Csillagászat és űrkutatás

Ok

Kell. Enélkül odakozmál még a csere chip is

Itt kapható például: Link , az itteni leírás alapján úgy tûnik, hogy ez távcsõ elõ való. Ha nincs távcsövem, csak rázoomolok a Napra ahogy tudok, akkor is kell ilyen?

Fényképezéshez spéci fóliát vegyél, kimondottan ilyen célra van, AstroSolar a neve. Nem olcsó dolog, de nem megy tönkre egy használattól, nekem is le van csomagolva a régi. :-)

Ezt fújom már október óta Szedjed össze magad, és csatlakozz a Nagy Napfogyatkozás-Nézõ Brigádhoz! (nézz vissza pár hsz-t)

"igazi tudományos kísérlet folyik a talajminta tapadására vonatkozóan... - Jó duma!

A fogyatkozást nézni biztos hogy fogom, a fényképezés már nem annyira biztos. Nekem még megvan a '99-es fogyatkozásra osztogatott szemüveg is. Az van ráírva hogy f.gépekhez ne használjuk. Valaki meg tudnál mondani hogy miért ne? Mert szeretnék fényképezni is.

Phoenix-hírek:
Link
Angolul nem tudóknak: újabb próbálkozás volt a TEGA mûszerbe juttatandó anyagmintával. Mindkét alkalommal a felkapart talajmintát az emelõlapát felmerte, ám a TEGA nyílása felett már nem tudta elejteni, mivel beletapadt a talajminta, így ismét csak egy túl kicsike adag minta hullhatott a TEGA kemencéjébe. A felfordított emelõlapátból rázással sem tudták a talajt kiszedni...

Szóval igazából csak azt nem képes megcsinálni a Phoenix, amire küldték... Szegény irányítók meg olyan dumákkal jönnek, hogy "igazi tudományos kísérlet folyik a talajminta tapadására vonatkozóan...

Most néztem, hogy a rohadt mázlista vágottszemûeknél jövõre (2009.07.22-én a reggeli/délelõtti órákban) is lesz egy teljes napfogyi, ami ráadásul az utóbbi idõk leghosszabb teljese lesz: 04:00 perces!!
Nálunk a 2081.09.03-ai lesz hosszabb (04:12 perces), de addig sajna utazni kell a teljes napfogyiért, illetve 2081-ben is az ország északi részében élõknek (ha megéljük)!

A NASA TV ismét élõben közvetíti a napfogyit. :-)

Én is nagyon bízom Norbiban, remélem be is jön neki!

Hú bammeg!
A kép jó, de amit sokan írnak... Siralmas!
Miközben olvastam a hsz.-kat vártam melyikben írja valaki, hogy UFO!

Az a ritka alkalom van, hogy örülök a hosszútávúban az elsejére adott derültségnek...

Hozzászólás gyöngyszem:"a hold nem ekkora nincs ekkora fénye és nem is "hajlik" ennyire"
ÚRISTEN
Csak azért, mert valaki tud írni, rögtök hülyeségeket kell írnia? ;-)

Kínában majd lehet hasonlóakat készíteni Link ( olvasandó a hozzászólások is! ) ! )

Ilyen erõvel hadiipar se legyen, az meg az alapvetõ emberi értékekkel is ellentét, nem csak "holmi" vallással. Mégis él és virul, köszöni szépen jól van. Talán ez a legnagyobb költségvetésû ágazat. De ez nagyon messze vezetne, nem idevaló a téma, ja és mellesleg az elõzõ hozzászólásodban igazad van...

Én azt csodálom, hogy egy olyan vallásos országban, mint az usa, még egyáltalán létezik ûrkutatás... Ne feledjük, adófizetõk adják össze rá a pénzt, akiknek mindössze 14%-a nem tartja magát egy egyházhoz tartozónak sem (ebbõl még lehet egyéb vallási eszmével azonosuló). Vagyis a lakosság 86%-a abban hisz valamilyen formában, hogy a világ nem csak fizikai világ, hanem egy felsõbb hatalom alkotta valami. Nehéz egy ilyen közegben pénzt gyûjteni olyan kutatásokra, amelyek a tömegek elképzeléseivel ellentétes ideákat vizsgálnak...

