Ho-ho-hóváró

Kortársak, említettem, az 1950-es és 1960-as években.

Szép napot kívánok! Az a Newton, akit a norvég Palmén-nal és a holland Schurmaans-szal együtt említettem, e két utóbbi kutató kortársa, ahogyan arra Nanovich is helyesen rámutatott. Palmén-nal közös könyvben taglalták elméletüket, vizsgálataikat, amelyre - ugyancsak kortársaik - nagy elõszeretettel és gyakran hivatkoznak referenciáikban. Szíves elnézést kérek mindazoktól, akikben ez az apró félreértés fellépett.

Köszi biztor. Nem vettem magamra. Bár nehéz mondani mennyire volt ez komoly, vagy inkább vicc a részérõl. Hátha az utóbbi. Azért mindenki megnyugtatása végett: Az óvoda többé-kevésbé sikeres elvégzése után jártam általános, közép és fõiskolába is. Tételezzük fel, hogy találkoztam már Newton nevével.

Bocs, csak egy szösszenet erejéig: Szerintem abszolút nem szégyen ha valaki itt a fórumon nincs tisztában egy-két idegen fogalommal, rövidítéssel. Newtonról szerintem brekk is hallott, de a CME-rõl nekem sem volt még halovány sejtésem sem. És gondolom vannak még egy jó páran itt a fórumon akiknek ez a szint kicsit kínai.
Kosakiss elõtt én is kalapot emelek, jó néhányszor el kellett olvasnom nekem is a hozzászólását, amíg én is kapiskáltam valamit a témában.
Szóval a piszkálódás helyett az aktuális téma megmagyarázása sokkal többet segít a fórumnak.

Emelem kalapom Kosakiss kolléga elõtt, bár en is igen keveset konyitok a szolaris témakörhoz.
Ezt a lemaradást aligha fogom mar behozni, meg nem is érdekel annyira, az igazat megvallva.
Elég annyit tudnom, hogy a Napnak köszönhetõen vagyunk es - hacsak addig saját magunkat
nem pusztítjuk el - a Nap okozza majd évmilliárdok a vesztunket is.

Gyér? Szinte semmi! Igazad van és valahol szégyellem is, hogy a koronalyukakból kiszabaduló szoláris plazmáról egészen idáig kétségbeejtõen kevés fogalmam volt, pedig az általános mûveltség megkerülhetetlen része.

Elég gyér fogalmad van a világról, ha azt sem tudod, hogy kicsoda Newton, és hogy mi az a CME.

Mindenesetre komplikált dolog a CME-t összehozni az idõjárással, de nemhiszem, hogy egy X36-os napfler után itt írogatnánk.

Esik az esõ. Klasszis tavaszias idõjárás van. Tavasz-szag, meg ilyen jó sötétalapos felhõzet a 9.4°C-ban.

A Stereo A és B 2 a Napot megfigyelõ mûhold. Ezeknek a színei nemcsak a jobboldali grafikonon szerepelnek, hanem a baloldaliakon, ahol az egymáshoz viszonyított elhelyezkedésük látható. A sárga pont a Nap, a zöld a Föld, a piros a Stereo A, a kék a Stereo B. Elindítva az animációt, látszik, melyikõjüket mikor éri el várhatólag mondjuk egy napkitörés lökéshulláma (egyik fajtája az un.CME (coronal mass ejection)).

Ha lent a középsõ "Details" fülre klikkelsz, további infókat is találsz a WSA-ENLIL napszél elõrejelzõ modellrõl.

Ráadásul az utóbbi két évben márciusban egy darab hópelyhet nem láttam errefelé, azért az ritka hogy még hózápor sem fordul elõ az elsõ tavaszi hónapban. Ráadásul kétszer egymás után.

Én márciusra várom a havat - abból kiindulva, hogy télen az ellenkezõje esik annak amit szeretnék - így tavasszal itt lesz az ideje a hónak.
Egyébként szülõfalumban Mihálygergén most is van 3-4 centi javarészt összefüggõ kásás hó. A szántásban a hentek csúcsai kifoltosodtak, az árokpartok meredek déli oldala leolvadt, de egyéb helyeken összefüggõ.
Meg persze hideg van. Délben 2 fok volt és közepesen sûrû köd (lt. 150-200 m). 10 km-rel arrébb Karancslapujtõtõl már nem volt hó, Karancsalja közepétõl (még 5 km DK-felé) már köd se és ott 5 fokot mutatott az autó hõmérõje. (1 km megtétele alatt, a ködbõl kiérve ugrott meg a számláló.)

Nyuli: a "mindenképpen szükséges" kapcsolat érvei, ellenérvei a szolarisztika kutatóit két táborra osztja, a mérleg, úgy tûnik, az utóbbi csoport javára billen. Köszönet az értékes információkért!

