2020. szeptember 24., csütörtök

Agrometeorológia

Adott napon: 
Keresés:
#11977
Nem is gondoltam volna, hogy a Keleti-Mecsekben is van savanyú talaj.
Na, majd ha nyugger koromra odaköltözöm (nagy vágyam Kisújbánya, 400m felett az egész falu kb, minden irányból rengeteg hegy, és csak pár kiránduló jár arra, amúgy a kutya sem), a sok gomba mellett lesz áfonyám is.
Tiszta kis mesebeli történet lenne vidám
#11976
Link
A ph térképre tekintve, lehet szerencséd lesznevet, bár a karbonátosság ott is jelen van.
#11975
Kénnel,  vassal és káliummal táplálva, (Rhododendron táp) talán kibírja.
#11974
Köszi
Fenyőfa mellé ültettem ami elvileg  biztosítja a savanyú PH-t és fél árnyékba. Kiderül .nevet
#11973
Így van, szabadföldi áfonya esélytelen, nem marad meg.
Nekem most ősszel két hatalmas cserépben lesz majd 1-1 tő, na ott próbáljon PH-t kiegyenlíteni :P
#11972
Nekem a kertész annyit mondott, hogy csak és kizárólag magaságyásban és csak tőzegben tárolva fog túlélni, maximum félárnyékban. Valahogy "úgy magyaráztaki árpi", hogy amennyiben földdel érintkezik az megpróbálja minél gyorsabban visszaállítani a tőzeg (vagy "savanyú" föld) pH értékét a földéhez hasonlóan.
#11971
Én már többször kísérleteztem áfonyával, de nem sikerült 1-2 éven túl életben tartani. Savanyú, tőzeges talajt tettem alá, de amikor gyökér kinőtt ebből a rétegből, elpusztultak a bokrok. Sok szerencsét hozzá.vidám
#11970
Vasárnap áfonyát ültettem, de előtte egy jó darabon kivettem a földet és feltöltöttem savanyú földdel.
A felső 15cm-el nem volt könnyű dolgom és akkor diplomatikusan fogalmaztam.
#11969
Nagyon érdekes "rianás" a kötött öntés talajon. Na felénk a homokon nincs ilyen, azonnal lefolyna a sikamlós homok a mélybe. Hát kb. 1 hónapja nem esett számottevő eső, már látszik a sekély gyökerű országúti gyöpön, - szalmasárga, kezd kiégni.
szegyenlos
#11968
Szarvas, vízparti telek, talaj: szikes öntéstalaj. Így jár, aki 6 hete nem öntözött:

beillesztett kép



Egy kis viszonyítás szabványos 42-es lábhoz.

beillesztett kép



73 cm mélyen a repedés szélessége 1 cm-nél kisebb.
#11967
Mivel megköti a levegő nitrogéntartalmát a gyökereiben, ezért terméketlen talajon is erőteljesen növekszik, néha kiszorítva más növényeket. Javítja a talaj minőségét, amit hasznosíthatnak a környező növények. Gyümölcsösökben a környező gyümölcsfák terméshozama akár 10%-kal is nőhet.

Nem tudom, szerintem magyar fórumon is teljesen megszokott, hogy ha egy hosszabb angol szövegre hivatkozunk, akkor azt nem fordítgatjuk.
#11966
Köszi a választ. Bár én elsősorban SkyBlueSky válaszára lennék kíváncsi miért egy angol szöveget másol be ide, Akármennyire hihetetlen "műveletlenségem" ellenére felfogtam mit írt. De nem lehetett volna ezt egy magyar amatőr meteorológiai oldalon magyarul írni?
#11965
A lényeg, hogy együtt él a nitrogénmegkötőkkel (ezért lehet, hogy az én meglehetősen rossz minőségű talajomban 4 év alatt ekkora lett, mint a nem sokkal lejjebbi képen). Illetve a környező gyümölcsfák hozamát növelheti (faiskolában). No de kérdés mennyire közel és biztosan szeertik-e egymást?
Mondjuk kis csemeték mellé, ahol némi árnyékolás elkel, lehet hasznos (kérdés hogy meddig).
Skybluesky: most még lehet "friss" hajtást vágni.
#11964
Biztosan jól hangzik, de az ilyen műveletlenek kedvéért, mint amilyen én vagyok, leírnád magyarul is, hogy miről van szó. 
Egyébként mi a helyzet az allelokemikáliával?
#11963
A füge azért elég jól terjed, pont idén tűnt fel, hogy mennyi helyen van már. Az umbellátára még mindig pályázok, majd valamikor összejön. nevet

