Ho-ho-hóváró

2002 őszén a spanyol partokon súlyos olajszennyezés volt,  ami az egész  következő évre kihatott.
2010 áprilisában volt a híres Deepwater Horizon tragédia, amiből 2010-ben egy tarós keleti AC peremén,  stabil összeáramlás alakult ki hazánk fölött,  közben pl. Oroszországban súlyos szárazság volt,  égett az erdő Moszkva mellett...
2011 és 2012  azután minekünk is meghozta a szárazságot.  érdemes a világkörképet megnézni ezekben az években.

Érdekes fejtegetés, bár erős kétségeim vannak ennek magyarázására!

2000-ben vagy 2003-ban vagy 2011-ben az istennek sem akart esni, akár csak most! 2010-ben pedig szó szerint minden zsebkendőnyi felhőből felhőszakadás volt!

A határon hullámzik éppen egy frontálzóna, de ha egyszer ennyire futja belőle..  Pár napja Zivipötty írt a járvány miatti csökkent kondenzációs maghalmaz mennyiségéről. Azt pontosan, hogy mi az oka lehetne fejtegetni, én sem tudom, hogy miért ennyire gyér a csapadékhozam. Én szinoptikailag csak úgy tudnám magyarázni, hogy az AC dominancia leszálló légmozgásai által kevesebb a nedvesség a légkörben, északi áramlásokkal pedig nem is fog sok nedvesség érkezni Skandinávia felől. Tartósabb délnyugati légpálya kéne és óceán felől betörő frontok, heves záporokkal, zivatarokkal. Ezek a viharosan szeles hidegfrontok nem éppen a csapadékos időnek kedveznek. Most éppen hullámzik, de ha van egy száraz rétegződés a légkör bizonyos szintjein, elpárolog a csapadék is, lásd tegnap.

Pont ez az! Határán vagyunk! Nem ezt várjuk, amikor csapadék hiány van ?

Ha a mediterráneumra szakad a hideg és ciklongenezis történik sem garantált a csapadék, hiszen az észak-atlanti benyomuló AC orrok hány medit szorítottak már ki délre és ment el a Balkánt behavazni... Jelenleg AC domináns időket élünk, a mediterrán térségében éppen rekord hőhullám alakult ki, Szicíliában 40 fokot is mértek. Egyelőre a határán vagyunk min d a sarki hideg, mind a déli afrikai melegnek, de ha egyszer magasabb a légnyomás, akkor így jártunk. Ja és hogy mitől magasabb a légnyomás tartósan? Sok kérdés merülhet fel.

Ettől még jöhetne kiadós esőzés! Ha olyan " télies " a mostani cirkulációs rezsim, akkor hogy a fenébe nem tud böhöm nagy mediciklon kialakulni és jól megszórni minket? Holott szinte állandó a hidegleszakadás tőlünk nyugatra is az Alpok környékén, mégsem tud ciklon kialakulni.

A másik ami érthetetlen, hogy csapadék szempontjából hányszor olvastam itt, hogy amikor szaknderezik felettünk a hideg és meleg légtömeg. Kell ennél nagyobb szkander? De még sincs kiadós eső, és a környező országokban sem! Máskor csapi szempontjából egy ilyenre vágynánk, most itt van, de csapadék semmi...... Szerintem ezt nem csak én nem értem itt!

Elrugaszkodtam a számok törvényétől, mivel 2018 májusát ideálisnak tartom, de rögtön le lettem hurrogva... Van akinek egy 2017 január, vagy 2012 február az ideális, pedig azok jóval átlag alatti hideget hoztak TÉLEN.
Nézzük optimálisan: A 2019/2020-as tél elmaradt, dübörgött a zonalitás ezt tudjuk. Március 20 után viszont valami megváltozott. Pont úgy, mint mikor január 20 után, Pálforduló körül érkezik meg a tél. Ez 2 hónapot csúszott szinoptikailag, ugyanis március 20 után egyre inkább meridionálisba váltott a cirkuláció. Az addig sokáig pozitív, rekord magasságokat nyaldosó AO érték szépen alább hagyott és a poláris örvény meggyengülésével elkezdett egyre inkább meanderezőbe váltani a futóáram. Ugye ezzel együtt kiszabadulhattak a fagyos légtömegek amik télen a sarkkörön belül rekedtek az erős örvény kapcsán. Következett ebből, hogy a szubtrópusi meleg észak felé, a sarki hideg dél felé tört. 
Talán az AO indexen kevésbé de a NAO indexen már jobban látszik az, hogy az atlanti nyomásviszonyok kiegyenlítődtek, megszakadt a markáns nyugat-keleti légkörzés, ami a télen dominált. Április óta blokkolódnak ezek a légpályák, és most körülbelül ott tartunk március 20 óta, mint mikor megérkezik január végén a tél és februárban blocking van, le-leszakad a hideg, akár AC alatt vagyunk száraz idővel, de téli cirkulációs rezsimet élünk. 
Nem akarom az áprilist rátenni egy februárra, de a megkésett makrováltás oda vezetett, hogy azok a felállások amikből télen, tél lehetett volna, mostanra kerülnek ki.
Éppen Medi linkelte azt a GFS futást, amin valóban felforr az ember agyvize ha látja... Téli északi áramlásos blokk, leginkább akkor lenne értelme. Most ott tartunk, ahol februárban mellett volna tartani, mint amikor még március első felében próbálkozik a tél. Valahogy elcsúszott idén minden. Bár 2007-ben ugyan így elmaradt a tél, de májusban nem a hideggel kínlódtunk. Ez az idei persze más helyzetben adódott, teljesen ráépíteni nem akarom a tavaszra, de télies cirkulációs rezsim állt elő. Ez pedig a lényeg benne.

*Hideg tavaszról csak szubjektív értelemben beszélhetünk, ha a számok törvényét nézzük az átlagosnál így is enyhébb volt a március és még az áprilisi anomália is ezt mutatja. A május lefelé húz, de a tavalyi még ezt is alulmúlta ne feledjük. A második fele most jön, 2017-ben az első fele elég hűvös volt, majd gyorsan egyenlített a második fele.

Egyedül ami nagy aggodalomra ad okot, az a modellek által feltűnő, kimeríthetetlen Skandináv hidegleszakadási hajlam.
Az ECM egy fokkal jobb lett, mint a GFS, reméljük elpárolog a május 20.-a utáni hideglötty.

Én beírom ez eddig egy nagyon szar tavasz. Imátkozni kell nefagyon el ami még eddig nem fagyott el. És akkor a csapadékról és az állandó szélről ne is beszéljünk... 

Én is így érzem. Más kérdés, hogy már be sem merem írni, hiszen jönnek a statisztikusok, hogy higgyem el, hogy május közepén fűteni az normális, sőt majdhogynem meleg.

Nincs hideg tavasz, csupán a reggeli minimumok hidegebbek az átlagnál a 2 hónapja tartó száraz levegőnek köszönhetően. Délutánonként kellemes kora nyárias idő van.