Meteorológiai társalgó

Ahogy Nano is küldte a linket... de legalábbis nekem a TSH-ra ez ugrik be (szakmai ártalom), ezért írtam a pajzsmirigytúlműködésről (alacsony TSH).

Link

Testnevelési és Sporthivatal.
Én is csak a THC-t ismertem eddig

Ööö… Bocs, de mi is az a TSH?

A TSH-t?  Csökken, mint hyperthyreosisban? Legalább nem fázik az ember hidegben, igaz lesz sok más baja.

Ha ezen múlna, akkor nagyon-nagyon dúúúrva teleink lettek volna az elmúlt években 

Mondjuk én a DAI helyett a TSH-t szoktam figyelni.  Már csökkenőben van.

"lövése sincs, miért működik a statisztikai összefüggés. Működik, és kész. A fene tudja, miért."
Ezt magyaráztam hosszan, ilyen nincs. Ha találsz egy korrelációnak tűnő egyezést, még nem biztos, hogy van is összefüggés. Nem véletlenül ez az egyik kedvencem: Link drámai működőnek tűnő összefüggések a margarinfogyasztás, a fojtogatásos halálok, a Maine állambeli válások, USA sajtfogyasztása stb. számai között. Mégis sejtjük, hogy ezek a "működő" összefüggések minimum magyarázatot követelnek, mielőtt előrejelezzük a Nicolas Cage filmek száma alapján a medencébe fulladásos halálesetek várható számát. "Correlation doesn’t imply causation" magyarul a korreláció nem jelenti a kauzalitást (ok-okozati viszonyt) is. Atom jó cikk ez is, de angolul: Link
Az pedig, hogy sorra nem jött be az összefüggés, igazolja, hogy mégsem működik (úgy, ahogy szerette volna megalkotója).

Jobb úton jársz, ha az okokat is elkezded keresni, ezzel nem tudok jobban egyetérteni, de irdatlan munka bontakozhat ki belőle.

Hát igen, a hurrikánok. Az ördögi homokszem a gépezetben. Az általad leírtakban sok igazság lehet.

Ja, most veszem észre: tévedsz abban, hogy én az anticiklonális, napos, száraz, keleti, délkeleti áramlásos szeptember hatását a DAI-ból vezettem le. Ezt már akkor észrevettem, mikor még Metnet tag se voltam, a DAI meg valószínűleg még nem is volt ""feltalálva"
Persze lehet, hogy itt csak pár szezonban érvényes látszat-összefüggésről van szó. Mindenesetre szépen egybecsengett a DAI koncepciójával.

Ebben teljesen igazad van. Én is azt hiányoltam leginkább a Gyuri elképzeléseiben, hogy önmaga által  bevallottan lövése sincs, miért működik a statisztikai összefüggés. Működik, és kész. A fene tudja, miért.
Ez a természettudományban tartósan tényleg nem megy. Meg az ember szinte ösztönös indíttatásból is csak felállít valami hipotézist az összefüggés magyarázatára (És azt összeveti a megfigyelésekkel. A módszer korlátai is csak így sejthetők meg és állíthatók fel)
Én megtettem, persze lehet, rosszul. Hiszen én nem vagyok tanult légkörfizikus, meteorológus.

Az a baj, hogy a DAI alkotója nagyon rápörgött, hogy a korreláció 90%+os értékeket hoz, ami már önmagában több, mint gyanúsnak kellene legyen, és nem kezdte el keresni az okokat, az összefüggéseket (csak nagy vonalakban említgették páran innen-onnan), hanem a képlet tökéletesítésével bíbelődött. Ami persze (legalábbis számomra) előrevetítette, hogy lesznek még itt irdatlan bukások, vagy fenomenális sikerek is. Hiszen ha nem az összefüggésekből kapjuk a képleteket, hanem fordítva akarjuk csinálni, az általában nem igazán célravezető. Nem a referencia-terület kicsi, nem az a baj. Az épp azért ekkora, mert csak erre jöttek ki a bámulatosnak tűnő összefüggések.

Egyetemen sok ilyen helyzetbe kerültem, hogy tudtam a végeredményt (pl. szomszédról lelestem, kikövetkeztettem, láttam a korábbi feladatsorokon tanulás közben stb.), de sehogy se tudtam közékonstruálni hihetőnek tűnú (pontot érdemlő) számítássorozatokat, csak és kizárólag akkor, ha egy kicsit is legalább értettem, hogy mit csinálok, nem csak a számok halmazait turkálom. Másik feladat: optimalizációs algoritmusokkal is sokat foglalkoztam, azaz adott feladatot hogy lehet jobban és jobban megoldani (pl. egy marsjáró útját optimalizálni nyersanyaggyűjtés szempontjából stb.). Arra jutottam, hogy ha csinálok 1-2 ötlet alapján valamit, majd ott rakosgatom a konstans számaimat, akkor el lehet érni egy kis javulást, de addig nem igazán tudtam jobb megoldást írni, amíg le nem ültem, meg nem értettem, hogy mit akarok csinálni és azt az újítást le nem implementáltam. Volt, hogy rosszabb eredményt kaptam, de általában ez az út vezetett jelentős javulásokhoz is. Az ügyeskedés, finomítgatás anélkül, hogy tudnám, miért csinálom, általában nem hozott érdemleges eredményt.
Ezekből én azt a tanulságot vontam le, hogy minimum legyen gyanús, ha már a megközelítés sem jó, legfeljebb használjuk fel a "bámulatos" korrelációt arra, hogy a figyelmünket az összefüggésekre és azok megértésére irányítsuk.

