Meteorológiai társalgó

Találat.

Én is pont 1997-et akartam, mint példát felhozni: már korábban is írtam a hires vagy hírhedt (kinek hogy tetszik) Magyarország-Jugoszlávia VB-selejtezõ (pót)mérkõzésrõl az Üllõi úti stadionban, amikor is október végén (okt. 29-e, szerda volt) apámmal pufajkában ültünk kint a tribünön, a játékosok meg vastag kesztyûben fociztak. Szinte sok januárt is megszégyenítõ hideg volt, úgy átfagytunk a vastag öltözet ellenére is, hogy már az elsõ félidõ után hazamentünk. Napersze, nem csak az idõjárás miatt hagytuk el idõ elõtt az FTC-pályát...

Nem véletlenül kezdtem ezzel: "Ha ez tendencia marad".
2006-ban nem maradt.
Sõt, annyi viharciklon azóta sem volt (és elõtte sem sokszor) a britek felett, mint azon a télen.
Én már csak tudom, alattuk voltam végig

A poén kézenfekvõ: az októberben, illetve november elején jelentkezõ masszív hidegbetörés egyáltalán nem kell, hogy hideg téli folytatást jelentsen, a 2006. november eleji hideg nyitány, pocsék tél példához hozzáfûznék még egyet: 1997-ben zölden hullottak le a levelek októberben a fákról a -8/10 fokos fagyokban, a tél szintén nudlira sikerült. Van persze ellenpélda is: 1995-ben november elején jelentkezett a tél, utána maradt is rövid szünetekkel április közepéig. Egy szó mint száz: ha október 10-e után be is löttyenne a ´lábas´, ennek a majdani tél szempontjából gyakorlatilag semmiféle prediktív jelentõsége nincs (persze attól a tél az elõzõekhez képest acélosabbra sikerülhet, de ennek semmi köze nem lesz az elkövetkezõ 1-2 hét makrocirkulációjához). Ennyi

Az brit AC volt, az se rossz
Link

Aztán persze nagyon más lett a további tendencia, azaz nem maradt... úgyhogy a mondandód....?

"Ha ez tendencia marad, nem lesz melegünk a télen.":
Link

A makrocirkuláció meridionális vagy zonális jellege a jet hullámzásától függ. Ti., hogy ez nagyjából kör formájú, "zárt" köröskörül a hemiszférán(zonális kép), vagy hullámzó, meanderezõ (meridionális kép) Mivel félteke léptékû áramlási rendszerrõl van szó, figurációját az egész félteke nyomás és hõmérsékleti viszonyai befolyásolják. Bonyolult kérdés ez.
Úgy képzelem, hogy az Atlanti-óceán északi vizeinek negatív hõanomáliája a teljes félteke léghõmérsékleti kontrasztját valamivel csökkenti. Így meglehet, a jet némileg lelassul, ezért könnyebben vesz kanyarokat, vet hurkokat (gerincek, blokkoló AC-k)
De lehet, rosszul gondolom, vagy pedig fennáll ez a hatás, de gyenge.
Az olvadékvízrõl már én is olvastam, de nem látom be, miért kellene a mennyiségének most többnek lennie, mint más években ilyenkor (jah kérem, GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS!)
Szeke szerint a poláris keleti szélrendszer nemcsak az idén, hanem úgy általában gyengült mostanában, éppen az északi sarkvidék melegedése folytán. A gyengülésrõl nem vagyok meggyõzõdve, de annyi bizonyos, hogy ha a hideg, sarki légtömegek alacsonyabb szélességek felé terjeszkednek, úgy az északi féltekén a coriolis erõ azokat nyugat felé téríti ki (keleti szelek!) Ha nagy területen és tömegben mozdul dél felé a sarki hideg, úgy erõsödik a keleti szélrendszer.
A jet legjobban a GFS '200hPa Stromlinien' térképén látszik.

Mindenképpen kell lennie összefüggésnek, persze a télre (és fõleg a közvetlenül rank) való hatása nagyon kérdéses.
A hosszútávú fórumban elég sok eszmecsere folyt errõl már, érdemes olvasgatni!

Szerk: ja látom, már olvastad is - nos, jelenleg nincs idõm mélyebben belemenni a téma elemezgetésébe (meg fõleg szaktudásom sincs hozzá), de nagyon kíváncsi leszek a télre...

