Ho-ho-hóváró

Nehezen de segítettek. Már ahol tegnap alig esett húsz, ott már porzik a föld mint többen megírták. Dny-on ma még nem, de holnap ha jön a bazsa már sírás lesz: szárad a talaj, a múltkori eső meg elfolyt a fenébe  és nem hasznosult !

Huu, az hogy északra kell az eső, neked hogy állt össze így fejben? 

Az tény, hogy azért ennél egyenletesebb évek is voltak tömegével. Ha az átlag egy évben le is esik (tavaly országosan 105 % az OMSZ szerint), attól még voltak nagyon száraz periódusok. Az idén az volt a szerencse, hogy a kevés eső tavasszal nem egy két napra vagy hétre koncentrálódva esett és elmaradtak a korai nagy melegek, tavaszon nyári vagy hőségnapok, sőt a nyár sem hozott átlag feletti meleget. Az idei év az is biztos, hogy nem a legjobb termésű évek sorát gyarapítja majd.
Szerencsére már több helyütt pattantak ki záporok, zivatarok, sőt Ény-ot egy frontszerű csapadéksáv érte el. És mindez éppen ott (északi országrész) , ahol még kéne az eső , mert az özönvízből kimaradt. Remélem Dny nem sokat kap ebből.

Ha a víz körforgás tekintetében nézzük a dolgokat, akkor a víz megtalálja a lehető legrövidebb irányt a lefolyás irányába, valóban nem vész el még ha olykor olykor romboló hatása is van., De ingázik a  légkör és a talaj között, és hol ilyen hol olyan mennyiségben és formában ér földet Csupán arra akartam rávilágítani, hogy mennyire szeszélyes , illetve szélsőséges irányba tud elcsúszni az időjárás "mostanában a száraz és nedves időszakok tekintetében" a Kárpát medencében, bár ezt sokan tapasztalják is. Nem tartom magam klímaszakértőnek, sőt csak egy hegyvidéki jeti vagyok, aki "és most csak a saját környezetükben látva" az erdőkben, hegyekben látok változásokat. Csupán az erdei forrásokat tekintve sok elapadt az elmúlt néhány évben, és ezt a problémát az elmúlt hetek csapadékosabb időjárása sem tudta orvosolni.  Azt tapasztaltam az elmúlt néhány évben, hogy a csapadék mentes időszakok meghosszabbodtak, és az átlagos csapadék az rövidebb idő alatt jött le például tavaly, nem sűrűn változtatták egymást időarányosan a havi csapadékok a negatív és pozitív anomáliák tekintetében. Az első félév nagyon száraz volt a májust leszámítva, -rengeteg esővel,- aztán a második félévben szintén voltak nagyon száraz átlag alatti hónapok Az idén mostanra behoztuk az időarányos csapadék  átlagot, de ezelőtt néhány hónappal még azt hittem, hogy oda vész pl a gabona, ami elég rossz minőségű lett ismerőseim elmondásai szerint is. Pusztán megfigyelés, és mindenféle bulvárlap híreitől mentesen mondom el azt amit látok.

Érdekes jelenség, amikor egy problémából csak a szélsőségeket emelik ki, aztán felnagyítják és általánosítják hogy félelmet kelthessenek.
A hivatalos agymosás 10 pontjából (melyet réges régen megfogalmaztak és ezerrel alkalmazza a politika) az első:

"Az emberek agyát és figyelmét le kell foglalnimásod- és harmadrangú problémákkal. Ennek érdekében figyelmüket el kell vonni a
valós és súlyos szociális gondokról, mégpedig olyan hírekkel, amelyek
társadalmi jelentősége kicsi ugyan, de érzelmileg erősen megérintik őket.
Támaszkodjunk a bulvársajtóra, amely hű szolgánk lesz."Életem során rengetegszer alkalmazták ezt világméretekben: félnünk kellett az atombombától,a 3. világháborútól, a terrorizmustól , a migrációtól,a HIV-től, az ebolától, a H1N1-től, a 2000.évtől, a COVID-től , az atomerőművektől és vagy 20 éve a CO2-től. Ez utóbbit hol globális felmelegedésnek, hol éghajlatváltozásnak, hol a világunkat elpusztító szélsőségesedésnek  nevezik, pontosabban ennek következményeit. A probléma valós, emelkedett a CO2 és a szélsőségek is, magasabb a T is sokfelé. Csakhogy ezt nem kellene bizniszre, politikai célokra és agymosásra felhasználni.
Ez a sivatagosodás példa is mutatja, hogy a köztudatba bevésték ezekkel a példákkal, hogy a Föld így országunk is elsivatagosodik és ha nem költünk tízezermilliárd dollárokat a megelőzésre, akkor el kell menekülni a bolygónkról. A pénz elfogyott , változás állítólag semmi (olvad a jég mint az állat és még árvíz is követi a szárazságot) és végünk van. Pénzt és még több pénzt követel a milliónyi "éghajlatkutató" és konferenciák ezreit tartják és milliónyi tanulmányt írnak, a CO2 ellen.
Lássuk mi is történt: tavasszal szárazság volt országszerte 2 hónapig, de május végétől egyre gyakrabban és többfelé hullott csapadék. Az utóbbi 2 hónapban míg előtte fele, most kétszerese esett le átlagban az országos csapadéknak. Sokak téveszméje, hogy régen úgy esett a csapadék, hogy minden hónapban alig tért el az átlagtól és az is heti kb. egyenlő adagokban. Aszály meg árvíz meg vagy 10 évente ha előfordult. Most meg félévente, lásd egy megye (fél Somogy és fél Zala) elúszott a felhőszakadás+esőzés kombótól, holott előtte aszály volt. És bár ez tény, de 10 éve nem nagyon volt arrafelé hasonló de régebben is előfordult, bár egyes településeken most sokkal durvább volt. Az ország többi, 95 %-án meg örültek az esőknek, semmi kár vagy rendkívüli nem volt, sőt van ahol alig esett. Ha azt nézem voltak az előző két hónapban is felhőszakadásos helyek és károk, de az ország területének 10 %án sem okozott nagyobb gondokat a csapadék. Az aszálykárok sem hiszem, hogy valami nagy durranások lennének. Egyes városokból írtak arról, hogy kiszáradt a kiskert meg az aszfalt, de bár a terméseredményeknek nem néztem utána, de nem hiszem, hogy kevesebb kenyér vagy hús lesz az üzletek polcain a kevesebb termés miatt. A megtermelt élelmiszer 30 %-a egyébként is a kukában köt ki és mivel évente 30-40 ezerrel kevesebb magyar száj eszik, így az éhhalál kb. annyira fenyeget mint a "vírushalál". Ha nem dobnánk ki ennyi élelmiszert még az exportot is növelhetnénk, vagy az import csökkenhetne.
Nálam áprilisban 3 mm eső esett most meg 2 hónapja több esett az átlagnál. A vidékemen a szárazság és az eső alig okozott kárt. Bár az ország nagyobbik felénél itt kevesebb az évi csapadék, de a táj nem kókad, a fák nem száradtak ki, a növényzet köszöni jól van. Ez is egy átlagba illő év, sőt a hőmérséklet sem bírt valami eget rengető szélsőségeket produkálni. Erre sokan cáfolni fognak, mert  náluk elfagyott a barack, meg elverte a jég a kertet, de ezek sem voltak olyan sosem látott dolgok, ami miatt pánikkeltésre lenne szükség. Néhány %-án (persze nem mindegy, hogy 2 vagy 10 %) az országnak mindig is voltak ilyesmik, jég,aszály,fagy,árvízkár stb. Ezekért sokan imádkoznak is (rekordhajhászók) , aztán ha őket éri a kár meg másról sem szólnak, csakhogy jaj, végünk, itt az éghajlatszélsőségesedőglobálklímaváltozásosság.
Az 1992-es aszályt és  hosszú hőhullámot bármilyen nagyok mostanában a szélsőségek, még szerencsére meg sem tudtuk közelíteni. Vagy a 2010 máj-jún. árvíz és felhőszakadás+vihar és jégesőkárait.
A csapadékhasznosulásról: szerintem nincs (persze Galambok vagy Nagyatád környékét leszámítva ) hasznos vagy haszontalan csapadék. Ha a felhőszakadás (rövid idő,pár óra alatt legalább 50 mm, vagy 24 óra alatt 100+ mm csapadék) esik akkor valóban nem használ, sőt villámárvizet vagy kárt okoz. Az a csapadék, ami viszont nem ez a kategória az ilyen sík országban , mint a miénk ne mondjuk már, hogy nem hasznosul ! Egy csupasz domb vagy hegyoldalról vagy gránit sziklahegyről valóban a hevesebb zápor zöme lefolyik és nem a talajba , sziklába szivárog. De hol van ilyen hazánkban ? Hány százalék ? Másrészt mi lesz a lefolyt vízzel ? Az haszontalan ? Lehet, hogy újat mondok, de az majd bejut a patakokba, folyókba, tavakba. És ott haszontalan ? Jobb lenne ha kiszáradnának ? Másrészt lefolyik a laposan fekvő területekre és ott fog a talajba szivárogni. Átmenetileg ott a felszínt elboríthatja, de utána a talajba, talajvízbe majd rétegvizekbe jut. És az nekünk haszontalan ? Jobb lenne ha forrásaink elapadnának, kútjaink, artézi és karsztvizeink kiszáradnának, elfogynának ? A Kárpát, medence nem arról híres, hogy itt víz nélkül maradhatnánk és nem hasznosul a csapadék. Jó lenne, ha erről a szövegről leállnának a "klímaszakértőink". Tudom, hogy felsőbb körök sugallják és ösztönzik azokat a rémhíreket, hogy sivatag lesz a kárpáti haza, de hidd el, ez csak süket duma.