Ez elég jól hangzik: Because it fixes atmospheric nitrogen in its roots, E. umbellata may grow vigorously and sometimes competitively in infertile soils.[4][11] It can enrich soils and benefit nearby plants, and when grown in
orchards, it can increase yields of adjacent fruit trees up to 10%.

Mondjuk nálam diófa alatt lenne, de ott sem baj, ha javítja a talajt, hátha mást is lehetne ültetni akkor alá.
#11962
Mi is ettünk a Nemesgulácson a gyerekekkel somot akkortájtvidám Tud jó lenni nagyon, ha érett, bár nekik mindegy.
Felétek van a 24ökrös környékén is nem kevés, ha azt esetleg nem ismer(t)ed.

Igen Umbellata özönnövény Ámerikában (bár nekem még új hajtásokat sem hoz). De mivel a mi kertünk az egyik legfagyveszélyesebb (idén ~5-ször fagyott el minden), ezért ezt figyelmen kívül hagyom. Ami képes -6 fokot virágzásban túlélni, úgy, hogy megmarad az összes termése, valamint (a különböző fajtáknak köszönhetően) 3+ hónapig termést adni és még "gyógynövény" is, az maradhat a kertemben akkor is, ha keletről jött (eddig nem terjesztette a komménizmust, csak a poloskákat)laza.
Research: Link
#11961
Múlt hétvégén (nem az előző vasárnap, hanem az az előttin) kirándultunk. Eszméletlen sok som bokor volt. Eltérő méretűek, de volt egy aprószemű, ami már bordóra és nagyon puhára érett, na annak az íze - teljesen éretten - fenomenális. Esküszöm, még banánra emlékeztető íz is volt benne nevet
Kár, hogy annyira apró, és hogy ahogy hozzáérsz, leesik, szóval nagy óvatosnak kell lenni.

Wikipedia szerint amúgy ez az ázsiai növényed veszélyes invazív faj....?  Link
#11960
A kivi, füge, hurma (káki) is lassan terjed, pedig (ha nem is mindenhol), de van létjogosultságuk. Az elaeagnus umbellátáról nem is beszélvelaza
4 év alatt nőtt meg ekkorára, konkrétan róla már 3 hete szedjük a termést és még ennyi van rajta. 

beillesztett kép

beillesztett kép


Szerintem lassan a pekándió is be fog jönni, de nyilván nem kecsegtet gyors megtérüléssel.
#11959
Hm, nem tudom. Biztos nem véletlenül nem terjedt el eddig Európában. Bár lehet, hogy ennek csak az volt az oka, hogy a sima dió biztonságosan volt termeszthető. Eddig.
#11958
Társasházi paprikám az udvaron. Mellette a szomszéd paradicsomja ( leöregedve, vészes fertőben), balról napvirág és levendula bokor, ugrásra kész borostyán "palánta".