Kérdezni szeretném, hogy a nagyméretû skandináv blocking, illetve a hidegebbre forduló idõ, összefügghet-e az Atlanti-óceán északi részén tapasztalt nagy területû negatív SST hõm. anomáliával? - és a tenger fölötti SST hõm. anomália összefügghet-e nagy mennyiségû olvadékvíz tengerbe jutásával, illetve mi lehetett az oka?
Kérdezni szeretném, hogy az a melegedés, ami ÉNy-Európa fölött a tenger irányából érkezve, most tapasztalható, honnan "szerezte" a hõtöbbletét? - Afrikából kerülõ úton?_
Említettétek, (Szeke 2015-09-02 Hosszútávú esélylatolgatások)hogy a poláris keleti szélrendszer gyenge az idén. Ez okozhatott-e olyan hideg / meleg felhalmozódási mintázatot az északi területeken, amit most látunk / várunk? - illetve, a mintázat mozgatói (mik azok?) gyengítik-e a poláris szélrendszert?
Bocs a kezdõ kérdésért, most éppen meridionális-e ez a mintázat, a hatalmas Skandi AC -nal, és a pozitív NAO indexszel, amit látunk? hol tudok utána nézni a jet stream aktuális mintázatának?

Kösz a segítséget és tanítást, tisztelettel.

Jövõ szombat tájára fagypont körüli maximum látszik már Ukrajna nagy részén is. Lehet, hogy gyorsan arcunkra fagy a mosoly.

De felénk csapadék sem nagyon.
Sajnos. Én azért még mindig bízom az átlag közeli, vagy kissé az alatti hõmérsékletû és csapadékos folytatásban, erre ez a recept a nagy havakra.
Jól jönne pár hét orosz hideg is ide, de az vélhetõen kevés hóval ( 15 cm alatt ) járna felém. Bár az se rossz.

Hát, egyik tagon sincs túl messze a lehetõség: Link
Most még kell a fenének, mindenesetre ez a tél homlokegyenest másképp (és több hónappal elõbb) kezdõdik Oroszországban, mint az elmúlt kettõ. Link
Hála a böhöm skandináv blockingnak. Link Évek óta nem láttam ilyen szörnyet, bár jöhetne 2 és fél hónap múlva is....

Ha ez tendencia marad, nem lesz melegünk a télen.

Egyetértek! Azért gyorsan telik az idõ, remélem novemberben már futja egy havazásra azért.
Csak a végén nehogy megint kiszaladjon a tél normális tél nélkül. Az idõ pereg, gyorsan pereg.

Addig még itt a teljes október a maga gyakori vénasszonyok nyara jellegû idõjárásával.
Ez szinte minden októberben jelen van valamennyi ideig, szinte kimaradhatatlan jelenség az október kellékeibõl.

Reméljük ezt a lehetõséget majd az idõ szépen megeszi!
Nagyon korán van még a télhez, így aztán egy ilyen felállásból csak szimplán sz@r, vagy szebben fogalmazva hideg idõ lenne, viszont a gázszámlán kétségtelenül nyoma maradna. Nem kérem.
Ami viszont közeli és biztos, hogy jó idõre vége a csípõs éjszakák sorának. A magasban erõteljes melegedés indult be.

Hát, a friss ECM továbbra is kacérkodik ezzel a lehetõséggel: Link Link .

Belátható idõn belül nem látszik ilyesmi a modelleken. A 980 hepas izlandi ciklonok távol állnak ettõl a kategóriátol, ha ez netán így maradna, közvetve a kontinentális hatásoknak kedvezhetne, ami a lábas hideg térnyerését eredményezne, kb úgy, ahogy a friss ECM mutatja, bár ez alaposan elszállt lefelé. Messze még a tel, ám nem elhanyagolható, ha a kelet-európai síkság ilyen korán megkaphatja az elsõ komolyabb hidegbetöréseket.

Én arra vagyok kíváncsi, hogy idén lesznek-e tipikus õszi vihar- vagy orkánciklonok.

Ez szerencsére belátható idõn belül legfeljebb csak az orosz fõvárosban érezteti majd hatását. Közép-Európába az Atlanti-óceáni mély ciklonok hideg légtömegek betörését a Kelet-európai sikság felõl nem engedik meg.

