Csillagászat és űrkutatás

Jó, még az alvázszám is látszik

Visszatérve egy kicsit a #68-ra. Tegnap eszembe jutott, hogy egy régebben olvasott cikkben nem a spirálkarok szögébõl becsülték a SMBH tömegét, hanem a bulge tulajdonságaiból.

Ma hajnali égkép északnyugat felé:
Link

Link Elvileg egy elég egyszerû(nek tûnõ) módszer. Amúgy mintha már olvastam volna róla. Sajnos publikációt nem találok róla, pedig jó lenne tudni hogy (elképzelésük szerint) miként "tekeredhet" így fel a sûrûséghullám.

A TEGA elvileg 1000 fokon majd kihevíti nekünk az eredményt. Ha só, és került is bele, akkor elvileg a azonosítani tudja majd. Viszont ha nem só, akkor lehet hogy nem is került a mûszerbe semmi. Azzal számolnak hogy mivel a baki miatt a szûrõn állt sokáig a minta, így elszublimálhatott az esetleges vízjég. Majd ez is kiderül nemsoká....

A Nap meg szunyókál Egy szerencsétlen "kis" pattanásocska éktelenkedik rajta. Legalábbis azon az oldalán amire rálátunk. Hamisítatlan naptevékenységi minimum van

Itt vannak a mûszerei: Link
Nekem is a só jutott még eszembe, de elvileg a rbotkar kellett, hogy kikaparjon belõle is, így a jövõ héten, mire lesz valami eredmény a TEGA hevítõkemence mûszereibõl, okosabbak leszünk. A TEGA az elpárologtatott talajt tömegspektrométerrel is vizsgálja.
Nem tudok róla, hogy bármilyen külsõ spektrométer volna a járgányon.

A múlt héten földközelbe (0,21CSE) került C/2007 W1 ( Boattini ) üstökös ippeg 1 hét múlva halad át a perihéliumon (0,85CSE) így kb most a legnagyobb az összfényessége 5,5 magni körül. Sajnos mi megint csak képekrõl láthatjuk.
Link

A Phoenix eddig nem talált vizet a Vörösön. Pontosabban a leszállási helyén. Már csak arról a fehér anyagról kell eldönteni hogy micsudi, ami az elmúlt pár solban ott szemezik a szondával. A TEGA egy ideig még el lesz foglalva a nem rég belerázogatott mintával, úgyhogy még várni kell a titokzatos fehérke kilétének tisztázására Amúgy két tipp van: vagy vízjég, vagy valamilyen fémsó. Annyira nem volt idõm utánaolvasgatni, de nincs a madárka tarsolyában valami spektrométer amivel meg todná vizsgálni az összetételt közvetetten?

Ez így van! Nolit csak megerõsíteni tudom, illetve kiegészíteni!

Egy kis sztori: újabban a fényképezõgépgyártók nagy erõszeretettel adnak ki olyan gépet (leginkább kompaktoknál, de már SLR gépeknél is olykor tapasztalható), amelyen irdatlan nagy pixelszámot tüntetnek fel! Ez csupán csábító lehet a laikus vásárlóknak, de ahogy Noli is írta képminõségjavulás nem tapasztalható, sõt! A gépeket változó érzékelõlapka-mérettel gyártják. Sokszor egy 2,1-2,3" érzékelõlapra rázsúfolnak 8-9 millió pixelt ami nagyon sok zajt "termelnek"! És vizuálisan 4,1 Mp fölött különös változást nem veszünk észre! Tehát ha 8-9 millió pixelt minél nagyobb felületen helyeznek el, annál szebb lesz a kép! Nem véletlenül, hogy a mai (megfizethetõ áron kapható) digitális gépek nem veszik fel a versenyt a nagyformátumú emulziókkal! Ami digitális gépek megközelítik a nagyformátumú emulziók minõségét a 36 mm-es érzékelõlapkákkal szerelt DSLR gépek (pl. többek között Canon EOS I-D Mark), de ezek köztudottan méreg drága gépek, kb. 1 millió Ft körüliek!
Hát röviden ennyi! Remélem segítettem még egy kicsit és bocsi a hosszért! - Bár ez inkább a Fotóiskolába kellett volna!