Én is erre gondoltam, de sajnos nem látunk a dolog mélyére, pedig kíváncsi lennék, hogy tervezték-e egyáltalán a tartósabb üzemeltetést, és ez megért volna-e annyi plusz költséget amit az elvárton felüli adatok jelenthetnek. A szomorú az, hogy itt is a spórolás megy, meg az egymás melletti elbeszélés (különbözõ mértékegységek használata valamelyik elõzõ misszió során). Ez nekem olyan "Tesco gazdaságos" butaságnak tûnik, egy ilyen költségvetésû ágazat, mint az ûrkutatás, aminek az anyagi háttere benne van a top 5-ben miért spórol filléreket alkatrészeken, anyagokon, technológiákon. Egyszerûen érthetetlen...

Szerintem egy extra hideget túlélõ (téli hónapok alatt fûtetlen) elektromos berendezés különleges összetételû, a tartós hidegben sem elfáradó anyagokból kell álljon. Mivel földi viszonyok közt nem nagy szükség van ilyesmire, valószínû elképesztõ drága anyagokról van szó, amelyek megõrzik a fizikai tulajdonságaikat, nem repedeznek el, stb.

Szerintem félreértettél, vagy én Téged.
Én a következõ "nyárra" gondoltam, akkor hasonló viszonyok mellett kellene teljesíteni a napelemeknek. Télre megáll minden, majd ha megfelelõ nagyságú áram jutna sok sok hónap múlva a napelemekbõl a rendszerbe, akkor idõszakosan (amikor elegendõ ez az energia) egy alap rutin kalibrációs program futtatása után (ami automatizált, és nem kíván külsõ beavatkozást) azok a dolgok beindíthatóak lennének, amelyek nem kívánnak nagyobb állandó energiát (elõzõ hozzászólásokban írtam melyekre gondolok). Az áteresztõ üzemmód csak megfelelõ energiatartományokban táplálná a rendszert, ennél kisebb és nagyobb (bár ez szûrõkkel lecsökkenthetõ) energiaszinteknél bizonyos funkciók automatikusan ki és bekapcsolódnának. A minimumhatár elérésénél a rendszer a leállás elõtt újra "parkolópályára" tenné a mûszereket, bizonyos értékes adatokat esetleg nem felejtõ memóriára írná, aztán leállna. Amikor megint megfelelõ az energiaszint, akkor kezdené elõröl. Mindez tartalék energia felhasználása nélkül is mûködhet. Természetesen elképzelhetõ, hogy ez túl sci-fis, bár az önszabályozó rendszerek nem napjaink találmányai, és az is lehet, hogy a -100 °C alatti hõmérséklet teljesen tönkreteszi a mûszereket (bár -80-ban még vígan mûködik), de szerintem ezt is ki kellene bírnia. Kérdés persze mire tervezték, ha itt is bejön a képbe a takarékosság, spórolás, akkor akár egyetlen gyenge kondenzátor miatt az egész project besülne. Szerintem nem is akarták tovább használni ezt a rendszert, csak erre a "nyárra". Pedig érdemes lenne...

Nem a sarkvidéken mûködõ szondákról beszélsz. Ha egyszer lehûl a szonda, akkor nem fog külsõ segítség nélkül feléledni. A marsjárók maximum egy átlag hosszúságú éjszaka erejéig kell kibírják, míg a sarkvidéken egy éjszaka hosszú hónapokig tart, ugye. A napelemeknek lehet, nem elég az energiájuk, illetve gondolom, hogy a napelemek valami akksit kell töltsenek, ahonnan a folyamatos áramot kapja a szonda, az akksi meg már lehet, nem bírja a mínusz-sokat. Minden elektromossággal mûködõ készüléknek van egy optimális mûködési hõmérséklete, fõleg, ha erre is lett tervezve. Még egy mezei fényképezõgép is megpusztul, ha túl hidegben használod, sokkal de sokkal hamarabb lemerülnek az elemei (vagyis sokkal több energia kell az alacsony hõmérsékleten való mûködéshez - jelen esetben ez mondjuk -10°C, nem -100°C...) Valószínû, hogy a Phoenix napelemei nem is képesek akkora energiát elõállítani, amely ennyire hidegben képes volna ellátni a masinát. Mintha mosógépet akarnál egy ceruzaelemmel beindítani.
A hosszútávú szondák meg radioaktív hajtással mennek még mindig, nem napelemmel (a Naptól távol ez eléggé bonyolult is lenne).

