Földrõl ez szabad szemmel milyen látványt nyújthatna?
Elõre is kösz!
Üdv!
#190
Közben láttam, hogy fél perc múlva észleltél egyet, így az a rész magától megválaszolódott, és a másik az NLC-s kérdés onnan eredt, hogy van-e egyáltalán lehetõség megfigyelni valamit, a felhõk miatt. De sajnos írtad, hogy nem az akadályozott, hanem egyszerûen nem volt. Itt akkor 2 elõtt még teljesen borult volt az ég, késõbb oszladoztak a felhõk, de már nem szaladgáltam világító felhõk után. Az a régebbi képed csodálatos. Remélem az idén is tudsz még hasonlókat fotózni. kacsint
#189
Nincs mit kacsint Cikkekben használják a hypernova kifejezést. Ib/c és II-es típusú SN-ra, melynek energiája 10^45J felett van, és a színképben a széles vonalak dominálnak.
Itt egy cikk amiben kicsit bõvebben írnak a hipernovákról is: Link
#188
Köszi Nándi, akkor így teljes a kép. A hipernova ezek szerint azonban nem hivatalos elnevezés?
#187
Most éjszaka másik raktárunkban vámkezelek, a város szélén, ahol viszonylag kevés a közvilágítás! Egész jó hely, csak ne kéne dolgozni! nevet
Na megyek is csicsikálni!
#186
A derengõ Tejutat a városból látod??? Veszprémben utoljára valamikor 74-75 felé láttam a városból a Tejutat...
#185
Igen, a Jupiter tényleg gyönyörû :-) Viszont kimentem innen a meleg szobából, és még mindíg bazi hideg szél van, közben már világosodik az ég alja, és nincs egy darab NLC sem :-(
#184
Itt gyönyörû, tiszta az ég, a szél nem fúj (még)!
A derengõ Tejút szeli át a sötétséget, a Jupiter -2,7 magnijával ragyog a D-i horizont fölött, az M31 simán jön szabadszemmel és láttam valószínûleg egy Perseida rajtagot!
#183
Most jöttem be a kupola körüli körerkélyrõl, csontig hatoló szél van, szétfagytam. pár felhõ van délnyugat felé, de azok normál felhõk. NLC-hez még korán van, majd olyan 3 körül lesz érdekes. Eddig minden nap néztem (tegnap nem, mert egész éjjel szar idõ volt), még nem volt, de két éve volt ( Link ). Senkit ne tévesszen meg, a kép KÉT ÉVE készült. Ha lesz valami, jelentem. Most melegszem.
#182
Felhõk vannak? NLC esélyes?
#181
Szia!

Nagyon egyszerû a válasz: már nincs Piszkéstetõn kamerája az OMSZ-nek [esõ] Pedig télen amikor kinn voltam, minden nap lekapartam a jeget a kamerát fedõ félgömbrõl (tök önszorgalomból, mert ez nem az itteni kutatók feladata ám...). Nem tudom egyébként hogy miért szerelték le...

Egyébként most kinn ülök az 1 méteres távcsõ alatt a kupolában, és 3 monitor van elõttem laza
#180
Üdv. PSP!
Azt szeretném kérdezni,hogy a piszkési kamera már miért nincs az OMSZ honlapján?
Tudsz Te errõl v.mit?
#179
Itt van egy kép Benei Balázstól:

Link
#178
Én is láttam minden nap innen Piszkéstetõrõl, de pont abban az idõszakban volt, amikor a távcsõvel a technikai felvételeket kell csinálni, meg fókuszállni meg objektumraállni, így nem volt idõm fotózni szomoru
#177
Én csak "sasoltam" technika hiányában és a város közepén nem is tudtam volna fotózni. A vasárnapi a Dunántúlon érdeklõdés hiányában elmaradt. laza Itt keleten meg csak nézni szoktuk az ilyeneket vidám
Noli csinált a szombati verzióról képeket, azt itt megtalálod pár hozzászólással korábban, akkor inkább vonalba rendezõdés volt, vasárnap meg egyenlõ oldalú háromszög.

Utolsó észlelés

2024-04-26 03:56:51

Dorog - (137m tszf)

2.8 °C

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

120448

Hírek, események

Gyors váltás: visszatér a nyárias idő

Időjárás-változás | 2024-04-24 16:54

pic
Már látszik a vége! Péntektől melegedés kezdődik, vasárnaptól visszatér a kora nyáriasan meleg idő.