Nikon D50 ill. egy Nikon D60 közt kellene választani, ezért kérdezem.

Nem csak a pixelek száma, hanem az is fontos a képminõséghez, hogy maguk a pixelek a szenzorfelületen mekkorák. Lehet egy fényképezõnek ugyanakkora szenzorfelületen 9 millió pixele, másiknak mondjuk 5 millió, az 5 milliósnak sokkal jobb minõségû a képe, mert a nagyobb méretû pixelek sokkal kevesebb zajt szednek be.
Nézd meg tehát, hogy az adott gépek közt van-e különbség (n-nel) az érzékelõlapka méretében.

Adott egy távcsõ napészleléshez. Primér fókuszban való fényképezéshez van egy 6.2 ill. egy 10.2 megapixeles gép. A napfoltok, fáklyák rögzítésében van láthatóbeli külömbség a két gép által készített fénykép közt? Mi a véleményetek?

Friss (hazai idõ szerint tegnapi) hírek:

NASA's Phoenix Mars Lander sprinkled a spoonful of Martian soil Wednesday onto the sample wheel of the spacecraft's robotic microscope station, images received early Thursday confirmed.

Commands being sent to Phoenix today include instructions to close TEGA oven number 4 and begin analyzing the sample inside, a process that will take several days.

A teljes cikk:
Link

Na végre, ez egy jó hír. Tegnap néztem a NASA oldalon egy videóösszeállítást, ahogy a markolólapát rászórja a törmeléket a szerkezetre. Az egész videó tart vagy 4 másodpercig - aztán olvastam, hogy a valóságban kb. 20 percig tartott a dolog. Amit kicsit nem értek, mert a gép nem végzett semmiféle extrém mozgásokat, a mennyiség is csekély volt, azaz mire ez a túlzott óvatosság?

Viszont jó hír, hogy az új gamma-teleszkóp mindenféle bökkenö és halasztás nélkül elstartolt, ami NASA-viszonyok közepette nem természetes, hanem inkább kimagasló teljesítmény.

NASA's Phoenix Lander has an Oven Full of Martian Soil
06.11.08 -- NASA's Phoenix Mars Lander has filled its first oven with Martian soil. "We have an oven full," Phoenix co-investigator Bill Boynton of the University of Arizona, Tucson, said today. "It took 10 seconds to fill the oven. The ground moved."

Link

Link

Nem tudok új hírrõl, e téren elég fukar a NASA, míg nem sikeres a dolog... A rázós módszerrõl olvastam én is, de akkor csak 7 másodpercet említettek. Ezek szerint már van újabb akció, remélem, összejön nekik!!

Link
Azóta valami új? Sikerült vagy mi?!

Egy kis könnyû: Link

Nem lassan. Már visszaütött egy párszor. Csak hát nincs zsé. Kell lõszerre meg zsoldra. Szerencsétleneknek évekig kellett könyörögni azon is hogy egy utolsó utáni karbantartást végezhessenek a HST-n. Az JWST (NGST) meg még a fasorban sem...
Amúgy ahhoz képest elég sokat kihoztak az ilyen programokból. Viszont van amire rá kell költeni. Ennyi.
Na de ne temessük még, inkább szurkoljunk

Na igen, lassan visszaüt a NASA "használtalkatrész" ill. "barkács"-stratégiája. Más NASA-forrásokból az is kederül, hogy a filter csak 1 mm-nél kisebb rögöket enged a fedélzeti labor-kemencébe hullani - szerintem ezt alaposan alulméretezték. Ha arra gondolok, hogy ez a küldetés hivatott tisztázni az esetleges marsi élet lehetõségét, akkor azt kell mondjam, a takarékoskodást rossz helyen vezették be...

