Agrometeorológia

Ezt pedig még tudták akár több száz éve is....

Egy ismerõsöm a Szegedtõl délre 100 km-re lévõ szerbiai Újvidéken járt, az ottani egyetem gyümölcstermesztési részlegénél.
A Karácsony elõtti -20-22 fokos fagyok után már vizsgálgatják a barackosokban keletkezett károkat, mégpedig oly módon, hogy pl. megnézik, 100 virágrügybõl hány fagyott el, ha mondjuk 25, akkor az 25 %-os fagykár, ha 47 akkor 47 %-os a fagykár.
Az ismerõsöm megkérdezte õket, hogy: "Hol volt a -20-22 fok?"
Értetlen nézés, és a válasz, hogy: "Hát Szerbiában." Új kérdés, "Na de mégis hol mérték?"
A válasz: "Hát az állomásokon Szerbiában meg az ültetvényekben."
Újabb kérdés, hogy azon belül hol?
További értetlenkedés: "Hogy hogy hol, hát az ültetvényekben!"
Újabb kérdés: "Az ültetvények melyik részén?"
Válasz: értetlen tekintetek...

Úgy tûnt, mintha nem lenne tudatosulva ilyen szinten sem az inverzió jelentõsége, hogy még ha sík terület is, biztosan voltak többfokos különbségek, és ha levagdosnak egy fáról néhány ágat és megállapítanak egy bizonyos fagykárt, a terület másik végén, vagy másik ültetvényben meg lehet nem volt semmilyen fagykár, hisz vannak ott arrafelé dombos részek is. Olyan értetlenül néztek a kérdésekre, mintha nem tudnának az inverzióról, és ha -22 fok volt, akkor annyi volt hegyen-völgyön mindenhol, kész punk-tum.

Link

"a néhány héttel ezelõtti rekordhideg még nem ártott a vetéseknek, mivel az rövid ideig tartott"

Csak azt nem értem, hogy a rekordhideg hogyan árthatott volna a vetésnek, amikor a hideg idején a vetés 10-20-30 centis hó alatt volt!?
Téli rekordhideg eleve nem tud lenni hó nélkül, akkor meg a vetés biztonságban van.
3 hónapig lehetne -40 fok fél méter hó felett, akkor sem lenne baja a vetésnek, így gyakorlatilag tökmindegy, mennyi ideig tart a (rekord)hideg.

Úgy látom, az 1. képeden lévõ oszlopkaktuszfaj van nekem is, már régóta megvannak, ám egyszer se virágoztak. Volt ebbõl 1-2 ami kirothadt.
Opuntiáról tudtam hogy fagyállók, azt hiszem abból 4 féle van nekem, ha jól számolom. Van egy viszonylag kis tüskés szép zöld (ebbõl több cserépnyi), egy vastag tüskés kissé hamvas és 2 apróbb "talpakat" hozó növényke: egyik tüskétlen, másik sûrûn tüskés. Cylindropuntiaval én is kísérleteztem, tavalyelõtt úgy felejtettem egy levágott hajtást. Egy évig volt föld nélkül egy fûtetlen fedett helyiségben, úgy hogy meg is fagyott, nyáron forróság perzselte. Na gondoltam, annyi neki. Tavasszal beültettem egy cserépbe, azóta már szépen megbokrosodott. Most tavasszal ezeket szabadföldbe ültetem.

Peti80!
Nyugodtan rajta alukálhat, hiszen ennek a fajnak nincsenek valódi tüskéi csak serteszõrök. Még rá lehet akár tenyerelni is, nem szúrnak. Egyébként az én macskám is imádja ezt a kaktuszt enni, megdézsmálni! Nem tudom mit érezhet rajta vagy hogy finom-e...
Ahol leharapja ott 1-2 hét múlva csomó sarjat kezd el fejleszteni a növény. Aztán ezért is tettem fel õket a rácsra, így nem jut hozzá. Link Link