Akkor is ezt vallanám, ha az elmúlt 3 évben véletlenül pont telibe találja a DAI a telet (erre is ugyanúgy megvolt az esély), és akkor is érdekelne a téma, a DAI újabb és újabb értéke télről télre, ha most mindenki (a többség) számára az lenne az "isteni jel" és én pedig kapnám a szidalmakat a hitetlenségemért...

Igazából mind a DAI-ra, mint az AO-ra a legnagyobb külső hatást a hurrikánok jelentik. Ezért is bevett gyakorlat, hogy az AO-t nem nagyon használjuk október vége előtt, hiszen nagyjából akkor kezd lecsengeni a hurrikánszezon, és tűnnek el belőle az ebből adódó "fals" kilengések (ex-trópusi ciklonok hatása). Egyébként a légnyomás-eloszlás révén az AO hatása eleve bele van építve a DAI-ba, úgyhogy nyitott kapukat döngetsz.

Viszont a DAI-nak is nagy hibája, hogy egyetlen hónap alapján viszonyít. Ha például szeptemberben magasnyomású helyzetek uralkodnak az észak-atlanti térségben, majd októberben berongyol pár erős ex-trópusi ciklon az északi sarkvidékre és felpörgeti a csigagyárat (vagy éppen szeptemberben pörgetik fel a ciklonok, majd októberben-novemberben legyengül a ciklontevékenység), akkor a DAI szinte biztos, hogy bukni fog.
Például a DAI-s cikkben az 1991-1994-es időszak buktáit a Pinatubo hatásának tulajdonították be, de azokban az években a hurrikánszezonok is olyanok voltak, mint az utóbbi pár év többségében, hiányzott a határozott szeptemberi maximum és az októberi fokozatos visszaesés, 1994-ben például novemberben jöttek a legerősebb hurrikánok (és azok fel is kanyarodtak északra). A tavalyi bukta mértékére mondjuk kíváncsi lennék, mert akkor az eloszlást tekintve megint elég átlagos volt a hurrikánszezon, viszont szeptemberben nem igazán volt északra jutó ex-trópusi ciklon, utána viszont októberben jött Ophelia.

Hiú ember lévén napi rendszerességgel sportolok, így a zsírfelhalmozódási indexem sajnos nem szignifikáns.

Amatőr tudásom alapján én is óvakodnék, ám más, elismert szakmabeliek véleményére alapozva (ráadásul a tapasztaltakat is figyelembe véve) már bátrabb vagyok.

Nevetségessé talán még az eddig itt töltött 15 év alatt nem váltam. Az is igaz, hogy vigyázok arra, hogy miket írogatok. Nagy tanulság ebből a szempontból egyébként, hogy vannak itt mások, akik -ezek szerint akaratukon kívül- rendszeresen nevetségessé teszik magukat.

Én abban látom a DAI problémáját, hogy kicsi a referencia-terület. Persze, az Észak-Atlantika nyomás és áramlás viszonyai döntőek a mi időjárásunk szempontjából. De az egész félteke állapotát is figyelembe kéne venni az én egyáltalán nem mérvadó amatőr véleményem szerint (pl. AO)
Azzal teljesen egyetértek, hogy a jelenlegi felállás nem biztos, hogy egész szeptemberre is jellemző lesz. Én is árgus szemmel figyelem a modelleket makrováltás irányába.

Én mindenesetre óvakodnék attól, hogy amatőr tudásom magaslatáról egy szakember koncepcióját élből elutasítsam. Már csak azért, mert nem akarnék nevetségessé válni.

Esetleg jelentős zsírfelhalmozódást nem tapasztalsz a testeden? Mert az is jó előjel szokott lenni egy havas-hideg tél esetén.
Mióta a DAI elszállt - és más fogódzóm nincs - én ilyenkor már minden nap mérlegelem magam.

