Ho-ho-hóváró

Valamelyik tavasszal a kénciklusról is belinkeltem és referáltam Nektek néhány cikket. Azok a Bioszférában vannak, és "CCN" keresőszóra, illetve "DMS  DMSO" keresőszóra előjönnek.
Amit a vulkáni tevékenység ként a levegőbe juttat,  az leülepszik.
Visszajuttatni a légkörbe,  a brakkvízi algák,  és a szikes tavak "békanyálai" tudják, már ha épp nincsenek kiszáradva. Trópusi területeken a korallok igen intenzív DMSO termelő tevékenységet végeznek,  sok ködképző mag lesz az árapály alatt korallokból kilehelt dimetil-szulfoxidból is. Ezeket a Bioszférában referáltam. Ezek a ködképző magok (CCN) stabilizálják a felhőket.
Ez  a tevékenység  azért hasznos nekünk,  mert a DMSO alapú kondenzációs magok olyan rétegfelhőket hoznak létre,  amelyek stabilak,
komoly hőszállító kapacitással bírnak, amit száraz levegőben csak sok szél helyettesíthet,
és messze a szárazföldek fölé szállítják a vízpárát, az eső nem hullik le a párolgás helyén,  a tenger(part) fölött.  A szárazföldön még a napi hőingást is mérséklik,  pl. a hajnali fagyokat kivédik a rétegfelhők. A stabilitás itt a kulcs-szó.
Minden olyan tevékenység,  pl. olajszennyezés, vegyi szennyezés,  ami ezeknek az alga / baktérium közösségen alapuló,  ökológiai rendszereknek az életterét  rombolja,  szélsőségesebb időjárást fog eredményezni.  Ez a DMSO történet, fontos ökoszisztéma-szolgáltatása a bolygónknak,  amit sajnos a környezetvédők se vesznek eléggé komolyan.
Hozzá jön a gyógyszerek okozta szennyezés is:  gondoljatok bele,  milyen kicsi koncentrációban hatásosak pl. az antibiotikumok.  Sajnos ezekből tonnákat használunk, állattartásban is,  osztrigafarmokon, haltartó telepeken is! 2000-ben az akkori EU 22 ezer tonnát vallott be,  állattartási célra...  Hány köbkilométer tengervízre elég egy év mennyisége? ... A WHO már 2006-ban felhívta a figyelmet a veszélyére. Nem kell az egész társaságnak érzékenynek lennie, elég egy láncszemet kilőni a táplálékláncból,  és borul a szolgáltatás...
Itthon a szakma hála Istennek komolyan veszi a dolgot,  de Thaiföldön piacon árulják az antibiotikumot vény nélkül, Indiában csak gyárak vannak - és döbbenetesen elszennyezett folyók... ott a lakosság nem fogyaszt antibiotikumot vallási okból,  de a földjüket a gyárak szennyezik...  és még folytatni lehet;  lapozzatok vissza a Bioszférában.
Sajnos a szennyezés,  akárhol kerül bele a Föld anyagcseréjébe,  az egész rendszert károsítja...  és a Föld túloldalán zajló dolgokra kevés ráhatásunk van. - én akkor is azt mondom: amit itt, mi megtehetünk,  tegyük meg a környezet védelméért,  és imádkozzunk,  hogy mások is hasonlóan gondolkozzanak. Isten áldása kísérje Áder János úrnak,  áldozatos, évek óta végzett jó munkáját ezért az ügyért!

Akkor én is beszállok, vagy csak közvetítek, mert érdekes a téma
Az Agro-topicban ott vannak Gulyasme hozzászólásai ~ 1-2 hónappal ezelőttről, amin én teljesen ledöbbentem. Írja, hogy zuzmók, spórák, algák (stb.) is lehetnek (természetes) kondenzációs magok, illetve ami tényleg felettébb érdekes volt, hogy -50 fok helyett -6-7 fokon is megindulhat a kondenzáció ezeken (azaz mintegy katalizálják a kondenzációt).
Azaz lehet ipari forr. óta több a mesterséges mag, de a természetes meg valszeg csökken. Nem feltétlenül fogadnék rá, hogy az eredő pozitív (lásd elsivatagosodás, városiasodás, vegyszerek, szennyezett levegő, oxigénmentes víztestek, stb-stb.).
Valaki linkelhetné a hozzászólást, mert biztos, hogy nem a pontos adatokat írtam ide, de gondolatébresztőnek jó lehet.

Bocsánat, hogy így 3 nappal később válaszolok, de csak nemrég vettem észre a hozzászólásodat!

Ezen most meglepődtem. 
Tényleg azt hittem, hogy csak ironizáltál. 
Ha viszont komolyan írtad, akkor nem feltétlen értek egyet a hozzászólásod egy kis részével.
Nagyobb részével azonban egyetértek. Én is hasonlóan gondolom. 
Egyrészt az ipari forradalom előtti időkből nem sok információ van a világszerte jellemző meteorológiai történésektől, így sajnos jobbféle viszonyítási alap sincsen. Ahogy írtad is, a rendszeres mérések bőven az ipari forradalom után kezdődtek. 
Nekem csak ez a kevesebb kondenzációs mag dolog sántít. 
Valóban ekkora hatása lenne ennek a mindössze pár hónapnak!?
Hiszen Kína január elején még teljes fokon égett, aztán megállt pár hónapra az élet az országban, de március vége óta ismét fokozatosan feloldották a korlátozásokat, és mostanra már ismét a járvány előtti szinthez közeli a szennyezettség. 
Világszinten pár hónapról van szó. 
Szerintem ekkora idő még kismértékben is kevés ahhoz, hogy változást hozzon. 

