Ho-ho-hóváró

Antibulvárnak volt egy remek összefoglalója, hogy napi hány mérésnél, melyik hónapban mennyi az eltérés a 24 adatos méréshez képest.

Ha itt van, betehetné, én kinyomtattam magamnak még anno.

Na,akkor vegyük alapul(az összehasonlíthatóság kedvéért és a Meteorológiai Világszervezet ajánlását figyelembe véve) ezt a két adatot : (7+14+21)/3: 6,93°C
(7+14+2*21)/4: 6,73°C

Ezek alapján is elég esélyes,hogy megdõlhet az 1925-ös eddigi ,6.4°C-os szegedi februári rekord.
A külterületi állomás rekord meg egészen biztosan!

Nem is értem, miért probléma a pontos napi közép meghatározása a mikroprocesszorok korában. Ha egy elektromos elven mûködõ hõmérõt csatlakoztatunk a számítógéphez, akár azt is beprogramozhatjuk, hogy egymillió mérést végezzen naponta, és abból számítson középértéket. Ez már tökéletesen elhanyagolható hibát hordozna.

Az 1, 7, 13, 19 helyett a 19/1-et lehet helyettesíteni két 21-gyel. A 13 és 14 között pedig nincs nagy difi.

Az a magyarázata, hogy jobban közelíti a valódi közepet. A három, négyadatos számítási módok közül a valódi középhez a négy fõterminusi átlag áll a legközelebb.

galervin: Azért 21 óra, mert akkor már lement a Nap, de senki se akart éjjel méregetni (kényelmesség). Önmagában a 22 órási jobb volt, mint a súlyozott 21 órás. Másrészt a 21 órás féltávon van a 18 és 0 UTC-s fõterminusok között, mellékterminus.

Néhány hosszabb ideig használt átlagszámítási módszer a szegedi 2016-os februárra (1-22-ig):
Valódi (24 órás): 6,55°C
(7+14+21)/3: 6,93°C
(7+14+2*21)/4: 6,73°C
(7+14+22)/3: 6,72°C
(1+7+13+19)/4: 6,45°C

Link "1901-tõl 1965-ig..." Könnyebb volt embert "kiállítani", mint automatát.
Hosszabb adatsorokat vizsgálva a 7, 14 és 21 órás adatok közül minden bizonnyal a 21 órási mutatja a legerõsebb kapcsolatot egy "hipotetikus éjszakai" értékkel.

Elég érdekes volna az automaták korában. Ma már nem kell a Pista bá'-nak felkelnie leolvasni a hõmérõt...
Talán úgy gondolkodott az "ötletgazda", hogy a min. és a max. mellett vesz egy köztes állapotot. Ez azonban lehetett volna pl. de. 10 óra is. A kettõs súly tkp. olyan, mintha valamikor délelõtt is mért volna egy, a 21 órással megegyezõ értéket.
Egyébként a valódi napi középhõmérséklet megközelítéséhez minél több mérést kellene eszközölni. Vagy görbe alatti területet számolni valamilyen fizikai módszerrel (pl. visszavert fénymennyiség)

Szerintem a kiesõ éjszakai mérés "pótlása" a 21 órás adatok duplázása.
Ha jól rémlik viszonylag "tûrhetõ" adatokat ad egyébként ez a metódus a 8 vagy 24 órás átlagokhoz viszonyítva is.

"Napi adatok mérése és számítása
Az meteorológiai észleléseket Magyarországon közép-európai idõ (CET = Central European Time) szerint végezzük, mert ez az idõszámítás független a tavaszi és õszi óraátállításoktól. Télen megegyezik a Magyarországon használt helyi idõvel (HLT = Hungarian Local Time), de nyáron az órák elõreállítása miatt a helyi idõ 1 órával több.
Középhõmérséklet [°c] d_ta
1901-tõl 1965-ig a magyarországi állomáshálózatban a napi háromszori észlelés volt jellemzõ, 07, 14, 21 órakor közép-európai idõ (CET) szerint. A napi középhõmérsékletet nem csupán a három érték átlagaként, hanem a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization, WMO) ajánlására a 21 órás adatot kétszeres súllyal figyelembevéve számítjuk (d_ta=(t07+t14+2*t21)/4)."