Hello! Örülök ha valakit érdekel.
Magyarországon leginkább az opuntia nemzetségek közül válogathatunk bõségesebben, de az utóbbi években egyre több a más nemzetségekbõl való törpe vagy kis oszlopkaktuszok is, amik szintén 100%-osan télállóak. Link Link
De vannak már-már embermagasságúra növõ fajták is. Ezek fõleg a cylindropuntia családból. Link Link Link Link Link Link (bozót)
Elõször próbálkozz a legelterjedtebb opuntia humifusa kaktusszal. Lehet láttál is már ilyet, nem tudom. Én még akkoriban 2000 környékén egy földszint emeleti panelháznak az erkélyérõl csentem el pár talpat, egy nagyon zord téli estén. Azóta elszaporodott az az állományom is. Link Link
Aztán ott van az opuntia phaeacantha, aminek rengeteg változata van. Nekem kb. 8-10 féle lehet. Link Link Link Link Link Link Link Link
Az opuntia basilaris is gyönyörû. Link Nekem ebbõl tavaly sikerült 1 db talpat szereznem. Link
Ez csak a növényeknek a töredéke volt, még rengeteg közül lehet válogatni.

De ha igazán érdekel a téma, akkor regisztálj be ide és szinte biztos vagyok benne, hogy tavaszra télálló kaktusz tulajdonos lehetsz. Habár már netrõl is lehet rendelni, vagy kiállítás és 1-2 kaktuszosnál, ha arrafelé van-e a piacokon!? Link

LOL,és nem fáj neki?

Nagyszerû fotók!

Nem mondod komolyan, hogy a macska a kaktuszokon alszik? Link Hihetetlen!

Öreganyámnak is volt ilyen egy csomó, iszonyú szépek voltak nála mindig, egész nyáron csurig virággal. Aztán keresztanyám megörökölte és kinyírta õket...

Érdekes írás volt! Engem érdekel a téma.
Fel tudnád nekem sorolni a "télálló" kaktusz fajokat-fajtákat? Idén én is szeretnék kiültetni kaktuszokat a kertbe, van jópár faj, de nem tudom melyiket ültessem ki. Majd le is fotózom õket sorban, és megmutatom.
Köszi elõre is!

Habár sok embert nem érdekel, de azért megírom...
Már többször is írtam itt a fagytûrõ chamaecereus silvestrii kaktuszról Link Link , amit idén takarás nélkül kint hagytam az erkélyemen. Nem tudom mennyi volt Szegeden a minimum hõmérséklet, de elég sokáig voltak "betonkeménységûre" fagyva, illetve a hó is befedte õket és kaptak hideget-meleget hirtelen váltakozva, rövid idõ alatt. Elméletileg a -18 fokot viselik csak el. Link Jobban belegondolva azért elég merész voltam, ha az egész "állományomat" tekintjük. Most vizsgáltam meg közelebbrõl is a növényeket, hogy vannak-e fagyási sérülések.
Az a helyzet, hogy amik tavalyi ültetésûek, azok mind kifagytak. A "vázuk" összeesett, és ha egy kicsit megnyomom õket "lekvárszerû" anyag jön ki belõlük. Nagyon közelrõl megnézve látni, hogy kicsi buborékokkal van tele, vagyis beindultak a rothadási folyamatok is. Egyértelmû, ezeknek már annyi. Vagyis igaz, hogy egy növénynek van "megedzõdése", ami nem elhanyagolható. Link Link
Amelyek már egyszer, vagy már kétszer is átteleltek, azoknak csak egy részén tapasztaltam gyenge sérüléseket, de azoknak a 90%-a ép. Link Link
Idén már nem merek tovább tesztelgetni, így beraktam õket a "teleltetõbe", ami egy egyszerû kis papírdoboz, amit elhasznált ruhákkal, rongyokkal terítek, takarok be. Jövõhéten csak a hajnali fagyoktól kell tartani, de jobb az elõvigyázatosság.
Link Link
Szóval ez a dél-amerikai kis szépség elég jól "meghonosítható" lenne azoknak is, akik csak egy erkéllyel ellátott panelban laknak. Télire csak egy dobozba kell betenni õket a "nyíltabb", közvetlenebb fagy miatt, de a rendkívül enyhe teleknél még egy ilyet sem kell csinálni...
Aki fél, hogy télen kifagyna és a szobába teleltetné át, az sem jobb, mert "beindulnak, megnyúlnak" és rendszerint ellepi õket a takácsatka, ami a pusztulásukhoz vezethet. Egész évben friss levegõt igényel és télen csak néha legyen gyengén nedves a talaja.
Kerti talajba ültessük, mert ez a kedvence. A homokot sokszor kell/kellene locsolni.
Gyönyörû, ahogy az idõs(2-3éves)növény egyszer csak "kiömlik" a kaspóból, cserépbõl...
Link
Link
Link
Link
Link

Azt a linket csak azért tettem be, hogy lássátok, hányadik oldal meg valami link mégis legyen.
Hess a könyvesboltba vagy az újságárushoz

Számonként csak 3-4 cikk olvasható online, ezért kell megvenni a lapot. Így is csak havi párezer (tudtommal 5 alatt) példányban megy, míg pl. az Ezoterika c. szennylap 50.000-ben, de hát itt tart a tudomány a 21. században... Szóval tessék csak megvenni.