Kaszabubu: a "Sector A B" a mágneses szektorhatárokat jelenti oly módon, hogy a Nap plazmafelhõit tartalmazó napszél elõbb a Sector B-t éri el, azután a Sector A-t.

Prof. Scherhag (megérdemli, hogy megemlítsük a nevét) 1952-ben, az akkor "Berlin-jelenség"-nek nevezett sztratoszférikus melegedés elsõ megfigyelése esetén jutott arra a következtetésre, hogy a melegedést egy azt megelõzõ heves napkitörés okozta. Ez a nézet egészen 1971-ig tartotta magát, amikor végül Prof. Matsuno megállapította, hogy a melegedést az É-atlanti térség, a troposzférikus hullámtevékenység és a sztratoszférikus cirkuláció közötti kölcsönhatás okozza. Emellett számos más tényezõ is fontos, így pl. a sztratoszférából induló és a troposzférába érkezõ integrált hullámtevékenység, mert ez egy indikátor a poláris örvény erõsségére vonatkozóan. Vélhetõen befolyásoló tényezõ Eurázsia októberi hófedettségének mértéke. Külsõ tényezõként a Nap annyiban szól bele a dolgokba, hogy egy MW (hivatalos nevén SSW, azaz Sudden Stratospheric Warming) elõszeretettel a Nap erõs sugárzási fázisában jön létre, feltéve, hogy a QBO (Quasi Biennal Oscillation) éppen a keleti fázisában van. MW, vagy SSW azonban létrejön akkor is, ha ez nem így van, egy "mindenképpen szükséges" kapcsolat tehát nem áll fenn.

Egy kis adalék a témához. (lejátszás kapcsolóra kattintva elindul az animáció) Kérdésem lenne mi az a stereo A B? A színeket a grafikonon értem.
Link

Hidd el, addig jó, míg nem érted!

+2 Elsõsorban a kommented 2. fele!

Nagyon szívesen.
Addig is egy kis olvasnivaló a köv. címen:

www.gyulaihirlap.hu/8869-a-8222felelmetesquot-koronalyukak

+1 Különösen a kommented elsõ fele!

Kosakiss. Köszönöm a lehetõséget. Még alszom rá egyet. A koronalyukakból kiszabaduló szoláris plazma teljesen leterített.

Ha valami nem világos, kérdezni nyugodtan lehet, s amit tudok, azt készséggel megválaszolom.

Azzal se sokkal vagyunk beljebb, hogy egymásra licitálva gyõzködik tucatnyi hozzászólásban naponta egymást többen, hogy akkor már Isten bizony lesz még tél. Azt se értem sokszor, hogyan vonnak le konzekvenciát abból, hogy 30 éve is meleg volt a január vége, de utána hóba fulladt az ország, akkor most is így lesz. Végtelen variációs lehetõség van, ettõl szép az idõjárás. Nem úgy mûködik, hogy van 3 eshetõség és valamelyiket elõveszi a repertoárból.

Az ECM bekoratavasziasította a jövõ hetet szinte, a keményebb blocking lehetõség konzekvensen 168 óra felett tûnik fel, elõtte csak meginog a verkli. Olyan vihar elõtti csend érzésem van ezzel kapcsolatban.

Addig értettem, hogy "Szép napot kívánok!"

Uristen

Engem nem zavar, ha leírják. Kérlek engedd meg, hogy leírjam a véleményem én is! Nem szóltam be senkinek, nem provokáltam senkit, csak véleményt formáltam, azt hiszem ehhez nekem is ugyanúgy van jogom, mint bárki másnak. Köszike!

Remélem ezt még leírják rajtad kívül mindennap legalább 20-an...

Ó, én sem utolsó szalmaszálként vagy reményhalként írtam, csupán egy latolgatás volt. Nekem is mindegy már igazából; volt egy szép havas este, sokkal többet - az utóbbi évek alapján - a "mi" telünktõl nem lehet elvárni Ha a tavasz jön, annak is örülök

Akárhogy meregetem a szemem, ez a sztratoszférikus melegedés elsõ közelítésben "csak" egy minor lesz, a major még nem következik be. Egy minor warming esetén 4 napon át az É-i sark hõmérséklete magasabb kell legyen, mint a 60. szélességi fokon mért T, és ez így is van modellezve. A major esetén a hõmérsékletkülönbségnek minimum 50 foknak kell lennie ÉS meg KELL fordulnia a zonális széliránynak Ny-iról K-ire - ez most nem történik meg. Viszont - és ez tény - minden major-t egy minor elõz meg, és a major jelei az "elõrejelezhetõ" idõszak legvégén mutatkoznak, az átmeneti sztratoszférikus lehülés után; ekkor egy most "jól látható" polárszplit is elkezdõdhet. És ez lehet a tél talán utolsó esélye. Figyelem, igyekeztem mindent feltételes módban írni, az ürtávot elõszeretettel kritizálók miatt
Addig pedig - szép tavaszias idõ, legalábbis errefelé, idõnként tizenfokokkal