Meteorológiai társalgó

1°/s látszólagos sebesség még az űrszemét égésének is kevés  De valószínűleg azt láttál.
A jellemző becsapódási sebesség a Naprendszer ezen részén leggyakrabban 20 km/s körül van (nyilván ez nagyban függ a pályaelemektől, de ne vesszünk el a részletekben), ami kb egy nagyságrenddel nagyobb látszólagos sebesség. 
Amúgy összetételtől (átlagsűrűségtől) függően  50-150 m átmérő alatt el sem éri a felszínt a test az eredeti sebességgel - a darabjai érnek le egyensúlyi sebességgel - csak a lökéshullám. Lásd Tunguzka, Cseljabinszk stb!

Link

Ez is csak limitáltan, úgy néhány km átmérőig ad jó közelítést, mert nem számol többek között a szuperszonikus lökéshullámokkal. Részletek, akit jobban érdekel:

Link
Link

Ezt melyikkel számoltattad, egész jónak tűnik (nyilván nem értek hozzá)?
Viszont kiszámoltatnám vele a 99'-ben látott tűzgömb/idegen űrhajó/akármi kissé pontosabb paramétereit, ami fényes nappal ment át az égen, ölég laposssan és én mondjuk csak 60 fokot láttam menni, de azt kb. egy perc alatt tette meg. Szép narancssárga és ződ volt. Nem robbant fel, nem esett szét, ment, amerre kellett neki.

Hát nem tudom, én ott sem látok számottevő csapadéktöbbletet az elmúlt években, sőt!

2022-ben ugyan valóban az volt Európa egyik legcsapadékosabb része, és 2023-ban is viszonylag csapadékos volt, de akkor a kontinens nagy része szintén: Link Link
2024-ben viszont messze a legszárazabb terület volt: Link
2025-ben pedig a Fekete-tenger térsége szintén nagyon száraz volt, az északabbi részek pedig vegyesek: Link

És eddig idén is vegyes a kép, az április és a május volt csak csapadékosabb (utóbbi már inkább csak a Fekete-tenger vidékén), míg a március és a június ott is inkább száraz volt. Link

A Kelet-Európai síkság jó részére ez miért nincs hatással, amit írtál!?
Miért van évek óta jelentős ciklon dominancia és ezáltal csapadéktöbblet ( főleg a nyári félévben ) !?
Mi okozza ezt a tartós hatást!?
Az általad leírtakkal kapcsolatban nem kéne a Kelet-Európai síkság térségében is Ac dominanciának lennie!?

Rossz a forrásod. A lent említett valós esemény alkalmával sem volt semmilyen gyász, meg szenvedés. A bádeni emeletből nem ismerünk semmilyen kihalást, sőt még lokálisat sem nagyon, mert a vizsgálatok szerint a kráter környezetében 100 éves nagyságrendben visszatérhetett a szokásos szubtrópusi őserdő. Kimutathatatlan a bármilyen kínhalál az üledékekből.
Egyedül a kráterfenék alatt maradhatott termális anomália, mert az a kéregben párezer évig fennmaradhatott.

Szomorú lettem.
De sebaj, maradtak még múzeumok.

Túl kevés ideig állnak fenn a megfelelő körülmények hozzá, de mikroszkóppal végigmehetnénk, mert abból sok lenne.

Igen, nem global killer, azaz nem szedi szét a Földet. 
Viszont érdekes a hatásleírásod, mert - gondolom más forrásból - én más adatokra bukkantam.
A méretben 1,8-3 km. Szárazföldbe csapódva 30-50 km-es kráter, tűzgolyó és hőhullám minimum 500 km-es sugarú körzetben, többezet km-es körzetben 8-9-es magnitúdójú globális földrengés, a napfény több hónapra/több évre lekapcsolva, globális 10'15 fokos hőmérsékletcsökkenés, bioszféra összeomlása, növényeknek annyi, tömeges kihalás, éhinség. Szóval lassú kínhalál Vízbe csapódva többszáz méteres cunámi, több millió megatonna vízgőz a sztratoszférában, a vízgőzben lévő klór és bróm nagyon gyorsan szétszedi az ózonréteget, azaz jöhet a kemény UV-sugárzás, oszt kampec. Lassú kínhalál

A durr után kivárnánk a feszkó végét, aztán irány gyémántot keresgélni.

