Ho-ho-hóváró

Félreérted a dolgot. Az alapvonalak semmi mást nem jelentenek, mint annak a megsaccolását, hogy mi az, ami nagyjából lehetetlen, mi a lehetséges, és mi a valószínû.
Egy aktuális példa: az, hogy a mai nap idõjárásából rendszer legyen, sõt, a következõ egy hét, tíz nap során a legkisebb visszaesés nélkül erre még rá is melegedjen, az kb. lehetetlen.
Viszont több verzió is lehetséges: a következõ pár hétben bekövetkezõ erõs lehûléstõl az alapjában enyhe, de felmelegedés szempontjából a mai naptól általában elmaradó idõjárásig.
Ami pedig valószínû, hogy igen hamarosan csökkenni fog a nappali felmelegedés. Ezeket az állításokat mindenféle numerikus elõrejelzések híján is bátran megtehetjük, ha kicsit otthonosan mozgunk az idõjárás-változások dzsungelében. Az ilyen jártasságot az idõ, és a kedvvel végzett megfigyelések hozzák meg.
Egyébként nem vagyok idõs, legfeljebb egy tizenéves szemével nézve. Pont ma töltöttem be az 56. évemet.

De azt te sem tagadod, hogy a 25 éves Tina Turner jobban tetszett, mint a 65?

Közben Bécs és Pozsony is 20 fokot jelentett.
Nálunk 19 fok van.

Ma már kivettem belõle a részem. Isteni volt! Te viszont máskor picit jobban gondold át, amit írsz.

Szerk: Mi köze van a kinézetnek a produktumhoz? Tina a 40-es, 50-es éveiben olyannyira termékeny volt, hogy a nagy slágereinek kétharmada épp ezen idõszakban született.

Brekk: tavasz van, menj ki a szabadba, élvezd a napsütést és szívj egy kis friss levegõt!

Bocsánat, de ez egy oltári nagy hülyeség. Bár nem a meteorológiához tartozik. Nem létezik olyan szabályszerûség, hogy egy mûvész, vagy tudós 25-35 éves kora között van a csúcson és onnantól kezdve csak hanyatlik. Erre az általad elõvezetett teóriára számtalan ellen példát lehet találni a legkülönbözõbb mûvészeti ágakban.

"Az idõs egyenlõ okos összefüggés meg a kedvencem, még ha nem is tartozom a megjelölt korosztályba"

Az idõs maximum tapasztaltabb, ezáltal esetleg bölcsebb lehet fiatalabb kortársánál, okosabb semmiképpen sem. Sok olyan élethelyzet van azonban, amikor a tapasztalat sokat számít. De ez nem így van a tudomány és a mûvészetek területén, ahol az alkotó korszak a 25 és 35 éves kor között a legerõteljesebb, utána a géniusz már erõteljesen hanyatlik (az más kérdés, hogy az idõsebb "szakik" gyakran lenyúlják a fiatalok eredményeit).

Szerk.: látom ironikusan írtad, az egyértelmûség kedvéért: csak megerõsíteni akartam a tételedet.

Feltetted a habot a tortára. Már azt hittem elvesztettünk.
Zivipötty +1

Tehát, ha példának okáért, 1978-ban meleg volt a február, de csapadékos majd a március rekord hideg, akkor idén is valószínûleg nagyon hideg lesz? Vagy mi fér bele az alapvonalba? Ügyesen persze, úgy lehet állítgatni a szignifikancia határokat, hogy mindig igaza legyen az embernek. Csak az a kár, hogy végtelen variációs lehetõség van és szegény idõjárás nem tud róla, hogy melyiket kéne elõvenni a "szabály" szerint a kalapból.

Az idõs egyenlõ okos összefüggés meg a kedvencem, még ha nem is tartozom a megjelölt korosztályba.

Elég félreérthetetlen, hogy szavaid kire akarnak utalni. Ezek szerint baj, ha valaki életkoránál és érdeklõdésénél fogva a múlt század hetvenes éveinek eleje óta módszeresen figyeli az idõjárást, és megjegyzi a jelentõsebb eseményeket. Vagy ha ez nem is probléma, az már feltétlenül, hogy ha ez a valaki a jelen idõjárásról való véleményalkotásában ezeket az emlékeket figyelembe veszi.
Tény, hogy prognózist nem lehet alapítani emlékekre, de az ALAPVONALAKAT ez mégis megadja.
Én például betegre röhögöm magam, mikor húsz-egynéhány éves ifjú emberek az elmúlt 3 szezonból leszûrik, hogy igazi havas, hideg tél itt már a jövõben nemigen lesz. Ha végigélték volna az elmúlt 45 évet, ilyen szamárság nem jutna az eszükbe...

