Meteorológiai társalgó

Amúgy idén januárban semmi különös nem történt makroszkoptikailag hazánkban. 
A T850 nem volt kimondottan alacsony a hónap során, talán kétszer jött be a kevéssel -10 fok alatti T850 a hónap első felében, melyre azért az elmúlt sok gyengébb januárban is volt példa azért, csak akkor általában szárazon jött be a hideg és maradt utána is az ország nagy részén a száraz időjárás. 
Nem volt extrém meleg ( bár a hónap vége azért jócskán beenyhült ), nem volt sok csapadék, de szárazság sem, nem volt extrém vihar és nem volt komoly mediterrán ciklon sem a hónap során. 
Annyi történt, hogy a hónap elején jókor, jó helyen pont ideálisan hideg légtömegre jött fel egy medi és okozott több hullámban kiadós havazást és okozott igen szép 1-2 hetet az ország nagy részén. 
Ennyi történt, nem több! Semmiféle nagyvad nem volt és mégis milyen szép pár hét volt a hónap elejétől a végéig.
Az a hónap elején 5-6-7-én érkező mediterrán ciklon egyáltalán nem volt erős, a központjában is csak 1000 hPa köré csökkent a légnyomás. 

Sajnos így volt, de vasárnaptól front,felhők,nedvesség is jött, ha nem is sok és azóta az országban elsősorban konvektív csapadék többfelé előfordult, ha nem is mindenhol.

Valamikor az óidőben micsoda záporozás (hózáporok meg zivatarok is) kapcsolódtak a tavaszi hidegbetörésekhez, ezek a mostaniak csak nudlik. De akkoriban miért volt több a nedvesség ? A párolgás nem állt le az óceánokon,tengereken,mégis sorban nudlibbak az évek konvekció terén , legalábbis a Bakonyban. Nyáron sem különb a helyzet,teljesen kihaltak errefeléa régebben évente 2-3 alkalommal is előforduló 30-60 mm-eket ledobó nyári zivatarok.(utoljára nálam 2019.júniusban volt) A csapadék zöme itt ciklonokból hullik, (az éves csapadék napi max-ok ősztől tavaszig ciklonokból-Ns- szoktak lenni) míg az alföldeken a ciklonok produkciói elég gyatrák, ott még arányaiban nagyobbnak gondolom a konvektív csapadék részarányát mint itt a Bakonyban. 

Éjjel még voltak záporok,szél,nedves volt a levegő mégis 3 fokig lehűlt a vidék. Most, hogy teljesen kiszáradt a levegő (30 %)és 15 foknál nem nagyon mérnek melegebbet megyeszerte alighanem ki lelkileg, ki a gyakorlatban felkészülhet egy újabb fagyos napra ?

"Most idén még az enyhe télen elmaradó hidegbetörések is megvoltak..."

Erről nekem azért kicsit más a véleményem, ahogy azt már pedzegettem korábban.
Az emlékezetes januári néhány hetet leszámítva volt egy decemberünk, egy februárunk és egy márciusunk, melyek nálunk egyaránt 4(!) °C körüli pozitív anomáliával zártak a történelmi átlagokat tekintve. Tehát azért összességében messze voltunk egy klasszikus hideg téltől.

Jó kérdés... Nehéz a károk súlyosságát pusztán egy-egy áprilisi érték alapján megítélnünk, hiszen át kellene nézni hozzá az előtte lévő hónapokat hőmérséklet, csapadék, napsütés stb. szempontjából, tehát hogy vajon mennyire volt előrehaladott a természet egy adott évben.
De anélkül, hogy az egész adatbázist idecitálnám most, annyit azért megállapíthatunk, hogy -5 °C körüli áprilisi napok "átlagos" alföldi fekvésben időről időre előfordultak a mérések során mindig is, kétségtelenül némely időszakokban ritkábban, máskor gyakrabban.
Ami az utóbbi időben kiugró, az a rendszeressége, és maguk az abszolút értékek is igen mélyre süllyedtek ezekkel a -7, -8-as napokkal.

Tényleg nagyon kíváncsian várom, vajon meddig fog ez tartani a jövőben.

A magánvéleményem egyébként az, hogy nem is csak a rendszeres tavaszi hidegbetörések jelentik itt a problémát (hiszen éppenséggel ezekből alakulhatna úgy is, hogy mondjuk ciklonális helyzetben, nappal is 5 °C alatti hőmérséklet mellett, telített légállapotnál esik az eső vagy hát éppen havazik, mint majdnem pontosan 9 éve ezekben a napokban). Hanem azok a helyzetek, mint ami ma is van, nézd meg: itt például ebben a pillanatban 15-16 °C mellett -5, -6 °C-os harmatpontok. Ezzel mégis mi a fenét tudunk kezdeni? Ha az előttünk álló éjszakán nem maradna a fújdogáló szél az ország nagy részén, akkor holnap reggelre megérnénk azt, hogy már nem is április első, hanem a harmadik dekádjában is komolyabb fagyok lennének nagy területen.
Évek óta ezek a száraz talajok, hozzá a folyamatos száraz, északias áramlás, csak idő kérdése mindig a komoly fagy - úgy, hogy napközben sok esetben majdnem hogy átlagos maximum-hőmérsékletek vannak. Furcsa felállás, és ha megbarátkozni nem is tudunk vele, egyelőre ezzel kell együtt élnünk, úgy tűnik.