Link

THE FOLLOWING ISS SIGHTINGS ARE POSSIBLE FROM MON JUN 02 TO SAT JUN 14
SATELLITE LOCAL DURATION MAX ELEV APPROACH DEPARTURE
DATE/TIME (MIN) (DEG) (DEG-DIR) (DEG-DIR)

ISS Mon Jun 02/10:22 PM 4 58 11 above WNW 34 above SSE
ISS Tue Jun 03/09:11 PM 4 62 40 above NW 10 above ESE
ISS Tue Jun 03/10:45 PM 2 23 11 above W 23 above SW
ISS Wed Jun 04/09:33 PM 4 61 25 above WNW 15 above SE
ISS Thu Jun 05/09:54 PM 4 24 12 above W 16 above S
ISS Fri Jun 06/10:17 PM < 1 10 10 above SW 10 above SW
ISS Sun Jun 08/09:26 PM 1 10 10 above WSW 10 above SSW




ONLY DAYS WITH SIGHTING OPPORTUNITIES ARE LISTED


THE FOLLOWING SHUTTLE

Jaaa... értem! Akkor én bocsi!
Bocs az offért!

Astroman, a sacc/kb. rám vonatkozott nem Rád, mert "emlékezetbõl, kerekítve fejszámoltam", nem néztem utána számszerûen. Bocs

Ja, igen!
A Merkúr keringési sebessége 47 km/s, a Vénuszé 35 km/s, és kifelé haladva természetesen egyre kevesebb! A Plútó már csak 5 km/s-mal nyomul!

Ez nem sacc/kb! Ez megállapított adat!

Tehát 8 óra alatt nagyjából 864.000 km, ami átlagosan 2,25 Holdtáv.

Jó reggelt Mindenkinek Astroman ez sacc/kb. nyolc óra alatt majdnem háromszoros Föld-Hold távolság, nagyon durván egymillió km
Játszva a lehetõségekkel, megeshetett volna hogy Tunguz a Holdat "üti hátba" vélhetõen a nem látható "sötét oldalán" Persze ilyen erõvel az újholdat is "képen nyomhatta" volna, ami nem mindennapi látvány nyújtott volna Túl sok a "mi lenne ha"...

Kiegészítésként: A Föld 30 km/s sebességgel kering a Nap körül, tehát óránként mintegy 108000 km-t tesz meg!
Így elképzelhetõ, hogy a csávó a keringés alatt megtett utat kihagyta a számításaiból!
Aztán, ha lektorálták; Õk az okosok...!

Na ezért NEM olvasok natgeo-t... Betegek, ezért pénzt kérni. :-((

Az utolsó mondat nem "vállveregetés" volt, hanem egyetértés. Jó éjt, kicsit még leskelek az erkélyen, hátha RSP-t látok

Durva közelítéssel fejszámolva LHT éjjel egykor, a Tunguznak és a Földnek is kb. nyolc órával "hátrébb" kellett volna lenni hogy közben a Föld keringve-forogva, óránként 15°-os elfordulással "aláfusson" a Tunguznak, hogy az nagyjából az említett nagyvárosok fölött pukkadjon szét. Ahogy mondtad Zoli, forgás közben kering is a Föld ezt bele kellett volna szõni a cikkbe.(Eppur si muove! mondá Galileo Galilei, bár állítólag nem mondta ki hangosan) igaz õ a Föld forgására mondta (volna) az inkvizíció elõtt, "És mégis mozog", mit ragozom itt a fenébe is. A lényeg, hogy lényegében jól láttad a lényeget