beillesztett kép



beillesztett kép

 
#11957
"Megoldás" lehet még középtávon a pekándió. Állítólag azt nem bántják ezek a dióburokfúró legyek: Link
"Őshazájában több diófajon is képes kifejlődni, így a Juglans nigra, J. californica, J. microcarpa, J. hindsii és J. regia fajokon. Európában potenciális veszélyt elsősorban közönséges dióra (J. regia), másodsorban a fekete dióra (J. nigra) jelent."
Illetve gyorsabban is nő, mint a dió (nekem idén az 1,2 méteres fán már több, mint 1 méteres hajtások), vízigény nagy. Viszont - szerintem - kissé fagyérzékenyebb (vagy korábban hajt ki), VAGY az én kertem egy fagymocsár (ami meglehetősen valószínű). Meg figyelni is kell, hogy az ember melyik fajtát veszi, nálunk csak a rövidebb tenyészidejűeket érdemes, azokból is 2-3 különböző fajtát a keresztbeporzás miatt.
Egyébként a jégkorszak előtt állítólag Európában is őshonos volt.
Igen az ára egész húzós, de most pl. találtam a 12.000 helyett 6.500-ért is.
#11956
Nagyon úgy néz ki, hogy ezek velünk maradnak. Mivel idén elfagyott a dió virágzáskor, így kevesebb lett a termés, vagyis a kártevőnek nem volt mibe beköltöznie, abban bíztam, hogy így majd csökken a számuk. Hát nem tudom, hogy így lesz-e. De ha igen, akkor az gondolom csak átmeneti visszaszorulást fog eredményezni.
A permetezésen, illetve a korábban említett, permetezést megkönnyítő alacsonyabbra nevelésen kívül más megoldásról nem hallottam.
#11955
Ez egy gombás (gnomóniás) fertőzés, ősszel elég gyakran megtelepszik a dió levelein (mondjuk én úgy vettem észre, hogy inkább az esős időt szereti). Nálam is hullanak már a levelek.
#11954
Tudja valaki, hogy mi történt a diófákkal felém 2 hete!?
Még 2 héttel ezelőtt aug. utolsó hétvégéjén szinte egyik napról a másikra majdnem az összes diófa kisebb - nagyobb mértékben elkezdett barnulni, sárgulni, fekete pöttyök jelentek meg a leveleken, és kisebb - nagyobb mértékben megindult a lombhullás.

Mi lehet az ok?! Betegség, gombás fertőzés, vízhiány vagy egyéb!?
Vagy csak az ősz beköszöntének számlájára írható ez!?
Bár hozzáteszem, azért szept. végéig szépek szoktak lenni a diófák.
De idén 1 hónappal korábban csúnyák lettek. 
#11953
Link
#11952
Tudja valaki mi a neve ennek a gyönyörűségnek?
Debrecenben fotóztam a Nagyerdőn, meccsre menet.

beillesztett kép

#11951
Még vissza a kajszihoz;  Nekem is ez volt (ceglédi óriás) a homokos talajon. Nyáron nagyon meg hálálta az öntözést. Olvasom- szilva alanyon van a növény, ez kedvezőbb, kevesebb a pörsenyős háncs repedés, sok kártevő kizárva. A leveleken észlelt sárgulás, a levél erezet vörösödése szerintem élettani hatás, a levél befejezi az éves tevékenységét, és szépen lehull. Nincs itt semmi baj. A locsolás meg a jövő évi termőrügy differenciálódás miatt fontos. Annak mértéke pedig a talaj áteresztő képességétől is függ, ha kövecses, v. kötött (-> lásd szilva alany) akkor kevesebb víz is elég.
A késő őszi lemosót én csak a rezes alapút használnám, felesleges atkák, más bogarak ellen kombinálni,  majd tavaszra, rügypattanás előtt!!. Persze a metszés is ősszel kedvezőbb, tavasszal már csak a letört, rossz irányú vesszőket vágjuk vissza. (--> dió)laza
#11950
A permetezésen kívül egyébkènt létezhet más védekezési módszer? 
Valamint, ha egyszer ez beindult, akkor innentől kezdve minden évben számíthatunk a kártevő visszatérésére? 
#11949
Én az égből jövő tiszta esővizes lemosót várom. Mondjuk nem olyat, ami kb. 2 hete volt, erős széllel esett valami agyagos-homokos trutyi. Le kellett mosnom az autót. Most meg a por és a pókok tanyáznak rajta.
#11948
Az eladó azért nézte végig nagyítóval a leveleket. Azt mondta, hogy mintha látott volna. Topas van itthon. És akkor külön fogom alkalmazni őket. Ja, azt is mondta, hogy ezekkel amúgy is érdemes lombhullás környékén a gyümölcsfákat megszórni. Utána meg rezes lemosóval. 
#11947
Atakölő? Érdekes. Az atkákat ha jó a szemed te is észre tudod venni, csak nagyon erősen kell figyelni a levelek fonák oldalát. A Dithane jó gombaölő, de egy felszívódó is jó lett volna mellé, mondjuk egy Topas. Az atkaölőt pedig nem is tanácsos kiszórni mással, mert ha valóban atka azok elég nehezen irthatók, pláne ha még mást is mellé kutyul az ember... 
#11946
A téma befejezéséhez... elvittem pár levelet a helyi Kertész áruházba. Megvizsgálták( nagyítóval is) majd kaptam Dithane m45 és Zoom 11 sc-t.
#11945
Igen, tegnap készültek.
#11944
Szeptember közepe van. Ha a képek frissek, nincs semmi rendkívüli baj azon a kajszin.nevet
#11943
köszi. Remélem ez a verzió a nyerő nevet Ez egy szilvafába oltott ceglédi óriás és bízom a szilva szívósságában.
#11942
igen, már beszéltünk róla, csak nem olyan "eccerű".
#11941
Szia. Nincs mézgásodás.
#11940
Szerintem nincs komoly baj. A vörösödő erek a fonákon, a kilyukadó és kanalasodó levelek gombás betegségre utalnak. Hogy pontosan melyikre az nem egyértelmű (gnomónia, sztigmina, lisztharmat), de permetezd le két alkalommal 20-25 napon belül kontakt és felszívódó gombaölővel, mellette tapadásfokozóval, aztán egy főleg rezes lemosó lombhullás idején és rendbe jön. 
A gutaütésért felelős baktériumok ennél cifrább tüneteket okoznak, szerintem ez nem az.
#11939
Sürgősen ültess másik fát még az ősszel.
#11938
Szerintem átmeneti nedvesség hiány a gyökér zónában. Pár vödör langyos víz segíthet. Esetleg erősödhet a mézgásodás, de remélem nincs sok sérülés a háncson. A mostani erős Uv. sugárzás ellen is így védekezhet a levél.
A tavaszi levél pödrődés kártevőhöz kötött, (sodrómoly) okozhat látványos szivarosodást.
#11937
Szia. Így néznek ki a földön illetve a fán...
Link
Link
Link
#11936
Sajnos egyre több ilyen lesz, attól tartok.