Gratula a cikkhez Neked és Jánosnak,de van egy kis bibi,mégpedig,hogy nem lehet elolvasni a cikket. Nem aktív a cikketek linkje...Link

Nem tudom, hogy kapok-e, elvileg kellene, de nem bírom kivárni, úgyhogy maximum lesz 2 példányom
Ide is illik, de illik akár a klímaváltozás fórumba is, meg bármelyikbe.
Köszönöm!

Floo, természetesen oda is beírom, de azért ide írtam, mert azért témában ide illik leginkább.
Gondolom, kapsz tiszteletpéldányt, de ha nem gyõzöd kivárni, nagyobb újságosnál (talán Kanizsán) már meg tudod venni.

Köszönöm János nevében is!
Sajna a cikk címében történt szerkesztõi hiba és néhány kimaradt kép miatt nem tudok felhõtlenül örülni a dicséretednek, de örülök, hogy tetszett.
Remélem sokan elolvassák, ezek szerint Te hamarabb olvastad mint én, mert én még nem láttam
A met.társalgóba is beírnád ugyanezt, mert itt nem sokan olvassák, ha még én írom be az olyan önreklám, és azt nem szeretem.
Köszönöm!

Itt szeretnék gratulálni Floo-nak és persze Jánosnak is a Természet Világa cikkhez, most olvastam délután, kiváló munka lett!!!! Szívbõl ajánlom a lap megvásárlását mindenkinek, no nem csak a két említett nemes tollú úr miatt, hanem azért, mert az egyetlen hazai tudományos ismeretterjesztõ lap, amelyben még odafigyelnek a cikkek minõségére és a szerkesztõi munka nem merül ki abban, hogy egyik fiókból átteszik a másikba az írásokat.

Én sem tudok, bár biztosan van. Egyébként hogy Csongrád, Fejér vagy Somogy megyében van a kertészet, majdnem tökmindegy, bárhonnan pillanatok alatt el lehet juttatni bárhova.
Fontos, hogy a csemete megbízható legyen, mind fajtát és mind nemet illetõen, hisz a kivinél ugye termõ-porzó páros kell. A korábbi kiviterjesztõk, nem tudni mi okból, a hozzáértés hiányából vagy trehányságból fakadóan nagyon sok olyan kivit juttattak szét az országban, amik pl. termõként lettek eladva, de kiderült évek múlva, hogy termõ, vagy fordítva, illetve sok önporzó kivit adtak el, amihez ugye nem kell külön ellenkezõ nemû növény, és kiültetés után a gazda azt látta, hogy az önporzóként vett növény valójában porzó.
Tehát nagyon oda kell figyelni.

Kár, pedig reméltem, hogy tudsz esetleg vmit. Ha adódik vmi, feltétlen szólj légyszi nekem is.

Sajnos nem tudok, pedig engem is érdekelne a téma.

Tud vki Csongrád megyében vagy a közelben kertészetet, ahol hozzá lehetne jutni megbízható minõségû csemetéhez, tõhöz kiwibõl, kákiból?
Kipróbálnám.

Hát igen, Floo barátunk eddigi terjesztési munkájáért már akár egy rózsaszín pontot is bevéshetne magának.
A ferihegyi vizited után feltétlenül mutass majd képeket!
Nekem is van egyébként. Csak nem Pesten, hanem északkeleten. (Tokaj-hegyalja -dny)
Még új...tavaszi ültetésû, egy domboldal aljában, pár 10m-rel kiemelkedve a síkból, remélem tavasszal az is egyben lesz.
Az ettõl nem messze lévõ fügérõl a keményebb fagyok után vágtam egyébként egy hajtást, vízbe téve pár nappal késõbb ilyen volt:
(persze ettõl még a szállítószövetek károsodhattak, és akkor nem fog kihajtani..)

