Meteorológiai esélylatolgatások

Ez csak az én hipotézisem. Remélem majd kíjavítotok, ha marhaság..

Köszönöm!

OK!

Az Európai anticiklonok stabilitása és kiterjedése kézenfekvõ módon, fordítottan arányos a Transzatlanti ciklogenezissel. A gigantikus európai anticiklonális helyzeteket a Golf áramlat hõtranszportjának jelentõs csökkenésével magyaráznám.

Ha figyelmesen olvasod hosszú írásom, láthatod benne, hogy fontos, de nem egyeduralkodó faktornak veszem a kulcstérség jégborítottságát, annak dinamikus változását.

Szerintem a Szibériából átnyúló termikus anticiklon hatása is döntõ tényezõ, mely nélkül bizony az északkelet-európai ciklonok is stb és stb.

Szerintem csak (legfeljebb) részben következménye. A jegesedés mértékét hótakaró kiterjedését (fõként a Kelet-európai-síkságon) ok-okozati összefüggést is vizsgálni kellene!

A lényeg az, hogy mindent cseszhe..nk, ha nem lesz "szerencsénk". Tavaly is volt tél Európában, csak nem nálunk. Inkább az érdekelne, hogy mi befolyásolja a hideg leszakadások pontos helyét. Tudom, hogy az anticiklonokat kerülgetik ezek a hullámok, azaz inkább arról írjatok, hogy mitõl függ, hogy hol és milyen erõs anticiklon alakul ki?

Mik az alapfeltételei egy "megfelelõ" pozíciójú, és mondjuk legalább 1030-1035 hPa-s anticiklon kialakulásának?

Sajnos, én sem tulajdonítok túl nagy jelentõséget a jegesedés mértékének... Lehet persze vizsgálni. Elég, ha a télen 4 - 5 hideg leszakadás "túl nyugatra" jön le (mint a mostani is), ott alakítva ki átmeneti "szinte semmit nem befolyásoló" hidegadvekciót, hótakarót és máris ... nálunk enyhe a tél -> meleg oldalon maradunk, hótakaró nem tud a medencében kialakulni stb.

És tényleg csak 200-300 km-en múlik idõnként...

Szerintem sokkal fontosabb a tõlünk északra és keletre kialakuló hófelszín, illetve annak gyarapodása. Én ezt fogom figyelni a november folyamán. Tavaly és tavaly elõtt is ezzel volt a probléma, többek között.