Érdekes lehet majd a Sat24 képein,többek közt

Jó hogy belinkelted; ide el is felejtettem belinkelni az ajánlómat!

Az idei részleges napfogyatkozás idõpontja vészesen közel van, így emlékeztetõül egy kis összefoglaló (nehogy valaki elfelejtse ):

Link - Észlelési ajánlatok - Szabadszemes észlelési ajánlatok - Részleges napfogyatkozás 2008.08.01-jén

Vagy aki nem akar ennyit kattintgatni: Link

Mindenkinek jó észlelést kívánok!

Augusztus 1-én (nálunk részleges) napfogyatkozás lesz.
Link

Hát igen,bármi közbe jöhet.A garancia meg mit sem ér a Marson,ugye.

Tudom, hogy viccnek szántad, én is annak az utolsó beírást (kíváncsi voltam a reakcióra ).
Az eddigi marsjáró robotok hogy tudtak olyan sokáig mûködni, azoknak nem döglött le az akksijuk? A Sojourner is úgy tudom évekig képes lett volna szaladgálni a felszínen (lehet meg is tette), csak a Pathfinder küldetésének végén, amikor a fõ adóval elveszett a jel nem tudták tovább követni az útját.

Dehogyis,csak viccelõdök!Nem rajtad,a NASA-n.Gondoltam,egy csipetnyi abszurditást elbír a dolog.Bocsánat.
Csak elképzelem a szondát,amint teljesen kimúlva porosodik egy Enerdzsájzer logo-val az oldalán

Ne gúnyolódj velem...

Szólj már a NASA-nak!!Szerintem eszükbe se jutott a legegyszerûbb ötlet..mindig mindent túlbonyolítanak...

De lehet lepaktáltak az Enerdzsájzerrel,így aztán szóba se jöhet a napelem.Tudjátok,érdekkapcsolatok,millió dolláros üzlet,stb.

Nem mondtam... Szerintetek ez hülyeség? Nem hiszem, hogy az akkumulátorból több energiát nyerne ki a gépezet, mint amit a napelem szolgáltathatna neki, mert akkor fél óráig menne, 2 óráig töltené. Vagy eddig is így mûködött (kétlem...)?
De nem akarok itt offolni. Csak elgondolkodtam ezen, szerintem nem lehetetlen megoldani, sõt ez a kézenfekvõ.

...És ezt elmondtad a NASA-nak is???

De miért nem lehetséges? Amikor megfelelõ a napenergia, akkor simán elkezd "folyni" az áram, egy az akkumulátort megkerülõ elektronikán át. Olyan lenne, mint az elektromos hálózatról mûködõ számítógép szünetmentes táp nélkül, vagy egyszerûen "döglött" aksis szünetmentes táppal.

Szerintem olyan viszonyok után ami rá vár, nem hiszem hogy egy csepp szufla is marad benne. Ahhoz is energia kell hogy fogja a földi vezérlõ jelet. Ráadásul, gondolom nem mínusz százakárhány fok az optimális újraindítási hõmérsklet. Tehát lehet hogy tudna úgy mûködni, csak a felélesztés nem lehetséges. Aztán cáfoljon meg egy NASA mérnök, de gyorsan

Ezek a készülékek nem képesek "áteresztõ" módban mûködni? Értem ezen azt, hogy az akkumulátor ugyan lehet nem használható többet, de a napelemek, ha energiát tudnak elõállítani, akkor az alapfunkciók (vezérlés, kommunikáció, fényképezõ, meteorológiai mûszerek) megfelelõ fényviszonyok és beérkezõ napenergia esetén idõszakosan mûködhessenek?