Igen elég sok helyen foglalkoznak már ezzel a gyümölccsel, nálunk az országban azt hiszem három helyen van több éves kísérleti ültetvény, ami sikeresnek mondható. Az egyik valahol Budapest Ferihegynél van, majd megnézem egyszer. Nekem van 4 db. Floo barátunk jóvoltából ! Most majd tavaszra kiderül, hogy ki-e bírta a -20 fokot.

Köszönöm!
Min gondóókozó?

A kákival kapcsolatban egy régebbi cikk (Kárpátaljáról):
Link

A benne lévõ minimumértéket nem feltétlenül kell készpénznek venni, még ha az egyes fajták között lehetnek nagyobb különbségek is fagytûrésüket tekintve.

Floo! Nagyon érdekes, és érthetõ leírás,gondóókozok én is!
Köszi!

Az elsõ kérdésedre a válasz: amikor ezen növények túlélése veszélybe kerül, ahhoz minden esetben derült ég és gyenge légmozgás, illetve vastag hótakaró kell. Hó nélkül sík vidéken, mély fekvésben, völgyben a hõmérséklet -15 fok alá csak a legritkább esetben süllyed, viszont hóval még egy 5-10 fokot rá lehet számítani az említett fekvésekben, mert a hó elzárja, elszigeteli a felette lévõ levegõtõl a föld hõjét.
Ilyen, fent leírt helyzetben a kisugárzási inverzió miatt a sík, völgyi fekvések, és a dombok, domboldalak, fennsíkok közti éjszakai hõmérsékletkülönbség akár a 10 fokot is meghaladhatja, ami egyes növények számára élet és halál kérdése.
Az inverzió azért jön létre, mert a hideg levegõ sûrûbb, nehezebb, ezáltal mozdulatlan, és az alsóbb szinteken kiülepszik és továbbhûl, míg felette többtíz méterrel egy dombtetõn magasabb hõmérsékletû levegõ marad, ami ráadásul mozgásban is van. A hó nagyon sarkítja ezt a különbséget, mégpedig az alsóbb fekvések kárára.
Íme egy grafika errõl, a 2005. február 10-i éjszaka alapján készítettem Link
Két írásom a 2 héttel ezelõtti mérésrõl Link Link
Válaszolva a kérdésedre, a -18-20 fok attól más a dombtetõn, hogy az a síkon -42.
Illetve ha a síkon van -18-20, akkor a dombtetõn az -10.

Hogy a helyzetet bonyolítsam, ez alól egy kivétel van, amikor az északról bezúduló hideglevegõ eleve olyan hideg, hogy dombon völgyben síkon mindenhol közel ugyanolyan hõmérséklet van.
Sõt, amikor ilyen hidegbetörés van, és a levegõ még vadul áramlik, fúj a szél, akkor a magassággal felfelé haladva hidegebb van, ezt hívjuk szállított fagynak. Ekkor ha -18 fok van lent a síkon, völgyben, akkor a dombon -19.
Csak ahhoz, hogy ezek a növények szállított fagyban károsodjanak, irgalmatlanul hideg levegõnek kell bejönnie, ami nagyon ritka. Szerencsére.

A káki -17-18 körül már sérül, idõsebb korban hidegebbet is elvisel 1-2 fokkal, a kivi fagytûrését még nem sikerült próbára tenni, mert még nem volt olyan hideg itt, ami bántotta volna, pedig már volt -20 fok alatti érték is.
A füge már -15-nél remeg.
Ezért fantasztikus dolog a dombklíma a mi klímánkon, mert pont az a -14-15 fok, ami alá 20 évente csak egyszer megy a hõmérséklet, dombon. Sík területen, völgyben ez az érték 2-3 évente elõfordul, elõfordulhat.

(Közben visszaolvastam, így kérdésem egy része, asszem felesleges.)

Flo!

Ne haragudj, de ez nekem nem teljesen világos. Mitõl más a -18 - -20 fok dombtetõn, mint sík vidéken??? Szívesen ültetnék szüleimnél kiwit, kákit, csak nem tudom a feltételek mennyire jók hozzá. Szüleim kertje jó tíz éve "áll", csak kaszálják, meg pár fa van benne. Mennyit visel el a kiwi, és a káki? Hol lehet megfelelõ példányokhoz jutni?

Jó étvágyat hozzá

Kösz a linket. Akkor mazsolázgatok.

