Bioszféra

Ha növekedést gátol, akkor bizonyos koncentrátumban nem lehetne ezt a juglont permetszerként használni gyomirtózásra?
Bár a diófák látnák kárát, de végül is a sok eldzsungelesedett területet beültetni dióval, és gyûjteni be róluk a juglont és irtani vele a gyomot.

Kislevelû hársaitok vannak. A dió lehet a ludas a fejlõdés-visszamaradásban, mert szerveinek (gyökér, levél) juglon-tartalma más növények növekedését gátolja. Nála ez egyfajta kialakult védekezés a túlzott konkurencia ellen. Megfigyelhetõ, hogy terebélyes koronájú diófák alatt semmi sem szeret nõni, és a spontán (elvadulásból) kialakult dióligetek, vagy az ültetett feketediósok is nagyon szegényes aljnövényzetûek.

Milyen színûek ezek a szõrcsomók? Link
Piktor-szemmel nézve halványbarnára tippelek. Mindkét fának ugyanilyen színnel festõdtek a levél-szõrcsomói, különbséget nem látok közöttük.
Származásukról nincsenek használható információim, õk csak úgy "lettek", egyszerûen kinõttek a földbõl. Az Õrségben nem kell fát venni, hiszen van .
Amit a stresszhatásról írtál, igen elgondolkodtató: egyikük egy nagy diófa közvetlen szomszédja. Olyannyira, hogy koronájuk már szinte egybefonódott.(Õ a "lusta" hárs.) Elképzelhetõ, hogy a dióban levõ anyagok hátráltatják (betegítik)?

Hozzáértõ erdész-dudvász kobakoktól kérek szépen segítséget.
Két hársfánk van, mindkettõ "kölyök" még. Áprilisban egyikük már kibontotta a leveleit, amikor a másik még csak rügyecskéit mutatta meg. A szorgalmasabb most bimbódzik, a lustának egy darab bimbója sincs. Leveleik ránézésre teljesen egyformák.(A levélfonákon az erek elágazásainál ott vannak a szõrös kis csomócskák..)
Mi lehet a titok nyitja?
Köszönöm a választ.