Gyerekkoromból emlékszem, hogy Nagyatádon és környékén mindig is hajlamos volt ilyesmiket produkálni az időjárás. Akkor is megteltek az árkok, néha hömpölygött a víz az utakon, sőt, Nagybarátit még egy tornádó is letarolta. Nyáron mindig azon morogtunk az osztálytársaimmal, hogy ha valahol esik az országban, akkor itt biztos, de ez azért tényleg durva, ilyen mennyiségre, mint ami a képeken és a videókon van, nem emlékszem. 

Így van, ha egy vidék sivatagos, vagy sivatagosodik, az még nem zárja ki azt, hogy időnként minden ússzon, vagy mindent vigyen a víz  a rekord nagyságú időszakos nagy csapadékok által. Hazánkban a negatív csapadék anomália sokfelé bepótlódott ugyan, más kérdés, hogy a hevesebb, rövidebb idő alatt lejövő csapadékok miként tudnak hasznosulni.

Értem az iróniát, de fontos talán hozzatenni, hogy az ember "hülyül" el  lassan teljesen. Egyre sebezhetőbb az infrastruktúrája, és egyre inkább úgy gondolja, meg tudja zabolázni a termeszetet. Itt a sajnálatos példa rá. Íjként feszülő (többnyire) völgyzáró gátas tavak. A klímánk tud meglepő lapot húzni, talán olyat is amit sose kepzelnénk. Réthly fellebbentett valamit abból milyen határokat is képes feszegetni a mi "mérsékelt" éghajlatunk. 

Huawei P30-as telefonnal, a kocsi tetejére feltámasztva egy Nestle Aquarel ásványvizes üvegnek.

Azért az a durva, hogy úgy estek le ezek a 150-200 mm-ek, hogy hiába várta az ECM a 150 mm-t egy-egy foltba, nem hittem el hogy ennyi eshet.
Mivel az elmúlt időszakban sokszor vártak hülyeséget aztán nem lett semmi belőle.
A másik oldala viszont az, hogy az ECM, az Arome és az UM is várta a visszapörgést és a lila-narancssárga tömböket elidőzni errefelé, azaz ha már 3 modell is várja, akkor lehetett volna hinni nekik.
Mondjuk a GFS-sel szemben, mert az bebukott csúnyán.

Wetsom most mondja, hogy az atádi tónál most bukott át a víz a gáton.
Több halastónál is átszakadt a gát Zala és Somogy megyében.
Azt hiszem történelmi nap ez errefelé, sajnos.
Ékes bizonyítéka annak, hogy Magyarország klímája a globális felmelegedés következtében egyre szárazabb lesz és megyünk az elsivatagodás felé.

Nagyon jó a videó, mivel készült?

5 km? Irigyellek.  Szép fogás!  

Előtte nap volt egy utam Gyékényesre, szóval kb csak 500-550-et mentem tegnap és ma.   
Tegnap elgurultam Ladig, mert a Barcsi cellától vártam a beforgást, de amire odaértem, sajnos szétesett.  Aztán láttam, hogy Somogyszob mellett újabb cella fejlődik és elég gyanús volt radaron. Nagyatádtól egyébként már látszott, h sc.. Böhönyénél látszott a falfelhő is, de nem álltam meg. Ezt a képet valahol Böhönye után (talán Szenyér körül) készítettem. Egyébként azon a környéken egészen brutál formát vett fel, nagyon bánom, hogy csak egy gyors fotóra és radarelemzésre álltam meg.  Irgalmatlan volt, szabad szemmel látható volt a spirális feláramlás.   Franc se gondolta, hogy nem jut el a Balatonig.   
Aztán ugye a hazajutás, majd az esti "vadászat".. és a mai katasztrófaturistáskodás. 
De nem baj. Legközelebb olyan time lapsot hozok, amilyet még sosem. 

Közel ennyit mentem tegnap:
Link

Ezért:

Jó nagy hülye voltam, hogy nem álltam meg itt is csináltam time lapsot.. Balatonszentgyörgy körül már szétesett a szupercella és semmi látvány nem volt.