Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
"Viszont a nyári aszály és forróság egész erdõrészeket pusztított el."
Óvatosabban fogalmaznék a helyedben, mert ez így kissé hatásvadász és nagyon szakmaiatlan.
A Zemplénben valóban jelentõs koronaszáradásos aszálykárokat lehetett tapasztalni idén augusztus végén (ld. alább a képeket), elsõsorban cser és KTT állományokban, illetve bükkösökben is.(A Pilisben jóval kisebb mértékû és kiterjedésû a kár.)
Ennek ellenére a késõ tavaszi terebjárásos szemlékig abszolút nem lehet kijelenteni, még az idei terepi fotók alapján sem,hogy mely erdõrészek szenvedtek el tartós vagy végleges koronaszáradásos pusztulásokat és milyen mértékben. Mert még nem tudjuk!
Mennyiségi és minõségi kár is keletkezik, de rügyfakadásig, levélbomlásig, lombosodásig nem alkothatsz képet ennek mértékérõl, milyenségérõl.Ráadásul adott koronaszáradt erdõrészeken belül is erõsen differenciált lesz faegyedenként a kárkép.A hivatalos erdõkár felvétel éppen ezért nem történik meg a jövõ tavaszi szemlékig.
Sokkal összetettebb történet ez, az ilyen fenti, hamis képet festõ "hangzatos" kijelentésekhez képest.
Így maradjunk a tények talaján:koronaszáradás volt, a pusztulás vagy éppen regeneráció mértékét, pedig jövõ április-májusban fogjuk látni.
Illusztráció (Nagy-Milic hegycsoport, Zempléni-hg.):
Link
Óvatosabban fogalmaznék a helyedben, mert ez így kissé hatásvadász és nagyon szakmaiatlan.
A Zemplénben valóban jelentõs koronaszáradásos aszálykárokat lehetett tapasztalni idén augusztus végén (ld. alább a képeket), elsõsorban cser és KTT állományokban, illetve bükkösökben is.(A Pilisben jóval kisebb mértékû és kiterjedésû a kár.)
Ennek ellenére a késõ tavaszi terebjárásos szemlékig abszolút nem lehet kijelenteni, még az idei terepi fotók alapján sem,hogy mely erdõrészek szenvedtek el tartós vagy végleges koronaszáradásos pusztulásokat és milyen mértékben. Mert még nem tudjuk!
Mennyiségi és minõségi kár is keletkezik, de rügyfakadásig, levélbomlásig, lombosodásig nem alkothatsz képet ennek mértékérõl, milyenségérõl.Ráadásul adott koronaszáradt erdõrészeken belül is erõsen differenciált lesz faegyedenként a kárkép.A hivatalos erdõkár felvétel éppen ezért nem történik meg a jövõ tavaszi szemlékig.
Sokkal összetettebb történet ez, az ilyen fenti, hamis képet festõ "hangzatos" kijelentésekhez képest.
Így maradjunk a tények talaján:koronaszáradás volt, a pusztulás vagy éppen regeneráció mértékét, pedig jövõ április-májusban fogjuk látni.
Illusztráció (Nagy-Milic hegycsoport, Zempléni-hg.):
Link
Drága Floo! 37 lettem a nyáron. Olyanra viszont nem emlékszem, hogy ne találtam volna (legalább) egy darab vargányát gyermekkorom kedvenc (nagyrákosi, ivánci, szattai, õriszentpéteri) erdõiben. Attól tartok, hogy most már a hajdina sem fog elõjönni...
Szia!
Sajnos itt is hasonló a helyzet. Itt a falu melletti legelõn kedvezõ idõjárás esetén sok szegfûgombát, és sziki csiperkét szedhetünk, de idén a múlt héten jöttek elõ elõször a földbõl, meg is lepték azonnal az emberek, nekem már nem is jutott belõle. 2010 óta egyik évben sem értük el a sokévi átlagot (580 mm), de minden évben tudtam szedni gombát legalább 2-3 alkalommal.
Sajnos itt is hasonló a helyzet. Itt a falu melletti legelõn kedvezõ idõjárás esetén sok szegfûgombát, és sziki csiperkét szedhetünk, de idén a múlt héten jöttek elõ elõször a földbõl, meg is lepték azonnal az emberek, nekem már nem is jutott belõle. 2010 óta egyik évben sem értük el a sokévi átlagot (580 mm), de minden évben tudtam szedni gombát legalább 2-3 alkalommal.
Várom is a képeket, épp kérni akartam
Azért az egész erdõrészek pusztulása ijesztõen hangzik, a fák elég sokat bírnak.
