Meteorológiai társalgó

Az a baj hogy bakancsos nagyon nagy marhaságokat írt és valótlanságokat is.
Utána lehet nézni,hogy Magyarországon mennyi átlagosan a havas napok a téli napok meg a zord napok száma és kiderül,hogy igenis nem olyan ritka a havas hideg idõszak mint amiket írt.
Le is írtam hány olyan havas tél volt az elmúlt 21 évben amikor tartósabban megmaradt a hó és azokon a teleken többször is volt országos havazás...
Donnie: minden szavaddal egyetértek.

Hogy miért nem vagyok meglepve, nem is tudom.
És ehhez képest látom van akit nagyon meglepne... Pontosan miért is? Mert törvényszerû 2 enyhe tél után egy hidegebb? Hát persze, hogy az. Mint ahogy a forró nyár után mindig hideg tél jön. Nem is lehet másképp.

bakancsossal 80%-ban egyetértek. A fehér karácsony utáni sovárgást nem kiölni kell, hanem tudomásul venni, hogy annyi hó nagy valószínûséggel soha nem lesz december 24.-én, mint a Reszkessetek betörõkben. Arról megint csak lehetne diskurálni, hogy az öregek mire emlékeznek jól, meg mire nem. Sajnos ezeken az "emlékeken" is lehet olykor fogást találni.

Térjünk vissza a kérdésre 50 év múlva.
Ha jól látom te 66, én 72 éves lennék.
Ha akkorra is marad a folyamatosan melegedõ trend akkor kedélyesen elbeszelgethetunk mint két nyugdíjas a globális felmelegedés témában.
Nekem egyelõre még nem meggyõzõ a téma.
Egyébként azt nem vitatom hogy van globális felmelegedés, éppenséggel lehet, de a mértéke kérdéses, az emberi befolyásoló tényezõ pedig még inkább.
De bele se kezdek, mert ez nem az a fórum.

Ez leginkább a mediterrán éghajlatra jellemzõ: forró , száraz nyár ill csapadékos , enyhe tél. Ha szerinted nincs globális felmelegedés akkor miért nincsenek normális telek? Miért volt 2015 elsõ 8 hónapja a legmelegebb az egész földön? (Forrás:idõkép) miért melegszik rohamosan az északi sark? Mi okozza a felmelegedést szerinted?

Nagyon jellegzetes forgatókönyv lenne, mindenesetre, amit ECMWF felvázolt. Enyhe teleket megelõzõen is gyakori egy télies epizód, ami akár október második felében is jöhet, átlagos közelébe húzva le a havi közepet. Aztán a tél eleje már kifejezetten enyhe, és általában enyhe marad az idõ decemberben, januárban, februárban is. Ilyenkor nemegyszer a koratavasz szintén pozitív hõanomáliás.
De, ahogy az elõbb is írtam, az efféle lefolyás a címeresen enyhe teleket jellemzi. ECMWF most ennek a képét vetíti elénk.
Sajnos, még csak azt sem mondhatjuk, hogy most már feltehetõleg megszakad a rossz telek sorozata, hiszen ez még csupán a harmadik nagyon enyhe tél lenne.
Szóval, nem elképzelhetetlen ez a verzió, fene a jó dolgát. De persze ez a legrosszabb eset, egyáltalán nem szükségszerû egy ennyire vacak téli szezon újbóli elõállása.

Ezt mire is alapozod? Mert a "most már hideg télnek kell jönnie" nem elég.

Én még akkor sem gondolkodnék a globális felmelegedésen, ha a következõ 5 tél is nagyon meleg, vaskos pozitív anomáliás lenne.
Személyes véleményem amit kora tavasz óta Elképzeltem :
A következõ tél, vagyis a 2015/2016-os tél az átlagnál kissé enyhébb, csapadékosabb lehet.
De több havat adhat mint az elõzõ 2 szezon összesen.
Mondjuk ezt nem lesz nehéz überelni, az elmúlt 2 szezont.

És egy kis érdekesség : Az elmúlt 9 évet mértem végig, ezalatt 9 telet, 9 nyarat.
6 tél átlagnál csapadékosabb, 3 tél átlagnál szárazabb volt felém.
Nyáron pont fordított a szitu : 6 nyár átlagnál szárazabb volt, 3 nyár átlagnál csapadékosabb.
Tehát felém az elmúlt majd 10 évet Figyelembe véve a nyarak egyértelmûen szárazabbak lettek, a telek pedig átlagnál csapadékosabbak.
Ebbõl persze semmilyen következtetést nem lehet levonni a következõ x akárhány évre.

Ezt te se hidd már el , mi akadálya lenne egy átlagnál hidegebb télnek? Szerintem most ennek jön el az ideje ilyen gyatra telek után

Ha esetleg így alakulna a következõ tél is , mint amit a modell felvázolt , akkor komolyan lehet gondolkodni a globális felmelegedérõl.

Jó lehet mondani , hogy az 1970-es években sokszor alig volt hó , de ilyen rekord enyhe telek , mint ami a hátunk mögött van , ráadásul egymás után , ilyen nem volt . Legalábbis 1860-as évektõl.

