Meteorológiai társalgó

Én egy pár éve szoktam felülről is esőt idézni a slaggal az almánál, meg a fűzfánál, hátha ....

Pár hete egészen brutálisan beöntöztem a leveleit már 50 %-ban eldobó csavart fűzre, s mit ad Isten, kizöldült a fa, és még új hajtásokat is hozott. 

Olyan emberként, aki már érintőlegesen foglalkozott (és fog foglalkozni) ezzel a témával: mindkettőtöknek igaza van!
Ilyen undorító fáklyát pedig még sosem láttam, le is mentettem az utókornak. 2024 nyara elkezdhet félni, hogy az idei nyár letaszítja a trónról hőmérsékletileg és szárazságban?

És ez miben mond ellent annak, amit én írtam? Te magas VPD-ről (azaz alacsony rH-ról) írsz és erre az esetre igaz, amit írsz. Én meg alacsony VPD-ről írok (magas rH), az meg arra az esetre igaz. Akkor mi a nem?

Nem. Magas VPD (35-40% alatti rH)  esetén a növény zárja a sztómáit, leáll a CO2 felvétel, a fotoszintézis. Halál.

Mi nem? Alacsony VPD (= magas rH) esetén a növény nem tud párologtatni, így a tápanyagtranszport leáll, ennek eredményeként kálciumhiány alakul ki, valamint gyökérrothadás és penészedés. 

Nem.
Lásd még: VPD (Vapor Pressure Deficit) és a sztómazárás biológiai hatásait.

Persze ez így van, csak eszembe jutott arról amit írtál az eső, meg a leveleken a vízfelvétel; aminek mindig is elfelejtettem eddig utánanézni, pedig eléggé érdekelt. Gondoltam megosztom.

De ez mind kondenzált/folyékony vízről szól, nem pedig fülledt levegőből való vízfelvételről, és ez hatalmas különbség.

Mindig utána akartam nézni a levélen keresztüli vízfelvételnek, ezek szerint lenne olyan fa, amelyik hálás a fentről való locsolásért is (én a csicsókánál láttam főleg a "hála" jeleit kis eső után is). Szóval (vigyázat Chat GDP):

A növények között nagy különbségek vannak abban, hogy mennyire képesek közvetlenül a leveleik révén felvenni a vizet (angolul foliar water uptake, FWU), illetve mennyire tudják hasznosítani a nagyon kis mennyiségű csapadékot (2–3 mm), ködöt vagy harmatot.
A válasz röviden: van, amelyik nagyon jól, van, amelyik alig.
Mitől függ?1. A levél viaszrétege (kutikula)Ez az egyik legfontosabb tényező.
Vastag, viaszos levél → a víz lepereg, kevés szívódik fel.Vékonyabb vagy speciális kutikulájú levél → több víz juthat át.Példák:
Kevés vizet vesz fel
káposzta
hagyma
lótusz (szinte teljesen víztaszító)
Jobban felveszi
bükk
juhar
sok páfrány
2. Levélszőrök (trichómák)Sok növény szőrös levele nemcsak árnyékol, hanem meg is tartja a vízcseppeket.
Ilyenek például:
paradicsom
zsálya
olajfa
sok mediterrán növény
A vízcseppek tovább maradnak a levélen, így több idő jut a felszívódásra.
3. A sztómák (gázcserenyílások)Régebben azt hitték, a víz főként a sztómákon át jut be.
Ma már tudjuk, hogy
részben igen,
de sokszor inkább a kutikulán keresztül történik.
Éjszaka vagy magas párában egyes növények sokkal jobban képesek erre.
4. A levél alakjaNagy szerepe van annak is, hogy
megáll-e rajta a víz,
gyorsan lecsorog-e.
Például
tölcséres levél
bordázott levél
érdes levél
tovább tartja a vizet.
5. A növény élőhelye Ez talán a legfontosabb evolúciós tényező.
Ködös területekItt a növények gyakran a ködből élnek.
Példák:
mamutfenyők (Kalifornia)
babérerdők (Kanári-szigetek)
broméliák
Ezek akár napi vízigényük jelentős részét a leveleken keresztül fedezik.
Száraz területek Sok sivatagi növény szintén kiváló ebben.
Például
agávé
aloe
néhány kaktusz
pozsgások
A kevés harmatot vagy rövid záport is hasznosítják.
Mi történik 2–3 mm eső esetén?Ha ennyi eső hullik, sokszor
a lombkorona felfogja,
alig jut a talajra,
különösen nagy fák alatt.
Ilyenkor a lomb vízének egy része
elpárolog,
egy része lecsöpög,
egy része viszont felszívódhat a leveleken keresztül.Ez különösen fontos hosszú aszályban.
Néhány ismert példa NövényLevélen át vízfelvétel
És a gyümölcsfák?A magyar kertekben gyakori fajok közül nagyjából így lehet rangsorolni:
Jobban hasznosítják a kis esőket
cseresznye
meggy
alma
körte
Közepesen
szilva
kajszi
őszibarack
Kevésbé
dió
mandula
Ez nem jelenti azt, hogy egy 2–3 mm-es eső teljes vízigényüket fedezi, de kutatások szerint az ilyen kis csapadék csökkentheti a levél vízhiányát, javíthatja a fotoszintézist és mérsékelheti a stresszt, még akkor is, ha a talaj szinte száraz marad.

A növényeknek tökéletesen mindegy a fülledtség (azaz nem, lásd lentebb)... mivel a levél csaknem 100%-os telítettségű, így még egy 80-90-os rH is mindegy (ha meg sokkal kisebb a levél telítettsége, akkor az már elszáradóban van, azaz megintcsak mindegy...).
A légnedvesség "hasznosulásához" kondenzáció szükséges, de ez nyáron, fülledt melegben lehetetlen. 
A nagy fülledtség sokkal inkább rossz a növényeknek, mivel így sokkal nehezebben tudnak párologtatni, és így hiányzik a párolgó víz által kiváltott szívóhatás, amivel a növények a gyökerek felől tápanyagot szállítanak - azaz kampec.

Szerintem fülledteb lesz levegő annyira elviselhetetlen lesz de legalább növényeknek jót tesz.

Láttok valami jelet az első enyhülésre? Mikorra?