Meteorológiai társalgó

Ha azt nézzük igen, hiszen míg most a nagy nedvességtartalomban inkább a felhőszakadások a fő veszélyforrások és a nagy mennyiségű kihullható víz, addig ott már valóban ha megnő a nyírás akkor lehet komolyabb akció, akár ilyen formában is.

Ez mióta itt élek életem legnagyobb helyzete volt, 100-110 km/h feletti keleti, délkeleti széllel csapott le, és hatalmas jégverés kísérte, a város délkeleti részein ablakokat, szélvédőket tört be, ott még tojás nagyságú jeget is észleltek. Felénk diónyi jég volt. Kidőlt fák, leszakadt vezetékek, igazi apokaliptikus pillanatok, majd utána napsütés, fülledtség. Előtte viszont 34 fok volt. 

Vasárnap és hétfőn azért még több helyen lennének a mostani állás szerint (főleg az ország középső sávjában, ahol konvergencia várható), keddtől csökkenhet érdemben a számuk.

Viszont ha bejön az AC peremhelyzet akkor értelemszerűen már alig lennének zivatarok igaz?

Igazából épp a szárazabbá váló légkör miatt lehetnek majd hevesebb zivatarok (amellett, hogy a számuk csökken), a felhőszakadás helyett/mellett bejön majd a képbe a légzuhatag és a nagy jég. Ha pedig egy kis nyírás is lesz, ahogy most kinéz, akkor akár hosszabb életű multicellás rendszerekre, esetleg szupercellákra is lehet esély.

Majd kiderül mennyi nedvesség jut mellé, az operatív alapján mondjuk jogos, az több csapadékkal is számol.   

Trópusi idő van tartósan, ez a június tényleg a tavalyi májusra hajaz, csak értelemszerűen melegebb kiadásban és inkább helyi hatások révén, ciklonális mezők, sekély magas teknők révén képződnek konvergens zónák mentén a lomha mozgású intenzív csapadékot adó cellák. Nem semmi ez a huzamos ideig fennálló azonális áramlási rezsim, szokatlan szinoptikus helyzet uralkodik az előző (2018-at leszámítva) évekhez hasonlítva.

A modellek a hétvégétől összességében, fokozatosan az azori anticiklon beorrosodását számolják a kontinens belseje felé, melynek eleinte az előoldalán északi, északkeleti áramlásban helyezkednénk el. Élénk, időnként erős északkeleti széllel szárazabb levegő érkezhet.
500 hPa-on jól látható a kimélyülő észak-atlanti teknő és az előoldalán felépülő magassági gerinc, avagy a beorrosodó azori. Link
Itt még persze peremhelyzettel lenne dolgunk és a keletre lévő magassági teknő befolyásolná az időjárásunkat, ezért 1 héten belül nem lesz vége még ennek a záporos, zivataros időnek teljesen, bár az ens átlagok alapján csökken a csapadékhajlam nagy valószínűséggel, így a zápor, zivatargócok intenzitása, élettartama is gyengébb, rövidebb lehet.

1 hét múlva nagyjából, de egyre inkább az anticiklonális hatások fölénybe kerülése mutatkozik. Link 
Ez pedig igazi nyári időt, részleges kánikulát vetít előre, olyan 27-32 fok közötti legmagasabb hőmérsékletekkel.
Izotermikusan szemléltetve még nem annyira acélos a magassági érték, ám júniusi napállás már bőven kifejti hatását. Link

A jövő hét közepe, második fele, június vége pedig egyáltalán nem kizárt, hogy immár tartósabban száraz időt, nem szélsőséges, de amolyan igazi kontinentális, 30-32 fok közeli kánikulát ígér. Ez ugyan nem zárja ki az elszórt, lokális záporokat, zivatarokat, az ellenben sanszos, hogy ennek a kiugróan csapadékos periódusnak lejár az ideje. Az, hogy a felmelegedés után miként alakul a verkli, még kérdés, de egyre laposabb azori anticiklon és északra örvénylő ciklonok előoldalán maradhatunk, egyelőre inkább csak érintőfrontokkal, ez által fenntartva az északnyugat-európai alacsony geopotenticált, teknőképződési hajlamot. Vagyis lehet ebből keményvonalas hajszárító júliusban. Meglátjuk