Meteorológiai társalgó

Ilyenre tetszik gondolni?

A képek Járdánházán keszültek.

A hidratált nátrium- kálium- kálcium- alumínium szilikátok bizony mind ilyen anyagok. Ezek általában olyan talajokban halmozódnak fel, ahol a egy,  alkáli magmás területről egy vízfolyás leerodálja aluviális  üledékvölgyekbe a mállott anyagot, és ott lerakja. Így kerülnek pl a bentonitok, montmorillonitok jellemzően völgytalpi szerkezetbe, vagy nagyobb folyóvölgyek mentén akár lencsésen is (pl itt Varsányon is) ,  de akár domináns talajtakaróként (pl Bereg) is nagyobb öntéstalaj-jellegű területre. Ezekből a Medencében (nem meglepő módon) elég sok van. Ilyenkor jönnek a hatásos - a tenyerem befér - képek egy száraz periódus után.
Sajnos most már eljutottunk oda, hogy a fent említett anyagok a rendkívül mély talajkiszáradás miatt elvesztették majdnem minden nedvességüket és a gravitáció teszi a dolgát, ha lejtősebb a terep, ha síkabb; a jelentős (akár -20-40% térfogaváltozás miatt jelentős elmozdulások lehetnek.

Igen. Jó példa rá Gyálaréten több ház falazata megrepedt az utóbbi években.

A szárazság szerkezeti (alapozási) problémákat alapestben nem okozhat. Kivéve, ahol duzzadó-zsugorodó agyag talaj található (ez elég sokfelé előfordul). A hosszú szárazság miatt az agyag lassan elveszti a nedvesség tartalmát, emiatt zsugorodni kezd (csökken a térfogata). Így a talaj, amibe az alapozás került lassan mozogni kezd, viszi magával az alapot, szerkezeti mozgások lépnek fel, ami repedéseket okozhat az épületben. Ahol az épület tervezése előtt készült talajvizsgálati jelentés (sok helyen ezt megspórolják), ott az alapozás tervezésekor a statikus tervező ezt az adottságot figyelembe veszi.

Gondolom a talajszerkezet is számít, itt ahol agyagos talaj van, a szárazságtól kő kemény lett az, nem pedig lazább.

Nem a talajvíz tartja fenn a házat, de ha az alap alatt is fogy a nedvesség, akkor az alap is meg tud mozdulni. Persze lehetne mindenhol cölöpalap, de nem véletlenül vannak ott a régi épületek alapjai, ahol már biztonságosnak hitték 50-100 éve. 
Szóval röviden de, a tartós és rendkívüli szárazság, pláne az évek óta összeadódó talajvízhiány/szintcsökkenés szerepet játszik az elsősorban régi (NEM JÓ ALAPOZÁSÚ) házak szerkezeti romlásában.

Nem csak a rengeteg csapadék, hanem a komoly aszály is okozhat épület károkat. 
Több ismerősöm és rokonom is jelezte az utóbbi időben, hogy megsüllyedtek a házak, ezáltal sok repedés lett a falakon a rendkívüli aszály miatt.
Másnál is tapasztalható hasonló!?