Oroszok utálják szívbõl a hideget, nem véletlenül jól szigeteltek a házaik. Bent meg bedurrantanak 25 fokra (több orosz ismerõsöm is van, mindegyik ezt mondta).
Aki fázni szeret, menjen az óceán mellé (Angol, ír, francia, spanyol, portugál). Ott se szigetelés, se normális fûtés (vagy semmilyen, mint a spanyoloknál sok helyen), aztán ha jön egy combosabb tél, a sejhajuk is befagy.
Hálistennek itthon inkább az "orosz iskolát" követjük, aminek nagyon örülök

Nem baj.
Oroszok megmondták 2013-ban, hogy 2014-tõl kezdõdik egy újabb, erõsödõ jégkorszak és a század közepére beáll a kis jégkorszak és 50 évig tarthat kb.
Eddig telitalálat, vettük észre 2014 és 2015-ben a világon. Mind a 2 év rávert az elõzõre globális hõmérséklet terén.

De hát megértem õket : Oroszok mit várjanak!? Melegedést!?
Az nem az õ világuk. Inkább a cidri.

A legutóbbinak most éljük a végét.
Úgyhogy nemhogy egyre közelebb vagyunk a következõhöz, hanem egyre távolabb az utóbbitól. Bár ennek nézõponti megítélése elég szubjektív.


Közben kitört a tavasz. Imádomféle idõ van.

Ezért írtam, hogy a megerõsödéskor.

-----------
Közben az osztrákoknál megvannak az elsõ 20 fokok is:
Reichenau/Rax 488 m 20.6 °C
Puchberg/Schneeberg 586 m 20.0 °C
Bécsújhely és Berndorf pedig 1-2 tizedre van tõle.

Vas megyében a fátyolfelhõk azért akadályozzák a melegedést, de a 15-17 fokos maximumok így is meglesznek majd, néhol kicsit több napsütéssel akár a 18 is talán.

De háááááát jégkorszak van most is.
Ott vannak a jégsapkák a Föld pólusain.

Egyszer állítólag a világvége is el fog jönni...

Most miért, abszolút igaza van. A legközelebbi jégkorszak-megerõsödéskor biztosan kemény lesz a tél és hûvös a nyár nálunk is. Hogy aztán ez ezer, vagy tízezer év múlva következik-e be, nem tudjuk, de az biztos, hogy napról napra közelebb vagyunk hozzá.

Ez hányadik pont is a Laganus féle....

Napról napra közeledünk egy igen kemény tél felé,elõbb utóbb el fog jönni,mint ahogy egy hûvös és esõs nyár is.

És ezek a beírások természetesen komoly szakmai alapokra helyezve születnek az örök slágerrel az élen, ami nem más, mint az "...emlékszem a 70-es évek közepén, a napot nem tudom, de talán kedd lehetett, délelõtt 10.05, 19 fok és tavasz, aztán 2 nap múlva leesett 6,3 centi hó..." Másik nagy kedvencem a "Meg lesz ennek a böjtje"

Úgy, ahogy mondod. Jelenleg tavaszias idõben van részem, 11 fok, ragyogó napsütés. A hullámvasút folytatódik: szombatig hûvös napok, utána ismét enyhülés, így megy ki a február

Többször olvastam itt a fórumban, hogy biztos, hogy jön a tél márciusban és áprilisban, úgy hogy nem fog meglepni. Az a szép, hogy biztos lesz 1-2 izmosabb front, szinte mindig szokott lenni márciusban-áprilisban, néhol hózáporokkal és akkor jön a naugyeelõremegmondtam.

Durva ez az erõs anomália februárra, de összességében teljesen beleillik a képbe hosszabb távon-fõleg nagyobb területet figyelembe véve.

