Meteorológiai társalgó

Régebben olvastam egy amerikai cikket arról, hogy a talajgenerátoros (acetilén hordozó)  és a rakétás (ott a hordozóban kén is van)  jégerek között  van különbség,   és a rakétás több csapadékot hoz le,  ezért ők akkor "vízigényes kultúrák védelmére" a rakétás megoldást javasolták.  Már nem találom sajnos a cikket,  amit  azért  sajnálok, mert  rendes mintavételen alapuló statisztikája volt...  de most  már nem a NÉBIH  computere előtt ülök, és se erőm, se időm, belemenni az angol irodalomba, a jelen munkám és terhelésem mellett.
Amúgy mostani  MTA Elnökünk  légkörkémikus,  szóval  remélem, Ő hozzá tud majd tenni a  - bőséges irodalommal bíró - magvasítás témához...  bízom benne.

A  különbség tehát, NEM az ezüstjodidban, hanem a feljuttatás módjában, a hordozó anyagban  van.
Bocsánat, hogy  előhoztam...   hadd döntsenek róla  a hozzáértők.

Ott van a válasz a feltevésedben, melegebb levegő több vizet tud tárolni. Érdemes még ránézni a domborzati térképre, egy medence közepén vagyunk, amit hegyek vesznek körbe.

Érdekes cikk, a jégszemek számával és méretével foglalkozik de nem tér ki, hogy az ezüst-jodid fokozza-e a kihulló vízmennyiséget. Jelen esetben ez lenne igazán érdekes, hiszen az utóbbi évek északnyugati frontjai rendre kiszáradva érik el hazánkat.
Az össz levegőben tárolt vízmennyiség biztosan nőtt, hiszen a melegebb óceánok, tengerek több vizet párologtatnak mint korábban. Én úgy gondolom, hogy egy melegedési periódusban mindenképp csökkennie kell az átlagos relatív páratartalomnak, mert a levegő gyors melegedését és az exponenciálisan növekvő telítési határt a lassabban melegedő óceán kibocsátása nem tudja követni. (Lehűlési időszakban telítettebb a levegő és extrém csapadékok hullhatnak...)
A levegőben tárolt vízmennyiség biztosan növekszik, kihullhatóval lehetnek inkább gondok, meg azzal, hogy ez hová koncentrálódik.

Isten ments hogy a (jég)kár mérséklés ellen beszéljek, de én úgy tudom kellő mennyiségű adat nem áll rendelkezésre arról, hogy ezek a rendszerek valóban, egzakt módon kimutathatóan csökkentenék a jégkárok mértékét. Pilincka kis beavatkozás egy extrém nagy energiájú rendszerbe, a körülmények melyekben használatra kerülnek nem reprodukálhatók így mérni sem igazán lehet a hatékonyságot... Hozzáértőink kérlek szólaljatok meg a témában, őszintén szólva én spec sötétben tapogatózok ezen a területen is, egy kis felvilágosításra szívesen jelentkezek!