Persze, ismerem!
Igen, persze, itt van az elmúlt néhány év képeinek egy része Link

Hello! Jó ez a cikk. Gondolom ismered!? Valahol meg lehet nézni egy képtáradat?
Link

A 2 héttel ezelõtti elég durva fagyok Link után megnéztük, hogy a fityeházi káki és kiviültetvényben okozott-e valamilyen kárt ez a hideg.
Ami ijesztõ volt az egészben, hogy az elsõ éjszaka, 20-án hajnalra virradóan is -18-21 fok volt, aznap este pedig már 7 óra körül -18-20 fokok voltak, szóval elég durva volt.
Az ültetvény egy kis halmon, kis dombon van Link Link Link
A területen -17-18 fok körüli hõmérséklet lehetett, ennek ellenére a néhány éves kákik teljesen épek, a rügyek szétvágva tiszta zöld színûek Link Link Link Link és a kéreg alatt sincs elszínezõdés Link , illetve a kivik zsenge, friss hajtásai sem sérültek Link Link
Amennyiben a kéreg alatt a zöld részbe barnás részek keverednek, illetve a rügy szétvágva barnás árnyalatú, nem tiszta zöld, akkor az lenne a fagyás jele.
Tehát sík vidéki, fagyzugi -20-21 fok mellett a kis dombon vígan telelnek ezek a növények.
Jobb fekvésekben pedig észre sem veszik a telet, sík és fagyzugi -25-28 fokos kisugárzási fagy esetében sincs bajuk.

"Kiképzés" Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#118021 - 2010-01-01 16:09:5

Több irányból lehet megközelíteni a kérdést. Egyrészt a világ egyik legnagyobb kivitermesztõ országa Olaszország, így a legtöbb leírás innen ered, pl. a télállóságát illetõen is. Az olasz klímán gyakran még decemberben is rajta vannak a levelek a növényen a hosszú õsz és vegetációs idõszak miatt. Ezért elõfordul, mint az idén is, hogy a kivire egy decemberi -10-12 fok gyakorlatilag vegetáló, de legalábbis nem nyugalmi állapotban lévõ növényre jön rá, és már az egyébként nem túl erõs fagy is károkat okoz. Olaszországban.
Nálunk ennyibõl jobb helyzetben vagyunk, hogy decemberre a kivi már nyugalmi állapotban van. Itt a környéken többfelé vannak 15-20 éves kivipéldányok is, amik az elmúlt 15-20 évben kaptak mindent, amit a mi klímánkon kaphat egy növény. Tehát ha az elmúlt 15-20 évet túlélték, akkor nem is érdemes foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy szerencsés ötlet-e vagy sem, fagytûrõ-e vagy sem. Ha még azt is hozzávesszük, hogy az említett példányok nagy része átlagos fekvésben van, vagy esetleg átlagos alatti fekvésben, akkor pláne.
De ha számszerûsíteni kell a kérdést, akkor -22-23 fokig nincs baja a kivinek.
Egy korábbi írásom: "Például az 1980-as évek elején történt egy kivihonosítási kísérlet Magyarországon, történetesen Zala megyében. Azért ide hozták, mert annyit tudtak, hogy a savanyú, jó vízellátottságú, nedves talajokat kedveli és nagy a vízigénye. Viszont nem tudták, hogy kell mûvelni, ezért nem igen hozott gyümölcsöt, ráadásul pechü(n)kre jött az 1985-ös brutális tél, ami -20-25 fokos, vagy az alatti hidegeket hozott, és a kiviültetvény elpusztult.
Úgy ítélték meg, hogy a talaj meg a víz az jó neki, de Zala hûvös klímájú a kivinek, nem is nagyon terem meg el is fagy.
Itt óriásit tévedtek, ugyanis nem tudták értelmezni az 1985-ös telet. Az ugyanis Olaszország-szerte kinyírt mindent, ott is -20-25 fokok voltak, és ilyen tél nagyon-nagyon ritkán van, tehát ez alapján nem lett volna szabad úgy ítélni, hogy a kivi elfagy meg nem jó ide.
Sõt, mivel azon a télen a Lentitõl 30 km-re lévõ Jeruzalem meteorológiai állomása -18,5 fokot mért a dombon, ami a kivinek meg sem kottyan, illetve egyéb információim szerint a dombok közepes fekvéseiben is -19-20-21 fok volt, tehát a kivi ott is túlélt volna. Magyarán olyan helyre ültették a kertészmérnök szakemberek a kivit, ahova nem kellett volna.
Tehát több hibát is elkövettek, amit egy klímához értõ szakember 2 perc alatt orvosolhatott volna."