Csak a hosszútávú szondák (pl. Galileo) tervezettnél sokkal tovább tartó mûködése azt engedi feltételezni, hogy talán lehetne tovább is használni a jószágot, s kár érte. Valahol torokszorító érzés tudni, hogy egyszer csak magára marad szegény kis szondácska egy barátságtalan bolygó sarkvidékén és lassan elfeledik õt, s õ meg csak ott áll a fagyott, poros talajon egymagában... :-(

Hát végülis majd' 1 év sötétség és -100°C alatti hõmérsékletek után nincs az az akksi ami felélesztené...

Végleg elhallgat. :-(

Hát ezaz! Addig hibernálás és tavasszal újraéled a hamvából, vagy végleg elhallgat? Nem néztem utána a terveknek

Sötét, és a Fõnix is hamvába hullva pihen majd. :-)

Na de mi lesz télen?!

Ez már milyen nagyszerû kompozíció!
Link
11 nap alatt készült képekbõl rakták össze :-)

ISS REP Seb 27738,18 km/o, REP M 337,73 km T°C 24.0 RH16.9% HPA 1014

Mon Jul 21/01:42 AM < 1 16 10 above WNW 16 above WNW
ISS Mon Jul 21/09:20 PM 5 53 10 above SW 11 above ENE
ISS Mon Jul 21/10:55 PM 5 39 10 above W 10 above ENE
ISS Tue Jul 22/00:31 AM 2 34 10 above WNW 34 above N
ISS Tue Jul 22/09:44 PM 5 66 10 above WSW 12 above ENE
ISS Tue Jul 22/11:19 PM 4 32 10 above WNW 17 above NE
ISS Wed Jul 23/00:54 AM < 1 16 10 above WNW 16 above WNW
ISS Wed Jul 23/10:08 PM 5 40 10 above W 11 above ENE
ISS Wed Jul 23/11:43 PM 3 37 10 above WNW 36 above NNE
ISS Thu Jul 24/08:58 PM 6 64 10 above WSW 10 above ENE
ISS Thu Jul 24/10:36 PM 3 33 28 above NNW 10 above ENE
ISS Fri Jul 25/00:10 AM 1 24 10 above WNW 24 above NW
ISS Fri Jul 25/09:27 PM 3 38 36 above NW 11 above ENE
ISS Fri Jul 25/11:02 PM 2 38 22 above NW 29 above NE
ISS Sat Jul 26/00:36 AM < 1 10 10 above WNW 10 above WNW
ISS Sat Jul 26/09:54 PM 3 33 31 above NNW 10 above ENE
ISS Sat Jul 26/11:27 PM 2 49 10 above WNW 49 above NNW
ISS Sun Jul 27/10:20 PM 3 39 31 above NNW 17 above ENE
ISS Sun Jul 27/11:53 PM < 1 16 10 above WNW 16 above WNW

Normális esetben én is szoktam integetni, sõt, volt, hogy a kollégáimmal együtt tettük...

Nálunk volt érdeklõdés! Kisfiam még integetett is az ûrhajós bácsiknak!

227. hozzászólásomban a "Link"-re katt

Mai átrepülések érdeklõdés hiányában elmaradnak... Nálunk legalábbis. :-) Itt már vakuznak fentrõl. :-)

Erõl a képrõl jutott eszembe, volt egy olyan programon, amin látni lehett a mõholdakat, milyen pályán vannak éppen! Nagyon király volt, csak nem tudom hol van... A képe hasonlít a linkben szereplõhüz, csak egész képernyõs volt ha midnen igaz... 24 órára elõre is lehetett számolni a mûholdak pozícióját(vagyis hogy a Föld felett "hol megy el").

Épp az ISS-t akartam írni én is
Pár perce ment át felettünk. Link
Kár hogy nem figyeltem rá, mert most remek képet lehetett volna készíteni róla.