Igen, 2015 januárig visszamenõen. Az URL-ben a dátumot kell átírni.
Csapadékra is van: Link

Elég lehangoló kilátások azok számára, akik a havat, fagyot kedvelik.
Az anomália-térképekbõl egy tipikus, mondhatni klasszikus enyhe tél képe rajzolódik ki, melynek már a késõ õszi elõzménye is enyhe. És ugyanúgy enyhe a kora tavasz is.
Rendkívüli módon, emlékezetesen "lecsó" tél lenne ez így.
Csak remélni tudom, hogy a modell ezúttal nagyot bukik!

Meg lehet nézni hogy az elmúlt hónapokban mennyire váltak be ezek az elõrék?

Ezt senki nem tudja, de beillene a sorba, ha így megvalósulna. Visszatérünk rá tél végén.

Mindegyik hónap melegebb lenne az átlagnál ez szerint.engem nagyon meglepne

Kemény, mondjuk ez a verzió lenne a legkevésbé meglepõ, mindezzel együtt több hónapra elõre továbbra is a jóslás kategória, még akkor is, ha a legmegbízhatóbb modellrõl beszélünk.

ECMWF szezonális elõrejelzése Európára (havi T2m anomália):
2015-10: Link
2015-11: Link
2015-12: Link
2016-01: Link
2016-02: Link
2016-03: Link

Közben utánanéztem a dolgoknak. A térképekrõl hiányzik a címsor és a skála feletti magyarázat, tehát épp a leglényegesebb rész lett levágva róluk. Csak a trópusi területekre találtam meg ezeket a térképeket nyilvánosan, de így már világos, hogy azt jelenti, mekkora eséllyel esik a hõmérséklet az alsó vagy a felsõ harmadba (a harmadik harmad jelenti az átlagot és környezetét, azért csak 40 %-tól indul a skála): Link Viszont ez a térkép semmilyen információt nem szolgáltat arról, hogy a felsõ harmadba esés hány fokos anomáliát jelent. Azt ezen a térképen lehetne látni: Link És itt jól látszik az is, hogy hiába 70-100 %-os majdnem az összes trópusi óceán, ez csak a Csendes-óceán Egyenlítõ menti részén jelent +2 foknál nagyobb anomáliát.

Tehát az általad linkelt térképek alapján azt lehet csak elmondani, hogy Magyarország egyes területein 70-100 %-os valószínûséggel lehet az átlagosnál melegebb tél, de a pozitív anomália mértékét nem.

Nekem mindegy. A lényegen ez senmmit sem változtat. Enyhébb telet vár, majd kiderül, hogy +1,2 vagy netán 3 fokkal lesz több az átlagnál vagy sem.

Ez így akkor sem stimmel. Tehát mondjuk Oroszországban, ahol 3 szín is van egymás mellett, ott akkor 40 % alatti a +0,5 foknál alacsonyabb anomália esélye, 40-50 % közötti a +0,5 - +1 fok közötti, és 50-60 % közötti a +1 - +1,5 fok közötti? Ha igen, miért szerepel a térképen nagyobb eséllyel a magasabb anomália, mint az alacsonyabb? Mert ez azt jelentené, hogy éppen a szélsõségekre (+2 foknál magasabb és -2 foknál alacsonyabb anomália) van a legnagyobb esély. Ez így hülyeség, és én biztos vagyok benne, hogy nem ezt ábrázolja a térkép.

"Hála" nekünk nyugatiaknak
Egyébként +3 lett volna.......
Lényeg ,Soha kevesebb havat télen ami akkor itt volt

Íme a 2010/2011-es tél , ez szépen átlag alatti volt, majd 1 fokos negatív anomáliával.
Link
Az ezt követõ 2011/2012-es téli szezon is picivel átlag alatti volt. Tehát legutóbb az a tél volt átlagnál hidegebb.
Link

Én nem tudom, hogy mit nem értesz. 70%-nál nagyobb az esélye annak, hogy 2 fokot meghaladó pozitív anoméliát hozzanak a téli hónapok. Nem kell tudnod olaszul ahhoz, hogy értelmezd a térképeket. Ez nem az õ prognózisuk, hanem az ECMWF-jé.

narancssárga: +1 - 1.5 fok
piros: +1.5 - 2 fok
vörös: +2 fok
sárga: +0.5 - 1 fok

A legutóbbi olyan tél amely országosan is a sokéves átlag alatt teljesített az a 2010/11-es volt?
Vagy az is "csak" átlag körüli volt?
Szerk.: bazsalazsa0204:Köszi szépen az információkat
Akkor itt az ideje egy újabb sokéves átlagnál hidegebb télnek végre már

Link
Nem igaz, hiszen a 2012/2013-as tél csupán alig fél fokkal volt melegebb az 1971-2000-es átlagnál.
A csapadék valóban stimmel, majd 2- szeres érték hullott azon a télen ( átlag 184 %-a ).
Link

A szeptemberi ECMWF hosszútávú elõrejelzése már több mint 2 fokos pozitív anomáliával számol a téli hónapokra. Ha így valósul meg, nagyon enyhe, mediterrán jellegû lesz ez a tél is:
1. kép november-december
2. kép december-január