A nagy számok törvénye alapján azért nehéz kérdés, hogy az idei év szárazabb lehet. 
Egyrészt 2015. átlagnál szárazabb, 2016. csapadékosabb volt, de 2017-2018-2019. teljesen átlagos csapadékú volt.
Szóval most legyen okos az ember. 

De, komolyan írtam. Persze ezt nem úgy kell érteni, hogy kizárólagos ok, hanem, hogy esetleg ennek is köze lehet hozzá. Hogy mekkora mértékben, az persze jó kérdés. Igazából úgy lehetne talán ezt lemérni, hogy összevetjük az elmúlt hónapok műholdas globális felhőborítottság/csapadékintenzitás méréseit az átlagossal, de még úgy sem biztos, hogy ha lenne csökkenés, akkor az emiatt. Ahogy palui is írta, régen sem voltak plusz kondenzációs mag, bár az is igaz, hogy a rendszeres mérések már bőven az ipari forradalom után kezdődtek, így e tekintetben nem nagyon van viszonyítási alap, meg a hőmérséklet-, és ez által a párolgás változása is nagyban befolyásolja a csapadékot. És természetesen az is tény, hogy a csapadéknak önmagában eleve elég nagy az évenkénti változékonysága, és igazából az elmúlt jó pár átlagos-átlag feletti év után már csak a nagy számok törvénye alapján is várható volt, hogy előbb-utóbb beüt egy száraz év ismét 2011-2012 (és 2015) után (bár még nem biztos, hogy az idei az lesz, minden esetre ahogy most kinéz, jó esély van rá).

Ja,csak majdnem kontinens szerte.Szerintem épp elég nagy területen.Egész Közép és Kelet-Európában aszály van. (Április végi helyzetkép.) 
Link
Ja,visszaolvastam,már linkelted te is.
Mindenesetre a gfs csapadék térkép nem túl biztató a Kárpát-medencére május 18-ig. De totál megbízhatatlan is. 
  

Úgy legyen! Link
Az ECM OP-on is van most valami értelmes, csak ott csütörtök este-péntek hajnalra 15 mm.

A nagytérségi cirkulációs rendszer alakulása a fő ludas. Meridionális irányítás, kontinentális dominancia, mely következtében hazánkat, illetve a tágabb környezetünket sem érték el mostanság a mediciklonok. Viszont ahol ezek keletkeztek ott ki is adtak magukból mindent, rengeteg csapadékot produkálva a földközi tengeri medencében. Március 6 után, ahogy a polar vortex legyengült szétesett, vele együtt szűntek meg a nyugat felől érkező, az addig az ország nagy részét érintő  csapadékok. Így hát a változékonysága az időjárásnak ezt követően, pusztán a nagy hőmérsékleti hullámvasutakban, szeles időben mutatkozik pusztán. Egyenlőre. A jövő héttől reményeink szerint változik a mediterrán ciklonok ügyében a helyzet.

Gondolom csak irónia volt ez Zivipötty részéről. 
Bár csak egy tipp, de nem nézem ki belőle, hogy ezt komolyan írta volna. 

És amikor még nem voltak gyárak, repülők, szennyezők? Nem gondolnám, hogy akkor sem esett az eső, vagy csak aszályokról szóltak a "hírek"

Kontinens-szerte nincs gond: Link

Lehet, hogy a kettőnek semmi köze egymáshoz, de én gondoltam már arra is, hogy mivel most a vírus miatt egy csomó gyár bezárt (és a közlekedés is visszaesett), így ugye a kibocsátás a töredékére esett vissza, ami a légszennyezettségnek jót tesz, de egyben kevesebb a kondenzációs mag is a légkörben.

Nagyon helyénvaló, jogos kérdés!

Mi az oka a kontinens-szerte megfigyelhető szánalmas csapadék-képződési hajlamnak? 

Ott van még a Medárd.

Igen, és sajnos félő, hogy a hidegmag felszámolódásával és a hidegleszakadások megszűnésével/gyengülésével megszűnik az eddigi dinamikusabb jellegű időjárás is, és megint ránk húzódik az anticiklon a jövő hét után. Akkor pedig erősen kérdéses, hogy meddig maradna fenn az az állapot. Én minden esetre már nem várok nagy csodákat ettől a májustól (sem csapadék, sem zivatar ügyileg), a jövő hétnek kell szurkolni, hogy minél több helyen kedvezően jöjjenek ki a hullámzó frontálzónából és legalább kissé javuljon a helyzet átmenetileg.

Egyébként azért is nehéz elhinni a GFS hűvösebb variációját, mert a hidegleszakadás által északon generált ciklonok jól átkeverik majd a sarkvidéket is, megszüntetve ott a hidegmag maradékát, így a leszakadt hideg gyakorlatilag "döglötté" válik Európa felett. Viszont így május közepén már dolgozik rendesen a napállás ami önmagában melegíti a légtömeget a szárazföld felett, illetve a jövő hét vége táján az addigi izlandi-brit anticiklon nagy valószínűséggel behúzódik/benyúlik a szárazföld fölé, és ez a napos idő által még inkább elősegítheti a melegedést, végleg felemésztve a hátramaradt hidegebb légtömeget.
Az például megint csak a GFS mesevilága, hogy a 0 fokos T850 még jövő kedden-szerdán is Németországnál kóricálna, az ECM, ICON, GEM már vasárnapra vagy vasárnap kitakarítja onnan.
És, bár azt még nem lehet kizárni, hogy egy-egy erősebb hidegfront mögött lejöjjön a közelünkbe a 0 fokos izoterma, az azért elég valószínű, hogy az északkeleten néhol még necces szerda lehet az utolsó fagyesélyes nap a szezonban.