Tihany környéke is a kevéssé csapadékos helyek közé tartozik (pláne, hogy félsziget, a hõzivatarok sose bírják ki Tihany fölött), mégse tapasztaltunk szárazságot egész nyáron (szerencsére!). Nem akarom azt mondani, hogy ez országosan igaz, de cáfolni szeretném azokat, akik szerint viszont a szárazság és az aszály országos, mert ez is pont ugyanannyira nem lenne igaz.
Tihany környéke is a kevéssé csapadékos helyek közé tartozik (pláne, hogy félsziget, a hõzivatarok sose bírják ki Tihany fölött), mégse tapasztaltunk szárazságot egész nyáron (szerencsére!). Nem akarom azt mondani, hogy ez országosan igaz, de cáfolni szeretném azokat, akik szerint viszont a szárazság és az aszály országos, mert ez is pont ugyanannyira nem lenne igaz.
Nálam volt aszály, szinte egész nyáron. Az augusztus 16.-19. közötti 79,4 mm -nyi esõ teljesen megszüntette. Tehát augusztus közepes óta itt sincs aszály, viszont a csapadékhiányos idõszak ezután is tartott, hiszen augusztus 20.- szeptember 20. között a 30 napos összeg 13,1 mm volt mindössze. Ennek ellenére augusztus 20. óta végig rikító zöld a fû, tényleg gyönyörû a természet. Viszont a nyári aszály és forróság egész erdõrészeket pusztított el.
Felém a szept. 20. i hidegfront kiadós közel 13 mm-nyi csapadéka óta mondhatom azt, hogy csapadékos idõszak van, hiszen azóta hullott szept. 25-26-án 49,3 mm, majd október 1 - 12 között 24,8 mm.
Tehát szept. 20. okt. 12. között a 3 hetes csapadék 87,1 mm melyért 4 különbözõ légörvény volt felelõs.
És jön is a következõ mától - szombatig. Alsó hangon 20-30 mm-t várok ide, de 40-50 mm sem kizárt.
A sok hangemberrel ellentétben én dokumentáltam az aszályt, aug. 15.-én sokat fotóztam Pilisvörösvár határában, mindjárt fel is teszem a fotókat az agrometes fórumba. Külön ajánlom Rudolfking figyelmébe majd.
Felém a szept. 20. i hidegfront kiadós közel 13 mm-nyi csapadéka óta mondhatom azt, hogy csapadékos idõszak van, hiszen azóta hullott szept. 25-26-án 49,3 mm, majd október 1 - 12 között 24,8 mm.
Tehát szept. 20. okt. 12. között a 3 hetes csapadék 87,1 mm melyért 4 különbözõ légörvény volt felelõs.
És jön is a következõ mától - szombatig. Alsó hangon 20-30 mm-t várok ide, de 40-50 mm sem kizárt.
A sok hangemberrel ellentétben én dokumentáltam az aszályt, aug. 15.-én sokat fotóztam Pilisvörösvár határában, mindjárt fel is teszem a fotókat az agrometes fórumba. Külön ajánlom Rudolfking figyelmébe majd.
Milyen szárazság és aszály? Augusztus óta rendszeresen edzek erdõben, és még nem volt szerencsém jó száraz ösvényeken futni, mindig benézett itt-ott a sár. Nem ritkán nyakig sárosan értem haza egy hosszabb-rövidebb futásból.
Ez hol aszály és szárazság? Persze, persze, megértem, ha a mezõkön esetleg elmarad az átlagtól, de az még nem szárazság.
Most egy csapadékosabb periódus érkezik, de ebben sincs semmi rendkívüli, nem úgy érzem, hogy a kitikkadt növényzet végre kap esõt és fellélegezhet, hanem egy szép, kiegyensúlyozott év csapadékos õszutója vár ránk.
Egyébként gyönyörû szõlõtermésünk lett Tihanyban, pedig a szõlõnk lejtõs déli oldalon fokozottan érzékeny a szárazságra. (Korábbi években többször öntöznünk is kellett. Szõlõt.) 6 éve nem volt ilyen jó termés!
Ez hol aszály és szárazság? Persze, persze, megértem, ha a mezõkön esetleg elmarad az átlagtól, de az még nem szárazság.
Most egy csapadékosabb periódus érkezik, de ebben sincs semmi rendkívüli, nem úgy érzem, hogy a kitikkadt növényzet végre kap esõt és fellélegezhet, hanem egy szép, kiegyensúlyozott év csapadékos õszutója vár ránk.
Egyébként gyönyörû szõlõtermésünk lett Tihanyban, pedig a szõlõnk lejtõs déli oldalon fokozottan érzékeny a szárazságra. (Korábbi években többször öntöznünk is kellett. Szõlõt.) 6 éve nem volt ilyen jó termés!