Igen, idén kezdődött ezen a környéken, ezidáig nem fordult elő. 
#11935
Hát akkor szerencsések vagyok, ha nálatok még csak idén kezdődik. A Dunántúlon ez már hároméves történet. Eléggé reménytelennek tűnik a helyzet. A legújabb okosság szerint alacsony diófát kellene nevelni, hogy permetezni lehessen.
#11934
Nekünk a régi fajta, a gabonalégy hemzseg a diók kabátkájában, de az egyébként egészséges diók sajnos idén kisebbek:  talán az aszály miatt.
#11933
Hát ez nem tűnik ígéretesnek. Képet tudsz feltölteni? Akár gutaütés is lehet, de reméljük nem az...
#11932
A kajszi fám igen korán, már augusztus közepén elkezdte ledobni a leveleit. Ráadásul mindegyik levél mint  a feltekert szőnyeg, úgy néz ki. Maga a levél ép, nincs rajta semmilyen látható betegség, csak szivar alakúra össze pöndörödik... Tippek, szakik??
#11931
Link
#11930
Mi történik idén a diófával? Az összes termés elkezd feketedni még fent az ágakon, persze tök feketén hullik le...szétnyitom (ez túlzàs, inkább szé[email protected] az egész) az egyébként még normális években zöld terméshéjat és nyüzsögnek a kukacok. Mi ez a kártevő? Honnan jött? 
szomoru
#11929
Nem tudom hogy kit érdemes követni Youtube-on. Én a FB-on kertészeti/mezőgazdasági oldalakat követek, illetve ha konkrét témával kapcsolatban érdeklődöm akkor megpróbálok szakkönyvet, szakcikket keresni. Manapság nagyon sok a felkapott "influenszer", akiknek általában nagyobb a szájuk, mint a tehetségük/tudásuk, ezért igyekszem szelektálni a forrásokat. Persze ez nem egyszerű a mai információ cunamiban. 
#11928
Jó szívvel ajánlom a Csapody Vera Növénybarát Kör honlapját.
Stressztűrő növények  honosítása és kertbarát kultúrába illesztése a "hitvallása" a körnek, kb.170 botanikus kerttel vannak kapcsolatban,  szép házi kiskerteket "tettek le"  az asztalra, többeknek saját honlapja is van. A Csapodys honlap nem olyan rég indult, érdemes megnézni!