Írtad, hogy: "csak korlátozottabb, kisebb területek jöhetnek számításba, bár a Dunántúl, DNY- Dunántúl tele van jó fekvésû dombokkal"....ez így van, óriási területeket fednek le ezek a kitûnõ adottságú dombok, ezért sem szeretem a mikroklíma szót használni, mert amikor többszáz, többezer ha-t érint ugyanaz a hõmérsékleti érték, azt nem lehet "mikro"-nak nevezni. És ezeken a dombokon sokfelé erdõk vannak, amik 60-80-120 éves vágásérettségükkel nem hoznak akkora gazdasági hasznot, mint egy ugyanennyi ideig jól mûködõ kiviültetvény, vagy egyéb más gyümölcskultúra. A szlovéneket kellene például venni, a fentebb említett Jeruzalem (itt találsz róla egy beszámolót lélegzetelállító képekkel, amikor ott jártam a nyáron Link , lehet megérne egy metnet-talit...), illetve Lendva környéki borvidékeken a völgyekben és az északi oldalakon meghagyták az erdõt, de a többi fekvés tele van ültetve szõlõvel, ameddig a szem ellát.

Zala megye dombjain gyakorlatilag ismeretlen a téli szõlõfagyás, illetve amennyiben barackültetvény vagy bármilyen másik gyümölcsültetvény lenne, azokban is. Ugyanannyit süt a nap, mint másfele, a dombok hõösszege messzemenõkig kielégíti az összes gyümölcs igényét, ezekkel együtt a csapadék bõségesebb, mint a többi dombvidéken, a talaj nagyon jól tartja a nedvességet, öntözni nem kell, van meleg-napfény-víz, tehát, ahogy ezekbõl kikövetkeztetve egyik fórumtársunk néhány napja megjegyezte: "Az ország legkellemesebb klímájú vidéke, gyümölcstermesztésre pedig a legkiválóbb." Persze a szakkönyvek leírása ezzel pont ellentétes, a lehetséges okok közül pedig néhányat ismerünk már. Egészen biztos vagyok benne, hogy a fentebb leírt, valósak tûnõ klímajegyek ismerete mellett nem ment volna veszendõbe a térség dombjainak fantasztikus adottsága.
Ennek ellenére erdõk vannak a dombokon, és persze nagyon fontos a fa is, de a dombtetõk és a keleti, déli és nyugati domboldalak ennél többre hivatottak. Ezt pedig a múlt hétfõi csörnyeföldi domboldal -10,1 fokos minimumértéke, a 15-20 éve vígan tenyészõ fügefák évi mázsában mérhetõ zamatos gyümölcse nagyon jól bizonyítja....még akkor is, ha a GFS jövõképe alapján ismét veszély leselkedik rájuk. Ezért tartom annyira fontosnak az inverzió, mint légköri jelenség jelentõségét, fontosabbnak, mint az érintett szakmák gondolják.
Ezért szoktam mondani, hogy az inverzió felülírja a térségi különbségeket, lásd a múlt hétfõi olaszországi mediterrán területeken mért -12-14 fokok kontra csörnyeföldi hegy -10,1 fokos értékét.
Ez pedig óriási fegyvertény.

Derick!
A -21-et ki

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#118014 - 2010-01-01 15:09:4

Komáromban nagyanyum ültetett kivit, szépen felfuttatta. Termés? Mindössze 3 nagy kosárral lett, pedig csak 1 tõ (meg ugye a másik "nem" mellette). Isteni finom, ráadásul fejenként 10-et ettünk (vagyunk hatan) és még mindig maradt, nem kevés. Csak sokat kell érnie, miután leszedjük (ez most 1-2 hónap volt).
Komáromban!
Egyébként van friss fáklya, úgy tûnik, érdemes ÉNy felé mozdulni majd, mert felettünk kicsit plussz T850 lesz a csapi ideje alatt. 204 óránál meg érdekes dolgok körvonalazódnak...
Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#118012 - 2010-01-01 15:00:40)