Én is így gondoltam. Az általam mutatott elsõ térkép magyarázatot ad arra, miért nem bír ezekben a napokban északról sem komolyabb hideg légtömeg fölénk jönni. Viszont az Arktisz területén most, és még márciusban is kialakulhat hidegdepó véleményem szerint, hiszen ott még hosszúak az éjszakák (a sarkponton pl. csak márc. 21-én kel a nap), a kisugárzás az úr.

Én ezen pont azt látom, hogy inkább tovább csökken a hideg terület nagysága, legalább is a szárazföldön (Eurázsiában). Az, hogy az Északi-sark vidékén nõ a kiterjedés, csak annyit jelent, hogy ott a mostani ciklonális hatásokat anticiklonálisabb hatások válthatják fel (illetve a mostani forgatókönyv szerint egy ciklon áttolná oda a szibériai hidegmag egy részét). Link Link

"már csak azért sem, mert északról elfogyott a kontinentális hideg, és márciusban azért már nem jellemzõ a hidegmag regenerálódása"

A márciussal nem tudom, mi a helyzet, de februárban még elég szépen regenerálódik:

Link Link

Ritka kivétel, amikor egyetértek veled.

Én azon lepõdnék meg, ha márciusban - az amúgy februárra is jellemzõ - néhány napos hideglöttyöknél többet tudna produkálni az idõjárás. Ez persze továbbra is magában hordozza majd a hegyvidéki, vagy akár regionálisan síkvidéki havazások esélyét. Tartós hidegre, kemény hidegbetörésre (természetesen márciusi viszonylatban) viszont szerintem nem igazán van esély, már csak azért sem, mert északról elfogyott a kontinentális hideg, és márciusban azért már nem jellemzõ a hidegmag regenerálódása. Az viszont igaz, hogy ha sok hideglötty lesz, akkor akár átlagosra is kijöhet a március, hisz ehhez nem kell más, mint a februárihoz hasonló hõmérséklet.

Valóban siralmas az idei február, fõleg annak tudatában, hogy elég gyakran éppen ez a legmegbízhatóbban, legtartósabban téli idõjárást hozó hónapunk (legalábbis az elsõ 2 dekád)
Viszont meg kell mondani, a mindvégig enyhe, vagy a februárra "kifáradó", és az "egy akciós" tél sem megy ritkaságszámba. Agrometeorológia könyvem írja, hogy mind között ez a leginkább kétarcú hónap: elõfordult olyan, hogy középhõmérséklete megegyezett a sziciliai Palermo februári középhõmérsékletével -de elõfordult szentpétervári zordságú is (ez utóbbi nyilván 1929 februárja volt)
Érdekes, bár az elmúlt évtizedekben is gyakran elõfordult, hogy a hidegdepók annyira eltávoztak a közelünkbõl és/vagy olyan visszatérõen "rossz" bárikus felállások voltak, hogy télen hónapokig alig-alig ért minket sarkvidéki levegõ betörés. Mintha észak és északkelet "kapui" bezáródtak volna egy idõre.
Az idei februárban az a legfigyelemreméltóbb, hogy a tartós enyheség sok csapadékkal párosul. A huzamos téli enyheség legtöbbször csökkent csapadékhajlammal jár, mivel azt rendszerint zonális cirkuláció hozza, mikor hiányoznak a mélyebb teknõk.
Ami a jövõt illeti: az a bizonyos északi "kapu" elõbb-utóbb ki fog nyílni. Lehet, hogy már a közeljövõben, de az se kizárt, hogy március nagy része is az átlagost meghaladó középhõmérsékletet hoz. Ez igen rossz kimenetel lenne: a rapidan megugró vegetációban egy áprilisi, május eleji hideghullám komoly károkat okozhatna.
Szóval, úgy látom: a nagyobb, tartósabb lehûlések teljes elmaradása az elõttünk álló tavaszon még a merõben szokatlan februári idõnél is meglepõbb volna. Valószínûsége roppant kicsi, tekintetbe véve két tényezõt: elõször is, ott van az általában is meridionalitástra, hidegleszakadásokra hajló kora tavaszi idõszak. Másodsorban, nem hagyható figyelmen kívül a februári SSW, mely hónapokig csökkent AO értékekkel járhat.
Nem hiszem, hogy nagyon melegünk lesz a következõ 1-2 hónapban -de majd meglátjuk.