Nálam - szigorúan szubjektív alapon - a nyári félév április 15-tõl október 15-ig tart (általában erre az intervallumra jellemzõek az alapvetõen nyári cirkulációs muszterek, ám az egyes évek között természetesen jelentõs eltérések lehetnek!).
Más: a friss ECM-futáson jelentõs (kontinentális) hidegfelhalmozódás mutatkozik a jövõ hét második felében. Ez még ugyan 168 óra felett van, ám érdemes lesz odafigyelni rá. Ha ugyanis az elõttünk álló ciklon-elõoldali, alapvetõen enyhe idõszak lecseng és újra megjelenne a blocking, egy skandináv AC keleti peremén bizony ezúttal már komolyabb hideg is lejöhetne északkelet felõl, amolyan igazi lábas, az elsõ kiterjedtebb fagyokat meghozó hideg. Ez persze csak egy a sok lehetõség közül, meglátjuk, megvalósul-e egyáltalán ez a hidegleszakadás, és ha igen, milyen irányt vesz fel?

Köszi szépen az adatokat.
Valóban, jövõre kiderül, de egyértelmû hogy nem egy 1999-es vagy 2010-es napfényszegény kaliberû évünk lesz.
Én a 2003-as vagy akár 2012-es kiemelkedõen napos évhez hasonlítanám az ideit. Eddig.
Meglátjuk mit hoz az õsz, de ahogy nézem már az október is jól indít sok napsütéssel, kibontakozó indián nyárral.
Bár azért hétvégétõl már van esélye inverziós felhõzet tartósabb beragadásának, de ez szerintem csak inkább regionális lesz mintsem országos.

Idén egyedül a januárra mondhatom rá eddig azt hogy erõsen csapadék jellegû, gyakran borús volt.

Tulajdonképpen azóta mindössze 3 db !!! ciklon dobott le nagy esõt térségemben ( de ez az ország egy nagyobb szeletére elmondható ), azon kívül majdnem az egész eltelt eddigi év a csapadékínségrõl szól. És a sok napsütésrõl.

UI. : Ma szeptember 30.-a van, a nyári félév utolsó napja. Aki csobbanni akar kint, az a Dagály strandon még ma megteheti.

Az osztrákok viszont osszeadtak a meteorológiai nyár idején feljegyzett napsütéses órák számat es - az adatok a velünk határos Kelet-Ausztriára vonatkoznak - es a náluk 91 éve folyó mérések alapján az idei volt a 3. legnaposabb nyár, 2013-ban a 2., az abszolút gyõztes pedig, mit gondoltok, melyik év nyara volt? A válasz: 2003. Majd januárban nyilván készítenek egy évi összesített statisztikát is, így megtudjuk, hogyan végzett a teljes 2015-õs év ezen a téren.

Én idõközben már összeadogattam jó néhányat, mert kíváncsivá tettél, de eme hozzászólásod után természetesen már nem áll módomban megosztani az eredményt. Várd ki!

Na tudod mikor!?
Azért nézegetem a napijelentéseket, de eszem ágába nincs összeadogatni egy adott területre mennyi az annyi.
Majd jövõre kiderül.
Azért köszi.

A Napijelentésben össze lehet adogatni.

Még júniusban, az év dereka felé járva tettem egy utalást arra, hogy idén rengeteget süt a nap.
A nyár nem rontott a helyzeten, sõt javított is, kimondottan meleg, száraz nyár mellé sok-sok napsütés társult.

Az idei szeptember már több felhõt hozott, de nem volt rossz ez a hónap sem napfénytartam szempontjából.
Szerintem hozta az átlagot.

Ha az év hátralevõ negyede hozza a csak átlagos napfénytartam szintet, szerintem akkor is jó esély van rá, hogy az idei év napfény rekorder legyen. No nem országosan, de regionálisan biztosan.

Bár nincs napfénytartam mérõm és országosan sem tudom hol kell elérni adatokat.
De szerintem olyan 2700 óra körül lehet a maximális napos órák száma fõleg Alföldi pontokon.

Szerintem idén simán behúzhatják egyes állomások az évi 2700-2800 napos órát.

Itt a végén megkérdezem : Tud valaki olyan oldalt - már ha egyáltalán létezik ilyen - ahol a napos órák száma fel van tüntetve, pl. idén szeptember végéig!?

Érdekes dolgot találtam az OMSZ napijelentéseiben.
Az elmúlt hetekben, amikor 1-2 fokos minimumok is voltak már 2m-en Zabarban. Arra számítottam, hogy a radiációs (talaj közeli) hõmérsékletek között már lesznek 0 fok, vagy az alatti érték. Meglepõdve tapasztaltam, hogy a 2m-en mért hõfokoknál magasabbak voltak a talaj közeli értékek (4-5C fok). Ez hogyan jöhetett létre? Lehet-e valós a beírt érték?