Nem “global killer”.
Ahhoz a Morpheus túl kicsi. A globális klímában is csak kis változást okozna (kb pont eleget), tehát nem lenne “nukleáris tél” sem. Kb egy ilyen becsapódás hozta létre a mai Németországban található Nördlingen-kráter. Nyilván 100-200 km-es körzetben minden elpusztul, de ha ugyanott történne egy mostani hasonló, akkor ide max egy kis tektit-eső jutna, meg finom por

Kiváncsiságból kiszámoltattam Dunavarsányra (nördlingeni becsapódással)

Distance from Impact:  660.00 km ( = 410.00 miles )
Projectile diameter:  1.85 km ( = 1.15 miles )
Projectile Density:  3000 kg/m3
Impact Velocity:  20.00 km per second ( = 12.40 miles per second ) 
Impact Angle:  30 degrees
Target Density:  2500 kg/m3
Target Type: Sedimentary Rock
Energy before atmospheric entry: 1.99 x 10^21 Joules = 4.75 x 10^5 MegaTons TNT
The average interval between impacts of this size somewhere on Earth during the last 4 billion years is 2.6 x 10^6 years

Transient Crater Diameter: 16.3 km ( = 10.1 miles )
Transient Crater Depth:  5.77 km ( = 3.58 miles )
Final Crater Diameter: 23.6 km ( = 14.7 miles )
Final Crater Depth:  766 meters ( = 2510 feet )

The crater formed is a complex crater. The volume of the target melted or vaporized is 8.77 km3 = 2.1 miles3
Roughly half the melt remains in the crater, where its average thickness is 41.9 meters ( = 137 feet ). 

The fireball is below the horizon. There is no direct thermal radiation.
The major seismic shaking will arrive approximately 2.2 minutes after impact.Richter Scale Magnitude:  8.4
Mercalli Scale Intensity at a distance of 660 km: IV-V.

The ejecta will arrive approximately 6.49 minutes after the impact.
At your position there is a fine dusting of ejecta with occasional larger fragments
Average Ejecta Thickness:  2.21 mm ( = 0.869 tenths of an inch)
Mean Fragment Diameter:  1.03 mm = 0.406 tenths of an inch 
The air blast will arrive approximately 33.3 minutes after impact.
Peak Overpressure:  11200 Pa = 0.112 bars = 1.59 psi
Max wind velocity:  25.2 m/s = 56.3 mph
Sound Intensity:  81 dB
Damage Description:
Glass windows will shatter.

"Global killer".
Utána nem lenne nyafogás, hogy hol a napcsikácskocskácska
Kissé pontosabban fogalmazva: utána nem lenne semmisenem
De amíg odakint nem kap egy maflást, addig erre nincs esély.

És ez milyen következményekkel járna?

Oh, ha ez már le van védve, akkor meg kell kérni a 4197 Morpheus-t, hogy perturbáltassa már meg magát a Jupiterrel, oszt cuppanjon bele valamelyik kontinensbe, oszt néhány évig nyugtunk lesz.

Ezt írom én is évek óta! 
Pontosabban ezt szoktam : kicsi vulkánocska, törjél ki, légyszíves! 

Meg kell kérni valamelyik T betűs indonéz vulkánt, hogy intézzen egy VEI 7-8-as kitörést napi pártíz millió tonnás kénkibocsátással, oszt néhány évig nyugtunk lesz

Valahol máshol is olvastam már erről az összefüggésről. Az aeroszolok, plusz az üzemanyagok kéntartalmának csökkentése is bőven benne van az egyenletben. Igazi huszonkettes csapdája, vagy csökkentünk, de akkor fokozódik az átrendeződés (felmelegedés), vagy nem, akkor viszont jönnek a savas esők. Szép kis kapufa. 

Most pedig egy külföldi tanulmány jött arról, hogy az aeroszolok csökken(t)ése nemcsak tisztábbá teszi a légkört a napsugárzás számára, és gyengítheti a felhőképződést, hanem valószínűleg Európa körül a makrohelyzeteket is segített átrendezni.  Elsőre ez nem tűnik nyilvánvalónak, de ezt hozták ki.
Link

Illetve a júniusi melegről is készült: Link

Maga az anticiklon dominancia pedig leginkább a melegedéssel együtt járó hőkontraszt-csökkenésre (az északi sarkvidék - beleértve az óceánt is - jobban melegszik, mint a délebbi területek), és ez által a futóáramlás gyengülésére vezethető vissza, ebben a témában is jelentek már meg tanulmányok korábban. Emiatt a blokkoló anticiklonokat nehezebben tudják elmozdítani/áttörni a ciklonok, cserében viszont ahol éppen beragad egy-egy cut-off ciklon vagy magassági örvény, ott rövid idő alatt képes jelentős csapadék hullani.

Nálam Tóth Tamás Pitommal versenyeznek, mindketten remekül kommunikálnak 

Tényleg nagyon jól elmondja, mondjuk ő az egyik legszimpatikussabb meterológus számomra.

Azért kíváncsi lennék egy irományra hivatalos meterológusoktól, hogy mi okozza ezt a végtelenített anticiklon uralmat Európa felett? De erről valahogy sosem írnak....