Rengeteg ilyen méretû alma, kajszi és õszibarack, körte, szilva és egyéb gyümölcsfa van a környéken, mint amit Esztercica fotózott.
Sõt, rengeteg olyan magoncbarack van a szõlõhegyeken még épségben, amiket nemesítve fantasztikus fajták lehetnének.
Errefelé ugye jóideig nem jöttek be a nemes barackok, mert hogy azoknak itt nem megfelelõ az élettér, így a "köpöttbarack" terjedt el, és ahány köpés, annyi fajta lett. Van köztük nagyon gyenge, de van bõven olyan is, ami érdemes lenne további szaporításra.
Bussay doktornak van egy magonc fája, olyan finom, hogy hihetetlen!
Édes, nagy gyümölcsû, zamatos, nemesítés nélkül. Ráadásul permetezni sem kell.
Persze a permetszergyártó cégeknek az a jobb, ha minél gyengébb ellenállóképességû a gyümölcsfa. De nekünk nem.

Valóban a kertészeti egyetemek feladata lenne bizony (és akkor legalább értékelhetõ munkát is végeznének, mint amire külföldön oly sok példa van rá ; bár pl. a keszthelyi egyetemen néhány éve kísérleteznek azzal, hogy a globális felmelegedés hogyan hat egyes, nálunk termesztett vagy nem termesztett, akár mediterrán vidékekrõl származó növényekkel, de láttam írást a kísérletrõl, hát azt látva bizony lehet, hogy jobb, ha az amatõr áll neki csinálni...), de legalábbis felülrõl kellene irányítani és támogatni, de amint láthatjuk, minden csak úgy mûködik, ha önerõbõl, alulról, amatõrök elkezdik, bebizonyítják hogy mûködik, és bíznak abban, hogy a szakemberek majdcsak észreveszik.