Ezzel nem is vitatkoznék,de az idei áprilist nem érzem extrémnek nagy területen,országosan eddig.A történet innen indult,aztán bele lettek keverve az extrém értékek és a többi év is.Csapadékilag inkább szélsőséges.
Amúgy a 2024 április is kilóg ,meg a tavalyi is 1 nappal haladta meg a sokéves fagyos napok számát csupán. De aki akar rettegjen tőlem.

Annyiban azért mindenképp igazat adnék Floo-nak, hogy az áprilisi hidegrekordok nagy része a 2000-es években született. Persze tény, ehhez az is kellett, hogy az utóbbi évtizedekben több fagyzugos fekvésű állomást is telepítsenek. Link

Amúgy most áprilisban is voltak -4, -5 °C körüli fagyok a Duna-Tisza közén is.

Egyébként jól lehűlt a levegő Rádócon, 0,7 °C lett a Tmin.

"Régen is voltak tavaszi fagyok, de nem áprilisban -7,-10 fokok."

Idén áprilisban? Ez mekkora területen volt hány napig?
Én amiről tudok az nagy területen -2,-3 fok volt idén.Persze kisebb körzetek ,fagyzugokban volt hidegebb is ,de ezért kérdezem a terület nagyságát,idejét? Szerintem az idei április beleillik az elfogadható kilengésbe,persze lehetett volna optimálisabb is. De extrát ,agyrémet,szenzációt nem érzek benne.De majd antibulvár megcáfol ,ha nem ,  ő precízebb ebben! 

Most idén még az enyhe télen elmaradó hidegbetörések is megvoltak, tehát valamelyest kiürült az északi hidegbázis.
Bár ezek szerint nem eléggé.
Ez már ennyi év után minden tavasszal nem lehet puszta véletlen.
A melegebb nyarak miatt melegebb tengerek és óceánok tárolt hője is lehet az oka.
Télen még a melegebb tenger és óceán vize annyi hőt tárol, hogy temperálja Európa klímáját, majd tavaszra lehülnek a vizek, megszűnik a temperálás, így tudnak jönni a hidegek északról.
Az sem magyarázat, hogy azért vannak fagykárok, mert enyhe a tél és hamar indul a természet.
Ugyanis április 5 után már minden növény meg van annyira indulva, hogy fagykárt szenved.
Sokan mondják, hogy ez normális, régen is voltak tavaszi fagyok.
Nem!
Nem normális!
Régen is voltak tavaszi fagyok, de nem áprilisban -7,-10 fokok.
Nem -5,-10 fokos 850 minden áprilisban.
Többször!
Súlyos fagykárokkal!
Az ország egyik legnagyobb kajszitermelő körzete Kecskemét környéke.
Ott lényegében 10 éve nem lehet kajszit termeszteni, mert minden évben ronggyá fagy a kajszi.
Ha akkor, amikor kajszitermelő vidék lett, ha akkor minden tavasszal tönkre fagyott volna az összes kajszi, akkor nem lett volna kajszitermelő körzet.
Az első néhány ültetvények sorozatos tavaszi fagykárai után senkinek eszébe nem jutott volna ott kajszit termeszteni.
Ezzel egyébként megbarátkozni nem lehet.
Ha már itt vagy 
Volt a mérések kezdete óta olyan időszak, amikor ugyanilyen súlyosságú tavaszi fagyok voltak?

“magasban hideg alul nedves és az erős napsütéstől beinduló felszálló levegő... és zápor mégsem ?“

A nedvest szerintem elnézted. 20-40%-os páratartalmak (0-5 fok közötti harmatpontok) voltak jellemzőek a hónapban a nappali órákban

 

Annyi kajszi van a fán, mint virág volt, úgyhogy ha ez lefagy, megyek egy bálamadzaggal a padlásra…
(persze ennek a jó része így is le kell potyogjon még zölden, mert 3-400 kg érett barack egy fán az nyilván abszurd) meg azért még itt-ott picit vergődik a monília is nyilván..

Nem tom mennyi az extrém hideg levegő április végén 850-en ,de annak még be kell következni meg nem is erről volt szó ,hanem a fagyoktól rettegéstől.Sajna ,nem sajna ,de fagyok lehetnek még sokáig(vagy 1 bő hónapig) ,természetesen az arra érzékeny területeken nagyobb eséllyel vagy ahol a szerencsétlen együttállások bekövetkeznek.

Abszolút nem meszokott.
Pontosabban akár megszokott is lehetne, mivel évek óta megszokott.
De normál esetben a -6 fokos 850 nem megszokott április végén.
Mert ennyi erővel júniusban is lehetne -2 fokos 850, de az lényegében sosincs.
Április végén a -6 fokos 850 extrém hideg levegő.
A fagyosszentek nem azt jelenti, hogy akkor fagy van, mivel pl. itt Zala megyében fagy május közepén rendkívül ritka.

Sóhaj!
Lassan érik a cseresznye, de közben a modelleken azt lesem napok óta, hogy az a hétvégi, jövő hét eleji hideg mennyire jön be és mekkora fagyok lehetnek belőle.
Eleinte úgy tűnt, telibe lesz, aztán pár napja kezdett kikopni a modellekből, majd most megint közelebb hozták.
Agyrém!
Lassan május, aztán fagyoktól kell rettegni még mindig.
És minden évben ez van.