A DAI nem más, mint egy potenciális kapcsolatrendszer, ami hol működik, hol nem. Ez pedig azért van így, mert önmagában nem csak a vizsgált paramétereken múlik a dolog, hanem még sok minden máson. És amikor ezeknek a hatása nagyobb, mint a vizsgát paraméterek hatása, akkor nem lesz használható (voltak nagy anomáliáknál is bukták az elmúlt években).
Egyébként nem maga a kapcsolatrendszer a vallás, hanem amikor valaki annyira beleéli magát, hogy arra alapozva alkot meg közel biztosnak mondott kijelentéseket (pl.: "a szárazföld felett tartósan anticiklonális, száraz, napos, kelet-délkeleti áramlású szeptember gyakran járt enyhe kora téllel az elmúlt évtizedekben").

Amúgy meg a szeptemberi makrohelyzet koránt sem olyan biztos, mint ahogyan azt itt páran beállítjátok. Én le merném fogadni, hogy 1-1,5 héten belül "meg fognak hülyülni" a modellek, ahogy az ilyenkor lenni szokott:
Link
Link
Link

Uramisten. Nem tudsz leállni.

Azt remélem észlelted, hogy egy hibás tételről beszélünk.
Mondom, hogy vallás.

De kolléga, könyörgök: ennek a "vallásnak" egyik tételét egy meteorológus állította fel. Mit szólnál, ha pl. egy meteorológus a Te diagnózisodat minősítené "vallásnak"?

Nem baj. Kapaszkodjunk bele mindenbe. Az a legjobb, ha egymásnak ellentmondóak az output-ok, mert akkor mindig van mibe kapaszkodni. Vallás ez a javából.

Mellékesen én is szeretnék  havas-hideg telet, de -szintén sok évtizedes "dzsungelösztönnel " megáldva- sajnos semmiféle előjelet nem fedeztem fel eddig a telet hónapokkal megelőző időszakokban, amelyek  akár csak sejtetni engedték volna a tél milyenségét.

Ezt nem vitatom. De tudjuk jól, hogy még a rövid távú előrejelzés is csak valószínűség, nem istenbizony. Szerintem Te is olvastad Gyuri írását, eléggé meggyőző és szakmai. Nekem egyértelműen "lejött" ebből pl. az, hogy az összefüggés főleg jelentős decemberi hőanomáliáknál jön ki. Mérsékelt, 1-2 fokos anomáliák esetében nagyon gyenge. A buxti egyik oka ez is lehet.

A DAI nagyobbakat bukott az elmúlt teleken, mint a GFS szupercella-előrejelzései a nyáron.

A szárazföld felett tartósan anticiklonális, száraz, napos, kelet-délkeleti áramlású szeptember gyakran járt enyhe kora téllel az elmúlt évtizedekben   -és viszont.
A Hari Seldom féle decemberi prediktor pont erről szól.

És a szeptemberi felállás már előrevetíti a téli makrocirkulációs képet? Amúgy, az elmúlt tél is enyhe volt, a szeptember pedig nem volt meleg.

Egyelőre valóban a rossz forgatókönyvek látszanak igazolódni, de azért várjuk meg a szentencia kimondásával szept. végét.

Valóban van hasonlóság, és emlékszem  arra a télre, mert akkor született rokonunk fia, pont december 2-án. Az ősz az elég langyos volt 89-ben, talán átmeneti lehűlések voltak csak. A tél az pedig amolyan zonális jellegű volt, igazi kemény északi, északkeleti hidegbetörésre nem emlékszem, csak az ilyen báránymosó havakra, még meg nem jött az enyhülés addig bírták az is 1-2 nap volt maximum. Szóval az tényleg lecsó télként értékelhető. Nagyon remélem, hogy nem ismétlődik meg, bár nekem a nyárból kiindulva, főleg a Skandináv hőhullám , nálunk a bárikus mocsár, AC peremhelyzetek, északi légáramlások. Nem tudom, de valamiért nem jó előjelnek érzem. Lehet aztán most lesz pofás telünk, de egyelőre csak tippelgetni tudunk és bevetni a "megérzésünket" mint tapasztaltabb rókák akik már jó pár évtizede végig követték az eseményeket.

Na, mi történt veled, belázasodtál? 

Akkor voltak decemberben 15-20 fokok. Isten ments a tavasztól a télben.

Egyelőre az 1989-es szeptemberi felállásokra hajaz a helyzet. Ölég lecsó tél jött azután, remélem nem az az év fog megismétlődni.

Középtávon AC AC hátán. Anticiklon peremi gyenge melegebb/hűvösebb áramlások, hidegcseppek. Mintha a nyár közepi helyzet akarna visszaállni a mostani kilátások szerint. Mindez Észak-Dunántúlon inkább késő nyári hőmérsékleteket sugall, semmint telivér nyárközepi hőséget. És persze jobbára derűs, száraz időt, hacsak telibe nem talál véletlenül egy hcs. Remélem, nem ilyen akar lenni az egész szeptember...
Itt ismét jó hűvös éjszaka volt, Tmin 10 fok. Most is bőven 25 fok alatt vagyunk, teljesen más jellegű egyelőre az idő, mint az elmúlt hetekben.