Ha nem tévedek, a kivinek van bizonyos fagytûrõ képessége, amit hosszabb idõn át nem képes elviselni, és a pusztulásával járhat. Gondolok itt a téli nagy hidegekre, amely lényegesen hidegebb nagy területen, mint a "kivis dombon". Nem vágom a kivis témát, de ezen tényezõ miatt csak korlátozottabb, kisebb területek jöhetnek számításba, bár a Dunántúl, DNY- Dunántúl tele van jó fekvésû dombokkal. A másik tényezõt szemléletesen a dióval lehet bemutatni. Az ország számos helyén nincs, vagy alig van diófa, ez nem véletlen. De felénk is idõnként nagy elfagyások vannak, amit csak elég nehezen, évek alatt hever ki a dió. Utoljára az ötvenes években voltak látványos, komoly károk. Mondjuk ennek ellenére itt sok a dió, míg számos helyen jártam, ahol véletlenül sem láttam. Csak nehogy valaki a globális felmelegedéssel kezdjen el ....

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#118010 - 2010-01-01 14:52:53)

Ebbõl most nem igen derült ki számomra, hogy a kivi miért nem szerencsés ötlet?!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#118007 - 2010-01-01 14:47:34)

Azért a kivi nem biztos hogy szerencsés ötlet. Az hogy nálad egy - egy jó fekvésû dombon szépen megél, az olyan dolog, mint pl. hogy nálunk a város két része között jó tíz méteres magasságbeli különbség van, én a magasabb területen lakom, ritkábbak a tavaszi gyümölcsfa virágzás idején az elfagyások, mint a mélyebb fekvésû másik részen. A gyümölcsösök, szõlõk itt is a környékbeli dombokon vannak, az elõnyösebb, napfénynek kitett fekvés mellett így kerülik el a tavaszi fagyokat a sík területekhez viszonyítva legalábbis jobban. Ki az ördög méri, hogy egy -egy völgyben, ahol nincs gyümölcsfa mennyivel van hidegebb egy -egy téli hidegben, vagy tavaszi fagynál! A sok - sok évtizedes, sõt évszázados tapasztalat hõmérõ nélkül is tudja.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#118001 - 2010-01-01 14:21:10)

"Borhídi Attila botanikus is sötét viharfelhõket sejt a horizonton.

– A Dunántúlon már látható a lucfenyõk pusztulása, Zalában pedig olyan szuvasodás indult meg az erdõkben, ami egyértelmûen a klímaváltozás számlájára írható – számolt be az éghajlatváltozás "eredményeirõl" a szakember."

A legjobb az egészben, hogy akkor végre kivághatják az erdõket, ha már úgyis szuvasodnak, és beültethetik a helyüket kivivel meg egyéb gyümölcskultúrákkal
Csak sajnos ehhez nincs eszük, mint ahogy például a szlovéneknek volt.

Ezen fügék Link zöld, zsenge sarja Link sem fagyott meg a dombtetõn.
Közben sík, mély fekvésekben a cseresznye virágrügyei közül is sok elfagyott.

Az idei év legkedvesebb képeim. Összehasonlítósdi:
2009.05.22 Link
2009.11.28 Link
Boldog Karácsonyt!

Kivit is ehetnének Link Link Link Link
Most kaptam ezeket a sárga kiviket.

Én ezekkel a képekkel kívánok Boldog Karácsonyt a meteorológia-klimatológia és a mezõgazdaság/gyümölcstermesztés kapcsolata és egymásra hatása iránt érdeklõdõknek Link (a jobb felsõ sarokban lévõ "következõ" gombbal végig lehet lépegetni)

Kákit esznek?

Banánt?

Az agrometeorológia iránt érdeklõdõknek ezzel a képpel kívánunk boldog karácsonyt Borkával és Bálinttal: Link

Köszönöm. Igen, egy kis fiatalítás, ritkítás ráférne már.
Minden tavasszal elhatározom, hogy megritkítom, dehát olyan szép nagy és dús. De idén tavasszal már biztosan megcsinálom majd, márcsak azért is mert a téli-nyári (ki, be) költöztetése már elég nehézkes.

Halványan dereng vmi.A kaktuszodat lehetne ifjítani,úgy hogy leperceled a hajtást 10 cm.-ként, és cserépbe dugványozni 5-5 cm.-ként felezve. Lehet, hogy Húsvétra újraéled, és nagyobb virágokat hoz,mint az anyatõ.

Shieone: a fene a vastag szõrjét, nem szúr,persze csak kb.3 mm.-ig.Túlmelegíti a hajtásokat. Lehet hogy ez a kakukktojás,ha szépen fog virágozni?