Zoli, az a baj hogy lektorálják... vélhetõen olykor sógor-koma alapon... Nomeg - meg ne sértõdjetek felsõfokú padokat koptatók, mióta mérvadó egy tojáshéjas hallgató vélekedése? Ha kiugró képességû hallgató, véleménye NatGeo közlésre méltóan esik latba, bemutatott erre valamiféle pályaszámítást? Ez olyan mint amin pár napja kiakadtam. "Tudományos szakértõ" tévés fõmúsoridõben kijelenti, a "red sprite"-ok természetfölötti lények, haragszanak az emberekre, ezért csak villámláskor jelennek meg néha... a "manó" nevüket is azért kapták mert manóra emlékeztetnek... a világ legnagyobb törpéi, mondja a régi vicc ÉS sokan el is hiszik. No nem a viccet. Ez van. Lehet ez utóbbit esti mesének szánták. Az elõbbinél nem ismerjük a motivációkat. pedig voltak bizonyára, mert ami a józan eszünknek ellentmond, feltûnik másnak is, csak valamiért hallgat. A Tunguz-téma pedig igénytelen jószág, mindenre felhasználható, csillagászattól a "Tesla lövedéken" át az atomhajtású ûrhajóig ha uborkaszezon van, nincs friss anyag.

Sziasztok!

Nem hagy nyugodni a következõ:
kezembe vettem a legfrissebb NatGeo-t, amely egy rövid cikkben emlékezik meg a nemsoká száz éves évfordulóját ünneplõ Tunguz-meteorról. Kiemelnék egy részt a cikkbõl:
"Nagy Szabolcs geológushalgató ehhez még azt is hozzáteszi, hogy ha a meteorit néhány órával elõbb, vagy késõbb érkezik, akkor a robbanás - a Föld forgása miatt - esetleg a közel ugyanazon a szélességi körön található valamelyik nagyváros, azaz Szentpétervár, Helsinki, Stockholm, vagy Oslo fölött következett volna be."
Már elnézést, de szerintem ez egy baromság. Ha jól tudom, akkor a Föld nem csupán forog, hanem kering is a Nap körül. Bár nem számoltam ki, hogy egy óra leforgása alatt mekkora távolságot tesz meg ezen a keringési pályán, de szerintem egy óra múlva már közel sem ott van, ahol elõtte. Jó, tegyük fel, hogy a gravitáció utánna húzza a meteort - és nem meteoritot, mint a cikkben - a megváltozott pálya, valamint az úthossz teljesen megváltoztatná a becsapódási helyszínt is. Szinte bárhová becsapódhatna a meteor.
Szóval most én vagyok hülye, vagy a NatGeo-t még mindig nem lektorálja senki?

Iridium 45. Sajnos pont lemaradt az ISS, mert elkalkuláltam magam, és kitakarták a fák. Pedig tényleg nagyon egyszerre voltak...

Szép lett!!!

:-)

Megint én vagyok. Íme az ûrsikló és az ISS amint a Polarist kerülgetik:
Link

Felhívnám továbbá mindenki figyelmét, hogy az STS hidrogént éget(ett) el, ami vízzé lesz. Víz a sztratoszférában. Nahát.

Noli, ha felhõs marad, akkor is megyen.

ISS két perccel a sikló elõtt megyen. Ha felhõs marad, cseszhetjük, de hátha.

SHUTTLE Sun Jun 01/10:04 PM 3 65 33 above NW 21 above E
SHUTTLE Sun Jun 01/11:38 PM < 1 13 11 above W 13 above W
SHUTTLE Mon Jun 02/10:23 PM 3 57 13 above WNW 36 above SSE
SHUTTLE Tue Jun 03/09:11 PM 4 62 40 above NW 10 above ESE
SHUTTLE Tue Jun 03/10:45 PM 2 23 11 above W 23 above SW
SHUTTLE Wed Jun 04/09:33 PM 4 60 25 above WNW 15 above SE
SHUTTLE Thu Jun 05/09:54 PM 4 24 12 above W 15 above S
SHUTTLE Sun Jun 08/09:27 PM < 1 10 10 above SW 10 above SW

Sikeres felszállás volt látható

Link pls...

..20 órátol tessék nézegetni mert a beszállás érdekes részeit lehet látni